A határozat elvi tartalma: A felügyeleti intézkedés tárgyában hozott határozat keresettel nem támadható.

ingatlan-nyilvántartási bejegyzés utólagos törlése nem hat ki a korábban hozott építményadót kivető határozatokra. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.V.35.074/2012/6.szám A Kúria a Békyné dr. Hüse Ágnes (....) ügyvéd által képviselt felperes neve (....) felperesnek a dr. Fuhrmanné dr. Horzsa Ildikó jogtanácsos által képviselt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (fél címe 2) alperes ellen építményadó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

1. október
2. napján kelt 24.K.21.763/2011/
3. számú ítélete ellen a felperes által
4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 24.K.21.763/2011/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen államnak 287.200 (kettőszáznyolcvanhétezer-kettőszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. meg

forint Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a 2005. március 25-én kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta a ...szám alatti ingatlant (a továbbiakban: ingatlan), a tulajdonjog fenntartással történő szerzés ténye

ingatlannyilvántartásba 2005. április 25-én bejegyzésre került.

önkormányzati adóhatóság ellenőrzés keretében megállapította, hogy a felperes elmulasztotta

ingatlan utáni adóbevallási kötelezettségét. A revízió eredményeként hozott - másodfokú adóhatóság által helybenhagyott határozatban kötelezte a felperest 2006. évre 1.884.095 Ft építményadó megfizetésére.

önkormányzati adóhatóság ezt követően hozott határozataiban kötelezte a felperest 2007-2009. évekre 1.551.200 Ft, 1.772.800 Ft, 1.994.400 Ft,

az mindösszesen 5.318400 Ft építményadó megfizetésére. A felperes 2007. szeptember 21-én elállt

ingatlan adásvételi szerződéstől, amit

eladó tudomásul vett, de nem adta meg a felperesnek a tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének ingatlan-nyilvántartási törléséhez hozzájáruló nyilatkozatot.

eladó és a felperesi vevő közötti jogvitát a 2009. február 16-án kelt ítélet zárta le, amely a vevő jognyilatkozatát pótolta, ennek eredményeként

ingatlan-nyilvántartási széljegy

1. március 16án törlésre került. A felperes
2. április 21-én kérte a
3. évre előírt építményadó törlését, továbbá

általa korábban befizetett 4.786.500 Ft építményadó visszatérítését. A felperes kérelmét

önkormányzati adóhatóság

.... számú határozatával elutasította.

alperesi jogelőd - felügyeleti jogkörben eljárva - a .../2009. számú határozatában megsemmisítette

önkormányzati adóhatóság 2009. évi építményadó kivetésről rendelkező határozatát és

eljárást megszüntette. Döntését

zal indokolta, hogy

eredeti állapot helyreállítására figyelemmel a felperest úgy kell tekinteni, mint aki nem volt tulajdonosa

ingatlannak, ezért 2009. évre fizetési kötelezettsége nem keletkezett. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperesi jogelőd megsemmisítette

önkormányzati adóhatóság ...-1/2009/... számú határozatát és új eljárás lefolytatását rendelte el a B-HAT 14536/2009. számú határozatában.

új eljárás eredményeként hozott ..-8/2009/...számú határozatban

első fokon eljárt önkormányzati hatóság részben adott helyt a felperes visszatérítési kérelmének, mindössze 161 Ft tartozatlan túlfizetés visszautalásáról rendelkezett. Határozatának megállapítása szerint fennállt a felperes építményadó fizetési kötelezettsége 2006-2008. években

e tárgyban hozott jogerős határozatok alapján, ennél fogva túlfizetés csak a késedelmi pótlék számlán mutatkozik, 161 Ft összegben. A felperes fellebbezése alapján eljárt alperesi jogelőd a 2010. február 5-én kelt ../2010. számú határozatában megsemmisítette

..-8/2009/... számú határozatot és

elsőfokú önkormányzati adóhatóságot új eljárásra utasította. E határozat indokolása szerint a felperesnek - létre nem jött tulajdonjog miatt - 20062008. adóévekre nem állt fenn

építményadó fizetési kötelezettsége, ezért

általa korábban megfizetett építményadó visszajár.

alperesi jogelőd a felügyeleti jogkörben

1. február 5-én hozott ../2010., ../2010., ../
2. számú határozataiban visszavonta a 2006-
3. évi építményadó fizetési kötelezettségről rendelkező elsőfokú önkormányzati hatósági határozatokat helybenhagyó határozatait, és

építményadó fizetési kötelezettséget előíró önkormányzati adóhatósági határozatokat megsemmisítette. E felügyeleti jogkörben hozott határozatok indokolása

onos a ../

1. számú döntésével. A Nemzetgazdasági Minisztérium a
2. április
3. napján kelt NGM/7607/2/
4. számú felügyeleti jogkörben hozott határozatában megsemmisítette a ../2009., ..-4/2010., B-../
5. és a ../
6. számú határozatokat, és

alperesi jogelődöt a felperes által ../2009/... számú határozat ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása tekintetében új eljárásra utasította. E határozatban a Nemzetgazdasági Minisztérium a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 11.§

t állapította meg, hogy a felperesnek valamennyi adóév tekintetében fennállt

építményadó fizetési kötelezettsége, mivel

év első napján fennálló ingatlannyilvántartási állapot szerint őt kell

építményadó alanyának tekinteni.

ingatlan-nyilvántartási bejegyzés utólagos törlésének nincs hatása

adóalanyiságra, a Htv. ugyanis - szemben

illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 80.§

adóalanyiság megváltoztatására, visszamenőleges hatályú módosítására.

eredeti állapot visszaállítása kizárólag a felek egymás közti elszámolási viszonyát érinti és a polgári jog által szabályozott körbe tartozó kérdés. A közjogi szabályok

adóalanyiság tekintetében nem engednek eltérést, ennél fogva erre nincs kihatása a magánjogi jogviszony alakulásának, így

alperesi jogelőd által hozott építményadó kötelezettség törléséről, megsemmisítéséről rendelkező határozatok jogszabálysértőek.

../2009/... számú visszatérítés tárgyában hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést emiatt

alperesi jogelődnek

e határozatban kifejtett jogértelmezés alapján kell elbírálnia, és a visszatérítési kérelemről e határozatban kifejtett jogi álláspont alapján kell döntenie. Jogszabálysértő a B-HAT.32-3/2010. számú határozat is, ennek megsemmisítésére

onban a súlyosítási tilalomra figyelemmel nem kerülhetett sor. A felügyeleti jogkörben hozott határozattal előírt új eljárásban

alperesi jogelőd

1. május 18-án hozott B-HAT/913-2/
2. számon határozatot, és

elsőfokú önkormányzati hatóság ../2009/... számú határozatát helybenhagyta. Érdemi döntését a Htv. 11.§

adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 43.§

zal indokolta, hogy a felperes építményadó számláján 2007-2009. évekre jogszerűen került előírásra

építményadó, és ezeket a felperes befizette.

1. évben építményadó és pótlékszámlán túlfizetés nem áll fenn, a
2. évi befizetés elszámolását követően a számlán 161 Ft túlfizetés mutatkozik,
3. évre a felperes befizetést nem teljesített, így erre

évre túlfizetése sem keletkezhetett.

adóalanyiság mindig

adott év első napján érvényes és fennálló ingatlan-nyilvántartási állapothoz kötődik, ennek későbbi annulálása nincs kihatással

adóalanyiságra,

eredeti állapot helyreállítása a felek egymás közötti elszámolási viszonyát érinti, és polgári jog által szabályozott kérdés. A felperes keresetében kérte a B-HAT/913-2/2011. számú határozat hatályon kívül helyezését

.../2/2011.számú határozatára is kiterjedően, továbbá annak megállapítását, hogy a ../2009., a ../2010., ..-./2010., ../2010. számú határozatok jogerősek és végrehajthatóak.

alperes kérte. ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását

elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a felperes elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: keresetét A felügyeleti eljárás keretében hozott ../

1. számú határozat bírósági felülvizsgálatára a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109.§

adott év január 1-jén a felperes

ingatlannyilvántartásban szerzőként szerepel, javára tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye széljegyként feltüntetésre került, ezért a hatóság jogszerűen tekintette

építményadó alanyának.

építményadó kivetésére jogszerűen került sor,

alperes határozatában megjelölt törvényhelyekre figyelemmel. A felperesnek emiatt

elsőfokú határozatban rögzített 161 Ft-on felül további túlfizetése nem volt, ezért építményadó törlésére és visszaigénylésére irányuló kérelmét nem lehetett teljesíteni. Adóellenőrzésre kizárólag 2006. év tekintetében került sor, 20072009-es adóévek kapcsán nem. A felperes a 2006-os adóévet követő időszakok esetében tévesen hivatkozott

Art. 142.§

ért sem fogadható el, mert a perben keresettel támadott határozat nem ellenőrzés eredményeként hozott határozat, hanem a korábban kiszabott építményadó visszatérítésére irányuló kérelem tárgyában hozott döntés. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte határon kívül helyezését, a jogszabályi rendelkezéseknek, illetve a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát. A Htv. 52.§

zal érvelt, hogy

elállásra, a szerződés felbontására, megszűnésére,

eredeti állapot visszaállítására és

ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésre figyelemmel őt úgy kell tekinteni, mint aki nem volt

ingatlan tulajdonosa, ezért 2006-2009. adóévekre

adóalanyisága nem áll fenn, emiatt adófizetési kötelezettsége sem keletkezett, tehát minden általa befizetett építményadó olyan tartozatlan befizetésnek minősül, amelyre fennáll a visszatérítési jogosultsága.

alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Mindenekelőtt rámutat a Kúria arra, hogy a felek közötti jogvita adójogi jogviszonyból ered, ennél fogva elbírálására

adójogi eljárási és anyagi jogi jogszabályi rendelkezések

irányadók, tehát

Art. és a Htv. szabályai.

elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy

NGM/7607/2/2011.számú határozat felügyeleti intézkedés keretében hozott határozat, amely kapcsán nincs lehetőség bírósági felülvizsgálatra. Tévesen utalt

onban arra, hogy e határozat ellen a bírói utat a Pp. 337.§-a illetve a Ket. 109.§

Art. 143.§

adóhatóság másodfokú jogerős határozatát - a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg

elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével - a bíróság

adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges

adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. Bírósági felülvizsgálatra tehát csak a másodfokú adóhatóság jogerős határozattal szemben kerülhet sor.

Art. a felügyeleti intézkedést is önállóan, speciálisan - a Kethez képest eltérően - szabályozza.

Art. 141.§

adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter kérelemre, vagy hivatalból felügyeleti intézkedést tesz, ha

ügyben eljárt adóhatóság határozata, önálló fellebbezéssel támadható végzése (intézkedése) jogszabálysértő, vagy a határozat,

önálló fellebbezéssel megtámadható végzés meghozatalára (intézkedésre) jogszabálysértő módon nem került sor. A Ket. szerinti felügyeleti eljárás helyett tehát

Art. rendkívüli jogorvoslatként a felügyeleti intézkedést tartalmazza.

Art. felügyeleti intézkedésre vonatkozó szabályai felülírják a Ket. rendelkezéseit, tehát a Ket. jogerős ítéletben nevesített törvényhelyeit

adóigazgatási eljárás során nem lehet alkalmazni.

Art. 141.§

adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a jogszabálysértő határozatot (intézkedést), önálló fellebbezéssel megtámadható végzést megváltoztatja, megsemmisíti, amennyiben szükséges új eljárás lefolytatását rendeli el, vagy

elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja. A felettes adóhatóság, illetve

adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedésről határozatot (végzést) hoz.

új eljárásra utasítás, tehát a felettes szerv megítélésének függvénye, és nem minden esetben következménye a határozat megsemmisítésének.

Art. 141.§

adókötelezettséget,

adó alapját,

adó összegét, a költségvetési támogatás alapját, összegét

adózó terhére változtatja meg. Amennyiben a felettes adóhatóság, vagy

adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter megállapítása szerint a felülvizsgálat döntés (intézkedés) súlyosításának lenne helye, úgy a jogszabálysértő döntést (intézkedést) megsemmisíti és új eljárás lefolytatását rendeli el. Rámutat e körben a Kúria még arra is, hogy a kétféle jogorvoslati lehetőség (a fellebbezés és a felügyeleti intézkedés) közötti fő különbség abban áll, hogy a fellebbezési eljárás keretében hozott másodfokú döntéssel szemben

adózónak van lehetősége bírósági felülvizsgálatot kezdeményezni, a felügyeleti intézkedés keretében hozott döntés kapcsán

onban

Art. hatályos szabályai nem adnak lehetőséget bírói felülvizsgálatra. A további jogorvoslat lehetőségének hiánya miatt tartalmazza

előzőekben ismertetett törvényhely, hogy felügyeleti intézkedés keretében a döntés súlyosítására nincs lehetőség, illetőleg, amennyiben a döntés súlyosításának lenne helye, úgy a felettes szervnek új eljárás lefolytatását kell elrendelnie, így

eredeti döntéshez képest

adózóra nézve súlyosabb döntéssel szemben ismételten megnyílik

érdemi jogorvoslat, a bírói út lehetősége. E szabályok tehát a súlyosítási tilalomra vonatkozó felperesi keresetben, illetve jogerős ítéletben is nevesített Art. 142.§ -a szerinti szabályozáshoz képest ugyancsak speciálisak.

Art. 43

.§-a rögzíti

adózó által eszközölt befizetés, túlfizetés elszámolására, a visszatérítéssel kapcsolatos adózói igények elbírálására vonatkozó speciális adójogi rendelkezéseket. Ezek értelmében

adóhatóság

adózó adókötelezettségét és költségvetési támogatási igényét, valamint

ezekre teljesített befizetést és kiutalást

adózó adószámláján tartja nyilván. Ha

adózó

adott adóra adótartozásánál nagyobb összeget fizetett be

adóhatósághoz (túlfizetés),

adóhatóság a túlfizetés összegét

adózó kérelmére

általa nyilvántartott más adótartozásra számolja el. A túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülését követően

adóhatóság a túlfizetés összegét hivatalból

általa nyilvántartott,

adózót terhelő más adótartozásra számolja el, vagy adótartozás hiányában

t hivatalból törli. (Art.43.§

adózónak nincs adótartozása és bevallási kötelezettségének eleget tett, akkor rendelkezhet

Art. 43.§

Art. 43.§

adóhatóságnál nyilvántartott tartozása nincs. A Kúria a rendelkezésére álló iratokból - felek által sem vitatottan - megállapította, hogy

NGM/7607/2/2011. számú határozat megsemmisítő rendelkezési folytán hatályukban fennmaradtak, jogerősnek és végrehajtandónak tekintendők

ok

első fokú önkormányzati adóhatósági határozatok, amelyek a felperest 2006-2009. évekre építményadó megfizetésére kötelezték.

építményadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos jogerős határozatokra figyelemmel pedig minden felperes által eszközölt befizetést

adóhatóságnak

Art.43

.§-ának megfelelően el kellett számolnia.

alperes emiatt jelen ügyben keresettel támadott határozatában törvényesen állapította meg, hogy a felperes számláján

építményadó jogszerű előírása miatt tartozatlan fizetés, vagy túlfizetés nem áll fenn, illetve csak 161 Ft tekintetében mutatkozik, figyelemmel arra is, hogy 2009. évre a felperes

adót nem fizette meg. Rámutat a Kúria arra is, hogy a visszatérítési igény illetve túlfizetés kapcsán előterjesztett kérelem tárgyában hozott adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálata során nem kerülhet sor

adófizetési kötelezettséget előíró, egyes adóéveket érintő adóhatósági határozatok bírósági felülvizsgálatára. Közigazgatási perekben a bíróság mindig csak

adott konkrét keresettel támadott határozat jogszerűsége tárgyában dönthet a határidőn belül előterjesztett kereseti kérelem alapján (Art. 143.§

t vizsgálhatta, hogy fennállt-e vagy sem túlfizetés

adófolyószámlán, jogszerű-e vagy sem a visszatérítésre vonatkozó igény

adójogi szabályok értelmében. Osztja a Kúria

elsőfokú bíróság és

alperes jogi álláspontját, mely szerint nincs ügydöntő jelentősége

ingatlan-nyilvántartási bejegyzés utólagos törlésének, módosításának

adóalanyiság tekintetében a Htv. 52.§ 7. pontja, továbbá 11.§

t a személyt kell

ingatlan tulajdonosának,

adó alanyának tekinteni, akit

adóév első napján

ingatlan-nyilvántartás feltüntet, vagy széljegyez. Hangsúlyozza e körben a Kúria, hogy

Itv. 80.§

esetben, ha jogügyletet a felek közös megegyezéssel

eredeti állapot helyreállításával megszüntetik, vagy

erre jogosult, a jogügylettől eláll, és ezt ingatlan esetén

ingatlanügyi hatóság határozata igazolja. A Htv. és

Art.

onban nem tartalmaz olyan szabályozást, amely

eredeti állapot helyreállítására tekintettel adó visszatérítés iránti kérelem benyújtását, teljesítését, tartozatlan fizetés (túlfizetés) megállapítását megengedné. A jelen ügyre irányadó közjogi szabályozás nem teszi lehetővé a visszatérítés iránt előterjesztett felperesi kérelem teljesítését

on oknál fogva sem, hogy adófizetési kötelezettségét bíróság által felül nem vizsgálható, jogerős és végrehajtható adóhatósági határozatok tartalmazzák.

előzőekben részletezett közjogi szabályozás

onban nem akadálya annak, hogy

ingatlan adás - vételi szerződést kötő, majd ezt felbontó felek egymással a szerződéseik és a polgári jog szabályai szerint elszámoljanak. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet, mint érdemben jogszerű döntést a Pp. 275.§

alperes

ügyben érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő, ennél fogva felszámítható költsége nem merült fel, így pernyertessége ellenére javára a Kúria perköltséget nem állapított meg. A felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére vonatkozó ítéleti rendelkezés

Itv. 50.§