← Magyarország

Gf.30039/2013/6 – Szegedi Ítélőtábla

éíööáó SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.IV.30.039/2013/6.szám A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Karászi Viktor ügyvédáltal képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a Dr. Deák György ügyvéd által képviselt (I. rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű és a (II. rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű II. rendű alperes ellen ingó dolog birtokba adása iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a Dr. Brúszel László ügyvéd által képviselt (alperesi beavatkozó neve, címe) beavatkozott - a Kecskeméti Törvényszék

  1. november
  2. napján kelt 10.a.G.40.156/2012/
  3. számú ítéletével szemben az I. rendű alperes
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 360.000,(Háromszázhatvanezer) Ft másodfokú eljárási költséget. A II. rendű alperes által le nem rótt 1.004.300,- (Egymillió-négyezer-háromszáz) Ft fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A (település neve) kórház működtetője a H... Zrt. tulajdonában lévő S... Kht. (jogutódja kiválással
  5. november
  6. napjától: I... Kht.)
  7. augusztus
  8. napja óta felszámolás alatt áll, felszámolója a K... Zrt. A beavatkozó által alapított egyszemélyes társaság a I. rendű alperes neve (I. rendű alperes) a (település neve) kórház működtetésére jött létre a
  9. június 22-én kelt létesítő okirat alapján, a cég bejegyzésére
  10. július
  11. napján került sor. A társaság tulajdonosa
  12. október
  13. napjától a Gy... Intézet volt. -2- A
  14. évi XXV. törvény alapján
  15. április
  16. napjától a alperes neve jogai és kötelezettségei tekintetében jogutódja a II.rendű alperes neve. (II. rendű alperes) lett. A beavatkozó
  17. július
  18. napján beruházási és vagyonhasználati szerződést kötött a S... Kht.-val. A felperes jogelődje a C... Zrt., mint lízingbeadó és a H... Zrt., mint lízingbevevő között
  19. május
  20. napján OZP08JK420561 számon zárt végű pénzügyi lízingszerződés jött létre 7 db Olympus videó endoszkóp rendszer és tartozékai, valamint OZP08JK420560 számon 6 db DC-6 Expert színes ultrahang diagnosztikai készülék és tartozékai vonatkozásában. Az eszközök a S... Kht. részére kerültek átadásra. A felperes jogelődje a C... Zrt. és a I... Kht.
  21. december
  22. napján devizaalapú pénzügyi lízingszerződést kötött OZP04LJ210888 számon az Emotion Duo CT 36945 számú orvosi készülék és tartozékai vonatkozásában. A Fővárosi Bíróság
  23. július
  24. napján rendelte el a H... Zrt. felszámolását 22.Fpk.0109-005470/
  25. számú végzésével, felszámolóként a felszámolószervezet 1.neve Zrt.-t jelölte ki. A felperes a lízingszerződéseket
  26. július
  27. napján azonnali hatállyal felmondta 2.678.785,- Ft elmaradt lízingdíj miatt, a felmondás napján 39.414.233,- Ft követelése vált esedékessé. A felperes a felszámolási eljárás során
  28. augusztus
  29. napján hitelezői igényét bejelentette. A beavatkozó a S... Kht.-val
  30. július
  31. napján kötött beruházási és vagyonhasználati szerződést a S... Kht. felszámolására tekintettel azonnali hatállyal felmondta és
  32. szeptember
  33. napján a beavatkozó részére átadásra kerültek a S... Kht. és a I... Kht. használatában lévő alábbi eszközök a megjelölt értékben, amelyek a lízingszerződések tárgyát képezték: 2 db DC-6 Expert színes ultrahang készülék MJ-85100066 MJ-85100068 2 db Convex array hasi tranducer 3C5A MLK851000540 MLK851000542 1 db Phased array kardiológiai transducer 2P2 AGX86100214 1 db Linear array transducer 7L6 AGT84100013 1 db Micro-convex intervaginal transducer 6CV1 MLM85100477 1 db 3C1 txd MLJ84100011 2 db CV165 központi vezérlő egység 7810979 7810976 2 db CLV-165 fényforrás 7800829 7800830 2 db WM-NP1 endoszkópos állvány 2807357 2807359 2.200.000,- Ft 72.000,- Ft 37.000,- Ft 37.000,- Ft 37.000,- Ft 37.000,- Ft 380.000,- Ft 380.000,- Ft 20.000,- Ft 20.000,- Ft 15.000,- Ft 15.000,- Ft -3Gf.IV.30.039/2013/6.szám 2 db MAJ183 endoszkópos tartó 88124 88124 10.000,- Ft 10.000,- Ft 2 db MAJ179 billentyűzet tartó 88086 88086 2809651 2811500 2814565 2814566 2 db OFP öblítő pumpa 2 db KV5 szívókészülék 2 db KV indulkészlet 1 db GIF 2 T160 videogasztoszkóp 2801767 1 db GIF 2 T165 videogasztoszkóp 2803881 1 db CF Q 1651 videogasztoszkóp 2801784 1 db TJF 145 videoendoszkóp 2801479 1 db endosonic ultrahangos tisztítóberendezés 2809957 1 db ETD 3 basis PAA mosógép 8130782 1 db mini ETD 2 plus mosógép 8542096 1 db GIF Q 165 videogasztoszkóp 2803853 1 db CF Q 1651 videokolonoszkóp 2801746 2 db ESG 100 nagyfrekv.vágóberendezés 15958W12-103 15958W12-107 2 db ultrahang és 2 db videoendoszkópos berendezés Emotion Duo CT (száma: 36945) 5.000,- Ft 5.000,- Ft 37.000,- Ft 37.000,- Ft 37.000,- Ft 37.000,- Ft 5.000,- Ft 270.000,- Ft 270.000,- Ft 270.000,- Ft 2.797.062,- Ft 24.000,- Ft 51.000,- Ft 45.000,- Ft 270.000,- Ft 270.000,- Ft 27.000,- Ft 27.000,- Ft 2.400.000,- Ft 2.400.000,- Ft 12.554.062,- Ft Az alperesi beavatkozó ugyanezen a napon az átvett eszközöket átadta az alperes neve I. rendű alperesnek. I. rendű A felperes a H... Zrt. „f.a." felszámolóját
  34. május
  35. napján felszólította a lízingelt ingóságok kiadására. A H... Zrt. felszámolója
  36. május
  37. napján kelt levelében tájékoztatta az I. rendű alperest, hogy a birtokában lévő eszközök a felperes tulajdonát képezik és felszólította az ingóságok kiadására, melynek nem tett eleget. A felperes és a H... Zrt. közötti lízingszerződés Általános Feltételek VI. fejezet
  38. pontja, valamint a I... Kft.-vel megkötött lízingszerződés Általános Feltételek VI. fejezet
  39. pontja akként rendelkezik, hogy a lízingbevevő a lízingszerződés időtartama alatt kizárólagos jelleggel jogosult birtokolni és használni az eszközt anélkül, hogy azt megterhelné vagy harmadik személy számára akár térítés nélkül használatba adná, illetve bármely, a lízingszerződésen alapuló jogait a lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül harmadik személyre átruházná. -4A felperes
  40. január
  41. napján azonnali hatállyal felmondta a I... Kft.-vel megkötött lízingszerződést is, mivel a lízingbevevő nem tett eleget a lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek. A felmondás napján az elmaradt lízingdíj összesen 8.650.555,- Ft, a felmondással esedékessé vált követelés összege 10.163.257,- Ft volt. A I... Kht.
  42. január
  43. napja óta áll felszámolás alatt, a kijelölt felszámoló a felszámolószervezet 2.neve Kft. A felperes keresetében elsődlegesen kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a tulajdonában álló lízingtárgyak 15 napon belüli birtokba adására. Másodlagosan kérte az alperes kötelezését a jelen kereseti kérelemben meghatározott lízingtárgyak 12.554.062,Ft összegű forgalmi értékének megfizetésére. Keresetét a Ptk.
  44. §

(1)bekezdésére, 321. §
(1)bekezdésére,
  1. §-ára,
  2. §
(3)bekezdésére és 193. §
(1)bekezdésére alapította. Az I. rendű alperes kérte a kereset elutasítását. Hivatkozott arra, hogy a
  1. július
  2. napján megkötött beruházási és vagyonhasználati szerződés felmondását követően az önkormányzat a perbeli eszközöket, mint saját tulajdonát adta használatba az I. rendű alperes részére. A felmondott beruházási és vagyonhasználati szerződés alapján
  3. szeptember
  4. napján átadás-átvételi jegyzőkönyvvel a S... Kht. „f.a." átadta az általa használt immateriális javakat és tárgyi eszközöket a (település neve)-i Városi Önkormányzatnak 67.592.528,- Ft összegben, megjelölve a H... Zrt. részéről átadott eszközök értékét és 307.696.737,- Ft-ban megjelölve a I... Kft. által átadott eszközök értékét. Az eszközökről az átadók akként nyilatkoztak, hogy azok elvégzett és általuk befejezett beruházások, így a szavak köznapi értelmében ezek a beruházások nem terheltek, azok tulajdonjoga átruházható, a berendezések korlátozás nélkül használhatók. A H... Zrt. képviselője minden évben beszámolt önkormányzati ülésen arról, hogy a
  5. július
  6. napján létrejött beruházási és vagyonhasználati szerződés végrehajtása hol tart, mekkora összegű beruházásokat hajtott végre az önkormányzat kórházában. Véleménye szerint a vagyonhasznosítási jog átadása visszterhes volt, mert a kórház összes bevétele a H... Zrt.-t illette meg, kiadásait is a H... Zrt. finanszírozta, így a gazdálkodás eredménye is őt illette. A jóhiszemű szerzést pedig azt bizonyítja, hogy az önkormányzatnak lehetősége sem volt meggyőződni arról, hogy az egyes beruházások ellenértékét a H... Zrt. kifizette-e. Az I. rendű alperes elismerte, hogy a felsorolt eszközök a kórház területén vannak, a leltárív szerint átvételre került valamennyi, jelezte, ezek közül van amit használ, van amit nem. Nem vitatta az eszközök felperes által megjelölt értékét. Az alperesi beavatkozó hivatkozott arra, hogy
  7. június
  8. napján átadás-átvételi és birtokba adási jegyzőkönyvvel a perbeli ingó eszközöket átadta a Magyar Állam nevében eljáró Gy...-nek a
  9. évi XXXVIII. törvény alapján. Az eszközök tekintetében tehát jogutódlás következett be, a fenntartói tulajdon jogszabály alapján -5Gf.IV.30.039/2013/6.szám a Magyar Államhoz került, illetve az őt képviselő Gy...-hez. Az eszközöket
  10. szeptember 8-án a H... Zrt. „f.a." cégtől, mint tulajdonostól vették át.
  11. júniusban értesültek a H... csődhelyzetéről, ezt követően került sor a szerződés felmondására. Hivatkozott arra, hogy a Fővárosi Bíróság a felszámolási vagyon részeként tekintette a perbeli eszközöket (29.Fpkh.01-10-000443/7.). Állította, hogy a H... Zrt.-vel kötött szerződés felmondását követő tárgyalások időpontjában nem volt ismert az önkormányzat előtt a felszámoló
  12. május 16-i alpereshez címzett levele. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. rendű alperest a felperes tulajdonát képező, a keresetlevélben felsorolt 12.554.062,- Ft értékű ingóság kiadására, valamint 1.458.607,Ft perköltség fizetésére. Az ítélet indokolása szerint a felperes, valamint a H... Zrt. és a I... Kht. között lízingszerződés jött létre, melynek lényege, hogy a futamidő alatt a lízingbevevő által birtokolt és használt dolog tulajdonjoga a lízingbeadót illeti, azon tulajdonjogot a lízingbevevő a szerződés lejártával szerezhetett volna. Nem vitatott tény, hogy mindkét lízingbevevő a lízingdíj fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a lízingszerződések részét képező Általános Szerződési Feltételek IX. fejezet 64., illetve
  13. pontja alapján a felperes
  14. július 29., illetve
  15. január
  16. napján felmondással élt, a lízingbevevők azonban felszólítás ellenére a lízingtárgyakat nem szolgáltatták vissza. A visszaadásra azt követően sem került sor, hogy a H... Zrt. felszámolóbiztosa
  17. május
  18. napján, illetve a felperes
  19. május
  20. napján egyértelmű felhívást intézett az eszközöket birtokló I. rendű alpereshez, tájékoztatva őt arról, hogy az eszközök tulajdonosa a felperes. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a lízingszerződésre, mint atipikus és vegyes szerződésre a Ptk. kötelmi jogviszonyokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint az adott lízingszerződéshez a jellege szerint legközelebb álló szerződéstípusra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Ptk.
  21. §
(1)bekezdése szerint adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába adni, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. A Ptk. 376. §
(1)bekezdése szerint a felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg és a dolgot a vételár teljes kiegyenlítése előtt neki átadják (részletvétel). Az elsőfokú bíróság nem fogadta el az I. rendű alperes azon védekezését, miszerint a szavak köznapi értelmében az elvégzett és befejezett beruházások azt jelentenék, hogy a tulajdonjog átruházására került sor. Hangsúlyozta, hogy az átadás-átvételi jegyzőkönyv ilyen kitételt nem tartalmazott a S... Kht. részéről. A jegyzőkönyv első mondata ehhez képest kifejezetten azt rögzíti, hogy a felek a használatban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök átadásáról rendelkeznek. Ebből nem következtethetett arra az I. rendű alperes, hogy az átadó tulajdonában álló eszközök kerülnek a birtokába, ezért nem hivatkozhat arra sem, hogy a Ptk. 118. §
(2)bekezdése alapján tulajdonszerzésre sor kerülhetett a részéről, mert a jóhiszeműsége sem állapítható meg. A bíróság utalt arra, hogy a Ptk. 321. §
(1)bekezdésének megfelelően a lízingbeadó felmondta a lízingszerződéseket, a felmondás azok megszűnését vonta maga után, a -6visszajáró ingóságok ezáltal jogalap nélkül kerültek a beavatkozó közreműködésével az alperes birtokába. A perben becsatolt okiratok, levelezések alapján megállapította, hogy a felperest illeti meg az ingóságok tulajdonjoga, az I. rendű alperes által előterjesztett bizonyítási indítványok, úgy mint (személy 1.neve) polgármester, (személy 2.neve) polgármester tanúkénti meghallgatása, a felszámolók megkeresése, nem alkalmasak a felperes tulajdonjogának megdöntésére, annál is inkább, mivel a H... Zrt. esetében a felszámolóbiztos még a pert megelőzően közölte a felperessel azonos jogi álláspontját a kórház korábbi üzemeltetőjével, akinek a törvényes képviselője egyébiránt ugyanaz a személy, (személy 3.neve), mint aki a jelen per I. rendű alperesének törvényes képviselője. Nem volt jelentősége a perben annak sem, hogy a H... Zrt. felszámolási eljárásában milyen hitelezői igényt kívánt érvényesíteni a beavatkozó, és az milyen sikerrel járt. Utalt arra, hogy a Fővárosi Bíróság 29.Fpkh.01-10-000443/7. számú végzésében hivatkozott eszközök nem beazonosíthatóak a perbeli eszközökkel. Utalt arra is, hogy a meghallgatni kért személyek vallomásai a kereskedelmi forgalomban történő értékesítés bizonyítására alkalmatlanok és az alperes által hivatkozott további használatba adások sem eredményezhetnek a Ptk. 118. §
(2)bekezdése szerinti tulajdonszerzést, mert nem merítették ki a jóhiszeműség, a dologért történő ellenszolgáltatás, valamint a rábízott személytől történő szerzés feltételeit. Az I. rendű alperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását. Hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság ítélete iratellenes, ugyanis az összes beszerzett dokumentáció szerint az ítéletben szereplő, gyári szám nélküli 2 db ultrahang és 2 db videoendoszkóp berendezés nem került az alperes részére átadásra. Ismételten hivatkozott arra, hogy az átadók a fenti eszközök tekintetében az átadáskor akként nyilatkoztak, hogy azok elvégzett és befejezett beruházások, így a szavak köznapi értelmében ezek a beruházások nem terheltek, azok tulajdonjoga átruházható, a berendezések korlátozás nélkül használhatóak. A H... Zrt. képviselője minden évben beszámolt az önkormányzati ülésen arról, hogy a
  1. július
  2. napján létrejött beruházási és vagyonhasználati szerződés végrehajtása hol tart, mekkora összegű beruházásokat hajtott végre az önkormányzat kórházában. Hivatkozott arra is, hogy az eszközök véglegesen a tulajdonát képezik, így adja át a kórháznak. Álláspontja szerint a törvényszék nem tett eleget a tényfeltárási kötelezettségének, nem adott helyt az I. rendű alperesi és a beavatkozói bizonyítási indítványoknak, melyekkel tisztázni lehetett volna a tulajdoni helyzetet. A H... Zrt. „f.a." felszámolójának meghallgatása nem volt mellőzhető, mert a felperes azokat az iratokat nem tudta bemutatni, amelyek azt igazolnák, hogy a felszámoló a felperes tulajdonjogát elismerte a követelt vagyontárgyakon, ugyanis a felszámoló éppen a vagyonhasznosítási szerződés alapján tette azon nyilatkozatát, hogy a (település neve) Önkormányzat hitelezői igényét 1.600.000.000,- Ft helyett 800.000.000,- Ft-ban ismerte el. Nem volt mellőzhető továbbá a polgármesterek tanúkénti meghallgatása, akik a vagyontárgyakat az alperesnek, illetve a Gy...-nek átadták. Arra tudtak volna nyilatkozni, hogy a lízingelt eszközöket hogyan kezelte a H... Zrt. -7Gf.IV.30.039/2013/6.szám Utalt arra, az az ítéleti megállapítás, amely szerint a beavatkozó önkormányzat és az I. rendű alperes rosszhiszemű volt az eszközök megszerzése során, minden ténybeli alapot nélkülöz, a bíróság ezen megállapítását nem indokolta. A vagyonszerzés az önkormányzat részéről visszterhes, a vagyonhasznosítási jog átadása alapján kötött megállapodásból származik és az önkormányzat, mint jóhiszemű vevő visszterhesen megszerezte a H... Zrt.-re bízott tárgyi eszközök, ingóságok tulajdonjogát, így a Ptk.
  3. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat az ingóságokon tulajdonjogot szerzett. A fellebbezési eljárás során a perbe jogutódként belépett a II. rendű alperes, a (II.rendű alperes neve), az I. rendű alperes által tett fellebbezést saját fellebbezéseként fenntartotta. Bejelentette, hogy jogszabály alapján a jogok és kötelezettségek tekintetében az I. rendű alperes jogutóda, az ingóságok részére átadásra kerültek az I. rendű alperestől. A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. Előadta, az I. rendű alperes a Ptk. 118. §
(2)bekezdésére alapítva hivatkozott arra, hogy a
  1. szeptember
  2. napján kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján a beavatkozó az átadott ingóságok tulajdonjogát megszerezte. Álláspontja szerint a jegyzőkönyvben a S... Kórház Kht. mint az eszközök használója szerepel. A szerződés II. fejezet 2.
  3. pontja rögzíti, hogy a S... Kórház Kht. használatában vannak a
  4. július
  5. napján kelt beruházási és vagyonhasználati szerződés szerint a befektető H... Zrt. vagy annak leányvállalatainál nyilvántartott eszközök, úgy mint a I... Kft. könyveiben szereplő eszközök, melyeket a S... Kht. „f.a." mint vagyonhasználó adott át (település neve) Város Önkormányzatának. A hivatkozott
  6. szeptember
  7. napján kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmából megállapítható, hogy az átadó az eszközöknek csak használója volt, továbbá a
  8. augusztus
  9. napján kelt hitelezői igénybejelentésben a felperes kérte a H... Zrt. felszámolóját, hogy a lízingtárgyakat, mint tulajdonát adja a felperes birtokába, tehát a felszámoló, mint tulajdonos sem adhatta át az eszközöket (település neve) Város Önkormányzatának. Álláspontja szerint mivel az önkormányzat nem vizsgálta az átadott eszközök tulajdoni helyzetét, jóhiszeműnek nem minősülhet. Hivatkozott továbbá arra is, hogy nem visszterhesen, hanem ingyenesen történt meg az eszközök átadása. Utalt továbbá arra, hogy a Ptk.
  10. §
(2)bekezdésben foglalt azon törvényi feltétel, hogy az alperes adásvételi szerződés jogcímén szerezte volna meg az ingóságok tulajdonjogát, nem került bizonyításra. Az ítélőtábla
  1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt végzésével megállapította, hogy az I. rendű alperes jogutódja a II. rendű alperes. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetésre jutott. A kifejtett indokokkal az ítélőtábla egyetért, ezért az ítéletet a Pp.
  2. §
(3)bekezdése és 253. §
(2)bekezdése alapján - helyes indokai szerint helybenhagyta. -8A fellebbezés kapcsán az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki: A perbeli ingóságok a felperes tulajdonában állnak, következésképpen a felperest illette meg az azok feletti rendelkezési jog (Ptk. 112. §
(1)bekezdés). Az I. rendű alperes a perben a felperes tulajdonában álló ingóságok tekintetében birtoklási jogát a beavatkozótól származtatta. Nem állította, hogy megkapta volna az ingóságok tulajdonjogát, hanem úgy nyilatkozott, az orvosi műszereket „használatra" kapta. Állította, hogy ezeket az eszközöket a beavatkozó „mint saját tulajdonát adta át használatra" (
  1. számú beadvány). A beavatkozó a perben arra hivatkozott, megszerezte a H... Zrt.-től, mint tulajdonostól az ingóságok tulajdonjogát, azok a beruházási- és vagyonhasználati szerződés alapján megvalósult beruházás eredményeként kerültek a tulajdonába. A tulajdon-átruházás
  2. szeptember 8-án történt (
  3. számú jegyzőkönyv
  4. oldal). A történteket a beavatkozó úgy értelmezte, hogy az akkor már felszámolás alatt álló H... Zrt. a tulajdonában álló tárgyi eszköz beruházásokat leltárszerűen átadta az önkormányzatnak (
  5. szám alatti beadvány). A tulajdonostól szerzés alapelve alól - melyet a Ptk.
  6. §
(1)bekezdése szabályoz - a Ptk. maga tesz kivételt akkor, amikor elismeri a szerző fél tulajdonjogát olyan esetben is, amikor az átruházó nem volt tulajdonos (Ptk. 118. §). A Ptk. 118. §
(1)bekezdése szerint kereskedelmi forgalomban eladott dolgon a vevő akkor is tulajdonjogot szerez, ha a kereskedő nem volt tulajdonos. A Ptk. 118. §
(2)bekezdése szerint kereskedelmi forgalmon kívül is tulajdonjogot szerez az, aki a dolgot jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzi meg, akire azt a tulajdonos bízta. A törvényi megfogalmazásból következően azonban az átruházás további feltételei alól nincs kivétel. Ezen feltételt a Ptk. 117. §
(2)bekezdése tartalmazza, mely szerint a tulajdonjog megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és a dolog átadása is szükséges, ezért ha az átruházás jogcíme hiányzik vagy az érvénytelen, a Ptk.
  1. §-ában szabályozott előfeltételek megléte vagy hiánya közömbös. Az alperesi hivatkozás szerint a H... Zrt. felszámolójának meghallgatását indokolatlanul mellőzte a bíróság, beszerezhető lett volna a nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a H... Zrt. már tulajdonjogot szerzett az ingóságokon, erre utal az átadás-átvételi jegyzőkönyvben „elvégzettként, befejezettként jelölt beruházás" kitétel. E körben azonban a peres iratokhoz csatolásra került a H... Zrt. „f.a." felszámolójának
  2. május
  3. napján kelt levele, melyben felszólította az I. rendű alperest az ingóságok kiadására, utalva arra, hogy azok tulajdonosa a felperes. Ezen nyilatkozatból megállapítható, hogy a H... Zrt. felszámolójának álláspontja szerint az ingóságok tulajdonjogát a H... Zrt. nem szerezte meg, ezért az elsőfokú bíróság indokoltan mellőzte a H... Zrt. felszámolójának tanúkénti meghallgatását. Az I. rendű alperes kérte az eljáró polgármester tanúkénti meghallgatását is. Az ingóságok átadására vonatkozóan azonban rendelkezésre állt és csatolásra került a
  4. szeptember
  5. napján kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv, mely tartalmazta a felek nyilatkozatát a per tárgyát képező ingóságokra vonatkozóan, ezért a nyilatkozattevők meghallgatását indokoltan mellőzte az elsőfokú bíróság. -9Gf.IV.30.039/2013/6.szám A Ptk.
  6. §
(1)bekezdése szerint a szerződési nyilatkozatot jogvita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel, a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A szerződési nyilatkozat értelmezésére két megoldás létezik, a nyilatkozati elv és az akarati elv. Az akarati elv a nyilatkozó fél akaratából indul ki, a másik pedig abból, hogy az akaratot a nyilatkozat fejezi ki, tehát ezen van a hangsúly. A Ptk. 207. §
(1)bekezdése korrekciókkal - a nyilatkozati elvet fogadja el. A nyilatkozat értelmezése során a törvény három szempontnak tulajdonít jelentőséget, a szavak általánosan elfogadott jelentésének, az eset összes körülményeinek és a nyilatkozó feltehető akaratának. A fentiek alapján a bíróságnak a felek között létrejött megállapodást, annak tartalma, a felek akarata és az eset összes körülményei alapján kellett vizsgálnia. A hivatkozott
  1. szeptember 8-i átadás-átvételi jegyzőkönyv azonban csupán azt igazolja, hogy az akkor már felszámolás alatt álló cég a felszámolási vagyonba nem tartozó vagyontárgyakat adta át az önkormányzatnak a H... Zrt. tudtával és jóváhagyása mellett. A jegyzőkönyv kifejezetten azt tartalmazza, hogy a S... Kft. „f.a." az ellátási területéhez tartozó térség betegellátásának zavartalan és folyamatos biztosítása érdekében (
  2. pont) a „használatában lévő" tárgyi eszközöket „átadja" (település neve) Város Önkormányzatának. Ez az átadás-átvételi jegyzőkönyv tulajdonátruházásra vonatkozó megállapodást nem tartalmaz, ilyen az említett felek között, így a H... Zrt. és az önkormányzat között sem jött létre. A jegyzőkönyvben rögzítették, hogy „a Kht. használatában különféle eredetű eszközök" kerültek kimutatásra, szerepelnek ezek között a H... könyvében lévő eszközök (2.4.
  3. pont) is. Ezek értéke 67.592.568,- Ft (
  4. számú irat). A fentiek alapján megállapítható, hogy a H... Zrt. nem volt a perbeli ingóságok tulajdonosa, a tulajdonjogot a felperestől nem szerezte meg, következésképpen a H... Zrt. sem ruházhatta át ezek tulajdonjogát másra, de ez nem is történt meg, tulajdonátruházásra vonatkozó megállapodás ugyanis a H... Zrt. és az önkormányzat, illetve az önkormányzat és az I. rendű alperes között nem volt. Az I. rendű alperes az elsőfokú eljárás során elismerte, hogy a keresettel érintett valamennyi ingóság a birtokában van. Ehhez képest fellebbezésében már arra hivatkozott, hogy a 2 db ultrahang és 2 db videoendoszkópos berendezés nem került a birtokába. Állításának alátámasztására előadta, hogy a
  5. szeptember
  6. napján készült átadásátvételi jegyzőkönyv szerint az átadott eszközök között a keresetben megjelölt ezen két, jelzés nélküli eszköz nem szerepel. Csatolt továbbá egy
  7. augusztus
  8. napján kelt levelet, melyet a C... Zrt. intézett a S... felé, melyben jelezte, megvásárolná az I. rendű alperes birtokában lévő eszközöket, ebben a levélben a 2 db ultrahang és 2 db videoendoszkópos berendezés nem szerepel, csupán ezek specifikációja. Hivatkozott továbbá a felperes által felkért szakértők által készített
  9. december 27-i szakvéleményre, mely ezen berendezéseket szintén nem tartalmazza. - 10 Az ítélőtábla rámutat, hogy az I. rendű alperes az elsőfokú eljárás során beismerte (Pp.
  10. §
(2)bekezdés), hogy a felperesi keresetben megjelölt eszközök a birtokában vannak, ezért az elsőfokú bíróság ezt tényként elfogadta. A Pp. 235. §
(1)bekezdése szerint új tény állítására és új bizonyíték előadására csak akkor kerülhet sor, ha ez az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására. Jelen esetben, mivel a kereset ingók kiadására irányult, kiemelt jelentősége volt, hogy a kiadni kért eszközök az I. rendű alperes birtokában vannak-e. Erről az I. rendű alperes egyszerű eljárással, a birtokában lévő eszközök felleltározásával meggyőződhetett, ezért a másodfokú eljárásban arra már új tényként nem hivatkozhat, hogy az eszközök - korábbi beismerésével szemben - nincsenek a birtokában. Az alperesi fellebbezés eredménytelen volt, ezért a Pp.
  1. §-ában foglaltak alapján a pervesztes II. rendű alperes a felperes részére másodfokú eljárási költség fizetésére köteles, amely a 32/
  2. (VIII.22.) IM rendelet
  3. és
  4. §-ában foglaltak alapján megállapított és ÁFÁ-val növelt összegű ügyvédi munkadíjat takarja. A II. rendű alperes illetékmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték a 6/
  5. (VI.26.) IM rendelet
  6. §-a értelmében az állam terhén marad. Szeged,
  7. május hó
  8. napján Dr. Mányoki Zsolt sk. Dr. Gaálné Dr. Jobbágy Ildikó sk. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.