Pf.20122/2013/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.122/2013/

1. szám A Szegedi Ítélőtábla a Korompai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Korompai Gábor ügyvéd) által képviselt (felperes neve, címe) alatti lakos felperesnek - a dr. Letavecz Ilona ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Gyulai Törvényszék
2. január hó
3. napján kelt 5.P.20.323/2010/
4. sorszámú ítélete ellen a felperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 100.000,- (Egyszázezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 504.800,(Ötszáznégyezer-nyolcszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A Körös Vidéki Vízügyi Felügyelet 2004-ben engedélyt adott arra, hogy az alperes a település 1.neve, 1...-2.... helyrajzi számú ingatlanokon található szivattyútelepet, valamint a 3..... és 4... helyrajzi számú ingatlanokon elterülő település 2.neve holtágat fenntartsa és üzemeltesse. Meghatározta, hogy a nyári üzemi vízszint a holtágban 82,00 MBf., téli üzemi vízszintje pedig 81,00 MBf. Rögzítette, hogy a holtág a környező terület csapadék- és belvízbefogadója. Előírta, az alperesnek a holtágat úgy kell üzemeltetnie, hogy a vízgyűjtő területről a vízbefogadás lehetséges legyen, mivel a működtetés szempontjából a belvízelvezetés elsőbbséget élvez. Az üzemeltető köteles a bel-, illetve a fakadóvizek holtágba folyását tűrni. A felperes, illetőleg testvére, (személy neve) tulajdonában állnak a település
6. neve 5...6....., 7.../2-4., 8.../
7. 9.../8., /10., valamint a 11....- 12..... helyrajzi számú ingatlanok, melyeken 2009-ben őszi búzát vetettek. A következő év elején észlelték, hogy az ingatlanokat belvíz borítja, ennek következtében jelentős terméskiesést szenvedtek. -2- Az alperes 2009/
8. év telén - haltelepítésre hivatkozva - a vízszintet nem engedte le a vízjogi engedélyben foglalt téli szintre. A Tiszántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Gyulai Kirendeltsége határozatával kötelezte az alperest, hogy a (település 2.neve)-holtágat a mindenkor érvényes és jogerős vízjogi üzemeltetési engedély szerint üzemeltesse, a holtág vízszintjét a téli üzemi vízszint eléréséig csökkentse. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a
9. március 3-án tartott helyszíni szemle időpontjában a vízszint a nyári szinthez közeli volt, a holtág által körülölelt mezőgazdasági területek ugyanakkor nagyrészt belvízzel fedettek. Az indokolás tartalmazta azt is, a K... Társulat igazgató főmérnöke március 9-én jelezte, hogy az üzemeltetésében lévő település 1.neve, 13.... helyrajzi számú csatornából a holtágba történő szivattyús bevezetés a holtág magas vízszintje miatt nem lehetséges. Kiemelte, a holtág elsődleges funkciója a hatályos vízjogi üzemeltetési engedély szerint a vízgyűjtő területen lévő belvizek befogadása és elvezetése. Mivel az alperes a határozatban foglalt kötelezésnek nem tett eleget, a vízügyi hatóság vele szemben 500.000,- Ft eljárási bírságot szabott ki, a végzést az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség helybenhagyta. A perbeli földterületek közül a holtág közvetlen vízgyűjtőjéhez tartozik a 11...-12... helyrajzi számú zártkerti ingatlanok 63 %-a, a 7.../
10. helyrajzi számú 16 %-a, a 7.../
11. helyrajzi számú 1 %-a, valamint a 14.... helyrajzi számú teljes területe. Korábban a (csatorna neve)-felsőcsatorna a (település 2.neve)-holtágba volt bekötve, 2009-
12. telén ez a bekötés már nem létezett, azt egy zártkerti telek és az előtte elhaladó út miatt lezárták. A felperesi ingatlanok közül a (csatorna neve)-Felsőcsatorna mentén húzódó 8.../3., 15... és 16.... helyrajzi számú ingatlanokról a (csatorna neve)-felsőcsatornába - mint párologtató árokba - folyhatnak a vizek, az ároknak a (település 2.neve)-holtágba lefolyása nincs. A holtág környékén a talaj szerkezete 0 - -0,7 méterig humuszos, -0,7 - -3,8 méterig kemény kövér agyag, -3,8 - -7 méterig pedig homokos agyag. A holtág átlagos mélysége 2,25 méter. A lehullott csapadék mennyisége
13. októbere és
14. áprilisa között a sokévi átlaghoz képest 190 % volt. A felperesek ingatlanai közelében húzódó (csatorna neve) Felső- és a B..-G....-éri csatornák - melyek belvízi levezető csatornák - jó állapotban vannak. A mederkotrás során a kitermelt földet a partjukon helyezték el, ezzel a partmenti területek feltöltődtek. A K... Társulat kezelésében áll a (csatorna neve)-felsőcsatorna, melynek torkolati részét korábban betemették. A felperes keresetében 6.309.946,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint az igényelt összegű kára keletkezett amiatt, hogy az alperes, mint a (település 2.neve)-holtág üzemeltetője az előírtnál magasabb vízszintet tartott 2009-
15. telén a holtágban, ezzel lehetetlenné tette a belvizek levezetését a perbeli területekről. Másodlagos érvelése szerint megakadályozta a K... Társulatot abban, hogy szivattyúval átemelje a belvizet, és ennek következtében nem sikerült azt a földekről levezetni. -3Pf.I.20.122/2013/
16. szám Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes földjei felszíni úton nem rendelkeznek vízbevezetéssel a holtágba. Állította, a holtág vízszintje mindenképpen magasabb, mint a környező szántóföldeké, ennek következtében gravitációs úton a vizek holtágba gyűjtésére nincs lehetőség. Vitatta azt is, hogy a perbeli ingatlanok a (település 2.neve)-holtág vízgyűjtő területéhez tartoznának. Kiemelte, a holtág körül magántulajdonú telkek találhatók, melyekre hozzájárulás nélkül nem lehet vízelvezető csöveket fektetni, ez önmagában akadályát jelenti a belvíz elvezetésének. Álláspontja szerint nem akadályozta a K... Társulatot a vizek holtágba történő szivattyúzásában. Ugyanakkor kiemelte, arra a nyári vízszint mellett is lett volna lehetőség, de ahhoz harmadik személyek ingatlanát kellett volna igénybe venni. Hangsúlyozta, a felperes szivattyúzással kapcsolatos igénnyel nem kereste meg. Összegszerűségében is vitatta a keresetet. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában megállapította, azzal, hogy az alperes a (település 2.neve)-holtág vízszintjét nem engedte le a téli - alacsonyabb - vízszintre, magatartása jogellenes volt, mivel a belvíz elleni védekezés minden egyéb tevékenységgel szemben prioritást élvez. Utalt ugyanakkor arra, a felperes maga sem állította, hogy a saját földjéről szivattyúzni szeretett volna, ilyen igénnyel élt volna. Nem nyert bizonyítást az sem, hogy az alperes bármilyen szivattyúzási tevékenységet akadályozott volna. Ezzel összefüggésben kiemelte, a szivattyúzás műszaki feltétele, hogy a belvíz olyan csatornában kerüljön összegyűjtésre, ahonnan az a holtágba átemelhető, ami a perbeli területen nem volt lehetséges. Ezt követően vizsgálta, hogy a magasan tartott üzemi vízszint és a felperesi földeken bekövetkezett káresemény között van-e okozati összefüggés. Megállapította, hogy az érintett földek túlnyomó része nem tartozik a holtág vízgyűjtő területéhez, így a belvíznek a holtágba ürülése akkor is kizárt, ha az alperes a vízszint szabályozása során jogszerűen jár el. A környező területekről a víz sem felszíni, sem felszín alatti úton nem tud a holtágba jutni függetlenül attól, hogy annak mekkora a vízszintje. A felszín alatti vízbejutást az akadályozza, hogy az extrém víztelítettség következtében megduzzadó agyagréteg vízzáró hatása megnövekszik. A felszíni vízelvezetést az teszi lehetetlenné, hogy a táblák vízbevezetése sem a (település 2.neve)-holtágba, sem a csatornákba nincs megoldva, gravitációs úton pedig a terepviszonyok miatt nem lehetséges. Miután álláspontja szerint nem áll fenn okozati összefüggés a felperest ért kár és az alperes jogellenes magatartása között, a keresetet jogalapjában utasította el. Az ítélettel szemben - tartalma szerinti - annak megváltoztatása és a kereseti kérelemnek megfelelő döntés meghozatala érdekében a felperes terjesztett elő fellebbezést. Sérelmezte az elsőfokú ítélet vízgyűjtőterületre vonatkozó megállapításait. Álláspontja szerint a vízgyűjtőterületet a vízügyi hatóság
17. decemberi határozatában szereplő adatoknak megfelelően kellett volna figyelembe venni. Hangsúlyozta, a (csatorna neve)felsőcsatorna lezárásával nem a vízgyűjtőterület változott meg, hanem az onnan való vízbefogadás lehetősége szűnt meg. Kiemelte, a belvíz a B..-G....-éri csatornába nem bevezethető, miután az a holtágtól távol helyezkedik el és az érintett tábla legmagasabb pontján található. Álláspontja szerint téves az az elsőfokú ítéleti megállapítás is, hogy a holtág víztömege - felszín alatti vízmozgással - nincs kapcsolatban a körülötte levő területek belvízével. Előadta, -4- ezzel kapcsolatban az ítélet kézbesítését követően megbízta (szakértő személyneve) igazságügyi szakértőt - aki a per során eredetileg is kirendelésre került, azonban azt nem fogadta el -, hogy szakvéleményével „alapozza meg" a felperesi álláspontot. Állította, (szakértő személyneve) szakvéleményét a fellebbezésbe beépítette. Érvelése szerint a magánszakértői megállapításokra a fellebbezésben is hivatkozhat, mivel az elsőfokú eljárásban abban bízott, hogy az elkészült szakértői vélemény után újabb szakértő kirendelésére kerül sor. Kiemelte, amennyiben a holtág üzemi vízszintje a perbeli időszakban a téli szintre kerül lecsökkentésre, akkor számára gravitációs vízbevezetési lehetőség nyílik. A nyári üzemi vízszint tartásával ez meghiúsult, így az okozati összefüggés fennáll a káresemény és az alperes jogellenes magatartása között. A fellebbezésbe beépített, állítása szerint szakértői megállapítások, illetőleg szakirodalmi adatok felhasználásával kívánta igazolni, hogy a felszín alatti vízelvezetés is lehetséges, azt a talaj szerkezete nem zárja ki. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyására irányult. Kiemelte, hogy a perben kirendelt szakértő véleménye szerint a befogadó csatornákig sem tud eljutni a belvíz, mivel a táblák vízelvezetése nem megoldott. Az gravitációs úton sem lehetséges, mert a holtág felé a felperes területeinek nincsen lejtése. Csatolta a K... Társulat
18. március 11-i levelét, mely szerint „a (csatorna neve)-felsőcsatorna mellett jelenleg is mintegy 25 ha mezőgazdasági terület áll belvíz alatt". Ebből vonta le azt a következtetést, hogy a felperes földjein akkor is állt a víz, amikor a holtág téli vízszinten volt. A fellebbezés alaptalan. Nem vitatott tény, hogy az alperes a hatályos vízjogi engedélytől eltérően - közigazgatási szempontból tehát jogellenesen - üzemeltette a (település 2.neve) Holtágat a perbeli időszakban, amikor a nyári üzemelési vízszintről nem engedte le a holtág vizét az előírt téli vízszintre. A polgári jogi, szerződésen kívüli kártérítési felelősség (Ptk.
19. §