A határozat elvi tartalma: Ingatlan vagyonkezelői jog. A KÚRIA mint másodfokú bíróság Kfv.II.37.254/2012/8.szám A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság a Dr. Faragó István ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Kecskés Krisztián ügyvéd által képviselt Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlannyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - mely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében Dr. Gyöngyösi Zoltán ügyvéd által képviselt beavatkozott - a Budapest Környéki Törvényszék 3.K.26.995/2011/
- sorszámú ítélete ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi ítéletet: A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék
- január
- napján kelt 3.K.26.995/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer), továbbá az alperesi beavatkozónak 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felperes és az alperesi beavatkozó a magyar állam vagyonkezelői. Vagyonkezelők egymás közötti vitájában az ingatlanügyi hatóság a
- április 4-én indult ingatlannyilvántartási ügyben az alperesi beavatkozó kérelmére a magyar állam tulajdonát képező perbeli ingatlan tekintetében a felperes vagyonkezelői jogát törölte és egyidejűleg az alperes vagyonkezelői jogát tüntette fel. A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban az alperes
- július
- napján hozott határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Döntését a nemzeti földalapról szóló
- évi LXXXVII. törvény (NFA tv.) 15.§
(1)bekezdésére, valamint 34.§
(6)bekezdésére alapítottan. A felperes a jogerős határozat ellen az elsőfokú bírósághoz
- szeptember
- napján érkezetten nyújtott be keresetet, amelyben elsődlegesen az NFA tv. 15.§
(1)bekezdésének felsorolására, majd keresetkiegészítésében az időközben módosított NFA tv. rendelkezésére hivatkozott, amelyet a
- évi CI. törvény (Mód.tv.) vezetett be
- augusztus 1-jei hatálybalépéssel - azzal, hogy a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell -, amely módosítás figyelemmel van a vegyes rendeltetésű földrészletekre és ezért közös vagyonkezelői jog gyakorlást ír elő a felperes és az alperesi beavatkozó számára. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Döntésénél hivatkozott a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A.§-ára, illetve az ingatlan-nyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Iny.tv.) 44.§
(1)bekezdésére. Az elsőfokú bíróság a felperes álláspontjával ellentétesen foglalt állást arról, hogy a felperes által a másodfokú határozat meghozatala után hatályba lépett módosítás a jogerős határozat törvényességének felülvizsgálata körében szerepet nem játszhat, azt az alperesnek, értelemszerűen az elsőfokú hatóságnak alkalmaznia nem kellett, így a határozat törvényessége a módosító jogszabály alkalmazásának hiányában is megállapítható. Ezt az álláspontot erősíti meg nemcsak az Iny.tv. 44.§
(1)bekezdése, mely szerint a kérelmeket az ingatlanügyi hatósághoz történő előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni, hanem a Pp. 339/A.§-ának rendelkezéseit is, mely szerint a bíróság a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben megismételte korábbi álláspontját, és a módosító törvény alkalmazásának hiányát jelölte meg törvénysértésként, melyet az alperessel egyező álláspontja miatt a jogerős ítélet, illetőleg az elsőfokú bíróság elkövetett. Jogsértésként jelölte még meg az NFA tv. 1.§
(1)bekezdését, továbbá a termőföldről szóló
- évi LV. törvény 3.§-át, illetve az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999.(XII.29.) FVM rendelet 7.§
(1)és
(2)bekezdését is. Az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult azzal az indokkal, hogy az elsőfokú bíróság eljárása és ítélete a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat nem sértette meg. A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. a Pp. 274.§
(1)A Kúria az elsőfokú bíróság eljárását és a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárása, illetőleg a jogerős ítélet a felperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabályokat nem sértette meg. Az alperesi beavatkozó kérelme 2011. április 4-én érkezett az elsőfokú ingatlanügyi hatósághoz, amelynek az ekkor hatályos jogszabályok szerint kellett dönteni a kérelem tartalmi és formai megfelelőségéről. Az NFA tv. 1.§
(1)bekezdése szerint a nemzeti földalap, mint a kincstári vagyon része, az állam tulajdonában lévő termőföldek, mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földek, valamint a mező- és erdőgazdasági tevékenységet szolgáló, vagy ahhoz szükséges, művelés alól kivett földek összessége. A perbeli ingatlan külterületén helyrajzi számú 183 ha 2745 m2 területű szántó és kivett mocsár művelési ágú, 7152/1496427 hányadban a magyar állam tulajdonát képező ingatlanrész. Tiltó rendelkezés hiányában a vegyes alrészletekből álló földrészletek vonatkozásában nincs akadálya annak, hogy a vegyes alrészletekből álló földrészletek tekintetében, amennyiben az termőföldnek minősül, a Nemzeti Földalapba tartozóként kerüljön sor a tulajdonos vagyonkezelőjének bejegyzésére. Tény, hogy a módosító törvény 2011. augusztus 1-jén hatályba lépett rendelkezése, figyelembe véve a vegyes rendeltetésű alrészleteket, úgy módosította az NFAtv. 3.§.
(1)és
(3)bekezdéseit, hogy azon az állami tulajdonban álló, vagy állami tulajdonba kerülő ingatlan felett, amely az ingatlannyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel az NFA és az Zrt. útján gyakorolja. Ezen ingatlanok tekintetében az ingatlannyilvántartási állapot úgy rendeződik a közös vagyonkezelésnek megfelelően, hogy az NFA tv. 34.§
(6a)bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság az NFA és az Zrt. közös kérelmére gondoskodik az NFA tv. 3.§
(3)bekezdésében meghatározott ingatlanokat érintően a kettős tulajdonos joggyakorlásról, a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkező változás ingatlannyilvántartási átvezetéséről. A jogerős ítéletet hozó elsőfokú bíróság a Pp. 339/A.§-ának megfelelően járt el, amikor az első- és másodfokú határozatokat a módosító törvény rendelkezéseinek figyelembe vétele nélkül bírálta el és minősítette azokat törvényesnek, ezért a Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a fent hivatkozott rendelkezés figyelembevételével az alperesi beavatkozóval közös kérelmet kell benyújtson az elsőfokú ingatlanügyi hatósághoz, hogy az időközben hatályba lépett törvény rendelkezései szerint vagyonkezelői joga helyreálljon. A Kúria a perköltség viselés tárgyában a Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján határozott. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illetéket - a felperes személyes illetékmentességére tekintettel - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14.§-a alapján a magyar állam viseli. Budapest,
- március
- Dr. Kaszainé Dr. Mezey Katalin sk. előadó bíró, a tanács elnöke előadó bíró, Dr. Márton Gizella sk. bíró, Dr. Tóth Kincső sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő