A határozat elvi tartalma: A büntetőtörvény időbeli hatályának érvényesülése szempontjából a bűnhalmazatban álló több bűncselekmény esetében elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az elbírálás időpontjában fennálló újabb büntetőjogi rendelkezés az elkövetéskor valamely bűncselekményként értékelhető magatartást bűncselekményként büntetni rendeli-e. Amennyiben az újabb törvényi rendelkezés értelmében az elkövetés időpontjában bűncselekményt megvalósító magatartás már nem büntetendő, úgy felmentő (eljárást megszüntető) rendelkezés meghozatalának van helye - ezáltal ez a cselekmény már nem lesz része az elbírálásnak - és csak a fennmaradó bűncselekmény (bűncselekmények) vonatkozásában vizsgálható, hogy a terhelt számára az elkövetéskor vagy az elbíráláskor fennálló törvényi rendelkezés biztosít-e enyhébb elbírálási lehetőséget. Így az elbírálás nem válik vegyessé; ugyanakkor elkerülhető, hogy a "nullum crimen sine lege" elv sérelmével olyan cselekmény miatt kerüljön sor a terhelt marasztalására, amelyet a törvény bűncselekményként már nem rendel büntetni. KÚRIA Bfv.III.1.372/2012/7.szám A Kúria Budapesten, a 2013. év március nyilvános ülésen meghozta a következő hó 5. napján tartott í t é l e t e t: A rongálás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Tatabányai Törvényszék 1.Bf.515/2011/11. számú végzését megváltoztatja, a terheltet felmenti az ellene folytatólagosan elkövetett rongálás vétsége [Btk. 324. §
(1)és
(2)bekezdés a) pont] miatt emelt vád alól. A tulajdon elleni szabálysértés [2012. évi II. törvény 177. §
(1)bekezdés b) pont] miatt az eljárást megszünteti; P.F. magánfél polgári jogi igénye érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja; az államnak fizetendő illeték összege 35.700 (harmincötezerhétszáz) forint; az alapeljárásban felmerült bűnügyi költségből 32.875 (harminckettőezer-nyolcszázhetvenöt) forintot az állam visel. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.420 (nyolcezernégyszázhúsz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az Esztergomi Városi Bíróság a 2011. október 19-én kihirdetett 2.B.442/2010/9. számú ítéletével a terheltet 2 rb. folytatólagosan elkövetett rongálás bűntette [Btk. 324. §
(1)és
(3)bek. a) pont], valamint folytatólagosan elkövetett rongálás vétsége [Btk. 324. §
(1)és
(2)bek. a) pont, a tényállás
- pontja] miatt halmazati büntetésül 10 hónap végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, kötelezve őt - egyebek mellett P.F. magánfél részére 45.000 forint kártérítés megfizetésére. Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Tatabányai Törvényszék, mint másodfokú bíróság a
- június 26-án meghozott 1.Bf.515/2011/
- számú végzésével az elsőfokú ítéletet érdemben helybenhagyta. Az elsőfokú ítélet jogi értékelése szerint a terhelt azzal, hogy a haszonállatait - birkákat, kecskéket, teheneket és lovakat - a számára idegen területen legeltette, a vetésben kárt okozott. A cselekményt szándékosan követte el, hiszen tudott arról, hogy az állatai hol legelnek; ő maga döntött úgy, hogy ezen a területen legeltet, s hogy ezáltal az állatok a vetésben kárt okoznak. A terhelt közvetett tettes volt, hiszen a legeltetést nem ő végezte, hanem részben V.K., részben a terhelt lánya, részben pedig a terheltnek dolgozó más személyek; azonban ezért a terhelt a felelős, hiszen az állatainak legeltetésre ő adott - csak ő adhatott - utasítást. A terhelt hónapokon keresztül legeltette az állatait a területen, a folytatólagosság megállapítható; az okozott kár összegének megállapítása pedig a szakértői véleményen alapul. A másodfokú bíróság a terhelt bűnösségére vont következtetéssel és a jogi minősítéssel maradéktalanul egyetértett. Nem osztotta ugyanakkor azt az ügyészi álláspontot, hogy az időközbeni jogszabályváltozás okán az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazásának van helye; mely szerint a
- tényállási pontban foglalt cselekmény már csupán szabálysértés, ezért a folytatólagosan elkövetett rongálás vétségének vádja alól a terheltet fel kell menteni; az objektív elévülési időre figyelemmel pedig a szabálysértési eljárást meg kell szüntetni. Kifejtette, hogy a cselekményeket úgy az elkövetéskori, és elbíráláskori törvény egyaránt 2 hónaptól 4 év 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni; ám utóbbi a középmértékes szabályt is tartalmazza. E szerint pedig lényegesen súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabása volna indokolt, melynek végrehajtása próbaidőre fel sem lenne függeszthető. Erre figyelemmel az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség terjesztett elő a terhelt javára felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjában írt okra hivatkozással. Indítványozta a támadott határozat megváltoztatását, a terhelt felmentését a rongálás vétségének vádja alól, a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát. Indokai szerint a
- pontban írt cselekmény
- április 15-ével kezdődően szabálysértésnek minősül, a Btk.
- § második mondata alapján az új törvényt kell alkalmazni. A régi és az új törvény teljes összevetésének, a kedvezőbb elbírálás lehetősége vizsgálatának akkor van helye, ha a cselekmény mindkét törvény szerint bűncselekmény, csak az új jogszabály szerint enyhébben bírálandó el. Amennyiben azonban a bűnhalmazatban álló bűncselekmények között olyan is van, amely az új törvény szerint már nem bűncselekmény, úgy e bűncselekményre az új törvény alkalmazása kötelező, felmentő rendelkezést kell hozni; majd ezt követően kell a fennmaradó cselekmények vonatkozásában az összevetést elvégezni. A Legfőbb Ügyészség a BF.2649/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta; a terheltnek a folytatólagosan elkövetett rongálás vétségének vádja alól bűncselekmény hiányában való felmentését, egyebekben a másodfokú határozat hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria az ügyben a Be.
- §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a Legfőbb Ügyészség képviselője az írásban tett indítványával egyezően nyilatkozott. Ehhez a védő is csatlakozott azzal, hogy az érintett cselekménnyel összefüggésben elbírált polgári jogi igény tárgyában hozott rendelkezés mellőzése is indokolt. A felülvizsgálati indítvány alapos. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának
(1)bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Felülvizsgálatban a felülbírálat az indítványhoz [Be. 423. §
(4)bek.], a jogerős határozatban megállapított tényálláshoz [Be. 423. §
(1)bek.], és főszabályként a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályokhoz [Be. 423. §
(2)bek.] kötött. A Be. 423. §-ának
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. §
(1)bek., 388. §
(2)bek.]. Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése tényállás sem külön- külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve mértékének vitatására. A jogkövetkeztetések - így a jogi minősítés - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. A Be. 416. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján valóban felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor. A felülvizsgálati indítvánnyal érintett 3. foglalt cselekmény tekintetében ez történt. tényállási pontban Az irányadó tényállás 3. pontjában megállapítottak szerint - a terhelt 2009. szeptember 1-je és 2010. március 3-a közötti időben a tulajdonát képező haszonállatokat - kb. 200 birkát, 30 kecskét, 10 tehenet és lovakat - szándékosan legeltette a P.F. tulajdonában álló földterületen; - e területre a sértett a terheltnek állat-ráhajtást, állatáthajtást nem engedélyezett, így ott nem is legeltethetett volna; - a területre elvetett őszi árpát a terhelt haszonállatai részben lelegelték, részben letaposták; e cselekményével a terhelt a tulajdonosnak 45.000 Ft kárt okozott. E magatartás - tekintve, hogy az okozott kár összege a 20.000 forintot meghaladta - az elkövetéskor hatályban volt Btk. 138/A. §
- a)pontja alapján bűncselekmény, a Btk. 324. §
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő rongálás vétsége. A
- évi II. törvény (Szabs.tv.)
- §
(2)bekezdése azonban
- április 15-ével a fenti értékhatárt megváltoztatta. Ettől kezdődően a Btk. 138/A. § a) pontja szerinti kisebb kárnak az 50.000 forintot meghaladó összeg tekintendő. A Szabs.tv.
- §
(1)bekezdésében foglalt módosításra tekintettel pedig az 1979. évi 5. tvr. (Btké.) 28. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján nem bűncselekmény, hanem szabálysértés - a Szabs.tv. 177. §
(1)bekezdés b) pontjában szabályozott szándékos rongálás szabálysértése - valósul meg, ha a rongálást 50.000 forintot meg nem haladó kárt okozva követik el. A jelen ügy másodfokú határozatának meghozatalakor -
- június 26-án - már ez a jogszabály volt hatályban. A Btk.
- §-a szerint a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény szerint kell elbírálni; ha azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Tévesen járt el a Tatabányai Törvényszék, amikor annak vizsgálatába bocsátkozott, hogy a
- tényállási pontban foglalt cselekmény melyik - az elkövetéskor, avagy az elbíráláskor hatályos - törvény szerint bírálandó el enyhébben. Ez az összevetés, értékelés akkor végezhető - és végzendő - el, ha az adott cselekmény úgy a korábbi, mint az új törvény szerint egyaránt bűncselekmény. Ha azonban az új büntető törvény alapján a vád szerinti magatartás már nem bűncselekmény, úgy annak elbírálhatósága fel sem merülhet, a megítélés enyhébb vagy súlyosabb volta pedig nem is értelmezhető. Ilyen esetben ezért - amint arra a felülvizsgálati indítvány helyesen hivatkozott - a töretlen bírói gyakorlat szerint a büntető törvény időbeli hatályának érvényesülése szempontjából a bűnhalmazatban álló több bűncselekmény esetében elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az elbírálás időpontjában fennálló újabb büntetőjogi rendelkezés az elkövetéskor valamely bűncselekményként értékelhető magatartást bűncselekményként büntetni rendeli-e. Amennyiben az újabb törvényi rendelkezés értelmében az elkövetés időpontjában bűncselekményt megvalósító magatartás már nem büntetendő, úgy felmentő (eljárást megszüntető) rendelkezés meghozatalának van helye - ezáltal ez a cselekmény már nem lesz része az elbírálásnak - és csak a fennmaradó bűncselekmény (bűncselekmények) vonatkozásában vizsgálható, hogy a terhelt számára az elkövetéskor vagy az elbíráláskor fennálló törvényi rendelkezés biztosít-e enyhébb elbírálási lehetőséget (BH 1995/380.). Így az elbírálás nem válik vegyessé; ugyanakkor elkerülhető, hogy a „nullum crimen sine lege" elv sérelmével olyan cselekmény miatt kerüljön sor a terhelt marasztalására, amelyet a törvény bűncselekményként már nem rendel büntetni. A Tatabányai Törvényszék azonban nem így járt el, ebből következően a
- június 26-án meghozott határozatában törvénysértően állapította meg a terhelt bűnösségét a
- tényállási pontban foglaltak okán bűncselekményben, rongálás vétségében. A Kúria ezért a Be.
- §
(1)bekezdésének a) pontja szerint a Tatabányai Törvényszék 1.Bf.515/2011/
- számú végzését megváltoztatta, és a terheltet az ellene folytatólagosan elkövetett rongálás vétsége [Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdés a) pont, a tényállás
- pontja] miatt emelt vád alól a Be.
- §
(3)bekezdésének a) pontjára figyelemmel a Be. 331. §
(1)bekezdése alapján bűncselekmény hiányában felmentette. E cselekmény a fentebb kifejtettek szerint a Szabs.tv. 177. §
(1)bekezdés b) pontjában szabályozott szándékos rongálás szabálysértéseként volna értékelhető. Figyelemmel azonban arra, hogy annak elkövetési ideje 2010. március 3-a, és a Szabs.tv. 6. §
(6)bekezdése szerint a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak, a Kúria a szabálysértési eljárást a Szabs.tv. 83. §
(1)bekezdés h) pontja alapján elévülés miatt megszüntette. A támadott jogerős ügydöntő határozat e cselekménnyel összefüggésben a sértett javára kártérítés, míg az állam javára illeték megfizetésére kötelezte a terheltet. Figyelemmel arra, hogy a terhelt felmentésére került sor, a Kúria a Be. 335. §
(1)bekezdés második mondata szerint a polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította, erre tekintettel pedig a terhelt az ezzel kapcsolatos illeték megfizetésére sem köteles. Az alapügyben a büntetőeljárás tárgyát három cselekmény képezte, a szakértő mindhárom kapcsán véleményt nyilvánított. Tekintve, hogy egy cselekmény a bűnösségi körből kikerült, a Kúria a Be. 338. §
(2)bekezdése szerint a felmerült bűnügyi költség egyharmada tekintetében akként rendelkezett, hogy azt az állam viseli. A Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a megtámadott határozatot egyebekben a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be.
- §
(1)bekezdésének zárófordulatán alapul. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- március
- Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Dr. Székely Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Németh Mária s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: tisztviselő MV