Pfv.21919/2012/4 – Kúria

(3),

1. CVI. Tv.
2. §

(2)Pfv.IV.21.919/2012/4.szám A Kúria a dr. Maklári Iván Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Maklári Iván ügyvéd) által képviselt felperesnek a Hevesi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Hevesi Kristóf ügyvéd) által képviselt Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 2.P.91.917/

1. számon megindított és a Fővárosi Törvényszék 47.Pf.630.320/2012/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet részben - az első- és másodfokú perköltség viselésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy a ..val
4. és
5. években kötött megbízási szerződéseinek egyszerű, papír alapú másolatát 15 napon belül adja ki a felperes részére. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felek az első-, másodfokú költségeiket maguk viselik. és felülvizsgálati eljárási Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
6. július 9-én kelt kérelmében az alperestől a ..
7. és
8. években kötött valamennyi megbízási és egyéb szerződésének hitelesített másolatban, papír adathordozón történő kiadását kérte. Az alperes a kért adatok kiadását megtagadta. A felperes a keresetében a pert megelőző adatkiadás iránti igényével egyezően kérte az alperes kötelezését a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok kiadására. Kereseti álláspontja szerint az alperes 100 % állami tulajdonban álló gazdasági társaság, állami vagyont kezel, amely közfeladatnak minősül. Az alperes által kezelt vagyon felhasználásával kapcsolatban keletkezett adatok, azaz a szerződések tartalma közérdekű adatoknak, illetve közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy a kiadni kért adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek. Álláspontja szerint a gazdasági társaság, a benne fennálló üzletrész állami vagyon, a gazdasági társaság által az ügyvédi irodával kötött szerződés azonban nem minősül az állami tulajdonban lévő üzletrésszel való gazdálkodásnak vagy azzal való rendelkezésnek. Az alperes gazdasági társaság nem jogosult állami vagyonnal gazdálkodni, az üzletrésszel az állam rendelkezik, az állam tulajdonosi jogait pedig - jelenleg - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) jogosult gyakorolni. A jogerős ítélet a keresetet elutasította és a felperest az alperes részére 25.000 forint elsőfokú és 12.700 forint másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. A jogerős ítélet indokolása szerint önmagában az, hogy az alperes köztulajdonban áll, még nem teszi megállapíthatóvá, hogy közfeladatot lát el. A gazdasági társaságokról szóló
9. évi IV. törvény (Gt.)
10. §

(1)és

(2)bekezdéseinek rendelkezéseiből következik, hogy nem az alperes vagyona minősül állami vagyonnak, hanem maga az alperes, mert az állami vagyon az alperes gazdasági társaságban fennálló, a tagok tulajdonában álló és a tagsági jogaikat megtestesítő üzletrész. A gazdasági társaság vagyona a tulajdonában álló ingó- és ingatlan vagyon, gazdálkodása pedig az ezekkel való rendelkezését jelenti. A gazdasági társaság a benne fennálló üzletrészekkel nem rendelkezhet, mert az a tagokat illeti. Ezért az alperes nem gazdálkodik a Magyar Állam tulajdonában álló üzletrésszel. Az alperes vagyona ugyanakkor a saját vagyona, azzal a Magyar Állam közvetlenül nem rendelkezik vagy gazdálkodik. Mindebből következően az alperes nem kezel állami vagyont, az üzletrésszel való gazdálkodáshoz kapcsolódó jogokat a tulajdonost képviselő KIM gyakorolja. A kiadni kért adatok nem kapcsolódnak az üzletrésszel való gazdálkodáshoz, így azok kiadása az állami vagyon kezelésére való hivatkozással nem kérhető. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helyt adás érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint tévesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy az alperes az igényelt adatok kiadására nem köteles. A vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében az alperes gazdálkodó szerv állami vagyonba tartozik és állami vagyont kezel, az állami vagyonkezelő feladata pedig jogszabályban meghatározott közfeladatnak minősül. Ennél fogva az alperes az általa kezelt közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot kiadni köteles. Azt, hogy az alperes egyébként is közfeladatot lát el, egyéb jogszabályi rendelkezések is alátámasztják. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem részben alapos az alábbiak szerint. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) 5. §

(2)bekezdése alapján az állami vagyonnal gazdálkodó vagy azzal rendelkező szerv vagy személy a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerinti közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek minősül. A Vtv. 5. §

(1)bekezdése szerint pedig közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat, ha törvény az adat megismerhetőségét nem korlátozza. E rendelkezések alapján egyértelműen megállapítható, hogy a 100 %os mértékben állami tulajdonban lévő alperes közfeladatot ellátó szervnek minősül, amely a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 19. §

(3)bekezdése alapján köteles lehetővé tenni, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse. A fentiekből következik, hogy a jogerős ítéletnek téves az az álláspontja, amely szerint az üzletrész, mint az állami vagyon az alperes önálló jogi személyiségére tekintettel az alperes személyétől független, tehát az alperes nem az állami vagyonnal gazdálkodik, így nem minősül közfeladatot ellátó szervnek. Amint azt a Legfelsőbb Bíróság hasonló tényállás alapján meghozott döntésében is már korábban kifejtette, nem kétséges, hogy az alperes gazdasági társaságban az állam tulajdonában álló - a Vtv. 1. §

(2)bekezdés c) pontja szerint állami vagyonnak minősülő részvények tekintetében a Vtv. 3. §

(1)bekezdése alapján a miniszter - az MNV Zrt. útján - a gazdasági társaságban fennálló tagsági jogviszonyból eredő jogok gyakorlásával és kötelezettségek teljesítésével az állami vagyonnal gazdálkodik. Ez a tulajdonosi joggyakorlás azonban nem zárja ki, hogy a gazdasági társaság teljes vagyona felett rendelkezni jogosult, részvénytársasági formában működő alperes - a legfőbb döntéshozó szerve (közgyűlés) útján - a társaság valamennyi tagjának a vagyonával, így az államnak a társaságba bevitt üzleti vagyonával (Vtv. 4. §

(1)bek.) is gazdálkodik, ezért az alperes a Vtv. 5. §

(2)bekezdése alapján egyértelműen közfeladatot ellátó szervnek minősül. (Pfv.IV.20.197/2012/4.) A perbeli esetben az állam által létrehozott gazdasági társaságnak juttatott vagyon állami vagyon és az alperes 100 %-os mértékben állami vagyon juttatása révén gazdálkodik, amelynek eredménye a gazdasági társaságon keresztül az állam tulajdonába kerül. Csupán utal arra a Kúria, hogy az alperes alaptalanul hivatkozott az üzleti titoktartási kötelezettségére a felperesnek a pert megelőző adatigényének elutasítása során. A Ptk. 81. §

(3)bekezdése szerint nem minősül üzleti titoknak - egyebek mellett az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat. Az alperes által a gazdasági tevékenysége körében egy ügyvédi irodával kötött megbízási szerződés az állami vagyon fenti használatával kapcsolatos szerződés, ezért annak megismerhetősége az üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg. A fentiekből következik tehát, hogy az alperes állami vagyonnal gazdálkodó, olyan közfeladatot ellátó szerv, amely a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok kiadására köteles. Ezért a felperes az Avtv. 2. § 4. és 5. pontja, illetőleg 19. §

(1)bekezdése, továbbá

1. §-a alapján alappal igényelte az alperestől a gazdálkodásával kapcsolatos adatok kiadását. Az Avtv.
2. §

(5)bekezdése szerint az adatigénylésnek közérthető formában, az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. E rendelkezésből következik, hogy a közérdekű adat szolgáltatására irányuló igénynek határozottnak, egyértelműnek és beazonosíthatónak kell lennie, mert csak ebben az esetben tud az adat kezelője közérthető formában eleget tenni az adatközlés iránti igények. Ha a kérelem alapján a kiadni kért adatok nem értelmezhetők, vagy az igény túl tág és általánosságban megjelölt adatok kiadására vonatkozik, a közérdekű adat kezelője a megismerési igényt jogszabálysértés nélkül utasítja el. (Pfv.IV.22.096/2007/5., Pfv.IV.21.941/2010/5., Pfv.IV.21.288/2010/4., Pfv.IV.20.962/2009/4., Pfv.IV.20.755/2009/3.) A felperes az alperesnek a .. Ügyvédi Irodával

1. és
2. években kötött valamennyi megbízási illetve más szerződéseit kérte kiadni, papír adathordozón, hitelesített másolatban. E kérelemből egyértelműen beazonosítható az alperes és a megnevezett ügyvédi iroda által a megadott években kötött megbízási szerződés, amely a fentieknek megfelelően közérdekű adatnak minősül és azt az alperes az igényelt módon, papír alapon köteles a felperesnek kiadni. Olyan rendelkezést azonban az Avtv. nem tartalmaz, hogy az adatkezelő hiteles másolatot lenne köteles az igénylőnek kiadni. A kérelemnek ezért az a része, amelyben a szerződések hitelesített másolatait kérte a felperes, alaptalan. Ezt meghaladóan azonban az „illetve más" szerződésekre vonatkozó igény már kellően nem meghatározott. Abból nem derül ki egyértelműen, hogy az adatmegismerési igény az alperes által az ügyvédi irodával kötött vagy bármilyen más, a perbeli időszakban kötött szerződésekre vonatkozik-e. Ezért ebben a körben, miután a kérelem nem volt egyértelműen beazonosítható, az alperes jogszerűen tagadta meg az adatok kiadását. Amennyiben az alperes által kiadandó megbízási szerződések tartalmaznak az Avtv.
3. § 1., illetőleg
4. pontjában meghatározott és közérdekből nyilvános adatnak sem minősülő olyan személyes adatot, amelynek megismerésére a felperes nem jogosult, úgy azt az alperes jogosult az Avtv.
5. §

(4)bekezdésében foglaltaknak megfelelően felismerhetetlenné tenni azzal azonban, hogy az anonimizációból egyértelműen kiderüljön, hogy az kizárólag a meg nem ismerhető személyes adatra vonatkozott. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(4)bekezdése alapján részben hatályon kívül helyezte, a Pp. 253. §

(2)bekezdésének megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest a felperes által joggal igényelt közérdekű adat kiadására, míg egyebekben a Pp. 275. §

(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A peres felek pernyertességének, pervesztességének aránya lényegében azonos, ezért a Kúria a Pp. 81. §

(1)bekezdés második mondata alapján úgy rendelkezett, hogy a felek az eljárási költségeiket maguk viseljék. Budapest,

1. április
2. Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Dr. Baka András sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő