A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- április
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt az I.r. vádlott és társa ellen indult büntető ügyben a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa
- július
- napján kihirdetett Kb.I.13/2012/
- számú ítéletét az I.r. és II.r. vádlottak tekintetében helybenhagyja. i n d o k o l á s: A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a
- július
- napján kihirdetett Kb.I.13/2012/
- számú ítéletével az I.r. és II.r. vádlottat az ellenük 1 - 1 rb. szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Egyben megállapította, hogy az eljárás során felmerült 5.100 forint bűnügyi költséget az állam viseli. A tárgyaláson a katonai ügyész mindkét vádlott terhére bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. Az I.r. és II.r. vádlottak, valamint védőjük a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. A katonai ügyész az ügyben előterjesztette fellebbezésének részletes, írásbeli indokolását, amelyben indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet változtassa meg, a vádlottak bűnösségét állapítsa meg. Velük szemben pénzbüntetést, és az I.r. vádlott esetében lefokozást, továbbá a II.r. vádlott tekintetében várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetést szabjon ki. Álláspontja szerint a vádlottak a 62/2007, IRM rendelet (a rendőrségnek az elkövetés idején hatályos szolgálati szabályzata), 2.§
(1)bekezdésében írt rendelkezést megszegték. Nem teljesítették az elöljárói rendelkezéseket, amikor a helyszínen a nyílászárók állapotát nem ellenőrizték. A jelen ügyben - az objektum jellege miatt - csak a járműből kiszállva, az épületet körbejárva lehetett volna meggyőződni arról, hogy valós riasztás történt-e. Kifejtette továbbá a katonai ügyész azon álláspontját, hogy téved az elsőfokú bíróság, amikor szakszerűtlen rendőri intézkedés alapján automatikusan kizárja a büntetőjogi felelősséget, és csak fegyelmi felelősség megállapítását tartja elképzelhetőnek, mert számtalan bűncselekménynek a szakszerűtlen rendőri intézkedés képezi az alapját. Korábban, más eligazításokon már elhangzott, hogy riasztások esetén a nyílászárókat ellenőrizni kell, ezt szükségtelen minden szolgálati napon külön elmondani. A vádlottak szolgálati kötelmeit nem csupán az útirányterv, hanem a korábbi eligazításokon elhangzottak is kitöltik tartalommal. A vádlottak részéről szándékos mulasztás történt, és végsősoron a szolgálati szabályzat hivatkozott rendelkezését szegték meg. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.926/2012/1. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg a vádlottak bűnösségét állapítsa meg 1 - 1 rb. a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző és
(2)bekezdés szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés büntettében, és az I.r. vádlottal szemben pénzbüntetést, valamint lefokozást, míg a II.r. vádlottal szemben pénzbüntetést és várakozási idő meghosszabbítását szabjon ki, továbbá egyetemlegesen kötelezze őket a felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében az ügyészi fellebbezést, valamint a másodfokú ügyészi átiratban foglaltakat fenntartotta. Kifejtette azon álláspontját, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás helyes, abból a vádlottak bűnösségére a következtetés levonható. Az I.r. és II.r. vádlottaknak a logika szabályai szerint, továbbá a korábbi eligazítások alapján a nyílászárókat ellenőrizni kellett volna. A szolgálati autóban ülve nem észlelhették a betörést, és a hátrahagyott tárgyakat. Amikor a helyszínen tartózkodtak még az elkövetők is a közelben voltak. Az indítványokat megismételte. Az I.r. és II.r. vádlott védője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. Utalt arra, hogy az érintett rendőrkapitányságon kiegészítették a szolgálati utasítás szövegét egy olyan írásos résszel, ami meghatározza, hogy a riasztásra kiérkező rendőröknek hogyan kell az ellenőrzést elvégezni. Ez az utasítás azonban épp a jelen ügy hatására, csak 2013. január 10-től hatályos. Azt megelőzően ez egy szabályozatlan terület volt. A II.r. vádlott az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában csatlakozott a védője által előadottakhoz. Az ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Az ügyésznek a bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányuló fellebbezése nem alapos. A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a katonai tanács az elsőfokú tárgyalás során az eljárási szabályokat betartotta. A tényállás megállapítása során a szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Az I.r. és II.r. vádlott a tárgyaláson vallomást tettek, felelősségüket elismerték. Vallomásaikat alátámasztották a tárgyaláson kihallgatott rendőr, illetve további tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok. Az elsőfokú bíróság a tényállást így a rendelkezésére álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg. A katonai tanács által rögzített tényállás megalapozott, mindenben mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért az a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az általa megállapított tényállás alapján az I.r. és II.r. vádlottakat az ellenük a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző, de a
(2)bekezdés szerint minősülő szolgálatban kötelességszegés bűntette miatt emelt vád alól a Be.6.§
(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel a Be.331.§
(1)bekezdése alapján - bűncselekmény hiányában - felmentette. A másodfokú bíróság mindenben osztotta az elsőfokú katonai tanácsnak az ítélete
- és
- oldalán kifejtett jogi álláspontját. Az elsőfokú bíróság az ítéletben helytállóan állapította meg, hogy a szolgálatban kötelességszegés elkövetési magatartásai közül a jelen bűncselekmény elkövetése szempontjából legfeljebb a szolgálat ellátására vonatkozó rendelkezések más módon súlyosan történő megszegése vizsgálandó. Helyesen rögzítette, hogy az adott napi gépkocsizó járőrszolgálatukat a vádlottak un. útirányterv alapján végezték, annak rendelkezéseit a szolgálatuk során nem szegték meg. Az útiránytervtől a tényállásban rögzített betörés kapcsán az ügyeletes küldése alapján tértek el, tehát jogszerűen tértek le a járőr útvonalról, és jelentek meg az érintett benzinkútnál. Ennyiben tehát a vonatkozó rendelkezések, tehát az un. útirányterv, valamint az elöljárói rendelkezés, az ügyeletes utasítása alapján látták el a szolgálati feladataikat. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján helyesen döntött a katonai tanácsa akkor is, amikor nem fogadta el azt a katonai ügyészi álláspontot, hogy a vádlottak az eligazításokon elhangzott elöljárói rendelkezéseket nem teljesítették, és ezzel valósították meg a bűncselekményt, mert korábban már elhangzott, hogy ilyen esetben a bűncselekmény lehetséges helyszínén a nyílászárókat közvetlenül ellenőrizni kell. A lefolytatott bizonyítás adatai alapján azonban éppen az volt megállapítható, hogy ilyen tartalmú eligazításra konkrét példát sem a rendőr tanúk, sem a vádlottak nem tudtak mondani. A jelen cselekménnyel kapcsolatban pedig kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy ilyen tartalmú eligazítás, vagy a küldést végző ügyeletes részéről ilyen tartalmú utasítás nem hangzott el. Helyesen állapította meg továbbá a bíróság azt is, hogy a szolgálat ellátására vonatkozó konkrét rendelkezés megszegésének hiányában a vádlottak magatartása bűncselekményként nem, legfeljebb un. szakszerűtlen rendőri intézkedésként értékelhető, ahogy azt a Legfelsőbb Bíróság több, például a BH.63/
- számú eseti döntésében is kifejtette. Ez a magatartás fegyelmi felelősséget megalapozhat, azonban büntetőjogi felelősséget nem. Ezért a bűnösség megállapítására és büntetés kiszabására irányuló ügyészi fellebbezés eredményre nem vezethetett. A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezése is törvényes ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indoka alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§
(1),
(3)és
(4)bekezdésein alapszik. Budapest,
- április
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Győri Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete jogerős. Budapest,
- április
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnök A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő