← Magyarország

Gf.30397/2012/5 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.397/2012/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla dr. Barbarics Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve (címe.) felperesnek - a Dr. Bölcskei Zsolt Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve. (alperes címe) alperes ellen számlatartozás megfizetése iránt indított perében, a Kaposvári Törvényszék
  2. május hó
  3. napján kelt, 1.G.40.085/2009/
  4. számú ítélete ellen az alperes részéről
  5. és
  6. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 50.000,(ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állami adóhatóság felhívására 309.700,(háromszázkilencezer-hétszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.871.786,- forintot, ezt meghaladóan a felperes keresetét, valamint az alperes beszámítási kifogását és viszontkeresetét elutasította. Megállapította, hogy az alperes, mint vállalkozó és a M.Kft. között a D.Zrt. Sz..... szám alatti irodaházának folyadékhűtők, szekrényklímák és fan-coilok telepítési és gépészeti munkáinak elvégzésére létrejött vállalkozási szerződés teljesítése érdekében az alperes a felperessel szóbeli megállapodást kötött a kivitelezéshez szükséges épületgépészeti anyagok és berendezések beszerzésére, a szóbeli megállapodás alapján a felperes 9.776.786,- forint értékű építési anyagot, berendezést szállított alperesnek, alperes az ellenértéket nem egyenlítette ki. Tényként állapította meg, hogy az alperes a saját vállalkozási szerződésének teljesítésével késedelembe esett, és 7 nap késedelem oka a felperes nem megfelelő időben történt anyagszállítása volt, alaptalannak találta azonban az alperesnek a késedelmes anyagszállítás miatt, többlet anyagköltség címén előterjesztett 1.517.911,- forint kárigényét hivatkozással arra, hogy alperes nem bizonyította, hogy a felsorolt anyagokat maga időben megrendelte a felperestől, és a felperes nem tette meg a tőle elvárható lépéseket, és nem bizonyította azt sem, hogy a felperes helyett történt anyagbeszerzés többletköltséget okozott. Úgy ítélte meg, hogy felperes a késedelmes anyagszállításával okozati összefüggésben került sor alperes részéről a befejezés érdekében további vállalkozók bevonására, ezért az alperes az alvállalkozóknak kifizetett 5.905.000,.- forint vállalkozói díj megtérítésére igényt tarthat. Az alperes megrendelője - M. kft. - által az alperesnek fizetendő vállalkozói díjból levont, le nem szállított glicol (1.209.000,- forint) értéke, és az alperesi késedelem miatt levont 5.814.963,- forint díj megtérítése iránti igényt alaptalannak találta, az volt az álláspontja, hogy a le nem szállított áru értéke kárként nem vehető figyelembe, kiadásként a feleknél ez a tétel nem jelentkezik. Megállapította, hogy az alperes és M.Kft.-vel közti szerződésben kötbér kikötés nem volt, és az alperes az általa megállapodásban vállalt díjcsökkentést kártérítésként sem háríthatja át a felperesre, mivel a levonást saját kockázatára fogadta el, és a kivitelezés
  7. január hó 10-január hó
  8. napja közötti időszakra eső késedelme - mely a díjcsökkentés oka volt - nem róható a felperes terhére. Fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság a leszállított anyagok, berendezések ellenértéke, és a késedelmes anyagszállítás miatt igénybe vett alvállalkozói díj különbözete megfizetésére kötelezte az alperest. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte hivatkozással arra, hogy az 1.517.911,- forint többlet anyagköltség a felperes késedelmes anyagszállításával okozati összefüggésben merült fel, a felperes helyett az alperes szerezte be az anyagokat. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően állította, hogy a M. Kft. a késedelmes anyagszállítás következményeként előállott kivitelezői csúszás miatt eszközölt vele szemben levonást. Az alperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a kereset megalapozott elbírásához szükséges mértékben a tényállást tisztázta, azt helyesen állapította meg, és abból helyes jogkövetkeztetést vont le, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  9. §

(2)bekezdése, és a Pp. 254. §
(3)bekezdése szerint helyes indokai alapján helybenhagyta. Az alperes fellebbezésével összefüggésben a másodfokú bíróság az alábbiakat emeli ki: Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes a többlet anyagköltség címén előterjesztett kártérítési igényét - melyet arra alapított, hogy felperes késedelmes anyagszállítása miatt szükségessé vált anyagbeszerzés összköltsége meghaladta a felperes árajánlatában rögzített költségeket, és ezzel többlet kiadást okozott - nem bizonyította. Az alperesi tényállítás alapján alperesre hárult a peres felek között létrejött szerződésben meghatározott ár bizonyítása. Az alperes ügyvezetője, Sz. Cs.előadása szerint a saját megrendelőjével kötött szerződésben, illetve költségvetésben az anyagra meghatározott összeg volt az irányadó a felek között is azzal, hogy olcsóbb anyagbeszerzés esetén a nyereség a felperest illeti. D. K. tanú szintén úgy nyilatkozott, hogy a felperes és az alperes az árakat is tartalmazó anyaglista alapján dolgozott, azonban az alperes és megrendelője - M.Kft. - közötti szerződés mellékletét képező költségvetés, illetve a felperes és alperes által közösen elfogadott - az árakat is rögzítő - táblázat, anyaglista a perben nem vált ismertté, azt az alperes nem csatolta be. Nem bizonyított ezért, hogy a felek milyen beszerzési árban állapodtak meg, a felperesnek a megrendelt árut milyen áron kellett volna beszereznie, ezért viszonyítási alap hiányában az sem állapítható meg, hogy az alperesnek valóban merült fel többletköltsége. Egyetért a másodfokú bíróság azzal is, hogy alperes nem bizonyította azt a tényt sem, hogy felperes a
  1. december hó
  2. napján kelt e-mailben felsorolt, az alperes által beszerzett anyagok szállításával késedelemben volt. D.K.tanú vallomása alapján az anyagbeszerzés az alperes által e-mailben küldött listák, megrendelések alapján történt, novemberben már ismert volt az eredeti lista, az ennek megfelelő megrendelések iránt intézkedett, a módosítások folytán szükségessé vált további megrendeléseket az alperes szintén e-mailben közölte. Alperes a többlet anyagköltséget a beszerzési számlákkal és az általa készített táblázattal kívánta alátámasztani, melyben kimutatta, hogy mikor, milyen anyagok és milyen költséggel szerzett be felperes helyett. Az általa csatolt iratok alapján azonban az nem állapítható meg, hogy alperes a beszerzett anyagokat mikor, milyen határidővel rendelte meg a felperestől, és így nem bizonyított az sem, hogy ehhez képest a felperes ténylegesen késedelemben volt. Egyetért a másodfokú bíróság azzal is, hogy az alperes generálkivitelezője által levont 5.814.963,- forint nem hárítható át a felperesre sem kötbérként, sem kártérítésként. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a M. Kft. által az alperestől levont összeg nem kötbér, mivel a
  3. november hó
  4. napján megkötött vállalkozási szerződés kötbér kikötést nem tartalmaz, a Ptk.
  5. §
(1)bekezdése szerint viszont kötbért érvényesen csak írásban lehet kikötni. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy a 2009.január hó
  1. és január hó
  2. napja közötti időszakban a kivitelezésben előállott késedelem nem róható a felperes terhére, a felperes hiányos és késedelmes teljesítése nem áll okozati összefüggésben az alperes megrendelője által hivatkozott késedelemmel. E körben a másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróság által az építési napló alapján kiemelt tényekkel és az abból levont jogkövetkeztetéssel. Kiemeli még, hogy a felperes magatartása miatti késedelem tényét erre az időszakra egyértelműen cáfolja az, hogy
  3. december hó
  4. napján a rendszer beüzemelése megtörtént, az M.Nyrt., G.Zrt., D. Zrt. átadás-átvételi jegyzőkönyvben rögzítette a kivitelezési munka befejezését. Utal a másodfokú bíróság e körben arra is, hogy az alperes ügyvezetője - Sz.Cs.személyes előadása szerint a hiányzó anyagok beszerzése
  5. december hó
  6. napján megtörtént, így az esetleges felperesi késedelemnek a teljesítési határidőre kihatása nem lehetett. Az alperes a Pp.
  7. §
(1)bekezdése alapján köteles a felperes másodfokú eljárásban felmerült költsége, a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(1),
(2)és
(5)bekezdése alapján megállapított ügyvédi munkadíja megfizetésére. Az illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt feljegyzett fellebbezési eljárási illetékről a másodfokú bíróság a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  1. §-a alapján határozott. P é c s,
  2. április
  3. . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. előadó bíró, Dr. Berki Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.