A határozat elvi tartalma: Ha a munkavállaló a részére e-mail útján a papír alapon elkészített és beszkennelt munkaviszonyát megszüntető elektronikus dokumentumot megnyitotta, ezáltal a jognyilatkozat a számára közöltté vált. Mfv.I.10.547/2012/
- A Kúria a dr. Kohlmann Katalin ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Pallós Dénes felszámoló biztos által képviselt alperes ellen munkaviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságnál 29.M.2149/
- szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.637.401/2011/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.637.401/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes keresete a munkaviszonya megszüntetése jogellenességének megállapítására, elmaradt munkabér megfizetésére és igazolások kiadására irányult. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 26.M.2149/2010/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek elmaradt munkabér címén 150.000 forintot és ennek
- december 16-ától járó törvényes kamatát, valamint adja ki a biztosítási jogviszonyról és a biztosítási ellátásokról szóló igazolványt. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- november 2ától állt üzletkötő munkakörben határozatlan idejű munkaviszonyban az alperes alkalmazásában. A munkaszerződés pontjában a felek 90 nap próbaidőt kötöttek ki. Az alperes
- december 30-án elektronikus úton csatolt PDF fájlként megküldte a felperes részére a munkaszerződés pontjára történő hivatkozással a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó okiratot beszkennelt okiratként, melyen az ügyvezető, K.I. céges aláírása is szerepelt. A felperes az emailt és annak mellékletét
- január első napjaiban elolvasta.
- január 8-án jogi képviselője útján kérte az alperest a munkabére megfizetésére, igazolásai kiadására. Ezt követően az alperes
- január 20-án postai úton is megküldte a felperesnek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó eredeti okiratot.A munkaügyi bíróság az Mt.
- §
(3)bekezdése, 87. §
(1)bekezdése, 88. §
(2)és
(3)bekezdése alapján megállapította, hogy a munkáltató jogszerűen szüntette meg a felperes munkaviszonyát
- december 30-án e-mailben, majd utóbb postán is megküldött „felmondó levéllel". Az elektronikus úton megküldött okirat is megfelelt az Mt.
- §-ban és
- §
(4)bekezdésben foglalt követelményeknek. A munkáltató a felperes munkaviszonyát nem újból szüntette meg, hanem postai úton is kézbesítette az e-mailben már megküldött jognyilatkozatot. A két okirat ugyanazon formátumú és tartalmú volt. A felperes nem vitatta, hogy az elektronikus úton megküldött iratot elolvasta, annak tartalmát megismerte.A munkaügyi bíróság megalapozottnak találta a felperes elmaradt munkabér iránti igényét az Mt.
- § és
- § alapján. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 49.Mf.637.401/2011/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében helybenhagyta.Megállapította a fellebbezéssel érintett követeléssel kapcsolatban, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást megállapította és az így feltárt tények okszerű mérlegelésével a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával hozta meg jogszerű döntését, melynek indokaival a másodfokú bíróság is egyetértett. Nem találta alaposnak a felperes azon kifogását, hogy az elsőfokú bíróság nem állapította meg a munkaviszony megszűnésének napját tekintettel arra, hogy ilyen jellegű kérelme a felperesnek az elsőfokú eljárásban nem volt. A bíróságnak erről külön rendelkeznie nem is kellett, miután a munkaviszony próbaidő alatt, azonnal hatállyal szűnt meg, és az alperes által közölt „felmondó levél" egyértelműen tartalmazta azt a kitételt, hogy a munkaviszony „mai nappal" szűnt meg. A felmondásnál egyébként az átvétel időpontja nem lényeges körülmény. A munkáltató intézkedését az irat elektronikus úton való elküldésének napja, illetőleg ezt követően a postára adás időpontja alapozza meg. A másodfokú bíróság nem értett egyet azzal a felperesi állítással sem, miszerint a munkáltató kétféle módon intézkedett a jogviszony megszüntetéséről, mert mind a kétszer próbaidőn belül közölte a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó intézkedését.A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a kereseti kérelmének megfelelő, a munkaviszony jogellenes megszüntetését megállapító és annak jogkövetkezményeit alkalmazó döntés meghozatalát, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint amennyiben nem állapítható meg, hogy a felperes mikor szerzett tudomást az e-mailben történő megszüntetésről, a megszüntetés nem lehet jogszerű. Jogszabálysértő a másodfokú ítélet azon megállapítása, hogy „a felmondásnál" a felperes általi átvétel időpontja nem lényeges körülmény. Szükség van az átvétel igazolására, mert a nyilatkozat akkor válik joghatályossá. Ez az elektronikus kézbesítés esetén is irányadó, a közlés megállapíthatósága, melyhez digitális tértivevény és digitális aláírás alkalmazása szükséges. Az Mt.
- §
(4)és
(5)bekezdése, amely az írásbeli nyilatkozatok közlésének időpontját határozzák meg, nem tartalmaznak előírást az e-mailben történő megküldés esetére. Ezért téves az eljáró bíróságok megállapítása, hogy az e-mail útján történő közlés az Mt. 6. §
(4)bekezdésének megfelelt.Hivatkozása szerint a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére is csak írásban kerülhet sor az Mt. 81. §
(3)bekezdés és 87. §
(2)bekezdés alapján. A munkáltatói jognyilatkozatnak eredetinek kell lennie, ennek hiányában a másolati vagy elektronikussá alakított jognyilatkozat nem lehet érvényes, és az ily módon történő e-mail útján való megküldés nem szabályszerű, tehát a munkaviszony megszüntetése sem jogszerű. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes munkaviszonyát a munkáltató próbaidő alatt
- december 30-ai keltezéssel papír alapon készített, a munkáltatói jogkörgyakorló által céges aláírással ellátott eredeti okirat beszkennelt másolata
- december 30-ai e-mailként történő elküldésével kívánta megszüntetni. A felperes nem vitatta, hogy az elektronikus formában megküldött okiratot
- január elején „megnyitotta", és annak tartalmát megismerte. Alaptalanul hivatkozott azonban arra, hogy az ily módon történő közlés az Mt.
- §
(4)és
(5)bekezdésre tekintettel nem jogszerű.Az Mt. 6. §
(4)bekezdése valóban általában az írásbeli nyilatkozat közlésének időpontját az érdekeltnek, vagy átvételre jogosult személynek történő átadás időpontjában határozza meg, és nem nevesíti az elektronikus úton történő megküldést. Peradat azonban, hogy a felperes az elektronikus formában megküldött okirat tartalmát megismerte - függetlenül attól, hogy ennek pontos időpontja nem állapítható meg -, tehát ezáltal a jognyilatkozat számára közöltté vált. A 2001. évi XXXV. törvény 3. §
(1)bekezdése szerint az elektronikus dokumentum elfogadását - beleértve a bizonyítási eszközként történő alkalmazást megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet kizárólag amiatt, hogy a dokumentum elektronikus formában létezik. Ebből következően a beszkennelt formában megküldött munkaviszony megszüntetési nyilatkozat joghatás kiváltására alkalmas volt. Az eljáró bíróságok jogszabálysértés nélkül állapították meg, hogy a munkáltató az Mt. 91. §
(3)bekezdésben foglaltak szerint próbaidő alatt azonnali hatállyal az Mt. 87. §
(2)bekezdése megsértése nélkül, az Mt.
- § rendelkezéseit figyelembe véve hatályos közléssel szüntette meg elektronikus formában megküldött irattal a felperes munkaviszonyát. Az Mt.
- §
(2)bekezdés ugyanis a munkaviszony megszüntetésére irányuló nyilatkozat írásbeli alakja előírásakor további megszorító előírást nem tartalmaz, így annak megtétele nem szükséges, hogy közokiratban (Pp.
- §), vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (Pp.
- §) történjen. Az adott esetben pedig nem volt vitatott, hogy a felperes részére
- január elején közölt elektronikus formátumú másolat tartalmában és alakilag azonos volt a papír alapon teljes bizonyító erejű magánokirati formában készített munkáltatói jognyilatkozattal.A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta.A pernyertes alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, így az erről szóló határozathozatalt a Kúria a Pp. 79. §
(1)bekezdés alapján mellőzte.A felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tallián Blanka s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül:Nné tisztviselő