Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.22.246/2012/
- Az ítélet kijavítva a 6.Pf.22.246/2012/
- számú végzéssel. ,
- április
- dr. Lukács Zsuzsanna s. k. a tanács elnöke A Fővárosi Ítélőtábla a Bitskey és Sulyok Ügyvédi Iroda; dr. Sulyok Annamária ügyvéd által képviselt I. - II. rendű felpereseknek, a dr. Landes Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen, bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt indított perében, a Budapest Környéki Törvényszék
- szeptember
- napján meghozott, 12.P.28.012/2011/
- számú ítélete ellen, a felperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét részben megváltoztatja, és a felperesek által az alperesnek fizetendő perköltséget 190.000 (százkilencvenezer) forintra leszálltja. Engedélyezi a felpereseknek a perköltség tíz egyenlő, 19.000 (tizenkilencezer) forint összegű, havonkénti részletben való teljesítését. Az első részlet
- március
- napjáig, az azt követő részletek minden hónap utolsó napjáig esedékesek. Bármelyik részlet megfizetésének elmulasztása esetén a perköltség még ki nem egyenlített része egy összegben esedékessé válik. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. A le nem rótt 27.940 (huszonhétezer-kilencszáznegyven) forint fellebbezési eljárási illetékből az I. és a II. rendű felperesek személyenként 6.985-6.985 (hatezerkilencszáznyolcvanöt - hatezer-kilencszáznyolcvanöt) forintot, alperes 13.970 (tizenháromezer-kilencszázhetven) forintot köteles megfizetni az államnak külön felhívásra, míg a fennmaradó 13.970 (tizenháromezer-kilencszázhetven) forint illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesek 15.682.160 forint kártérítés, ennek törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perrel felmerült költségeik megfizetése iránt terjesztettek elő keresetet. Az elsőfokú bíróság az ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg az alperesnek 381.000 forint perköltséget, és térítsenek meg az államnak külön felhívásra 900.000 forint le nem rótt illetéket. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes jogi képviselője az eljárás során egy előkészítő iratot terjesztett elő és három tárgyaláson jelent meg; erre figyelemmel állapította meg az alperest képviselő ügyvéd munkadíját a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
(6)bekezdése alapján. A tárgyi költségfeljegyzési jogra tekintettel le nem rótt illeték viselésére az 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §-a és 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kötelezte a felpereseket. Az ítélet ellen a felperesek terjesztettek elő fellebbezést. Fellebbezésükben az alperesnek ügyvédi munkadíjként megítélt perköltség összegét 31.750 forintra, a kereseti illetéket 36.000 forintra kérték mérsékelni. Hivatkoztak arra, hogy az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a R. 3. §
(6)bekezdését, mert az alperes javára megállapított ügyvédi munkadíj nem áll arányban az alperes jogi képviselőjének a perben kifejtett tevékenységével. A kereseti illetéket a vagyoni és jövedelmi viszonyaikra tekintettel méltányosságból kérték csökkenteni a meg nem határozható pertárgyérték alapján számított illeték mértékére. Kérték továbbá a perköltség és az illeték részletekben való teljesítésének az engedélyezését. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta azzal, hogy nem ellenezi a perköltség részletekben való teljesítésének engedélyezését. A felperesek a fellebbezésükben nem támadták az elsőfokú bíróság ítéletének a keresetet elutasító, valamint a felpereseket 31.750 forint elsőfokú perköltség és 36.000 forint kereseti illeték megfizetésére kötelező rendelkezéseit. Ezért ezek a rendelkezések fellebbezés hiányában első fokon jogerőre emelkedtek a Pp. 228. §
(4)bekezdése alapján. Emiatt a Fővárosi Ítélőtábla kizárólag az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezéseit vizsgálta felül. A felperesek fellebbezése részben megalapozott. A R. 2. §
(1)bekezdés a) pontja kimondja, hogy a fél pernyertessége esetére igényelheti, hogy részére a bíróság az ügyvéd munkadíjának címén kötelezze a pervesztes felet, a fél és a képviselője között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj megfizetésére. A R. 3. §
(1)bekezdése szerint, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A R. 3. §
(2)bekezdése
- a)pontja értelmében polgári perben, az elsőfokú bírósági eljárásban az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összege 10 millió Ftot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10 000 Ft,
- b)pontja szerint 10 millió Ft feletti, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az
- a)pontban meghatározott munkadíj és a 10 millió Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100 000 Ft. A R. 3. §
(6)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság a munkadíj eltérő összegben történő megállapítását indokolni köteles. Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a R. 3. §
(2)bekezdés b) pontja szerint kiszámított ügyvédi munkadíj nem áll arányban az alperes jogi képviselőjének a perben kifejtett tevékenységével. Megalapozottnak találta azonban a felperesek fellebbezését annyiban, hogy a munkadíj elsőfokú bíróság által mérsékelt összege is eltúlzott az alperest képviselő ügyvéd perben kifejtett tevékenységéhez - egy előkészítő irat készítéséhez és három tárgyaláson való megjelenéséhez képest. Ezért az ítélőtábla a R. 3. §
(6)bekezdésének alkalmazásával a munkadíj további csökkentését látta indokoltnak. A tovább csökkentett munkadíj összegét 190.000 forintban határozta meg. Figyelemmel arra, hogy az alperes nem ellenezte az ügyvédi munkadíj részletekben történő teljesítésének engedélyezését, az ítélőtábla a Pp. 217. §
(3)bekezdése alapján engedélyezte a felpereseknek a munkadíj tíz egyenlő, havonkénti részletben való megfizetését. Az Itv. 39. §
(1)bekezdése szerint a polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. A Pp. 24. §
(1)bekezdése szerint a pertárgy értékének megállapításánál a keresettel érvényesített követelés vagy más jog értéke irányadó. A felperesek a keresetükben megjelölt határozott összeg megfizetésére kérték kötelezni az alperest, ezért a Pp. 24. §
(1)bekezdése alapján a perben a felperesek követelésének összegét kellett pertárgyértéknek tekinteni. Erre figyelemmel az alperesek megalapozatlanul hivatkoztak a fellebbezésükben arra, hogy a per tárgyának értéke nem volt meghatározható, és ezért az Itv. 39. §
(3)bekezdésében megállapított érték alapján számított illeték megfizetésére kötelesek. Az elsőfokú bíróság az Itv. 39. §
(1)bekezdésének és 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján helyesen állapította meg a felpereseket terhelő kereseti illeték összegét. Az Itv.
- §-a határozza meg az illeték mérséklésének részletes szabályait a polgári eljárásban. A törvény nem teszi lehetővé a polgári eljárási illetékek mérséklését méltányosságból, és nem ad lehetőséget a bíróságnak az illeték részletekben való megfizetésének engedélyezésére sem. Ezért az ítélőtábla nem látott jogi lehetőséget sem a felpereseket terhelő kereseti illeték mérséklésére, sem az illeték részletekben való megfizetésének az engedélyezésére. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, az alperest megillető perköltség összegét 190.000 forintra leszállította, és engedélyezte a felpereseknek a perköltség részletekben való megfizetését. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján döntött úgy, hogy a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik. A le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viseléséről az Itv. 74. §
(3)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatja a felpereseket, hogy az Itv. 88. §
(1)bekezdése értelmében az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint kérhetik az illeték méltányosság címén történő részbeni vagy teljes elengedését, illetve az illeték részletekben való megfizetésének engedélyezését a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Budapest,
- február
- . Lukács Zsuzsanna s. k. a tanács elnöke Dr. Lente Sándor s. k. István s. k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: dr. Remesné Sütő Petra bírósági ügyintéző Dr. Csóka bíró
- sz. melléklet A határozat számítógépes nyilvántartásához csatolandó adatok I)A határozat száma: 6.Pf.22.246/2012/
- II)A jogkérdésben hozott döntés tömör összefoglalása: III)A döntés alapjául szolgáló jogszabályok megjelölése: IV)Javaslat a határozat hivatalos gyűjteményébe való felvételére: Igen Nem Eljárást befejező határozat kísérőlapja Előadó neve: . Lente Sándor Írásba foglalás időpontja:
- február
- Revideálásra:
- március
- érkezett: kiadva:
- március
- A pótborítékban kell elhelyezni: - a felterjesztő lapot, - az elsőfokú határozat egy kiadmányát, - a másodfokú határozat eredeti példányát és egy kiadmányát, 2.A többi iratot vissza kell küldeni az első fokú bíróságnak Befejezett! Kivezethető! ………………………….. a tanács elnöke Leírásra érkezett:
- február
- Leírta, helyesírást ellenőrizte:
- február
- - Hilcz Ádámné Revideálás után egyeztette:
- március Határozatot az adatbázisba leadta:
- március Kiadta:
- március Másodfokon költségkedvezményt engedélyező határozat száma: - 1.számú melléklet ÉRTESÍTÉS a bírósági határozat anonimizálásáról Az anonimizálást elrendelő bíróság neve: Az érdemi határozat száma: ővárosi Ítélőtábla 6.Pf.22.246/2012/
- Az anonimizálással érintett határozatot hozó bíróság neve: Környéki Törvényszék Az anonimizálással érintett határozat száma: 12.P.28.012/2011/
- Budapest,
- év február hó
- nap .................................................... a tanács elnöke 1.) Az e-mailt elküldte: ................................................................................................... név ........................ év ........................................... hó .................... nap 2.) Az anonimizálást elvégezte: ...................................................................................... név ........................ év ........................................... hó .................... nap 3.) Az anonimizálást ellenőrizte: .................................................................................... név 4.) Az anonimizált határozatot továbbította: .................................................................. név ......................... év ........................................... hó ................... nap 2.számú melléklet Fővárosi Ítélőtábla ÉRTESÍTÉS a bírósági határozat anonimizálásáról/az anonimizálás végrehajtásáról* Az anonimizálást elrendelő bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla Az érdemi határozat száma: 6.Pf.22.246/2012/
- Az anonimizálással érintett határozatot hozó bíróság neve: Budapest Környéki Törvényszék Az anonimizálással érintett határozat száma: 12.P.28.012/2011/
- Megjegyzés: felperes - I.rendű felperes neve és társa alperes - alperes neve ügy tárgya - bcs.-el okozott kártérítés megállapítása Budapest,
- év február hó
- nap Dr. Lukács Zsuzsanna s. k. a tanács elnöke *az értesítő rendeltetését a cím megfelelő részének aláhúzásával kell jelezni.