← Magyarország

Mf.20023/2012/5 – Balassagyarmati Törvényszék

... Törvényszék

  1. Mf. 20.023/2012/
  2. szám A ... Törvényszék ... (... szám alatti) ügyvéd által képviselt ... (... szám alatti lakos) felperesnek ...(... szám alatti) ügyvéd által képviselt ... Kft. (...szám alatti) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt indított perben a ...Munkaügyi Bíróság
  3. december
  4. napján kelt .. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A .. Törvényszék helybenhagyja a munkaügyi bíróság ítéletét. Kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 napon belül fizessen meg 19.050.- (Tizenkilencezerötven) forint másodfokú perköltséget. A feljegyzett fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A perben irányadó tényállás szerint a peres felek a felperes munkaviszonyát
  6. január
  7. napján „megállapodás a munkaviszony közös megegyezéssel történőt megszüntetéséről" elnevezésű okirattal szüntették meg. A megállapodás
  8. pontja rögzíti, hogy a munkavállaló kijelenti, hogy a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetés az ő kérésére történik, mivel a munkáltató szóban már közölte vele, hogy rendkívüli felmondásban kívánja részesíteni. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a határozatlan idejű munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Nem kérte munkakörébe történő visszahelyezését, az Mt.
  9. §

(4)bekezdésére hivatkozással 12 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére, valamint a Mt. 100. §
(6)-
(7)bekezdése alapján 90 nap felmondási időre járó átlagkereset és 5 havi átlagkeresetnek megfelelő végkielégítés megfizetésére kérte az alperes kötelezését annak megállapítása mellett, hogy a munkaviszonyon az alperesnél az ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnt meg, melyhez képest kérte az igénybe vett álláskeresési járadék és az alperesnél elért munkabére közötti különbözet megfizetésére kötelezni az alperest. Keresetével kapcsolatban egyrészt megtévesztésre hivatkozott. A megtévesztést abban határozta meg, hogy az alperesi munkáltató nem a rendkívüli felmondást helyezte először kilátásba, hanem a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetést ajánlotta fel, s csak azoknál helyezte a rendkívüli felmondást kilátásba, akik közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésre nem voltak hajlandók. Másrészt előadta, hogy
  1. január
  2. napján nem csak a felperesnek, hanem több munkavállalónak is megszüntették a munkaviszonyát az alperesnél, hasonló közös megegyezéses nyomtatvány aláírásával. Ezért álláspontja szerint az alperes csoportos létszámleépítést valósított meg oly módon, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályi előírásokat nem tartotta be. Alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. A fellebbezéssel támadott ítéletében a munkaügyi bíróság a felperes keresetét elutasította, miután egyik felperes által felhozott indokot sem találta alaposnak. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, melyben a keresetének megfelelő döntés meghozatalát kérte. A ... Törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a felperes fellebbezése nem alapos. A munkaügyi bíróság részletes bizonyítási eljárást folytatott le, vizsgálta a felperesi keresetben megjelölt minden hivatkozás jogszerűségét. Ennek eredményeként az általa alkalmazandó jogszabályi előírásoknak megfelelően helyes következtetésre jutott akkor, amikor a felperesi keresetet nem találta megalapozottnak. Olyan hivatkozást, mely az elsőfokú bírósági eljárásban beszerzett bizonyítékok eltérő értékelésére okot adhatna, a fellebbezés nem tartalmazott. Mindezért a törvényszék a munkaügyi bíróság ítéletét a Pp.
  3. §
(2)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A törvényszék az eredménytelenül fellebbező felperest a Pp.
  1. §-ában foglaltak szerint kötelezte az alperes fellebbezési perköltségének a megfizetésére, míg a munkavállalói költségkedvezményben részesült felperes helyett a 6/
  2. (VI. 26.) IM. sz. rendelet értelmében az illetéket az állam viseli. ...
  3. március
  4. ..sk. a tanács elnöke .. sk. előadó bíró .. sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.