← Magyarország

Bfv.1013/2012/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Jogerős határozatok hatályban fenntartása alaptalan felülvizsgálati indítvány alapján. KÚRIA Bfv.I.1013/2012/

  1. szám A Kúria Budapesten, a
  2. év február hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt a terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kaposvári Városi Bíróság 10.B.561/2010/
  4. számú ítéletét, valamint a Somogy Megyei Bíróság 1.Bf.322/2011/
  5. számú végzését az I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s A Kaposvári Városi Bíróság a
  6. február
  7. napján kihirdetett 10.B.561/2010/
  8. számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki kiskorú veszélyeztetésének bűntettében [Btk.
  9. §

(1)bekezdés]. Ezért három évi börtönbüntetésre és négy évi közügyektől eltiltásra ítélte, emellett szülői felügyeleti jogát a D. Zs. utónevű gyermeke tekintetében megszüntette, és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. A fellebbezések alapján másodfokon eljáró Somogy Megyei Bíróság a
  1. november
  2. napján kelt 1.Bf.322/2011/
  3. számú végzésével az első fokú határozatot helybenhagyta. A jogerős ügydöntő határozatok ellen az I. rendű terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
  4. §
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozva. Az indítványozó szerint az eljárt bíróságok a Btk.
  1. §-ának rendelkezését figyelmen kívül hagyva a Btk.
  2. §-ának a cselekmény elbírálásakor hatályos rendelkezéseit figyelembe véve szabták ki a terhelttel szemben a szabadságvesztést és így törvénysértően súlyos büntetés kiszabására került sor. Emellett sérelmezte azt is, hogy védence terhére súlyosítóként értékelték büntetett előéletét, holott az ittas vezetés vétsége miatti elítélésére a terhére megállapított bűncselekmény elkövetési idejét követően került sor. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat változtassa meg, és a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztést a bűncselekmény elkövetésekor hatályban volt jogszabályok figyelembe vételével jelentősen enyhítse. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak találta, mert álláspontja szerint az eljárt bíróságok nem hivatkoztak az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezésekre, így nem sértették meg a Btk.
  3. §-át; emellett a kiszabott büntetés mértékét az irányadó törvényi keretek között határozták meg, így az törvénysértőnek nem tekinthető. Ezért arra tett indítványt, hogy a Kúria az indítványt utasítsa el (BF.2189/2012.). A Kúria nyilvános ülésén mind a védő, mind a Legfőbb Ügyészség képviselője fenntartotta az indítványában foglaltakat. A Kúria a Be.
  4. §
(4)bekezdése alapján a megtámadott határozatokat az indítványban megjelölt ok alapján felülvizsgálta, emellett ugyanezen törvényhely
(5)bekezdése alapján eljárva figyelemmel volt a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező - esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen - a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
  1. b)és
  2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott - eljárási szabályszegést nem észlelt. A Be. 416. §
(1)bekezdésének - indítványban hivatkozott -b) pontja szerint felülvizsgálati ok, ha a büntető anyagi jog valamely szabályának megsértésével törvénysértő büntetést szabtak ki. Az ezen okra megalapozott. alapított felülvizsgálati indítvány azonban nem A Btk.
  1. §-a szerint a bűncselekményt az elkövetésekor hatályos törvény szerint kell elbírálni, és az elbíráláskor hatályos törvényi rendelkezések alkalmazásának - ahogy arra az indítványozó is hivatkozott - csak akkor van helye, ha a cselekmény e szabályok szerint már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el. Az eljárt bíróságok azonban a terhelt cselekményét az elkövetésekor hatályos rendelkezések alapján bírálták el. annak A következetes bírói gyakorlat szerint akkor, ha a törvényhelynek a visszamenő hatályra vonatkozó szabályát alkalmazza a bíróság, a rendelkezés felhívása és alkalmazásának indokolása elengedhetetlen, ahogy arra is utalnia kell a bíróságnak, a Btk.
  2. §-ának a cselekmény elbírálásakor hatályos
(2)bekezdésére figyelemmel a szabadságvesztés mértékének meghatározásánál a büntetési tétel középmértékéből indult ki. Ilyen utalást a megtámadott határozatok nem tartalmaznak. Mindezek mellett a Btk.
  1. §-ának esetleges megsértése miatt is csak akkor van helye a jogerős határozat megváltoztatásának, ha az törvénysértő büntetést eredményezett. A felülvizsgálat keretében ugyanis a jogerős határozatban megállapított büntetés csak akkor támadható, ha a cselekmény törvénysértő minősítése, vagy más anyagi jogszabály sérelme miatt szabtak ki törvénysértő büntetést vagy alkalmaztak törvénysértő intézkedést. A büntetés emellett akkor nem törvényes, ha annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. A terhelt terhére megállapított bűncselekmény minősítése törvényes, a büntetési nem is az; a cselekmény büntetési tétele pedig mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés volt. Így az e keretek között kiszabott büntetés törvényes. A büntetés súlyossága önmagában nem képezheti a felülvizsgálat tárgyát. Ebből következően az sem, hogy az eljárt bíróságok a büntetés kiszabás során a Btk.
  2. §-ának előírásait, továbbá a súlyosító és enyhítő körülményeket miként veszik figyelembe. Ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a városi bíróság ítéletét és a megyei bíróság végzését a Be.
  3. §-a alapján hatályában fenntartotta. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
  4. §
(4)bekezdés b) pontján és a 418. §
(3)bekezdésén alapul, azzal, hogy az abban szereplő feltételek esetén a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt előadó bíró, Dr. Mezőlaki Erik s. k. bíró s. k. A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.