← Magyarország

Gfv.30077/2013/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Fogyasztói szerződésben alkalmazott általános szerződési feltétel módosítása módjának tisztességtelensége nem vizsgálható, csak az ilyen feltétel tartalmának tisztességtelensége lehet a vizsgálat tárgya. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.077/2013/3.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság dr. Kispál Edit ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felpereseknek a Volsik és Juhász Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Juhász Balázs ügyvéd által képviselt alperes ellen tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszéken 15.G.41.178/2011 számon indult és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.056/2012/

  1. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperesek részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson - meghozta a következő í t é l e t e t A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a 70.000,- (hetvenezer) eljárási illetéket az állam viseli. Ft felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes az Agárdi Szabad Strandon
  2. július
  3. és augusztus 1-je között megrendezésre kerülő Part Fesztivál rendezvényre szóló jegyek on-line értékesítését végezte, valamint a rendezvény alatt azok helyszíni értékesítését tervezte. A rendezvény szervezője a kezdést megelőzően bejelentette a rendezvény elmaradását. A jegyet megváltott fogyasztók az értékesített jegyek hátoldalán, illetve az alperes honlapján olvasható tájékoztatásnak megfelelően nagy számban jelentették be a jegyek árára vonatkozó visszatérítési igényüket az alperesnek, de az elzárkózott ennek teljesítésétől arra való hivatkozással, hogy arra nem ő, hanem a rendezvény szervezője köteles. A rendezvényre szóló belépőjegy hátoldalán többek között az szerepelt: „A rendezvény elmaradás esetén a jegyek kizárólag a vásárlás helyszínén, az elmaradt rendezvény meghirdetett dátumától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül, a jegy és a vásárlást igazoló bizonylat (nyugta) ellenében válthatók vissza. A visszaváltás részleteiről minden esetben tájékozódjon a www.ticketpro.hu <http://www.ticketpro.hu/> weboldalon! A jegy árán kívül nem léphet fel semmilyen egyéb követeléssel, vagy kártérítési igénnyel a rendezőkkel, vagy a jegyforgalmazóval szemben. Egyéb esetekben jegyet nem cserélünk és nem váltunk vissza." A rendezvény elmaradásának bejelentését követően az alperes
  4. július 30-án a saját honlapján „Mi a teendő, ha elmarad egy koncert?" kérdés alatt szereplő tájékoztatás tartalmát megváltoztatta. Felperesek kereseti kérelmükben a Ptk. 209/A. § /2/ bekezdése és a 209/B. § /1/ bekezdése alapján annak megállapítását kérték, hogy a Part Fesztiválra szóló belépőjegyek hátoldalán feltüntetett általános szerződési feltétel (ÁSzF) utólagos, az alperes honlapján július 30-án megjelent módosítása tisztességtelen, ezért semmis, az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. Másodlagos annak megállapítását is kérték, hogy az alperes a Ptk. 205/A. § /1/ és /3/ bekezdése, valamint
  5. §-a alapján a jegyek vételárának visszatérítéséért helytállni köteles. Álláspontjuk szerint a jegyek hátoldalán és az alperes honlapján olvasható tájékoztatás általános szerződési feltételnek minősül, melyben a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint az alperes maga vállalata a jegyek visszatérítését. Ezt az általános szerződési feltételt az alperes a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a vele szerződő felek hátrányára egyoldalúan, és indokolatlanul változtatta meg utólag. E változtatás arra irányul, hogy a fogyasztók a rendezvény szervezőktől követeljék vissza a jegyek vételárát annak ellenére, hogy a fogyasztók annak tudatában vásárolták meg a jegyet, hogy annak árát a koncert elmaradása esetén az alperes téríti meg. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jegy hátoldalán feltüntetett feltételek nem az alperes feltételei, hanem a rendezvény szervező tájékoztatása a visszaváltás helye és időtartama tekintetében. E feltételeket nem az alperes, hanem a rendezvény szervező változtatta meg, amikor közleményét számos egyéb sajtófelület mellett az alperes honlapján is közzétette. Álláspontja szerint nem áll szerződéses kapcsolatban a fogyasztókkal, így azok szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit sem módosíthatta. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint az alperes és a rendezvény szervező társaság közötti jegypénztári megállapodásból egyértelműen megállapítható, hogy az alperes által forgalmazott jegy megvásárlásával a fogyasztó mind az alperessel, mind a rendezvény szervezővel egyszerre létesített jogviszonyt. A jegyek hátoldalán szereplő feltételek az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételeknek minősülnek, a felperesek keresete azonban nem ezek tisztességtelenségének megállapítására, hanem az alperes honlapján közzétett tájékoztatás mint általános szerződési feltétel módosításának tisztességtelenségére irányult. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a honlap ezen tartalma tájékoztatásnak és nem általános szerződési feltételnek minősül, ezért azt a Ptk. 209/B. § alapján a felperesek érdemben nem támadhatták. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a felperesek által előterjesztett közérdekű kereset egyrészt az alperes által alkalmazott - a jegyek visszaváltására vonatkozó - általános szerződési feltétel utólagos módosítása tisztességtelenségének megállapítására, másrészt annak megállapítására irányul, hogy az alperest helytállási kötelezettség terheli a jegyek vételárának visszatérítése vonatkozásában. A másodfokú bíróság az első kereseti kérelmet úgy ítélte meg, hogy csak a fogyasztói szerződés részévé váló általános szerződési feltételnek a tartalma lehet tisztességtelen, a módosítása érvénytelenségi jogalapra történő hivatkozással nem támadható. A Ptk. 205/B. § /1/ bekezdése alapján a módosított általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadta. E jogszabályi feltételek hiányában a már megkötött szerződések tartalma nem módosulhatott, azaz a fogyasztók által megvásárolt jegyek hátoldalán szereplő visszaváltási feltételek a hatályosak. A második kereseti kérelem a másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes helytállási kötelezettségének megállapítására irányult, mely per a Ptk. alapján a felperesek által nem indítható. A fogyasztóvédelemről szóló
  6. évi CLV. törvény (Fgytv.)
  7. §-a alapján ugyanakkor lehetőségük van a felpereseknek arra, hogy pert indítsanak az alperes ellen. Az ilyen kereset törvényben megfogalmazott célja olyan ítéleti rendelkezést feltételez, amely alapján az alperest fizetési kötelezettség terhelné a fogyasztókkal szemben. Az Fgytv. nem utal arra, hogy annak alapján kérhető-e keresettel megállapítás és milyen feltételekkel, így speciális jogszabályi rendelkezés hiányában a Pp.
  8. §-ának a megállapítási kereset előterjeszthetőségére vonatkozó általános feltételei ez esetben is megfelelően alkalmazandók. Az előterjeszthetőség általános konjunktív feltételei közül a perbeli esetben a fogyasztói érdekek megóvásának szükségessége fennáll, a másik feltétel viszont hiányzik, mivel az Fgytv.
  9. §-a alapján az alperes marasztalását nem lehet kizártnak tekinteni. A felperesek marasztalási keresetet nem terjesztettek elő, ezért a második kereseti kérelmüket is el kellett utasítani. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben a felperesek a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmüknek helytadó ítélet meghozatalát kérték. Hivatkoztak arra, hogy a jegyek hátoldalán, valamint az alperes honlapján található tájékoztatások a Ptk. 205/A. § /1/ bekezdése alapján általános szerződési feltételnek minősülnek, melyeknek módosítása a Ptk.
  10. § /1/ bekezdése alapján tisztességtelen, mivel a fogyasztókra nézve egyoldalúan és hátrányosan korlátozza a jegyek visszaváltásának lehetőségét. Álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon utasította el második kereseti kérelmüket. Értelmezésük szerint az Fgytv.
  11. § /1/ bekezdése alapján csak megállapítást lehet kérni, marasztalást nem, ezért tévedett a másodfokú bíróság, amikor ezzel ellentétes jogértelmezése alapján a Pp.
  12. §-ában foglaltakat is figyelembe véve elutasította ezt a keresetüket. Hivatkoztak továbbá az Fgytv.
  13. július 29-től hatályos módosított
  14. §-ában foglaltakra. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  15. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és azt a hivatkozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. A felperesek keresetükben egyrészt a támadott ÁSzF módosításának módja tisztességtelenségének megállapítását kérték a Ptk. 209/A. § és a Ptk. 209./B. § alapján, másrészt az alperes helytállási kötelezettségének megállapítását a jegyek vételárának visszatérítése tekintetében a Ptk. 205/A. § /1/ és /3/ bekezdése, illetve a Ptk. 207.§-a alapján. Az elsődleges kereseti kérelem kapcsán a Kúriának elsődlegesen figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértésekre - abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ÁSzF módosítása azért tisztességtelen-e, mert a fogyasztók a módosítást követően már csak az új feltételeket láthatták a honlapon (ahol nem került feltüntetésre a módosítás időpontja, illetve az sem, hogy mely időponttól megkötött ügyletekre vonatkozik), és ezzel az alperes a fogyasztókat megtévesztette. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben is megerősítették hogy nem a módosított ÁSzF tartalmát, hanem a közzététel módját tartották megtévesztőnek. A Kúria egyetért a felperesekkel abban, hogy az alperes magatartása megtévesztő volt. Azok a fogyasztók ugyanis, akikre a módosított rendelkezés nem vonatkozott, - mivel a jegy megvásárlásakor még az eredeti rendelkezések voltak hatályban - a módosítást követően az alperes honlapján a rájuk vonatkozó rendelkezéseket nem olvashatták. Ahogy arra a másodfokú bíróság is helyesen hivatkozott, a Ptk. 205/B. § /1/ bekezdése alapján a Part Fesztiválra jegyet vásárló fogyasztókra a módosított rendelkezések nem voltak irányadóak, azok nem váltak a fogyasztók és az alperes között létrejött szerződés részévé, mivel az alperes nem tette lehetővé a fogyasztók számára, hogy annak tartalmát megismerhessék és ezáltal azt sem, hogy a fogyasztók azt kifejezetten, vagy ráutaló magatartással elfogadják. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben lényegében az alperes tisztességtelen eljárását sérelmezték, de ahogy arra a 2/2012.(XII.10.) PK vélemény
  1. pontja is utal, a Ptk. hivatkozott rendelkezései alapján keresettel nem a tisztességtelen eljárás, hanem a tisztességtelen kikötés támadható meg. Ezért a Kúria felpereseknek az elsődleges kereseti kérelemmel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmét nem találta alaposnak. A másodlagos kereseti kérelem kapcsán a Kúria kiemeli, hogy azt a felperesek a Ptk. 205/A. § /1/-/3/ bekezdéseire és
  2. §-ára alapították. A felperesek felülvizsgálati kérelmükben nem vitatták, hogy e jogszabályi rendelkezések alapján ezen kereseti kérelmük sem alapos. Az Fgytv.
  3. § /1/ bekezdésében foglaltakra először a fellebbezésükben hivatkoztak, de kizárólag az elsőfokú ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezésének jogszabályba ütközésére vonatkozó álláspontjuk alátámasztásaként. A másodfokú bíróság ehhez képest ezen érveken túlterjeszkedve érdemben is vizsgálta, hogy a felperesek másodlagos keresete megalapozott-e az Fgytv.
  4. §-a alapján és e jogszabályi rendelkezésből egy feltételt kiragadva kifejtette: a másodlagos kereset azért nem alapos, mert megállapítás iránti kereset nem terjeszthető elő. A másodfokú bíróság úgy foglalt állást a megállapítási kereset kapcsán, hogy nem tartotta magát a Pp.
  5. § /3/ bekezdésében, illetve a Pp.
  6. §-ában szereplő előírásokhoz, másrészt nem észlelte, hogy a felperesek az Fgytv.
  7. §-ában rögzített jogvesztő határidőn után, a jogszabályi feltételek bizonyítása nélkül hivatkoztak erre a jogcímre. A jogvesztő határidő eltelte a kereset indításához szükséges feltételek fennállása bizonyítottságának hiánya az új jogcím hivatalbóli észlelését kizárja. Figyelemmel arra, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból érdemben nem jogszabálysértő, a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  8. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban - igazolt - költsége nem merült fel, ezért a Kúria arról a Pp.
  9. § /1/ bekezdése alapján irányadó Pp.
  10. § /1/ bekezdése alapján nem rendelkezett. A felperesek az Itv.
  11. § /1/ bekezdés a) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesülnek, ezért az Itv.
  12. § /3/ bekezdés d) pontja és
  13. § /1/ bekezdése alapján megállapított felülvizsgálati eljárási illetéket az Itv.
  14. § /1/ bekezdése alapján az állam viseli. Budapest,
  15. május
  16. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó-bíró, Dr. Szabó Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.