P.20181/2012/11 – Balassagyarmati Törvényszék

...Törvényszék 20.P.20.181/2012/

1. szám A ...Törvényszék ... (...) felperesnek - a dr. Szénási Zsuzsanna (....) ügyvéd által képviselt …. (....) alperes ellen érdekeltségi hozzájárulás megfizetése alóli mentesítés és nem vagyoni kár megfizetése iránti perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperes kereseti kérelmét elutasítja, és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg alperes részére 254.000,-(Kettőszáz-ötvennégyezer) forint perköltséget. Az állam által előlegezett költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken, három példányban beadott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ...Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: Az alperes, mint víziközmű társulat
2. augusztus hó
3. napján alakult meg, amely megalakulással egyidejűleg határozatot hoztak az egy érdekeltségi egységre jutó hozzájárulás összegének megállapítása tárgyában. Nevezett közgyűlésen a hozzájárulás összegét magánszemélyek esetében 260.000,-Ft-ban határozták meg. Mind a megalakulásról, mind pedig az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésével kapcsolatosan minden az alperesi társulat területén található ingatlantulajdonhoz kapcsolódó tulajdonost értesítettek, mely értesítést
4. november hó
5. napján a felperes személyesen átvett. Ezen értesítőlevélben tájékoztatták a tagokat és az érdekeltségi területen tulajdonnal bíró egyéb személyeket arról, hogy a víziközmű társulás megalakult, illetőleg az érdekeltségi hozzájárulás magánszemélyek tekintetében 260.000,-Ft, egyebekben pedig 120 havi egyenlő 2.167,-Ft-os havi törlesztőrészletet is engedélyeztek a részükre. A társulat érdekeltségi területén egyéni csatlakozókat alakítottak ki, mely során
6. június
7. napján kelt kialakítási vázrajz szerint a felperes ... szám alatti ingatlanának vonatkozásában meghatározták, hogy az ingatlan mely részén helyezik el a bekötővezetéket. A felperes ugyanakkor az érdekeltségi hozzájárulás megfizetési kötelezettségének mindez idáig nem tett eleget, mely miatt több alkalommal került felszólításra az alperes által. A szennyvízcsatorna bekötőcsonkjának kialakításával kapcsolatosan maga a felperes nyilatkozott akként, hogy az ingatlanán belül hol legyen annak elhelyezkedése. A bekötővezeték kialakítására, pontosan nem meghatározott időben-, de
8. évben került sor. Ezen időpontot követően felperes az alperessel szemben kártérítési igényt csupán a kereseti kérelmének benyújtásával egyidejűleg fogalmazott meg. Felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a tulajdonjog, és magánlaksértésnek a megállapításával a jogtalannak vélt munka elvégzésének ellenértékének törlését kérte, azaz ténylegesen az érdekeltségi hozzájárulás alóli mentesítését, valamint ezen túlmenően az álláspontja szerint jogtalanul, és hozzájárulása nélkül az ingatlanon elvégzett munkával kapcsolatosan 15.000.000,-Ft-os nem vagyoni kár megfizetésére is kérte kötelezni a felperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Elsősorban arra hivatkozott az érdekeltségi hozzájárulással kapcsolatosan, hogy az érdekeltségi hozzájárulás megállapítását követően szigorú határidők álltak rendelkezésre annak megtámadására, így közel tíz évvel a hozzájárulás mértékének megállapítását követően a felperes érvényes kereseti kérelemmel nem léphet fel a hozzájárulás törlése kapcsán. A másodlagos felperesi kereseti kérelemmel kapcsolatosan, mely a nem vagyoni kár megtérítésére irányul, elsődlegesen az elévülésre hivatkozott. Álláspontja szerint, a bekötővezeték csonkjának kialakítását követő öt éven belül a felperes semmilyen igénnyel nem lépett fel az alperessel szemben, így a jogalap vizsgálata nélkül a követelés elévült, így bírósági úton nem érvényesíthető. A törvényszék a csatolt okirati bizonyítékok, valamint a peres felek előadása alapján megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme nem alapos. Az eljárás során a törvényszék nyilatkoztatta a felperest a kereseti kérelmével kapcsolatban, mely során a felperes előadta, hogy elsődlegesen az az alperessel a problémája, hogy ő semmifajta belépésről szóló nyilatkozatot nem írt alá, amivel tagjává vált volna az alperesnek, ezért érdekeltségi hozzájárulást sem köteles fizetni. Ugyanakkor sérelmezte azt, hogy bármiféle hozzájárulás nélkül az alperes a tulajdonát képező ingatlan területén munkálatokat végzett, amellyel így a tulajdonhoz való jogát sértette. Az alperes csatolta az iratokhoz másolatban a víziközmű társulás megalakításával kapcsolatban készült jegyzőkönyvi kivonatot, ugyanakkor csatolta azon levelet, amelyet a felperes részére megküldött, és a felperes által sem vitatottan ő átvett, azonban erre nem emlékezett. Ezen levél tartalmából kiderül, hogy a felperessel közölték az érdekeltségi egységre jutó összeg megfizetésével kapcsolatos felhívást, egyben tájékoztatták a részletfizetési lehetőségéről is. A felperes sem vitatta az eljárás során, hogy ezen levél kapcsán semmilyen jogorvoslattal nem élt, mely levélben egyebekben tájékoztatás is volt azzal kapcsolatosan, hogy a határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a bíróságtól kérhette volna. Ez jogvesztő határidő irányadó volt a felperes vonatkozásában, így a bíróság álláspontja szerint
9. december hó
10. napjáig élhetett volna kereseti kérelemmel az illetékes bíróságon az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésével kapcsolatosan. Azonban ilyen perindítást a felperes nem valószínűsített, ezért a határidő jogvesztő jellege miatt ezen igényét a törvényszék elutasította figyelemmel a Vízgazdálkodásról szóló
11. évi LVII. tv. 43.§ -ára. A nem vagyoni kártérítés vonatkozásában csatolta az alperes a felperes által aláírt, bár általa vitatott körülmények között odakerült aláírást, mely szerint az egyéni csatlakozók kialakítása során megjelölte volna, hogy a tulajdonát képező ingatlanon hol helyezkedjen el a szennyvízcsatorna bekötőcsonkja. Ugyanakkor nem vitatta azt, hogy a munkálatokat ténylegesen
12. év során végezték el az ingatlanán, ahogy azt a kivitelező ...Kft. alperes által csatolt levele is igazolja. A jogalap vizsgálatát megelőzően az alperes elévülési kifogására tekintettel a törvényszék felhívta a felperest annak igazolására, hogy megfelelő módon felszólította e az alperest a kártérítéssel kapcsolatos igényének megtérítésére, azonban a felperes által az iratokhoz csatolt ügyvéd által készített okiratok tartalma szerint, nem ezen kártérítéssel kapcsolatos felszólításokat tartalmazza a levelezésük-
13. október, illetve
14. decemberi levelekről van szó-, hanem pusztán az érdekeltségi hozzájárulás megfizetésével, és a tagsági viszony megkérdőjelezésével kapcsolatos ügyvédi kérelmeket tartalmazta. Így a törvényszék megállapította, hogy a felperes igénye a nem vagyoni kártérítés vonatkozásában elévült, annak érvényesítésére a bíróság előtt már nincsen mód a Ptk
15. §-a és
16. §