Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.254/2012/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- március
- napján tartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő végzést: A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt I.r.vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Bíróság
- március
- napján kelt 22.B.1328/2007/
- számú ítéletét I. r., II. r., III. r., IV. r. és V. r. vádlottakkal szemben helybenhagyja. I. r. vádlott személyi igazolványának száma ..., IV. r. vádlott személyi igazolványának száma ..., V. r. vádlott személyi igazolványának száma .... A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Fővárosi Bíróság
- március
- napján kelt 22.B.1328/2007/
- számú ítéletében I. r., I. r., III. r., IV. r. és V. r. vádlottakat az ellenük a Btk.
- §-a szerinti hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és a Btk.
- §
(2)bekezdése szerinti súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Kötelezte a pótmagánvádlót 35.800,- Ft bűnügyi költség állam részére történő megfizetésére. Az elsőfokú bíróság érdemi döntésének meghozatalakor a pótmagánvádló személyesen nem volt jelen, az ítélet ellen jogi képviselője jelentett be fellebbezést a vádlottak bűnössége megállapítása céljából. E jogorvoslat folytán az elsőfokú bíróság a másodfokú eljárás lefolytatására az iratokat felterjesztette a Fővárosi Ítélőtáblára. Utóbbi bíróság
- június
- napján kelt 3.Bf.183/2010/
- számú végzésével az ítélet érdemi felülbírálatát mellőzte, és az iratokat visszaküldte az elsőfokú bíróságnak a pótmagánvádló részére a fellebbezési joga gyakorlásának biztosítása, valamint a nem jogosulttól származó fellebbezés elsőfokú elbírálása céljából. A Fővárosi Törvényszék
- július
- napján kelt átiratában az ítéletet azzal kézbesítette a pótmagánvádlónak, hogy ellene a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezést jelenthet be. 22.B.1328/2007/
- számú végzésével a pótmagánvádló jogi képviselője által bejelentett fellebbezést elutasította, mely ellen nem jelentettek be jogorvoslatot. A pótmagánvádló
- július
- napján érkezett beadványában az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést jelentett be a vádlottak felmentése, az ítélet megalapozatlansága miatt. ----- o ----A Fővárosi Törvényszék a másodfokú elbírálás céljából ismételten felterjesztette az ügyet a Fővárosi Ítélőtáblára. A jelen határozat meghozatalakor tartott nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője a bűnösség megállapítására irányuló fellebbezést fenntartotta. Utalt a korábbi másodfokú eljárásban elmondott perbeszédére, melyet annyiban módosított, hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a vádlottak büntetőjogi felelősségének megállapítását kérte a terhükre rótt bűncselekményekben. Álláspontja szerint abszurd az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a vádlottak a fej berepesztésével ne okoztak volna aránytalan sérülést a pótmagánvádlónak. A szakértő véleményével szemben e sérülés nem keletkezhetett eleséstől, mivel „sokkal életszerűbb, hogy fejre mért ütéstől keletkezett". A vádlottak védője felszólalásában az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor valamennyi vádlottal szemben felmentő rendelkezést alkalmazott, mert ők szakszerűen intézkedtek. A másodfokú bíróságnak nincs módja megváltoztatni az elsőfokú bíróság ítéletét, nem mérlegelheti felül a megállapított tényállást. A vádlottakkal szemben a nyomozás során még annyi bizonyíték sem volt, hogy őket meggyanúsítsák. A vádlottak tanúként tett vallomását alátámasztotta az eljárás során kihallgatott többi tanú, rendőrorvos, igazságügyi orvosszakértő előadása is. A védelem álláspontja szerint összességében az állapítható meg, hogy a vádlottak nem követték el a terhükre rótt bűncselekményt, erre tekintettel indítványozta az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását. A vádlottak felszólalásukban nem tettek érdemi nyilatkozatot a terhükre rótt cselekmény kapcsán; azok a vádlottak, akiknek személyi igazolvány száma az eljárás korábbi szakában nem került rögzítésre, személyazonosító okmányaikat felmutatták, a dokumentáció ezáltal pótolható volt. ----- o ----Tekintettel arra, hogy a pótmagánvádló jogorvoslata mindegyik vádlottat érintette, a Fővárosi ítélőtábla a Be.
- §
(1)és 349. §
(1)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt valamennyi vádlott tekintetében felülbírálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárását. A Fővárosi Bíróság ügyfelderítési kötelezettségének eleget téve az eljárása során meghallgatta mindazokat a tanúkat, ismertette azokat az okiratokat, akik/amelyek a tényállás szempontjából jelentőséggel bírtak. Kiemelendő a pótmagánvádló ellen folyamatban volt büntető eljárásban a nyomozást végző ügyész, a pótmagánvádlóval együtt gépkocsival rendőrkapitányságra szállított 1.sz. tanú tanúkénti, továbbá az igazságügyi orvosszakértőnek a pótmagánvádló sérüléseit tisztázó kihallgatása (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 7-11.;
- oldal utolsó bekezdés -
- oldal). Az ismertetett okiratok körében megemlítendő a a pótmagánvádlóval szemben a korábban folyamatban volt büntetőeljárás meghozott, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 6.B. 80.020/2007/
- számú,
- december
- napján kelt és jogerős ítélete, melyben a bíróság felmentette az ellene emelt vád alól; a pótmagánvádló sérüléseiről készült orvosi iratok. Utóbbiakra, valamint az igazságügyi orvosszakértő véleményére tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy a pótmagánvádlót nyolc napon belül gyógyuló sérülés érte (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés). Helyes érvekkel utasította el az elsőfokú bíróság a pótmagánvádló jogi képviselőjének az igazságügyi orvosszakértő kirendelése iránti indítványát (
- oldal utolsó bekezdés). A másodfokú bíróság álláspontja szerint sem folytatható le az ügyben további olyan bizonyítás, melyből arra lenne következtetés vonható, hogy a pótmagánvádló nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett az elfogásakor, az előállításakor, illetve ezt követően, a vele szemben foganatosított kényszerintézkedés alkalmával. Szemben a pótmagánvádló jogi képviselőjének álláspontjával a másodfokú bíróság is rögzíti, hogy kétséget kizáró bizonyossággal állapítható meg, hogy a pótmagánvádló nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett el a
- szeptember 21-i elfogásakor, amely egy másfél cm-es felszínes repesztett sebzés a fejtetőn, melyet első alkalommal a ... Kórházban az elfogását követően, 3 óra 52 perckor az ambuláns kezelőlapon dokumentáltak (nyomozati iratok
- oldal). Az okirat szerint a pótmagánvádlón ezen kívül más külsérelmi nyom nem volt látható. E körülményt az elsőfokú tárgyaláson meghallgatott, az ambuláns kezelőlapot kiállító, 2.sz. tanú is megerősítette a tanúvallomásában (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv 17-
- oldal). Helyállóan következtetett ebből, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékokból az elsőfokú bíróság arra, hogy a pótmagánvádlóval szemben alkalmazott bilincselés során nem volt pontosan megállapítható, hogy e sérülése mi módon, illetve ki által keletkezett (elsőfokú ítélet
- oldal 1-
- bekezdés). E körben kiemelendő, hogy a pótmagánvádló maga sem ismerte fel, hogy a vádlottak közül ki intézkedett vele szemben. Csupán a nyomozati iratok 79-81., illetve 133-
- oldalán található jelentésről készült fénymásolat állt az eljáró hatóságok rendelkezésére, ez adott következtetési alapot az elfogók személyére. A jelentés szerint azért került sor a pótmagánvádlóval szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedésre, mert felmerült a gyanú vele szemben a nem sokkal korábban, az ... krt-on (valójában a ...sarkán) garázda jellegű cselekményt követett el. Az eljárás során a pótmagánvádlónak nem sikerült bizonyítani ennek ellenkezőjét, így nem mondható, hogy a vádlottak által lefolytatott intézkedés teljességgel alaptalan lett volna. Az eljárás során a magánvádlónak egyebek mellett azért sem sikerült bizonyítania, hogy a bizonyos fejtetőn keletkező sérülése milyen módon keletkezett, mert e körben ő maga is különböző előadásokat tett: - a nyomozati iratok 9-
- oldalán található, a pótmagánvádló első gyanúsítottkénti kihallgatásakor készült jegyzőkönyvben semmiféle bántalmazást nem panaszolt; - a
- november 13-i kihallgatás során előadta, hogy az elfogásakor és a rendőrautóban is bántalmazták, nyilatkozata szerint „húsznál több ütés, rúgás ért" (nyomozati iratok
- oldal); - későbbi előadásaiban is e vallomásának megfelelően adta elő a történteket a pótmagánvádló, azonban az orvosi okiratok, valamint az orvosszakértői vélemény csupán a fejtetőn található 1,5 cm hosszúságú repesztett sebzést rögzítette, más sérüléseket nem. Az előbbi indokokra is figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt rögzítette, hogy a pótmagánvádlónak az elfogásakor a feje tetején keletkezett sérülés létrejöhetett ütéstől, de akár ütődéstől is, mivel „eszköz használata nem bizonyítható és nem zárható ki egyértelműen" (elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdés). Az előbb írtakra figyelemmel a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt alapja a pótmagánvádló jogi képviselőjének a tényállás akkénti módosítását célzó indítványát elfogadni, melyre tekintettel a vádlottak bűnösségének megállapítása kerülhetne szóba. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű értékelésével a történeti tényállást megalapozottan, a Be.
- §
(2)bekezdés a.) és d.) pontjában írt hibáktól mentesen állapította meg, ezért nincs ok az ítéletnek a Be.
- §-án alapuló hatályon kívül helyezésére sem. A vádlottak által a nyilvános ülésen a személyi körülményeikre tett nyilatkozataik alapján az elsőfokú bíróság által megállapítottakat a Fővárosi Ítélőtábla a következőkkel egészíti ki a Be.
- §
(2)bekezdés b.) pontjára és a 352. §
(1)bekezdés a.) pontjára figyelemmel: · I. r. vádlott nőtlen, gyermektelen; osztályvezető százados a rendőrségen 250.000 forint jövedelemmel; lakás vagyona van. · II. r. vádlott nős, két kiskorú eltartásáról gondoskodik; járőrvezető zászlós a készenléti rendőrségnél 190.000 forint jövedelemmel. · IV. r. vádlott nőtlen, gyermektelen; rendőrkapitánysági nyomozó 170.000 forint jövedelemmel. · V. r. vádlott nőtlen, gyermektelen; járőrvezető főtörzsőrmester a készenléti rendőrségnél 150.000 forint jövedelemmel ----- o ----- Az irányadó tényállásra figyelemmel helytállóan alkalmazott az elsőfokú bíróság felmentő rendelkezést valamennyi vádlottal szemben. Az eljárás során nem járt sikerrel annak bizonyítása, hogy a vádlottak megsértették volna az elsőfokú bíróság által helyesen felhívott, az
- évi XXXIV. törvény (Rtv.) 16-
- §-a, valamint
- §-a szerinti, az intézkedés során alkalmazandó kötelezettségeikre irányadó szabályokat. Nem sérültek továbbá a cselekmény elkövetése idejét hatályban volt, a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 3/
- (III. 1.) BM rendeletnek a bilincs alkalmazásával kapcsolatos
- § szerinti rendelkezései sem. Az előbbiekből a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott - e tekintetben kiegészítette az elsőfokú bíróság indokolását -, hogy a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétségének elkövetése a vádlottakkal szemben nem nyert bizonyítást, felmentésük jogcíme ezért a Be.
- §
(3)bekezdés b.) pontjának II. fordulata. Mint ahogyan azt a másodfokú bíróság az előbbiekben már jelezte, a testi sértés cselekmény tekintetében kétséget kizáró bizonyossággal volt megállapítható, hogy a pótmagánvádlónak nem keletkezett nyolc napon túl gyógyuló sérülése. A vádlottak felmentésének jogcíme ezért e bűncselekmény esetében a Be. 6. §
(3)bekezdés a.) pontjának I. fordulata. Tekintettel arra, hogy az előbbiekre figyelemmel a Fővárosi Bíróság törvényesen mentette fel a vádlottakat az ellenük emelt vád alól, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Észlelte, hogy I. r., IV. r. és V. r. vádlottak esetében nem nyert rögzítést személyi azonosító okmányuk száma, e tekintetben az elsőfokú ítélet rendelkező részének a hiányosságát a másodfokú bíróság a Be. 261. §
(1)bekezdésére figyelemmel pótolta a határozatával. Budapest,
- év március hó
- napján Dr. Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Hrabovszki Zoltán s.k. előadó bíró Dr. Sebe Mária s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 22.B.1328/2007/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 3.Bf.254/2012/
- számú végzése folytán I. r. , II. r., III. r., IV. r. és V. r. vádlottakkal szemben
- március
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- év március hó
- napján Dr. Nehrer Péter s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző