A határozat elvi tartalma: A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a vállalkozási szerződésben kikötött átalányáron felül a felperes igényt tarthat a munkavégzés során felmerült pótmunka - alperes által elismert összegű - ellenértékére. Ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, ebből eredő igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. Pfv.V.21.514/2012/
- A Kúria a ... felperesnek a dr. Szabó Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt a Baranya Megyei Bíróságon 14.G.21.040/
- szám alatt indult, és a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.019/2012/
- számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes mint megrendelő, a felperes mint vállalkozó
- április 21-én vállalkozási szerződést kötött komplett bontási munka és térburkolat aljzatának elkészítésére ..., 55.000.000 forint + ÁFA egyösszegű átalányár meghatározása mellett. A munkavégzés közben bekövetkezett esőzések miatt a felperes az elbontott útpályák alatt a talajt 30-50 cm vastagságban kicserélte és a kiszedett talaj helyett darálékot tömörített. Ezt az építési naplóban jelezte, majd
- július 13-án tételes pótmunka elszámolást juttatott el az alpereshez, miszerint a 3.950 m2-en elvégzett talajcsere 17.380.000 forint értéket tett ki. Az építési munka
- augusztus 06-án elkészült, az 55.000.000 forint + ÁFA összegű vállalkozói díjat az alperes megfizette, a
- december 31-én 17.380.000 forint összegű pótmunkáról kiállított számlát azonban visszaküldte a felperesnek. A felperes keresetében elsődlegesen 17.380.000 forint és járulékai vállalkozói díj megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes módosított ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A felperes követelésével szemben 7.071.912 forint + ÁFA erejéig beszámítási igényként szavatossági kifogást terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Határozata indokai szerint a felperes által végzett talajcsere és az ezzel kapcsolatos tömörítési munka a szerződés részét képezte. A munkák során bekövetkezett nagy mennyiségű csapadék az altalajt eliszaposította, ami miatt a felperesnek talajcserét kellett végeznie, de ahhoz, hogy a szerződés tárgya a rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen e munkák elvégzése műszakilag szükséges volt, ezért ennek költségeit a szerződés szerint a felperes az alperesre nem háríthatja át. Az elsőfokú bíróság nem látott lehetőséget az annak megállapítására irányuló kereset teljesítésére, hogy a felperes által elvégzett munka pótmunkának minősül, és a kereset elutasítása miatt nem foglalkozott érdemben az alperes beszámítási kifogásával. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.222.500 forintot és ennek késedelmi kamatait, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A tényállást kiegészítve megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a talajcsere szükségessége a felperes érdekkörében merült fel, és nem vette figyelembe, hogy az alperes nevében eljárt ... elismerte az ágyazatcsere elvégzését és azt is, hogy ez a munka a szerződésben nem szerepelt. A
- február 10-én kelt levelében az alperes továbbá elismerte azt, hogy a talajcserével kapcsolatos munka elvégzéséért a felperest ellenszolgáltatás illeti meg, és ennek összegét 4.222.500 forintban határozta meg. A jogerős ítélet értelmében a kihallgatott tanúk vallomása nem bizonyítja, hogy a talajcsere a szerződés része, illetve a szerződésszerű teljesítéshez szükséges olyan szolgáltatás volt, amelyet a felperes a szerződésben meghatározott díjért köteles nyújtani. Ezért megállapította, hogy a talajcserével a felperes az alperesnek olyan szolgáltatást nyújtott, amelyre az eredeti szerződés nem terjedt ki, és a felek közötti jogviszony a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelő alkalmazásával rendezhető (XXXII. sz. Polgári Elvi Döntés). A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban nem volt megállapítható, hogy az elismertnél (Ptk.
- §
(1)bekezdés) a felperes magasabb összegű díjra jogosult. A beszámítási kifogást a másodfokú bíróság a Ptk. 316. §
(1)bekezdése alapján azért találta megalapozatlannak, mert az alperesnek az állítása szerinti hibát már a szolgáltatás átvételekor fel kellett volna ismernie. Az építési napló szerint
- augusztus 06-án a szolgáltatást jogfenntartó nyilatkozatot tétele nélkül átvette, ezért a felperes szerződésszegésére hivatkozva igényt utóbb már nem érvényesíthet. Az alperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben annak hatályon kívül helyezése mellett elsődlegesen új határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Érvelése értelmében a másodfokú bíróság a kereseti illetve fellebbezési kérelmen túlterjeszkedett, mivel marasztalásra irányuló kereseti kérelem hiányában kötelezte 4.222.500 forint és járulékai megfizetésére. A másodfokú bíróság ítélete véleménye szerint azért is jogszabálysértő, mert a Ptk.
- §
(1)bekezdésében rögzített feltételek hiányában állapította meg, hogy ... munkavállaló 4.222.500 forint erejéig tartozáselismerő nyilatkozatot tett. A
- február 10-én kelt levél ugyanis nem értékelhető tartozáselismerő nyilatkozatnak. ... projektvezetőként a vállalkozási szerződés 32/a. pontja alapján kizárólag teljesítésigazolás kiállítására, valamint építési napló vezetésére volt jogosult, és a tartozáselismerő nyilatkozat érvényesen csak írásban közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan (Ptk.
- §
(2)bekezdés, Pp. 195-
- §) tehető meg. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a vállalkozási szerződés
- és
- pontjai figyelmen kívül hagyásával jutott arra a megállapításra, hogy az ágyazatcsere az ő érdekkörében merült fel. Szerinte a felperes mulasztásával okozati összefüggésben felmerült munka olyan többletmunka volt, amelynek elvégzésére a felperes volt köteles, és erre a vállalási ár nyújtott fedezetet. A beszámítási kifogása elutasítása kapcsán előadta, hogy a Ptk.
- §
(1)bekezdése az igényérvényesítés (keresetindítás) jogát köti jogfenntartáshoz, ez nem zárja ki a szavatossági igénye kifogásként történő érvényesítésének lehetőségét a perben. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A fizetési meghagyás kibocsátásával indult, majd az alperes ellentmondásával perré alakult eljárásban a felperes kérelme az alperes marasztalására irányult, miszerint 17.380.000 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kérte a kötelezését a Ptk. 402. §a, másodlagosan a Ptk. 361. §
(1)bekezdése, illetve a 486. §
(2)
(3)bekezdései alapján. A felperes az elsőfokú bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezésében a keresetét elutasító döntést sérelmezte, kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének megfelelő döntés meghozatalát. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eljárási szabálysértés tehát nem történt, a másodfokú bíróság a felperes fellebbezési kérelmén nem terjeszkedett túl, az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között változtatta meg, így az eljárása és a határozata megfelel a Pp. 253. §
(3)bekezdésében foglaltaknak. Nem volt vitás a perben, hogy a vállalkozási szerződés teljesítése során a nagy arányú esőzések miatt az elbontott útpályák alatt 3050 cm vastagságban a talajt ki kellett cserélni. A másodfokú bíróság - utalva a bírósági gyakorlatra (XXXII. számú PED) - az eset körülményeinek helyes értékelésével, jogszabálysértés nélkül jutott arra a következtetésre, hogy a talajcsere kapcsán a felperes olyan szolgáltatást nyújtott az alperes részére, amelyre e szerződés nem terjedt ki, ezért a már teljesített vállalkozói díjon felül további díj illeti meg. A döntése meghozatalánál az alperes hivatkozásával szemben nem értékelte tévesen a rendelkezésre álló adatokat, és a felek közötti szerződés rendelkezéseit (Pp. 206. §
(1)bekezdés). Az alperes a fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondásában, és a kereseti kérelemre vonatkozóan előterjesztett ellenkérelmében pótmunkának tekintette a felperes által elvégzett talajcserét, és ennek értékét 4.222.500 forintban fogadta el a felperes 17.380.000 forint összegű igényével szemben. Az alperes a fenti nyilatkozatát az eljárás során megváltoztatta, a megváltoztatott álláspontját a per adatai azonban nem támasztják alá. Az alperes nevében eljárt ... a felpereshez intézett 2010. február 10-én kelt - a jelen eljárást megelőzően írt - levelében 4.222.500 forint erejéig elismerte a felperes követelését. A másodfokú bíróság helyesen értékelte ezt a levelet, a döntése nem sérti a Ptk. 242. §
(1)bekezdésében foglaltakat, mivel a másodfokú bíróság nem ezen rendelkezés alapján marasztalta az alperest. A jogerős ítélet indokolásából kitűnően a másodfokú bíróság a Legfelsőbb Bíróság XXXIII. számú Polgári Elvi Döntésének b) pontja értelmében a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelő alkalmazásával végezte el a felek közötti elszámolást. A másodfokú bíróság csupán annyiban tulajdonított jelentőséget az alperes „tartozás-elismerésének", hogy a felperes ennél magasabb összegű díjra nem jogosult. A beszámítási kifogás jogalapjának és összegének a bizonyítása a Pp. 164. §
(1)bekezdése szerint az alperest terhelte. A másodfokú bíróság által alkalmazott szabály, a Ptk. 316. §
(1)bekezdése alapján azonban, ha a jogosult a teljesítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta. Jogfenntartó nyilatkozat hiányában kifogásként sem érvényesítheti a későbbiekben a szavatossági jogait. Az alperes azt állította a perben, hogy a felperes hibásan teljesített, mert az aljzat nem volt egyenletes. Helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy ezt a hibát az alperesnek a szolgáltatás átvételekor fel kellett ismernie. Az alperes azonban jogfenntartás nélkül elfogadta a felperes teljesítését, ezért a Ptk. 316. §
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság megalapozottan utasította el az alperes beszámítási kifogását. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a másodfokú bíróság a felperes által elvégzett perbeli munkát indokoltan, jogszabálysértés nélkül fogadta el pótmunkaként, és az alperes beszámítási kifogásának alaptalansága folytán helytállóan marasztalta az alperest. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a felperesnek igazolt költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. Budapest, 2013. május 09. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Rédei Anna s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró