B.92/2007/189 – Balassagyarmati Törvényszék

(5)bek. a) pont) /1-

1. vádpont/, 1 rb. sikkasztás bűntettében (Btk.
2. §

(4)bek. a) pont) /

1. vádpont/, 1 rb. csalás bűntettében (Btk.
2. §

(4)bek. a) pont) /

1. vádpont/, 2 rb. magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
2. §

(1)bek.) /

1. és
2. vádpont/, 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk.
3. §

(1)bek.) /1-5-7-

1. vádpont/, 1 rb. számvitel rendje megsértésének vétségében (Btk.
2. §

(1)bek. b) pont) /

1. vádpont/, 1 rb. hűtlen kezelés bűntettében (Btk.
2. §

(3)bek. a) pont) /

1. vádpont/, 3 rb. hivatali visszaélés bűntette (Btk.
2. §

(1)bek.) /14-15-

1. vádpont/, 2 rb. közokirat-hamisítás bűntettében (Btk.
2. §

(1)bek. a) pont) /14-

1. vádpont/. Ezért halmazati büntetésül 2 (Kettő) év börtönbüntetésre és 5.000.000.- (Ötmillió) Ft pénzmellékbüntetésre ítéli. A börtönbüntetés végrehajtását 2 (Kettő) év próbaidőre felfüggeszti. A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén 15.000.- (Tizenötezer) Ft-onként kell egy napi szabadságvesztésre átváltoztatni. A bíróság a sértett polgárjogi igényét a törvény egyéb útjára utasítja. Az eljárás során lefoglalt bűnjeleket, melyet a bíróság Bj.94/
2. számon kezel, az iratok mellett rendeli kezelni. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 2.400.000.- (Kettőmillió-négyszázezer) Ft-ot a vádlott köteles az államnak a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására megfizetni, míg 203.020.- (Kettőszázháromezer-húsz) Ft-ot az állam visel. Indokolás: A Nógrád Megyei Főügyészség B. 176/2004/
3. BTÖ. szám alatt emelt vádat ... és társai ellen (Az eljárást II., III. és IV. rendű vádlott vonatkozásában B. 172/2005/21., illetve B. 41/2006/
4. számú ítéletével befejezte). A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg: ... nős családi állapotú, de külön háztartásban él házastársától, kiskorú gyermeke nincs. Távközlési üzemmérnök, illetve okleveles közgazdász képzettséggel rendelkezik. Nyilatkozata szerint összesen 112 db ingatlana van. Büntetve volt: A Salgótarjáni Városi Bíróság B.902/1999/
5. számú,
6. május 23-án jogerős ítéletével csalás bűntettének kísérlete és magánokirat-hamisítás vétsége miatt 60.000.forint pénzbüntetésre ítélte. …nál az elmeorvos-szakértői vélemény szerint kóros túlértékelésekkel jellemzett, ún. paranoid személyiségzavar klinikai jelei találhatóak, a paranoid élményfeldolgozás és gondolkodás alaki jeleivel. Ezen személyiségzavar a cselekmény vonatkozásában szerephez jut, de nem olyan mértékben, hogy az korlátozta vagy kizárta volna, hogy cselekményének következményeit felismerje, és a felismerésnek megfelelően cselekedjen. ...
7. januárjától
8. októberéig … volt. Az önkormányzat és a vádlott munkáját többek között az 1990.évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról … Szervezeti és Működési Szabályzata, a házi pénztár kezelésére vonatkozó szabályzat és a 2000.évi C. tv. a Számvitelről, határozta meg. … a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. tv. alapján a képviselő-testület és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról a 9/1995/VII.
9. számú rendeletet alkotta meg. Az Ötv. és a működési szabályzat szerint a helyi önkormányzat önállóan alakíthatja a szervezetét és működési rendjét, önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik. Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, illetve az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei, úgy mint a bizottságok, a polgármester és a hivatal látja el. Az önkormányzati vagyon felett tehát a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a képviselőtestület rendelkezik. Ebben a szervezetben a jegyzőt a képviselő-testület nevezi ki. A Szervezeti és Működési Szabályzat
10. §

(2)bek. szerint a jegyző vezeti a képviselőtestület hivatalát, és elősegíti a képviselő-testület, valamint szerveinek, működésének törvényességét. Ezen belül a)-tól

1. o)pontig határozza meg a jegyző feladatit. Eszerint többek között:
2. b)tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület és bizottságai ülésén,
3. e)dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetve szabályozza a kiadmányozás rendjét,
4. g)előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket. A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, és az azzal való gazdálkodásról külön rendeletet készített. A házipénztár kezelési szabályzatot a képviselő-testület 9/1995/VII.07. számú határozatával jóváhagyta. Ez a szabályzat többek között a pénztár kezelésével kapcsolatos feladatköröket is szabályozza, így a pénztáros, és a pénztárellenőr feladatit. A pénztárellenőri feladatokat e szabályzat szerint a jegyző látja el. Feladatait naponként kell elvégezni, és amennyiben szabálytalanságokat, eltéréseket állapít meg, azt azonnal a polgármester felé kell jeleznie. A pénztár ellenőr feladata volt többek között az, hogy ellenőriznie kellett, hogy a kiadási és bevételi pénztárbizonylatokhoz csatolták-e a szükséges mellékleteket, az arra jogosult személyek utalványozták-e az alapbizonylatokat, pénzkifizetésnél meg van-e a meghatalmazás abban az esetben, ha a készpénzt nem a jogosult vette fel személyesen. A szabályzat 3.2. része szabályozza a pénztári kifizetések bizonylatolását. Eszerint minden házipénztári kifizetésről, kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani. A bizonylathoz csatolni kell a vonatkozó alapbizonylatot (pl. számla). A pénztáros csak a szabályosan kiállított ellenjegyzett kiadási pénztárbizonylat alapján teljesíthetett kifizetést. A pénztárbizonylat két példányban készült. Az önkormányzat számlavezető pénzintézettől történő készpénz felvételére szolgált a készpénzfelvételi utalványt, mely a 3.4. alatt került szabályozásra. Az (utólagos)elszámolásra kiadott összegekkel kapcsolatos szabályokat az 5.pont tartalmazza. Eszerint a szabályzat által engedélyezett célokra, csak olyan bizonylat alapján lehet készpénzt kifizetni, melyben az összeg rendeltetése és az elszámolás határideje fel van tüntetve. Amennyiben a felvett összeg a célnak megfelelően nem használható fel, az összeget haladéktalanul vissza kell fizetni. A felvett összeggel egyébként maximum 15 nap alatt kell elszámolni a pénztár felé. Ha ugyanaz a személy újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel akkor is el kell számolni, ha annak elszámolására megjelölt határidő nem telt el. A pénzkezelésre és az önkormányzat pénzügyi működésére a számvitelről szóló törvény is ad szabályozást. E jogszabályi helyek alapján megállapítható, hogy az önkormányzat jogi személy, az önkormányzatnak van tulajdona, és a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik. Pénzösszegekről, azok utalványozásáról, kifizetéséről tehát csak az önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott jogkörben a képviselő-testület szerei járhatnak el. A vádlott …i tevékenysége során több esetben saját maga vett fel különböző összegeket a … házi pénztárából, utólagos elszámolásra. 1.) A 2003. május 1-én és 2-án … községben megtartott … rendezvényeihez ... az ... számú kiadási pénztárbizonylaton 2003. április 23-án 500.000.- Ft-ot, az …. számú kiadási pénztárbizonylaton 2003. április 30-án 1.000.000.- Ft-ot vett át a rendezvény költségeire előlegként a házi pénztárból. Az ezt követő május 14-ei elszámolások során ... egy olyan átvételi elismervényt is csatolt, mely szerint 2003. május 2-án … a … együttes nevében 224.000.- Ft-ot vett át a vádlottól a sportnapokon való fellépés díjaként. Mivel nem állítottak ki számlát a pénz átvételekor, az önkormányzat későbbi felhívására, utólag, a ... a 2003. május 1. fellépésről - 2003. október 18-án -150.000.- Ft fellépési díjról állított ki számlát. Az írásszakértő megállapította, hogy a 2003. május 2-ai átvételi elismervényen a … névaláírás nem a viselőjétől származik. … ténylegesen fellépési díjként 150.000.- Ft-ot vett át, ... 74.000.- Ft-tal, mely az önkormányzat tulajdonát képezte, sajátjaként rendelkezett és a május 14-ei elszámoláskor a hamis aláírást tartalmazó átvételi elismervényt felhasználta. 2.) 2003. augusztus 20-ai rendezvények szervezéséhez 2003. augusztus 11-én az … számú kiadási pénztárbizonylaton a rendezvény költségeire 1.000.000.- Ft-ot vett fel előlegként az önkormányzat házipénztárából. Az előleggel 2003. augusztus 25.-i … sorszámú pénztárbizonylaton számolt el, amelyhez csatolta a … zenekar nevében … névaláírást tartalmazó átvételi elismervény 250.000.- Ft-ról, valamint … fellépéséért járó, … sorszámú 160.000.- Ftról kiállított számlát. Az írásszakértői vélemény szerint a ... sorszámú számlát eredetileg 60.000.- Ft-ról állították ki, majd az összeg javítva lett 160.000.- Ft-ra. A számlán található aláírás nem …tól származik. ... valójában 60.000.- Ft-ról állította ki a számlát, és 60.000.- Ft-ot kapott a fellépésért …tól. A … zenekar nevében kiállított átvételi elismervényen ... névaláírás nem …tól származik, és ténylegesen a fellépésért 100.000.- Ft-ot kapott ... vádlottól. ... vádlott az elszámoláskor 2 db hamisított okiratot használt fel, és ennek segítségével összesen 250.000.- Ft önkormányzat tulajdonában álló összeggel rendelkezett a sajátjaként. 3.) ... 2003. augusztus 25-én az … számú kiadási pénztárbizonylaton felvett 129.000.Ft-ot az önkormányzat házipénztárából. Ezt követően a kiadások igazolására többek között benyújtotta azt a 2003. augusztus 20-ai elismervényt, amely szerint …nak átadott 115.000. Ft-ot. Az igazságügyi írásszakértő megállapítása szerint ezen átvételi elismervényen az összeg 15.000.- Ft-ról utólagosan lett átírva 115.000.- Ft-ra. … valójában ... mindösszesen 15.000.- Ft-ot vett át. ... tehát az elszámoláshoz egy hamisított okiratot használt fel, és 100.000.-Ft-tal, mely az önkormányzat tulajdona volt, sajátjaként rendelkezett. 2003. augusztus 18-án az … kiadási pénztárbizonylaton ... 700.000.- Ft-ot vett fel ugyancsak a házi pénztárból. A fenti összeg elszámolásakor ... benyújtott egy átvételi elismervényt, mely szerint … a 2003. augusztus 20-ai rendezvényekre biztosított padok és asztalok bérleti díjaként 160.000.- Ft-ot átvett. A padok és asztalok bérleti díjaként az augusztus 20-ai programok biztosítására … 10.000.- Ft-ot ténylegesen átvett. Ezt követően annak ellenére, hogy ... a …i képviselő testülettől felhatalmazással nem bírt, további 150.000.- Ft-ot adott át … részére azzal, hogy 1 évre előre kifizeti a padok és asztalok bérleti díját. A becsatolt, és … nevét tartalmazó átvételi elismervényről az igazságügyi írásszakértő megállapította, hogy azon nem a névviselőtől származó aláírás szerepel. … az önkormányzat felszólítását követően 150.000.- Ft-ot visszafizetett az önkormányzatnak. Ugyancsak csatolta ... az elszámoláshoz azt az átvételi elismervényt, mely szerint … 2003. augusztus 23-án asztalok szállítása jogcímén 22.000.- Ft-ot vett át a vádlottól. A fenti átvételi elismervénnyel szemben ténylegesen … 2.000.-Ft-ot vett át ...tól. Az igazságügyi írásszakértő megállapította, hogy az átvételi elismervényen szereplő … aláírás nem a névviselőtől származik. ... az elszámolásokhoz mindhárom esetben hamisított elismervényt használt fel, és …ral kötött szerződés esetében 100.000.-, … esetében 150.000.-, míg … esetében 20.000.- Ft-tal, mely a … tulajdona volt, sajátjaként rendelkezett. 4.) ... a … pénztárából 2003. június 30-án az … számú kiadási pénztárbizonylaton 80.000.- Ft-ot, majd 2003. július 31-én az ... számú kiadási pénztárbizonylaton 70.000.- Ft-ot vett fel utólagos elszámolásra. A felvett összeg elszámolására benyújtotta a … nevében kiállításra került és 2003. július 31-ei keltezésű … számú készpénzfizetési számlát 150.000.- Ft értékben. Ezt a számlát azonban nem a név viselője, … állította ki. … a …i vasárnapon történt videózásért 15.000.- Ft összeget vett át ... , melyről a … számú számlát állította ki. ... tehát a fenti két pénztárbizonylaton felvett 150.000.- Ft vonatkozásában hamisított számlát használt fel, és így 135.000.- Ft-tal jogosulatlanul sajátjaként rendelkezett. Ugyancsak a … pénztárából 2003. június 23-án az … számú pénztárbizonylaton 400.000.- Ft-ot vett fel utólagos elszámolásra. Az elszámoláshoz … nevében kiállított … sorszámú számlát csatolta, amely számla azonban nem a név viselőjétől származik, és az azon szereplő összeget, 400.000.- Ftot sem vette át …. ... az önkormányzat pénztárából felvett 400.000.- Ft-tal sajátjaként rendelkezett. 5.) … földmérő a … részére több esetben munkát végzett, amely munkákról számlát állított ki. Az általa kiállított számlákat … …nak adta át, és az azon szereplő összegeket tőle vette át. Ezzel egy időben, 2003. április 11. és augusztus 5.-e közötti időben ... mindösszesen 11 alkalommal 1.924.000.- Ft-ot vett fel az önkormányzat pénztárából … földmérési munka jogcímén …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, …, … számú kiadási pénztárbizonylatok). Az átvett pénzösszegek elszámolásakor ... az …tól átvett 9 db számlát - mely eredetileg összesen 274.000.- Ft-ról szólt - úgy nyújtotta be az elszámoláshoz, hogy azon az eredeti összeget minden esetben úgy volt átjavítva, hogy azon számlánként 100.000.- Ft-tal nagyobb összeg jelent meg. Ezen túlmenően az elszámoláshoz csatolt egy olyan 500.000.- Ft-ról szóló megbízási szerződést, amelyen nem … aláírása szerepel, és az abban szereplő megbízási összeget … nem is vette át. Ily módon a ... által, összesen 11 alkalommal felvett 1.924.000.- Ft összegből …nak 274.000.- Ft-ot adott át, míg sajátjaként rendelkezett 1.650.000.- Ft-tal. 6.) A … sportöltözőjének megvásárlására nyújtott be kérelmet … …i lakos, 2003. március 28-án. Az önkormányzat a 2003. április 25-én hozott ... számú határozatában a sportöltöző eladását megszavazta … részére. Ez alapján … az önkormányzat pénztárába 400.000.- Ft vételárat befizetett. A későbbiek során azonban megállapításra került, hogy a sportöltöző megvásárlása nem lehetséges, mert az ingatlant megosztani nem lehet. E tények alapján ... 2003. szeptember 1-én az ... számú kiadási pénztárbizonylaton 400.000.- Ft-ot vett fel sportöltöző visszavásárlása címén. Ezt az összeget egészen 2003. október 21. napjáig magánál tartotta, majd 2003. október 21-én postai úton feladta … részére. … a pénzösszeget nem vette fel, így azt a posta visszautalta az önkormányzatnak, majd ténylegesen … azt az önkormányzat pénztárából vette fel. ... vádlott tehát a 2003. szeptember 1. napján felvett 400.000.- Ft-tal 2003. október hó 21. napjáig sajátjaként rendelkezett. 7.) ... vádlott 2003. június 30-án az …. számú pénztárbizonylaton 102.000.- Ft-ot, 2003. július 30-án az …. számú pénztárbizonylaton 180.000.- Ft-ot, az …. számú pénztárbizonylaton 27.000.- Ft-ot, az ... számú pénztárbizonylaton 48.000.- Ft-ot, 2003. augusztus 19-én az ... számú kiadási pénztárbizonylaton 60.000.- Ft-ot, 2003. augusztus 28-án az ... számú kiadási pénztárbizonylaton 60.000.- Ft-ot vett fel az önkormányzat pénztárából utólagos elszámolásra. A vádlott ezen utólagos elszámolás keretében illetékbélyegek vásárlásáról kiállított számlákat csatolt. A számlák egy része hamisított volt, /… …/ más része pedig nem az önkormányzat érdekkörében folyamatban volt perekben került felhasználásra /…, … és … számú, … sorszámú./ A felvett, összesen 477.000.- Ft vonatkozásában ... jogosulatlanul sajátjaként rendelkezett, saját céljaira használta fel a … vagyonát. 8.) Az ... számú kiadási pénztárbizonylaton ... vádlott 2003. augusztus 18-án 270.000.Ft-ot vett fel. A pénzfelvétel jogcíme "… talaj-előkészítés" volt. ... a kiadás jogosságának igazolására a … nevében kiállított …. számú számlát csatolta, amely szerint az önkormányzat tulajdonában lévő … hrsz.-ú földterületen talaj előkészítési munkát végzett. (A 11.tényállási pontban megjelölt aratást követően.) Ez a tény azonban nem felel meg a valóságnak, mert a fenti földterületen az elszámolásra benyújtott számla szerinti munka nem került elvégzésre, mely tényt az ügyben kirendelt mezőgazdasági szakértői vélemény alátámasztotta. Így ... vádlott a felvett rendelkezett. és … tulajdonát képező 270.000.- Ft-tal sajátjaként 9.) A … tulajdonában lévő földterületről … polgármester …” …” …i lakos részére 850.000.- Ft értékben faállományt értékesített. A szerződés aláírásával egyidejűleg a vevő 100.000.- Ft-ot teljesített azzal, hogy a további vételár hátralékot részletekben fizeti meg. Mivel a vevő fizetési kötelezettségét időben nem teljesítette, ... vádlott többször felhívta a vevőt, hogy teljesítse fizetési kötelezettségét. 2003. október 3-át megelőző 2 hétben, pontosan meg nem határozható napon ... vádlott felhívta névrokonát, ... „…ot”, hogy az önkormányzat felé fennálló 350.000.- Ft tartozását fizesse meg. A vevő ezen kötelezettségét teljesítette, és a 350.000.- Ft-ot átadta …n ... vádlottnak, mint a …i önkormányzat jegyzőjének. A vádlott azonban ezen összeget, mely az … tulajdona, az önkormányzat pénztárába nem fizette be, azzal sajátjaként rendelkezett. 10.) ... ... megválasztását követően … polgármesterrel tanulmányi szerződést kötött. E szerződés szerint az önkormányzat ... vádlottnak biztosítja a tanulmányok elvégzéséhez szükséges tandíjat. Ennek maximált összegét 500.000.- Ft-ban állapította meg. Ezen szerződésre hivatkozva a vádlott 2003. augusztus 15-én az önkormányzat pénztárából az ... számú kiadási pénztárbizonylaton 516.024.- Ft-ot vett fel utólagos elszámolásra. Az elszámoláshoz becsatolta a közgazdaságtudományi egyetem felé 495.000.- Ft befizetéséről szóló csekk másolatát. Az eljárás során megállapításra került, hogy a csatolt fénymásolat nem egyezik meg az eredetivel, mert ténylegesen a vádlott a közgazdaságtudományi egyetem számlájára 115.000.- Ft-ot fizetett be. A vádlott tehát a hamisított feladóvevény segítségével 380.000.- Ft-ot jogosulatlanul vett fel az önkormányzat pénztárából, és azzal jogosulatlanul sajátjaként rendelkezett. 11.) 2003. nyarán az önkormányzat tulajdonában lévő ... hrsz.-ú földterületen búza termett. A megtermett búzát a vádlott … vállalkozóval learattatta, majd a … Kft. nevében értékesítette az … Rt.-nek 566.440.- Ft értékben. A … és a … Kft. tulajdoni viszonyai alapján a fenti összeget a … Kft. számlájára kellett volna befizetni. Ez azonban nem történt meg. ... az átvett fenti összeggel sajátjaként rendelkezett. 12.) ... 2003. januárjától 2003. októberéig a … jegyzője volt. E feladatkörében a számvitelről szóló törvény, valamint a házipénztár kezelési szabályzat alapján a pénztár működését ellenőrizni kellett volna, illetve saját hatáskörében elvégzett feladatok során is ezen szabályokat be kellett volna tartani. ... azonban egyrészt nem ellenőrizte a pénztárban működő személyek munkáját, másrészt saját maga hamis elismervényeket nyújtott be az önkormányzat pénztárába, illetve az ott előírt kötelezettségeket, melyek a bizonylatolásra vonatkoznak, nem teljesítette. E mulasztásával megnehezítette az önkormányzat vagyoni helyzetének áttekinthetőségét, és megszegte a Számviteli törvény 165., 167. §-ának előírásait. 13.) … … önkormányzatának polgármestere a …ben lévő ún. régi iskola épületének megvásárlására kérelmet nyújtott be, mert ebben az épületben működtette a saját pékségét. Az épület értékének megállapítása céljából a képviselő-testület ingatlanforgalmi szakvéleményt szerzett be, melynek elkészítésével a …t bízták meg. A megbízásnak megfelelően az iroda elkészíttette a szakvéleményt, és azt megküldte az önkormányzatnak. A megküldött szakvéleményt ... áttekintette, azonban arról a képviselő testületet nem tájékoztatta, a szakvéleményt előttük nem ismertette. A testületi ülésen annak ellenére, hogy a … szakvéleményében 2.350.000- Ft-ban határozta meg az épület forgalmi értékét, ... vádlott 1.500.000.- Ft-ért javasolta az épület eladását … részére. A képviselő-testület ezen javaslatot, információt elfogadta, és az ingatlant ezen az áron értékesítette … részére. Ily módon a ... i Önkormányzatnak 850.000.- Ft vagyoni hátránya keletkezett, melyet ... azzal okozott, hogy az ingatlanforgalmi szakértői véleménnyel szemben, mely 2.350.000.- forgalmi értéket állapított meg, 1.500.000.- Ft eladási árra tett javaslatot. 14.) … több alkalommal szervezett olyan rendezvényt, amelynek során nagyméretű sátrakat béreltek. ... vádlott önkormányzati határozat nélkül, a bérleti díj megtakarítása érdekében … …i lakost bízta meg azzal, hogy az önkormányzat részére sátrat készítsen. A döntésről határozat nem született, a megbízásról szerződés nem készült, ennek ellenére ... 600.000.- Ft kifizetésére tett ígéretet … felé. Az összeg kifizetésére többféle módon keresett fedezetet, amelyek azonban nem voltak jogszabály szerűek. Ennek egyik módja volt, amikor a kifizetés teljesítése érdekében 2003. augusztus 8án, az ... számú kiadási pénztárbizonylaton ... 300.000.- Ft-ot vett fel. Az összeg elszámolására a 2003. június 27-én tartott képviselő-testületi jegyzőkönyvet, és az az alapján készült határozatot csatolta, melyben a 123/2003. számú határozat szerint a képviselő-testület 300.000.- Ft átmeneti segélyt szavazott meg … részére. Ez a jegyzőkönyvbe foglalt megállapítás azonban nem felelt meg a valóságnak. A jegyzőkönyv ilyen tartalmú elkészítésére ... …nak, a jegyzőkönyvet készítő önkormányzati hivatali dolgozónak adott utasítást. Majd a jegyzőkönyv alapján …nét, ugyancsak önkormányzati dolgozót szólította fel arra, hogy a segély folyósításáról készítse el a határozatot a hamisított jegyzőkönyv alapján. További pénzösszeget a kifizetéshez úgy szerzett …, hogy 2003. augusztus 18-án az ... számú kiadási pénztárbizonylat alapján 150.000. Ft-ot vett fel az önkormányzat pénztárából. Az elszámoláshoz egy átvételi elismervényt csatolt, mely tartalma szerint … elismeri, hogy 150.000.- Ft-ot átvett ... vádlottól. Az igazságügyi írásszakértő szerint az aláírás nem ... tól származik, ugyanakkor ... az eljárás során az átvételt elismerte. A kifizetést nem támasztotta alá képviselő testületi határozat. 15.) A vádlott édesapja, …, … képviselő-testületéhez kérelmet nyújtott be az önkormányzat tulajdonában álló … hrsz.-ú ingatlan eladására. A képviselő-testület 133/2003. (VIII.11.)számú határozatával megszavazta a fenti ingatlan eladását. Ezen határozattal szemben az ügyvéd által ellenjegyzett, 2003. szeptember 4-én elkészített adásvételi szerződésben ... utasítása alapján további 5 ingatlan (…, …, …, …, …, hrsz -ú) szerepelt az adásvételi szerződés tárgyaként. Az ügyvéd a vádlott által elkészített szerződést ellenjegyezte anélkül, hogy az alapul szolgáló testületi határozatot megtekintette volna. ... az ügyvéd által aláírt, ellenjegyzett szerződést … polgármesterrel aláíratta, majd a …ba benyújtotta. A … a szerződés alapján a tulajdonváltozást átvezette, és a vádlott édesapja nevére a tulajdonjogot bejegyezték valamennyi ingatlan vonatkozásában, a vádlott pedig valamennyi ingatlanra haszonélvezeti jogot szerzett a hamisított testületi határozat alapján. 16.) A …i székhelyű …Kft. 2003. március 19-én a … bányatelek megalapításra vonatkozó kérelmet nyújtott be. A kérelem elkészítésével kapcsolatos teendők elvégzésre az … Kft.-t bízták meg. A bányatelekkel érintett … és … hrsz.-ú területnek résztulajdonosa volt ... vádlott is, ily módon az eljárás során érdekelt volt. Ezen túlmenően ...nak az eljárás során nyilatkozatot kellett tennie a vonatkozásban, hogy az önkormányzat részéről a bányatelek megalapításához hozzájárul-e, annak nincs e jogszabályi akadálya. … ezt a hozzájárulást, mint jegyző megadta annak ellenére, hogy ebben az időszakban …nak az érintett területre vonatkozóan olyan településrendezési terve volt, mely a szóban forgó terület rekultiválását írta elő. Ez a tény a bányatelek megalapításához szükséges hozzájárulás megadást nem tett volna lehetővé. A bányakapitányság 2003. november 27-én a … Kft. kérelmét egyéb okból elutasította. 2003. őszén a vádlott megismerkedett a … Kft. ügyvezetőjével, …val. A vádlott arról tájékoztatta …t, hogy a fentebb már jelzett területen bányászati tevékenységet lehetne indítani. Felajánlotta, hogy az ehhez szükséges ügyintézést elvégzi. Ez alapján … a kft. ügyvezetője megbízta a vádlottat a bányanyitáshoz szükséges tervek, műszaki dokumentációk beszerzésével és az engedélyezési eljárás lefolytatásával. ... e megbízás alapján a … Kft. részére elkészült terveket, okiratokat, műszaki dokumentációt, - melyek megszerzéséhez hivatali helyzetét használta ki - most már a … Kft. nevében benyújtotta a …hoz bányatelek megalapítása érdekében. Az újonnan lefolytatott eljárásban … új jegyzője megtagadta a szakhatósági hozzájárulást arra tekintettel, hogy az érvényben lévő település szerkezeti terv továbbra sem ad erre lehetőséget. Ez alapján a … a kérelmet elutasította. … a … Kft. ügyvezetője feljelentéssel élt … ellen (aki megtagadta a hozzájárulást), mely alapján a …i Rendőrkapitányságon 235/2004. bü. szám alatt nyomozást rendeltek el hivatali visszaélés bűntette miatt. A feljelentés tartalma szerint … jegyző hivatali helyzetével visszaélt akkor, amikor nem adta meg a hozzájárulást, mert ezen hozzájárulás megtagadásával a község polgármesterének tulajdonában lévő … Kft.-t kívánta előnyhöz juttatni. Ezen eljárás során került megállapításra az a tény, hogy a … Kft. nevében ... a … Kft. eredeti dokumentumairól (műszaki dokumentáció, bányatérkép) készített másolatot nyújtotta be a bányakapitánysághoz, és a bányatérképen … fénymásolt névaláírása nem … eredeti névaláírásáról készült. ... e cselekménysorozatban tehát egyrészt hivatali helyzetével visszaélt, amikor az érvényes településrendezési tervel ellentétben hozzájárulását adta, mint jegyző a bányatelek megalapításához, hogy ezzel a … Kft-nek előnyt biztosítson, másrészt a … Kft. nevében benyújtott kérelemhez a hivatali munkakörében birtokába került, illetve hivatali helyzete révén megszerzett dokumentumok másolatai használta fel, és azokat meghamisítva a … Kft. nevében nyújtotta be a …hoz. ▬▬ ● ▬▬ A bíróság a fenti tényállást a vádlott nyilatkozatai, tanúk vallomásai, igazságügyi szakértők véleménye, és az okiratok tartalma alapján állapította meg. ... vádlott a hosszan elnyúlt bizonyítási eljárás során többször tett igen részletes, gyakran nem a vádirathoz kapcsolódó nyilatkozatot (lásd jegyzőkönyvek). Ezek lényege szerint bűnösnek nem érezte magát egyetlen vádpontban sem. Az egyes vádbeli cselekményekhez kapcsolódóan részletes, olykor követhetetlen nyilatkozatait többször fénymásolt dokumentumok, illetve a vádbeli cselekményekhez nem kapcsolódó tanúk meghallgatásával kívánta bizonyítani. A többszöri megismételt eljárás során olyan nagy mennyiségű nyilatkozatot tett a vádlott, hogy a bíróság a valamennyi nyilatkozatára, mely sok esetben nem is kapcsolódott a vádirathoz, az ítélet indokolásában nem tér ki. A tényállás megállapításakor a bíróság követte a vádirat szerkezetét a könnyebb eligazodás érdekében. ▬▬ ● ▬▬ 1.) vádpont ... e tényállási pont vonatkozásában bűnösnek nem érezte magát. Azzal védekezett, hogy az általa felmutatott, és az elszámolásnál becsatolt átvételi elismervény - mely … aláírásával készült - valós okirat, és az abban szereplő összeget … átvette. Ezen védekezésével szemben … nyomozati és tárgyalási vallomása áll. Eszerint ő csak 150.000.- Ft-ot vett át a fellépés díjaként. Azt elismerte, hogy a fellépti díjuk általában valóban 224.000.- forint volt, de a fellépés után a vádlott azt közölte, hogy nincs ennyi pénze az önkormányzatnak. Ezért mivel jó viszonyban voltak elfogadta a 150.000.- forintot. Az írásszakértő szakvéleményében (nyomozati iratok 5. kötet 1871. oldal) azt állapította meg, hogy a benyújtott átvételi elismervényen a … névaláírás nem viselőjétől származik. … tanú úgy nyilatkozott, hogy átvételi elismervényt nem is írt alá, ellenben 2003. októberében kérte …, hogy a fellépésükkel kapcsolatban utólag állítsanak ki készpénzfizetési számlát. Ennek megfelelően a … Kht. állította ki az … sorszámú készpénzfizetési számlát, amely a fellépés valódi díjáról, 150.000.- Ft-ról szól (nyomozati iratok 9. kötet 3877-3879. oldal). A bíróság …nak a szerződés megkötésének körülményeire, baráti kapcsolatokra, illetve egyéb tényekre vonatkozó nyilatkozatait a tényállás megállapításánál nem fogadta el. Azok egyrészt irrelevánsak, másrészt az egyéb bizonyítékok,- úgymint a szakértői vélemény, az érintett … tanú vallomása, … tanúvallomása, valamint a lefoglalt okiratok, így a pénztárbizonylat és az elszámoláshoz csatolt átvételi elismervények, … feljegyzései- cáfolták. A vádlott által az utolsó szó jogán elmondott felszólalása kapcsán a bíróságnak bemutatott átvételi elismervény, egy olyan összegépelt és más technikával összeollózott papír, amely a pénzkezelési szabályoknak nem felel meg, valamint a szakértői vélemény szerint az aláírás hamisítvány. Fentiekből következően ... a rendezvényre felvett összegből 74.000.- Ft vonatkozásában a Btk. 317. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztás bűncselekményét követte el, mert a rábízott összeggel sajátjaként rendelkezett, és a bűncselekmény elkövetéséhez hamis okiratot használt fel (Btk.

1. §). 2.) vádpont ... vádlott e tényállási pont vonatkozásában is tagadta a bűncselekmény elkövetését. Védekezésének lényege az volt, hogy ő nem hamisította meg az utólagos elszámolásra benyújtott átvételi elismervényeket, számlákat, és azt hogy ő hamisított volna a szakértő sem tudta megállapítani. Az ügyben érintett tanúk közül ..., a … zenekar vezetője tanúvallomásában határozottan állította, hogy az önkormányzattal kötött megállapodás alapján
2. augusztus 20-án 100.000.- Ft ellenében lépett fel, és a fellépésért 100.000- Ft-ot vett át ... …tól. Az átvételi elismervényt is ezen összegről készítették. A tanú vallomása szerint a későbbiek során,
3. októberében a … polgármestere telefonon megkereste őt azzal, hogy újabb átvételi elismervényt készítsen, és ő ennek megfelelően már gépelt formában egy elismervényt írt, mely szerint a
4. augusztus 20-ai rendezvényen való fellépésért 100.000.- Ft-ot vett át. Ezt a tényt bizonyítja azon tanúsítvány is, melyet az iratokhoz csatolt a tanú és a
5. kötet
6. oldalán található. Ebben … és … tanúsítják, hogy ... a jelenlétükben vett át 100.000.- Ft-ot ... a
7. augusztus 20-ai fellépésért. A tanú az elszámoláshoz becsatolt átvételi elismervényről határozottan állította, hogy az hamisítvány. Ezt a tényt a szakértő szakvéleményének
8. oldalán (nyomozati iratok
9. kötet
10. oldal) alátámasztotta. ... tanú mind nyomozati, mind tárgyalási vallomásában határozottan állította, hogy szóbeli megegyezésük szerint 60.000.- Ft-ért lépett fel a
11. augusztus 20-ai rendezvényeken. A megállapodásról egyébként ő maga készített egy írásbeli formát, az egyik példány nála maradt, míg a másik példány a …hoz került. A munkájáról az … sorszámú számlát állította ki, amely szerint a fellépési díjként 60.000.- Ft-ot vett át. A tanú, miután megtekintette az elszámoláshoz benyújtott számlát, határozottan állította, hogy arra utólag írták be az "1" számot. Ezt a szakértő is megállapította szakvéleményének
12. oldalán, mely a nyomozati iratok
13. kötet
14. oldalán r) pont alatt található. ... vádlott védekezését tehát a tanúk és a szakértő cáfolta. Ezért e vádpont vonatkozásában az volt megállapítható, hogy az önkormányzattól utólagos elszámolásra felvett összegből ... vonatkozásában 150.000.- Ft, ... vonatkozásában 100.000.- Ft, összesen 250.000.- Ft-tal rendelkezett sajátjaként. E cselekmény a Btk.
15. §

(1)bekezdésben megjelölt sikkasztás bűntettét valósította meg, a cselekmény elkövetéséhez pedig hamisított magánokiratot használt fel (Btk. 276. §

(1)bekezdés). 3.) vádpont E tényállási pont kapcsán a vádlott védekezése, hasonlóan az előzőekhez, abban állt, hogy szakértő nem állapította meg azt, hogy ő hamisította meg az átvételi elismervényt, ebből következően nem is felelhet bűncselekmény elkövetése miatt. E védekezéssel szemben áll … tanú nyomozati és tárgyalási vallomása, mely szerint a vádlottal történt megállapodás alapján a rendezvényhez kapcsolódóan szükséges szállítási feladatokat elvégezte, és fuvardíj gyanánt részére a vádlott 15.000.- Ft-ot adott át. E tényről átvételi elismervény is készült, amelyet ... készített, azt a lakására vitte, és ő azt aláírta. A tanú részére bemutatott és az elszámoláshoz csatolt elismervényről a tanú határozottan nyilatkozta, hogy az elismervényt meghamisították, és az összeghez utólag egy 1-est írtak. A tanú csatolta azt a számlát, amelyet utóbb állított ki a felesége az ő nevében, és ezen a számlán is 15.000.- Ft szerepel. A tanú vallomását az írásszakértő alátámasztotta, mert szakvéleményének

1. oldalán, mely a nyomozati iratok
2. kötet
3. oldalán található, megállapította, hogy az elismervény tartalmi részén található kézírás ...tól származik, a szövegben szereplő összeghez utólagosan illesztették hozzá az 1-es számjegyet, valamint a "Száz" szót, mégpedig oly módon, hogy az írás készítője nagyobb térközt hagyott az utólagos korrekcióra. A szakértő azt, hogy ki készítette a kiegészítést, módosítást nem tudta megállapítani. A bíróság a vádlott védekezését nem fogadta el, mert bár azt nem lehetett megállapítani, hogy az utólagos javítást az elismervényen ő eszközölte, de az utólagos elszámolásra felvett összeg elszámolásakor azt ő használta fel és másnak az érdekében nem állt, hogy a felvett összeggel el is tudjon számolni. Ugyanezen tényállási pont másik cselekménye kapcsán a vádlott azzal védekezett, hogy valóban a
4. augusztus 20-ai padok, asztalok bérleti díjaként … 10.000.- Ftot vett át, de ő úgy gondolta, hogy további 150.000.- Ft kifizetésével 1 évre előre kifizeti a padok, asztalok bérleti díját hasonló eseményeknél való felhasználáshoz. Ő úgy ítélte meg, hogy ezzel az önkormányzat érdekeit szolgálta. … tanúvallomásában elmondta, hogy valóban 10.000.- Ft-ért adta át az önkormányzatnak bérletbe a tulajdonát képező asztalokat, padokat, és erről átvételi elismervény is készült. A tanú szerint ezt követően 1-2 héten belül kereste fel őt a vádlott azzal, hogy 1 évre előre kibérelné a padokat, asztalokat. Mivel a vádlott elég határozottan, erőszakosan követelte az ügylet megkötését, végül átvettek további 150.000.- Ft-ot, és egy új átvételi elismervényt írt alá, mely szerint 160.000.- Ft-ot átvett. A későbbiek során az önkormányzat ügyvédje telefonon kereste őket, aki felszólította, hogy a 150.000.- Ft-ot fizessék vissza. Ennek … eleget is tett. A részére a nyomozás során bemutatott … kiadási pénztárbizonylathoz csatolt
5. számú mellékletről azt állította a tanú, hogy azon az aláírás nem tőle származik, ezt a bizonylatot nem is látta, és tartalmilag sem felel meg a valóságnak, mert ő nem rendelkezik 180 paddal, csak 80 db-ot tud bérbe adni. Az igazságügyi írásszakértő szakértői véleményének
6. oldalán (nyomozati irat
7. kötet
8. oldal) megállapította, hogy a kiadási pénztárbizonylathoz csatolt átvételi elismervényen található … aláírás nem …tól származik. …nak nem volt felhatalmazása az önkormányzattól arra, hogy 1 évre kössön bérleti szerződést a padokra, asztalokra, ezért az önkormányzat pénzével jogtalanul rendelkezett. A tanúk vallomása, és az igazságügyi írásszakértő nyilatkozata egyértelműen cáfolta ... védekezését. Fentiekből következően megállapítható tehát, hogy a vádlott e tényállási pont esetében összesen 270.000.- Ft tekintetében rendelkezett az önkormányzat tulajdonában lévő összeggel sajátjaként (… 100.000.-Ft, … 150.000.- Ft, … 20.000.Ft). A vádlott az elszámoláshoz hamisított okiratokat használt fel, így cselekménye a Btk.
9. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztás bűntettét, illetve a Btk.

1. §-ába ütköző magánokirat-hamisítás vétségét valósította meg. 4.) vádpont ... ezen tényállásban írtakat is tagadta, védekezése szerint nem ő hamisította az elszámoláshoz benyújtott okiratokat. Ugyanakkor … tanú nyomozati és tárgyalási vallomásában is azt állította, hogy a …i vasárnapon történt munkájáról a … sorszámú készpénzfizetési számlatömbből 15.000.- Ft-ról állított ki számlát. A vádlott azonban ezen számla átvételét követően csak
2. augusztusában fizetett ki részére 15.000.Ft-ot. A tanú részére bemutatott … sorszámú számláról határozottan állította, hogy azt nem ő töltötte ki, azt valaki a nevében meghamisította. Az írásszakértő véleményének
3. oldalán (nyomozati iratok
4. kötet 1875.oldal) egyrészt megállapította, hogy az … sorszámú kiadási pénztárbizonylatban az ellenőr rubrikában olvasható aláírás ...tól származik. A hozzá csatolt … sorszámú fénymásolt készpénzfizetési számláról nem tudta megállapítani, hogy azt ki készítette, ugyanakkor azt megállapította, hogy a fénymásolt számla jobb alsó részén található …nak vélelmezhető aláírás ...tól származik. A … kiadási pénztárbizonylathoz csatolt bevételi pénztárbizonylat jobb felső, illetve alsó részén található aláírás ...tól származik, ugyanígy az ehhez csatolt átvételi elismervénynél az átvevő során található …nak vélelmezhető aláírás ..tól származik. A vádlott védekezését ezen túlmentően a bíróság azért is vetette el, mert az iratok tartalma alapján megállapítható, hogy a … számlát tartalmazó számlatömböt a … gyártotta, majd azt a vádlott vásárolta meg a … Kft-től
5. április 25-én. (nyomozati iratok
6. kötet 2349-
7. oldal). Az … számú kiadási pénztárbizonylathoz kapcsolódó … számú számlával kapcsolatban … tanú azt vallotta, hogy ezt a számlát ő nem állította ki, és az abban szereplő 400.000.- Ft-ot nem vette fel. Vallomását az igazságügyi írásszakártő nem cáfolta, ugyanakkor e számláról is megállapítható, hogy azt a számlatömböt, melyből a számla származik, a vádlott vásárolta április 25-én a … Kft.-től. Fentiek alapján a bíróság a vádlott védekezésével szemben a tanúvallomások és a szakértői, illetve okirati bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a vádlott a pénztárból átvett, és így az önkormányzat tulajdonát képező összegből ezen tényállási pont kapcsán összesen 535.000.- Ft-tal sajátjaként rendelkezett (… esetében 135.000.Ft, … esetében 400.000.- Ft), és ezzel a Btk.
8. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztás bűntettét követte el. A cselekmény elkövetéséhez hamisított magánokiratokat használt fel, így a Btk. 276. §

(1)bekezdésébe ütköző bűncselekményt is megvalósította. 5.) vádpont E tényállási pont kapcsán a vádlott azt állította, hogy az összesen felvett 1.924.000.Ft-ot átadta …nak, ő maga pedig nem hamisított számlákat, ezt a szakértő sem tudta megállapítani. Ezen védekezést … tanú valamennyi nyilatkozatában cáfolta. Eszerint valóban végzett földmérési munkákat az önkormányzat részére. E munkák nyomán 9 db számlát valóban ki is állított, ennek összes értéke azonban 274.000.- Ft. Ezeket az összegeket minden esetben ... vette át. A tanú a részére bemutatott 500.000.-, illetve 250.000- Ft-ról szóló szerződésről határozottan állította, hogy azokat nem ő írta alá, véleménye szerint mindkettő hamisítvány. A 9 db általa kiállított számla tőszelvényét csatolta a nyomozati iratokhoz, és ebből megállapíthatóan a ... által elszámoláshoz benyújtott számlák esetében valamennyi esetben a tényleges értéket meghamisítva plusz 100.000.- Ft-ot írtak hozzá. A tanú vallomását az igazságügyi írásszakértő alátámasztotta valamennyi becsatolt számla vonatkozásában. Vargáné Nagy Melinda igazságügyi írásszakértő vizsgálta azt a készpénzátutalási megbízást, melyet ... bizonyítékként nyújtott be, mely szerint …

1. február 5-én 500.000.- Ft-ot visszafizetett a …nak. Az inkriminált készpénzátutalási megbízásról a szakértő azt állapította meg, hogy a kézírásos bejegyzések, valamint … névaláírás valódi minta alapján készített utánzásos hamisítás, azokat nem … írta. Azt, hogy ezeket készíthette-e …, a szakértő azt nyilatkozta, hogy ... kézeredete, mint az … névaláírás készítője, nem zárható ki. Ezen szakértői vélemény egyértelműen alátámasztotta azt az … által tett tanúvallomást, hogy 500.000.- Ft-ról szóló megbízási szerződést nem kötött, nem vette át ezt az összeget, és a későbbiek során sem utalta vissza a … részére. A vádlott által felkért … írásszakértő meghallgatását azért is mellőzte a bíróság , mert az ő szakvéleménye nem tért el a nyomozóhatóság által kirendelt szakértők véleményétől. Az általa vizsgált írások esetében mindkét szakértő arra az álláspontra jutott, hogy nem állapítható meg, hogy ki készített a javításokat. Erre vonatkozóan a bíróság nem is tett megállapítást, viszont ezek a megállapítások nem cáfolják azt a tényt, hogy a hamisított okiratokat a vádlott használta fel. A bíróság tehát ... védekezését az objektív bizonyítékok és a tanúvallomások alapján elvetette, és azt állapította meg, hogy a felsorolt kiadási pénztárbizonylatokon összesen 11 alkalommal felvett 1.924.000.- Ft-ból 1.650.000.- Ft-tal, mely a … tulajdonát képezte, jogosulatlanul, sajátjaként rendelkezett. Ezzel a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztás bűntettét valósította meg. Az elkövetéshez hamis okiratokat használt fel, e tevékenysége pedig a Btk. 276. §

(1)bekezdésbe ütköző magánokirat-hamisítás vétsége. 6.) vádpont ... e tényállási pont vonatkozásában a tényeket gyakorlatilag nem tagadta és azt okiratok is alá támasztják (nyomozati iratok

1. kötet
2. oldal). Védekezése arra terjedt ki, hogy jogosan vette fel a … részére visszafizetendő 400.000.- Ft-ot, az pedig nem írható az ő terhére, hogy … az ő többszöri felszólítása ellenére nem vette át tőle az összeget. Jóhiszeműségét látta igazolva akkor, amikor
3. október 21-én végül postai feladóvevényen az önkormányzat nevében feladta a 400.000.- Ft-ot …nak. E tényállás vonatkozásában a bíróság a vádlott védekezését a következők miatt utasította el: A sikkasztás elkövetési magatartása egyrészt a jogtalan eltulajdonítás, amely a birtokláson kívüli tulajdonosi jogosítványok jogellenes gyakorlását jelenti, valamint a másik, a sajátjaként rendelkezés, amely lehet olyan magatartás, amikor az elkövető tulajdonosként viselkedik, és azt a látszatot kelti, mintha jogosult lenne a tulajdonosi magatartásokra. ... az önkormányzattól minden jogalap nélkül vette fel a …nak úgymond "visszajáró" 400.000.- Ft-ot, és azzal másfél hónapon keresztül sajátjaként rendelkezett. Saját hatáskörben döntött úgy, hogy mivel … tőle nem vette át a fenti összeget, azt postai úton próbálta neki visszajuttatni. Azáltal, hogy ... a 400.000.- Ftot, mely az önkormányzati vagyon részét képező pénzösszeg volt, másfél hónapig magánál tartotta, a bíróság álláspontja szerint azt jelenti, hogy a tulajdonos tulajdona feletti rendelkezési joga megszűnik. Az elkövetői szándék szempontjából közömbös a visszatérítés megtörténte, mert a sikkasztás esetében nem tényállási elem a jogtalan haszonszerzési és károkozási célzat, sem pedig a károkozás bekövetkezte. E tényállás megállapításánál az az elsődleges, hogy az elkövető tisztában van a tulajdonosi akarattal (önkormányzat), és szándéka átfogja, hogy magatartása ezzel ellentétes. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítható, hogy az önkormányzat nem adott felhatalmazást a vádlottnak arra, hogy a pénztárból 400.000.- Ft-ot magához vegyen, és azt másfél hónapon keresztül magánál tartsa. A már fentebb részletezett pénzkezelési szabályzat szerint is a felvett összeget, amennyiben az nem fordítható az eredeti célra, 15 nap alatt vissza kell fizetni. Ebből következően a vádlott megvalósította a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztás bűntettét. 7.) vádpont ... e tényállási pont kapcsán is tagadta bűnösségét, azt állította, hogy a felvett pénzösszegeken illetékbélyeget vásárolt, és azokat az önkormányzat érdekében használta fel. Tagadta, hogy az elszámoláshoz hamisított okiratokat használt volna fel. A bíróság a védekezését az alábbiak miatt nem fogadta el: A Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság azt nyilatkozta, hogy a …nak ugyan volt egy eljárása folyamatban a bíróságnál, azonban abban az ügyben illetékbélyeget az önkormányzatnak leróni nem kellett. A Pásztói Városi Bíróságon az önkormányzat peres félként nem szerepelt, ugyanakkor ... magánszemélyként a P. 20329/

1. számú ügyben 60.000.- Ft illetéket kellett illetékbélyegben lerójon. Zajzon György igazságügyi írásszakértő szakvéleményének
2. oldalán (nyomozati iratok
3. kötet
4. oldal) az … sorszámú kiadási pénztárbizonylathoz tűzött készpénzfizetési számla jobb felső részén található …nak vélelmezhető aláírásról megállapította, hogy az ...tól származik. E készpénzfizetési számlát a …
5. augusztus 19-ei datálású bélyegző lenyomatával látta el. A szakértő cáfolta a vádlottnak azon védekezését is, hogy a tényállásban szereplő kiadási pénztárbizonylatokat nem a vádlott írta alá, mert arról határozottan megállapította, hogy a számlákon található ... névaláírás ...tól származik (szakvélemény
6. oldal,
7. kötet
8. oldal). A Magyar Posta megtekintve az elszámoláshoz csatolt … bírósági per" feliratú, közölte, hogy a két „számla" feliratú okmány hamis, mert a Magyar Posta Rt.-nél ilyen felirat nincs rendszeresítve, a bélyegzőlenyomat formátum
9. előtt volt használatos, maga a Postaosztály elnevezés
10. óta nem használatos. A másolatokon olvasható kör keletbélyegző lenyomatban foglalt dátum alapján a keresett időpontra vonatkozóan végzett kutatás a … Postánál a jelzett időpontban a … részére nyugtamásolatot nem talált./6.kötet 2213.old/ A Magyar Posta Vezérigazgatóságának közlése szerint
11. szeptember 1-től
12. december 31-ig a ...-nél állt alkalmazásban, részint, mint a …i postán rendszeres helyettes, illetve postaforgalmi előadó. Ebből az a következtetés vonható le, hogy a vádlottnak volt lehetősége korábbi munkaköre alapján olyan kitöltetlen bizonylatokhoz jutni, melyeket a Posta az elkövetés idején már nem használt. A fenti adatok alapján a bíróság a vádlott védekezését elvetette, azt állapította meg, hogy 6 db pénztárbizonylaton felvett, összesen 477.000.- Ft-ot jogosulatlanul vette fel, és azzal jogosulatlanul sajátjaként rendelkezett, mert az elszámolásra becsatolt számlák egy része hamis, más része pedig az ott feltüntetett célokra nem kellett elszámolni … bírósági perében a vádlott magánszemélyként szerepel,” … pere,” …, … ügye” nem igényelt illetéket, vagy ilyen per nem is volt található. /Bűnjelek,
13. kötet 501-
14. old./ Fentiek alapján a vádlott e tényállási pontban írt cselekményével a Btk.
15. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztás bűntettét követte el. 8.) vádpont E tényállási pont vonatkozásában a vádlott egyszer azt állította, hogy a felvett 270.000.- Ft-ot átadta …nek, aki a munkát el is végezte, így bűncselekményt nem követett el, más esetben a védekezés arra irányult, hogy ez a kifizetés a búza learatásának költsége volt. A vádlott védekezésével szemben a bíróság az eseti mezőgazdasági szakértői véleményt fogadta el (

1. kötet 1779-
2. oldal). Herczeg Béla eseti szakértő közgazdász
3. június
4. napján járta be azt a területet (… hrsz.) melynek megmunkálásáról állította ki … a … számú számlát 300.720.- Ft értékben. A szakértő fényképekkel alátámasztott szakvéleményében azt állapította meg, hogy a
5. évben őszi gabona learatása után sem tárcsázást, sem más mezőgazdasági munkát nem végeztek. … tanú azt vallotta, hogy ő
6. augusztus közepe-vége táján főnöke, … utasítása alapján elment … község külterületére azzal, hogy ott egy 15 hektár területet kell megtárcsázni. A tanú szerint ... jegyző mutatta meg azt a területet, amelyet meg kellett művelnie. A szakértői vélemény elébe tárása után a tanú úgy nyilatkozott, hogy elképzelhető, hogy nem ezen a területen, hanem egy kisebb, kb. 7 hektáros területen volt kint és végzett tárcsázási munkát. A tanú megtekintette a … és … sorszámú számlákat. Ezekről úgy nyilatkozott, hogy szemmel láthatólag ugyanaz a személy töltötte ki, ugyanazon a napon és az általa elvégzett munkáról a számlát, de véleménye szerint azt nem … írta. … tanú meghallgatáskor azt nyilatkozta, hogy a fenti két számlát ő állította ki, illetve az őáltala használt számlatömbből származik, azonban az azokon szereplő dátum javított, a valóságnak a
7. szeptember 13-i dátum felel meg.
8. szeptember
9. után az önkormányzat képviselő-testülete is megállapította, hogy a … hrsz.-ú földterületen … nem végezte el azt a munkát, amelyről 300.720.- Ft összegben számlát állított ki Ezért a képviselő-testület nevében
10. október
11. napján ... polgármester felszólította …t, hogy az átvett 300.720.- Ft-ot fizesse vissza az önkormányzat számlájára. A vádlottnak az a védekezése sem foghatott helyt, hogy ez a számla a búza learatásának költsége volt, mert egyrészt időben nem azonos azzal, másrészt … tanú is vallotta, hogy bizonyos földterületen végzett talaj-előkészítést, de nem akkora területen, mit amiről a számla szól. Mindezen bizonyítékok alapján a bíróság ... védekezését elvette, és azt állapította meg, hogy ... az önkormányzat pénztárából felvett pénzösszeggel sajátjaként rendelkezett és a Btk.
12. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztást valósította meg. 9.) vádpont E tényállás vonatkozásában ... vádlott védekezése elsősorban arra irányult, hogy azt állította, nem tartózkodott ebben az időben Magyarországon, és erre bizonyítékként kívánta felhozni a több mint 10 éve megrongálódás miatt leadott útlevelét.A bíróság ezen útlevél beszerzésének megkísérlésétől azért tekintett el, mert éppen ... nyilatkozta azt hogy az útlevél megrongálódott állapotban volt. Ebből következően valós tény bizonyítására alkalmatlan lett volna, viszont az egyébként is elhúzódott bizonyítási eljárás tovább húzódott volna. Ezen túlmenően az érintett tanú ( ... „ …”) már a nyomozás során (másik ügyben) módosította a vallomását, amit fenntartott jelen eljárásban is. Ez alapján a vádbeszédben az ügyész is eszerint határozta meg az elkövetés időpontját. ... „ …” a nyomozás során első meghallgatásai alkalmával a jegyzőkönyvek szerint úgy nyilatkozott, hogy a pénzt

1. október
2. napján adta át a vádlottnak. Később amikor határozottan rákérdezett a nyomozó ügyészség az időpontra akkor pontosította vallomását, eszerint
3. október
4. napját megelőző napokban történt a pénz átadása. A bíróság ezt a vallomás pontatlanságot annak fényében értékelte, hogy amikor az új jegyző, … felhívta ... „…t” a hátralék befizetésére, akkor személyesen közölte az önkormányzat képviselőjével, hogy az összeget már átadta a vádlottnak. Azt, hogy ezt a történetet előre megfontoltan, kitervelte volna a tanú, a bíróság nem látta megállapíthatónak, hiszen akkor a tanú még abban a hiszemben volt, hogy a vádlott a jegyző és nem tudott arról, hogy az önkormányzat milyen gyanúk alapján mentette fel a posztjáról. Így azt kitervelni, hogy majd az egyéb visszaélésekre fog mintegy felkapcsolódni a tanú, nem életszerű és nem is volt lehetséges információ hiányában. Az új, hivatalban lévő jegyzővel, …tal rögtön azt a tényt közölte, hogy a vádlottnak átadta az összeget. … és … tanú határozottan állították, hogy jelenlétükben a vádlott névrokonától, ... …tól 350.000.- Ft-ot …n a …ban átvett. A két tanú határozottan állította, hogy csak rövid ideig tartózkodott a vádlott a … kávézóban, átvette ... …tól a 350.000.- Ft-ot, majd eltávozott. ... vádlott azt állította védekezésében, hogy a vádbeli napon (október 2-án)azért is nem lehetett …n, mert egész nap … társaságában Budapesten tartózkodott. … tanú ezt a nyilatkozatát alátámasztotta, ugyanakkor ez a vallomás ellentétben áll ... vádlottnak azon nyilatkozatával, mely szerint a vádbeli napon külföldön tartózkodott (erre kérte ugyanis a vádlott az útlevéllel való bizonyítást). … tanú ugyanakkor azt is vallotta, hogy beszélgetésük során felmerült, hogy …nak sürgősen pénzre van szüksége. Ez a nyilatkozata összecseng azzal a ténnyel, hogy megpróbálta ... ”…tól” beszedni az elmaradt vételárat. A … által bizonyított alibinek a módosított ügyészi vád vonatkozásában, már nincs is jelentősége, hiszen az elkövetés időpontja nem a tanúval együtt töltött délután,
5. október
6. További bizonyítékként jelölte meg a vádlott a T-mobil átiratát, mely először azt állította, hogy a vádiratban megjelölt időpontban ... vádlott névrokonával ... „…tal” telefonon kapcsolatot létesített (a megkeresés mellé a telefontársaság csatolta a híváslistát). Ezen átiratot követően néhány hónappal a telefontársaság észlelte, hogy a híváslista mellé adott összefoglaló válaszban tévesen tájékoztatta a bíróságot arról, hogy a két telefonszám egymással kapcsolatot létesített (
7. kötet 2313-
8. oldal). A vádlott álláspontja szerint e tévedés miatt a híváslista nem alkalmas a bűnössége bizonyítására. A két átiratból azt állapította meg a bíróság, hogy nyilvánvalóan az első válasz megírása során kimaradt a ”nem” szócska, mely természetesen ellentétessé tette a tényekkel, a híváslistával szemben a társaság levelét. A bíróság ezen bizonyíték vonatkozásában arra a megállapításra jutott, hogy a társaság átiratának nincs perdöntő szerepe. A híváslistának annál inkább. Eszerint ugyanis a vádlott
9. szeptember
10. és
11. között 5 alkalommal hívta „…ot”. Ez a tény pedig cáfolja a vádlott védekezését mely szerint nem beszélt a tanúval. Szeptember
12. ugyanúgy keddi nap, mint október
13. Ez magyarázatot adhat arra, hogy a tanú első nyilatkozata alkalmával miért keverte össze a két időpontot. A 16 óra 29 perc pedig igazodik ahhoz, hogy a tanú az időpontot ahhoz is kötötte, hogy gyermekéért kellett mennie ezt követően az óvodába. A vádlott hivatkozott arra is, hogy valószínűleg ... „…t” egy olyan személlyel, (az ő alteregójával …ral) találkozott, aki megtévesztette ... „…ot”. (Ezzel a hivatkozással mintegy elismerte azt, hogy ... „…t” nem állít valótlanságot, valakinek átadta a 350.000.- forintot.) A bíróság ezen személyt megidézte, és azt állapította meg, hogy bár felfedezhető bizonyos hasonlóság a vádlott és az alteregója … között, de azon személy őket nem keverheti össze, akivel régebbi kapcsolatban áll. Márpedig ... vádlott és ... … egymást
14. évet megelőzően is ismerték és jól ismerte ... „…” …t is. … tanú, akiről a vádlott azt állította, hogy alteregóként az ő nevében vehette át a 350.000 Ft-ot, úgy nyilatkozott, hogy a vádbeli időszakban nem is tartózkodott Magyarországon és nem vett át a vádlott nevében pénzt. Ezen bizonyítékok értékelését követően a bíróság elvetette a vádlott védekezését, megállapította a bűncselekmény elkövetését, (sikkasztás bűntette Btk.
15. §

(1)bek.), mert a ... i tulajdonát képező pénzösszeggel a sajátjaként rendelkezett. 10.) vádpont. A vádlott védekezése ezen tényállási pont vonatkozásában egyrészt az volt, hogy a tanulmányi szerződés alapján az abban foglalt 500.000.- Ft-tal szabadon rendelkezhetett, másrészt, mint ahogy az egyetemnél becsatolt fénymásolat is tanúsítja 115.000 Ft-ot fizetett be tandíjként. Védekezése szerint mivel a szakértő nem tudta megállapítani, hogy ki hamisította az önkormányzatnál lefoglalt és az elszámoláshoz benyújtott utalványt az ő bűnössége nem megállapítható. E védekezéssel szemben a bíróság az okiratok, a Magyar Posta feljelentése alapján azt állapította meg, hogy a vádlott valóban 115.000.- Ft-ot fizetett be tanulmányi díjként a Közgazdaságtudományi Egyetem felé, ugyanakkor a felvett 500.000.- Ft összeg elszámolásához már egy 495.000.- Ft befizetéséről szóló csekkmásolatot csatolt. Azt, hogy a hamisítást konkrétan ki végezte el, sem a szakértő, sem a bíróság megállapítani nem tudta, ugyanakkor ... volt az, aki az elszámoláshoz ezt a feladóvevényt csatolta, illetve az ő érdeke volt egyedül, hogy a felvett 500.000.- Ft elszámolásához egy 495.000.- Ft befizetéséről szóló csekkmásolat legyen csatolva. Az igazságügyi írásszakértő szakvéleményének

1. oldalán mely az
2. kötet
3. oldalán található, megállapította, hogy a kiadási pénztárbizonylaton az összeg átvevőjének aláírásánál ... névaláírás származhat ... , a hozzácsatolt feladóvevénynek a összeg rubrikáiban található számmal és betűkkel beírt 495.000.- Ft-nak ...tól való származását nem tudja bizonyítani, ugyanakkor ugyanezen feladóvevénynek befizető neve és címe sorain található kézírás ... származik. Mindezen bizonyítékokat összevetve az állapítható meg, hogy a tényleges befizetéssel szemben (115.000.- Ft) ... a felvett 500.000.- Ft elszámolásához egy hamisított feladóvevényt csatolt. Más személynek nem állt érdekében a hamisított feladóvevény csatolása, hiszen abban az esetben, ha ... a ténylegesen befizetett 115.000.- Ft-ról szóló csekket csatolta volna, a különbözetet az elszámoláskor vissza kellett volna fizetnie. Ezen cselekménye a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztást valósította meg, mert az önkormányzat tulajdonát képező 380.000.- forint pénzösszeggel a tulajdonos hozzájárulása nélkül rendelkezett. A cselekmény elkövetéséhez hamisított okirat felhasználásával a Btk. 276. §

(1)ütköző magánokirat hamisítást követte el. 11.) vádpont Ez esetben a vádlott az eljárás során volt amikor úgy nyilatkozott, hogy át sem vette a pénzt, más esetben pedig azt mondta, hogy azt befizette az önkormányzat pénztárába és erre pénzintézetek megkeresését indítványozta. A meghallgatott tanúk közül .., … nyilatkoztak az … Rt.-nél a … Kft nevében értékesített búza ellenértékének átvétele kapcsán. … a történtek közvetlen résztvevője határozottan állította (nyomozati iratok

1. kötet
2. oldal), hogy a … sorszámú vásárlási jegy alapján géppel kiállította a … sorszámú kiadási pénztárbizonylatot, ez alapján …nak átadott 566.440.- Ft-ot, mely 20,23 tonna búza vételára volt. Ezt a tényt egyébként a nyomozás során a vádlott akkori védője, dr. Rafael Károly is elismerte, amikor ... nevében feljelentést tett. Ekkor azt állították, hogy ... az úgynevezett búzapénzt átvette, és azt átadta …nak. A vádlott a későbbiek során azt vallotta, hogy az aláírás nem tőle származik, betegállományban volt. … tanúvallomásában határozottan azt vallotta, hogy részére nem adta át a vádlott ezt az összeget, ezen túlmenően pedig a … Kft. számlájára ezen összeg befizetése nem történt meg, szemben a vádlotti állítással. … tanú a tárgyaláson visszautasította azt a vádlott általi állítást, mely szerint az ő birtokában lenne a „búza pénz”. Tagadta, hogy a vádlott által a bíróságnak átadott fénymásolt okiratokat korábban látta, azokon nem az ő aláírása szerepel. A vádlottnak az az állítása, hogy a … KFT. számlájára
3. július hó
4. napján befizetésre került 200.657.- Forint tartalmazza (egyéb költségek levonása után) azt az összeget, amit a búzáért kapott, nem foghat helyt. Ez egyrészt ellentétben áll azon vallomásával mely szerint nem vette át az összeget, másrészt a befizetés jogcíme ezt nem tartalmazza. A vádlottnak az a védekezése is cáfolható, mely szerint a …Kft. könyvelésében szerepel a befizetés, ebből következően befizetésre is került a „búzapénz”. A könyvelés valóban tartalmazza az elszámolást, de a szakértő azt nyilatkozta, hogy a tényleges befizetés nem igazolható a nyilvántartások alapján (… tanú és … szakvéleménye
5. kötet
6. oldal), ezért … feljelentése alapján ki is vezették a könyvelésből. Mivel a tanúk nyilatkozata alapján egyértelműen a vádlott vette át a pénz, de azt nem fizette be a kft. javára, a Btk.
7. §

(1)bekezdésébe ütköző sikkasztást valósította meg. 12.) vádpont A vádlott terhére az ügyészség a Számviteli Törvény 165-

1. §-ainak a vádidőszakban érvényes előírásainak be nem tartását rótta a vádlott terhére. A vádlott védekezésével szemben a bíróság egyrészt a … feladatait meghatározó jogszabályokat vette figyelembe, illetve … és … vallomásai, valamint az igazságügyi könyvszakértői véleményt. Ezek együttesen arra a megállapításra juttatták a bíróságot, hogy a vádlott nem végezte el a … feladatkörébe tartozó ellenőrzési tevékenységet, másrészt saját maga is - annak ellenére, hogy mind …, mind … többször felhívták a figyelmét az elszámolásoknál történő szabályok betartására -, ezeket az elszámolásra vonatkozó szabályokat többszörösen megszegte (… tanúvallomás
2. sorszámú jegyzőkönyv
3. oldal). E tevékenységével pedig, mint azt a szakértői vélemény is megállapítja, az önkormányzat vagyoni helyzetének áttekinthetőségét megnehezítette. A védő azon hivatkozása, mely szerint a cselekmény elbírálásakor már nem bűncselekmény a vádiratban a vádlott terhére rótt elkövetési magatartás, nem foghatott helyt, mert a jelenleg hatályos Btk. szerint is büntetendő a vádlott által elkövetett cselekmény, ezért a bíróság e vonatkozásban is az elkövetés idején hatályos Btk. szerint minősítette a vádlott bűnösségét (Btk.
4. §), azaz számvitel rendje megsértésének vétsége, Btk.
5. §

(1)bekezdés b) pont. 13.) vádpont Azt a tény, hogy … az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant meg kívánta vásárolni, és az eladáshoz az ingatlan értékének meghatározása érdekében a …t kérték fel, nem vitatta a vádlott. Azt vitatta, hogy az ő javaslata és indítványa alapján került meghatározásra az adásvétel összege a képviselő-testületi ülésen. Ezt azonban cáfolják a tanúk, …, … és maga a jegyzőkönyv, mely a képviselő testület üléséről készült. E jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a vádlott javaslata volt az 1,5 millió forintos ingatlanár. A tanúk egyöntetűen vallották, hogy nekik ... a … által elkészített szakvéleményt nem mutatta meg, így az abban megjelölt értékről tudomással nem bírtak. … vallotta, (41/2006/

1. jkv. 21.old), hogy az önkormányzat hivatalához érkező postát mindig a vádlott bontotta fel, majd ezt követően került az illetékes előadókhoz az irat. Jelen esetben a … által megküldött szakvéleményt ... egyik döntésre jogosultnak sem mutatta meg, így a képviselő testület anélkül döntött ebben a kérdésben, hogy a szakvéleményt megismerte volna (…
2. számú jegyzőkönyv
3. oldal, … nyomozati iratok
4. kötet
5. oldal, …
6. oldal). A vételár meghatározására pedig egyértelműen ... tett javaslatot és azt 1,5 millió forintban határozta meg, annak ellenére, hogy ő ismerte a szakvéleményben meghatározott árat. Ezen tények tehát a vádlott vallomását, védekezését cáfolják, ezért a bíróság a tanúvallomások, okirati bizonyítékok alapján állapította meg, hogy a vádlott mint az idegen vagyon kezelésével megbízott személy, az ebből folyó kötelezettségét megszegte, ezzel a ...i Önkormányzatnak 850.000.- forint vagyoni hátrányt okozott (Btk.
7. §

(3)bek. a) pont). 14.) vádpont ... védekezése arra irányult e tényállási pont tekintetében, hogy az eljárás során bemutatott egy átvételi elismervényt, mely szerint ... ...i lakos ... átvett 600.000.Ft-ot a sátorkészítés munkadíjaként. Ugyanakkor a vádlott azt állította, hogy a

1. júniusában megtartott képviselő testületi ülésről készült jegyzőkönyvet mások meghamisították, hogy ezzel az ő bűnösségét bizonyítsák. Azt állította, hogy mivel az ülésről készült jegyzőkönyvön az aláírása nem található meg, ezért ez a bizonyíték nem hiteles. Arról a vádlott nem nyilatkozott, hogy milyen forrásból származik a ...nak kifizetett 600.000.- Ft. A vádlott védekezését cáfolják a meghallgatott tanúk, különösen … és … (nyomozati iratok
2. kötet 3715-3719., illetve 3643-
3. oldal). … egyértelműen azt vallotta, hogy a vádlott tájékoztatása alapján készítette el a jegyzőkönyvet, … pedig a hamis tartalmú jegyzőkönyv alapján a határozatot. A tanúk arról is vallottak, hogy az aláírások azért hiányoznak a különböző okiratokról, mert a vádlott ezeket nem volt hajlandó aláírni. (7.sz. jkv. 74-
4. old.) Ezen túlmenően ... község szociális ellátásáról szóló 11/
5. képviselő testületi rendelet szerint a segély mértéke maximum 10.000.- Ft lehet. Ebből következik, hogy a képviselő-testület bizonyosan nem szavazhatott meg 300.000.- Ft átmeneti segélyt ...nak (… tételszám alatt lefoglalt 15/
6. számú zárt ülésről készült jegyzőkönyv). … tanú, a pénzügyi bizottság elnöke, úgy nyilatkozott, hogy ezt a jegyzőkönyvet bizonyosan utólag és elolvasás nélkül írta alá. … tanú vallomásában azt állította, hogy gyakorlatilag a képviselő testületi ülés végén írásbeli előterjesztés nélkül vetette fel a vádlott, hogy a sátorkészítés fejében a villanyszámlához való hozzájárulás okán szavazzanak meg segélyt ... nak. Ez 3040.000.- Ft lehetett. Ő igennel szavazott, de biztosan nem 300.000.- Ft-ra. Ilyen tartalommal nyilatkozott … tanú is. A vádlott tehát, mint jegyző annak ellenére, hogy az önkormányzati rendelet maximum 10.000.- Ft-ban határozta meg az átmeneti segély összegét, mint jegyző maga indítványozta, hogy ... részére a képviselő-testület 30.000.- Ft-ot megszavazzon villanyszámla hozzájárulás céljára/ már ez az eljárási mód is jogszabályellenes volt/ majd ezen határozattal szemben összesen 300.000.- Ft szociális segély kifizetéséről szóló határozat elkészítésére hívta fel …t, ahogyan ezt a tanú vallotta. A 300.000.- forint összeg felvételekor még nem is készült el a határozat, így a jogalap megléte nélkül vette fel az összeget. /2 kötet.
7. old. „jegyző úr ígérete szerint Testületi határozat lesz róla”/ … tanú határozottan állította, hogy segélyt nem kért és munkadíjként fizette ki a részére a vádlott a 600.000.- forintot. Öt részletben kapta meg a pénzt, 2 x 150.000.és 3 x 100.000.-Ft- összegben. Arról a tanú is hallott, hogy a könnyebb elszámolhatóság érdekében felmerült a lehetősége, hogy villanyszámla hozzájárulás címén fogják elszámolni a munkabért. (
8. számú jkv.
9. old.) A vádlott tehát egyrészt hivatali kötelezettségét szegte meg azért, hogy kifizethető legyen az általa megígért összeg ... nak, másrészt a képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyvet ennek érdekében meghamisította. 15.) vádpont E tényállási pont vonatkozásában a vádlott azzal védekezett, hogy a 16/
10. számú jegyzőkönyv tartalma szerint a képviselő-testület 133/2003/VIII.
11. számú határozatával édesapjának, …nak értékesítette az ott megjelölt 6 db különböző hrsz.-ú ingatlant, és összesen 67.220.- Ft-ban határozta meg az árat. Ezt követően készítette el … az adásvételi szerződést, majd aláírta … … és a földhivatalnál az érvényes szerződés alapján bejegyezték édesapja tulajdonjogát. … tanú (nyomozati iratok
12. kötet
13. oldal) tárgyaláson tett vallomása (
14. számú jegyzőkönyv
15. old) szerint a
16. augusztus 11-ei képviselő testületi jegyzőkönyvet oly módon készítette, hogy képviselő testületi jegyzőkönyv
17. oldaláig magnókazettáról, hangfelvételről írta le a jegyzőkönyvet, majd miután ... közölte vele, hogy további hangfelvétel nem készült, tájékoztatta …t, hogy milyen tartalommal készítse el a jegyzőkönyvet. Ezt követően a vádlott már az elkészült jegyzőkönyve nem írta alá, majd amikor megszűnt a munkaviszonya, akkor derült ki a tanú számára, hogy a jegyzőkönyv
18. napirendi pontjánál a képviselő-testület csak egy, az
19. hrsz.-ú ingatlan értékesítését szavazta meg az ülésen. … tanú vallomásában azt állította, hogy csak az …. hrsz.-ú ingatlant értékesítették összesen 15.740.- Ft értékben. … azt nyilatkozta (nyomozati iratok
20. kötet
21. oldal), hogy az inkriminált adásvételi szerződést nem ő készítette, mert a ...i Önkormányzatnál kialakult gyakorlat szerint az adásvételi szerződés-tervezeteket egy sablon felhasználásával amelyet ő korábban az önkormányzat rendelkezésére bocsátott - a hivatal egyik dolgozója készítette. Ezt követően ő, mint ügyvéd már csak ellenjegyezte a szerződést. …val történt adásvételi szerződés kapcsán is ... adta át részére az adásvételi szerződés tervezetét, azt közölte, hogy erről a testület döntött, és a polgármesterrel is meg van beszélve. Mivel egyébként a szerződés megfelelt a tartalmi és formai elemeknek, ezért azt ellenjegyezte. A tanú úgy nyilatkozott, hogy sem az adásvételi szerződés ellenjegyzése előtt, sem a későbbiekben nem látta a testületi határozatot írásba foglalva. Mindezen bizonyítékok alapján megállapítható tehát, hogy hivatali hatalmával visszaélve biztosított a vádlott előnyt az édesapjának az ingatlanok megvásárlása érdekében. (Btk.
22. §

(1)bek.) Ennek eléréséhez hamisított közokiratot használt fel (Btk.

1. §). 16.) vádpont ... e tényállási pont kapcsán azzal érvelt, hogy … tanúvallomása szerint ő nem szenvedett kárt a
2. tényállási pontban írt cselekmények kapcsán, és egyébként sem a hivatali hatalmával visszaélve szerezte meg az iratokat. Az iratok alapján a bíróság megállapította, hogy ... vádlott résztulajdonosa volt a ...i ... és ... hrsz.-ú területnek. A … Kft., amelynek … ...e volt a tulajdonosa,
3. március 19-én nyújtott be bányaalakítási kérelmet az illetékes bányakapitánysághoz. Ekkor ... és … között még teljes volt az összhang. Az engedélyezési eljárás során …, mint …, és mint az említett földterületek résztulajdonosa annak ellenére adta meg a hozzájárulását a bányaalakításhoz, hogy mint …, tudomással bírt arról, hogy ... Község Önkormányzatának rendelete ezen terület vonatkozásában rekultiválást írt elő, amely azt jelenti, hogy erre a földterületre ilyen engedély nem adható ki. Ezért a tények azt bizonyítják, hogy ... hivatali hatalmával visszaélve az akkor még vele jóban lévő …nak előnyt biztosított az által, hogy az érintett földterületre a bányanyitáshoz szükséges engedélyt megadta. Ezt bizonyítja … tanúvallomása (92/2007/
4. sz. jkv.
5. old.) „ ... úgy tudtam, hogy ők (…) üzlettársak.” Ezt követően, amikor …t munkaköréből elbocsátották, …t kereste meg és neki vetette fel a bányatelek kialakításának lehetőségét. … a vádlottat megbízta az ezzel kapcsolatos ügyek intézésére, részére a szükséges költségek biztosításához pénzösszeget is átadott. Amikor a vádlott … érdekében eljárva a ...i Önkormányzathoz a bányanyitáshoz szükséges engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtott be, az új jegyző, … ezt az engedélykiadását megtagadta, mert a településrendezési terv még mindig érvényben volt. Emiatt a vádlott feljelentéssel élt, mert álláspontja szerint ezzel a … Kft.-nek kívánt az új jegyző előnyt szerezni. Ezen túlmenően a Bányakapitányságnál lévő iratok alapján megállapíthatóan ... a tervdokumentáció benyújtásakor nem készíttetett a … Kft. nevében új terveket, hanem a birtokába hivatali beosztása révén került dokumentumokat most már a … Kft. nevében benyújtott kérelemként használta fel. Ezen az újonnan benyújtott kérelemben a dokumentációban néhány javítás történt, de érdemi változtatás nem volt. (Bányakapitányság nyilatkozata) Ezzel a vádlott a … Kft. érdekeit sértette, mert a … Kft. által ellenszolgáltatásért megszerzett dokumentumokat, terveket használta fel az új kérelem benyújtásakor és a …tól átvett összeget saját céljaira felhasználta. A cselekménysorozat kapcsán a vádlott hamisított okiratokat is felhasznált, többek között a benyújtott dokumentumoknál a borító lapon a hiteles bányamérnök rovatban nem … bányamérnök aláírása szerepel, hanem egy hamisított aláírás. (Szakértői vélemény) Mivel a … Kft. nem járult hozzá ahhoz, hogy az általa elkészíttetett okiratokat, dokumentumokat, terveket más is felhasználja, a vádlott a … Kft. érdekeit sértette meg. A bíróság a tárgyaláson …t meghallgatni nem tudta, a nyomozás során a tanú úgy nyilatkozott, hogy neki kára nem keletkezett. Ezt azonban a bíróság csak a tőle átvett pénzösszeg vonatkozásában állapíthatta meg, a … Kft.-t ért sérelem vonatkozásában nem. A vádlott tehát e cselekményével is a Btk.
6. §

(1)bekezdésébe ütköző hivatali visszaélés bűntettét követte el, illetve az 1 rb. közokirat hamisítás bűntettét (Btk. 274. §

(1)bek. a) pont). ▬▬ ● ▬▬ A meghallgatott tanuk közül a bíróság külön, de valamennyi tényállási pontra vonatkozóan … és …, valamint tanúk vallomásait az alábbiak szerint értékeli: ... és a vádlott

1. októberét megelőzően nagyon jó viszonyban voltak. Az önkormányzati választásokat polgármester jelöltként megnyerő …t a vádlott támogatta, majd ő a vádlottat segítette a jegyzői poszthoz. Az, hogy pontosan az érdekeik hol váltak szét nem lehetett megállapítani, de annyi bizonyos, hogy a vádlott tevékenységében ...
2. őszéig megbízott, és az újjá alakult képviselő testület, önkormányzat munkája a vádlott irányítása, befolyása alá került. Azt, hogy ... a vádlott tevékenységéről milyen információval bírt, nem lehetett megállapítani és a tanú vallomásait is mellőzte a bizonyítékok értékelésénél a jelenlegi haragos viszonyra tekintettel. Az önkormányzatnál régebben dolgozó, így a pénzügyek intézésének területén tapasztalatokkal rendelkező … és … többször felhívták a vádlott figyelmét arra, hogy az általa folytatott pénzkezelési módszer nem szabályszerű. A tanúk természetszerűleg bíztak abban, hogy az úgymond „kezdő” polgármester és jegyző majd az ő jelzéseik alapján betartják a bizonylati rendet. (92/2007/
3. jkv. 19-
4. old.). Ez a bizakodás azonban reménytelen volt, mert a vádlott nem végezte el a feladat körébe utalt ellenőri feladatokat, sőt saját maga vétett a szabályokkal szemben. A folyamatokat látva … saját magát is védve, külön nyilvántartásokat vezetett, illetve feljegyzéseket készített arról, hogy mikor tartotta szabályellenesnek a kifizetést, az eljárást, illetve hogy milyen információkat kapott a szabálytalan kifizetésékkel kapcsolatban. /Bűnjeljegyzék, 2 kötet/ A tanú vallomásaiban határozottan vallotta, hogy ahol a vádlott neve szerepel ott ő vette át a pénzt, s ha a vádlott nem volt hajlandó a pénz átvételéről az elismervényt aláírni, az ő feljegyzése a pénz átvételéről megfelel a valóságnak. … és … azonosan vallotta, hogy többször jeleztek a polgármesternek, hogy a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. Erre azonban csak hónapok múlva került sor, amikor már az tűnt fel több személynek, hogy a vádlott túlköltekezett, illetve anomáliákra derült fény. … határozottan állította, hogy ... aláírása mindig a vádlottól származott (41/2006/
5. jkv.
6. old), de több esetben szándékosan olyan módon írta alá az okiratokat, hogy az eltérjen a megszokottól (92/2007/
7. jkv.
8. old.). … a nyomozati iratok /8 kötet 3317.-3369.old./ között valamennyi tényállási pont vonatkozásában részletes nyilatkozatot tett, amelyet később kiegészített és fenntartott (92/2007/
9. sz. jkv. 21-
10. old.). A következetes, más tanúk vallomásával és okiratokkal, szakértői véleményekkel összecsengő vallomása minden tényállási pont esetében (természetesen amelyre nyilatkozatot tudott tenni) a vádlott bűnösségét támasztották alá. ... védekezésével kapcsolatban a bíróság az alábbi megállapításokat teszi: Az egyes cselekmények kapcsán a védekezése a legtöbb esetben fénymásolt iratok alapján történt, ami természetszerűleg önmagában nem alkalmas az egyéb bizonyítékok megdöntésére, ha azzal ellentétbe áll. A bizonyítási eljárás alapján ugyanis éppen az volt megállapítható, hogy a vádlott elkövetési módszere az iratok javítása, majd azoknak fénymásolása volt, így próbálta elhitetni azt, hogy a fénymásolat az eredetiről készült. Majd ezt követően ezekre a hamisított okiratokra hivatkozva kívánta ártatlanságát bizonyítani a büntetőeljárás során. (Pl. 41/2006/
11. sorszámú jegyzőkönyv
12. old.,
13. old.,
14. old.,
15. old., stb. fénymásolatokat csatolva támasztotta alá mondandóját). A tanulmányi szerződés alapján felvett pénzösszeg esetében arra hivatkozott, hogy az Egyetem által megküldött csekk fénymásolat azt bizonyítja, hogy ő csak 115.000.forintot fizetett be és annak fénymásolatát nyújtotta be az egyetemhez. A bíróság álláspontja szerint ez nem bizonyítja a vádlott ártatlanságát, mert ez teljes mértékben illik az elkövetési folyamatba. Eszerint ugyanis a vádlott befizette az előírt tandíjat, arról fénymásolatot készített, amit az egyetemhez benyújtott. Ezt követően a meghamisított és most már 495.000.forint befizetését igazoló csekkről készített fénymásolatot csatolta a ...i Önkormányzat pénztárában történt elszámoláskor. Ennél fogva az egyetemen található csekk fénymásolata nem bizonyítja a vádlott ártatlanságát, mert az elszámoláskor ő csatolta a hamis tartalmú csekk másolatot. Ugyancsak a saját mulasztására hivatkozva igyekezett felelősségét menteni, amikor az általa szabálytanul alá nem írt okiratokról azt állította, hogy azok azért nem bírnak bizonyító erővel mert nem tartalmazzák az ő aláírását. (B.41/
17. jkv.
18. old. lap alja./ Azt, hogy figyelmeztetés ellenére sem írt alá, vagy úgy írt alá, hogy ne legyen beazonosítható az aláírása, … többször nyilatkozta. Ezen túlmenően …nak a védekezése során mások hibáira, esetleg bűncselekmény elkövetésére való utalásai nem eredményezhetik az ő felelősség alóli mentesülését. Azt a bíróság nem tudta megállapítani,(a vádelv alapján nem is volt feladata), hogy a
19. januárjától
20. őszéig terjedő időszakban másoknak volt-e szerepe a vádlott által elkövetett bűncselekményekben, illetve, hogy más bűncselekményt megvalósított-e. Arra viszont elhangzott utalás, hogy sem a vádlott működését megelőzően, sem után nem úgy történnek a kifizetések, mint ahogy az a vádlott jegyzői időszaka alatt történt. (92/2007/
21. jkv.
22. old., B.92/2007/
23. jkv. 21-
24. old.). Az megállapítható volt, hogy a vádlottal szemben nem álltak olyan személyek, akik jegyzői működésének kezdetétől fogva arra törekedtek volna, hogy a vádlott hátrányára okiratokat hamisítsanak és ezáltal idővel a menesztését érjék el. Sőt … azt vallotta, hogy kifejezetten jó viszonyban voltak a vádlottal. (92/2007/
25. jkv.
26. old.) A vádlott erre vonatkozó nyilatkozatai tehát nem nyertek bizonyítást. Így az a védekezése, hogy ismeretlen személyek hamisították meg az általa az elszámolásokhoz benyújtott számlákat, okiratokat, nem győzték meg a bíróságot. A vádlott több esetben hivatkozott arra, hogy elszámolási vitája van a Önkormányzattal , emiatt őt felelősség nem terheli az ellene felhozott vádakban. ...i Ez a védekezés nem megalapozott, mert ezen elszámolási kérdéseknek jelen ügyben nincs relevanciájuk, az elszámolási viták később keletkeztek, amikor a vádlott által elkövetett cselekmények miatt munkaviszonyát megszüntették. A lefolytatott bizonyítási eljárás és a megállapított tények alapján a bíróság a vádlott bűnösségét a rendelkező részben írtak szerint állapította meg, a cselekmény elkövetése idején hatályos Btk. szerint: A Btk.
27. §

(1)bek. szerint a sikkasztást az követi el aki a rá bízott idegen dolgot eltulajdonítja, a birtokláson kívüli tulajdonosi jogosítványokat jogellenesen gyakorolja vagy azzal sajátjaként rendelkezik, azaz a rábízó akaratával szembeni, a rábízott akarata szerinti magatartást tanúsít. Az önkormányzati vagyon az önkormányzat céljainak megvalósítását szolgálja, a megbízott személy számára a pénzösszeg, amit a pénztárból átvesz, mindig idegen, ha azt nem a saját jogos járandóságaként veszi át. Ebből következően a tulajdonosi jogok gyakorlásáról a képviselő testületnek kell dönteni, azt megállapítani, hogy a megbízott az összeget mire használhatja fel. Amennyiben az arra jogosult utólagos elszámolásra vesz át pénzt, a pénz felhasználása is csak az önkormányzat érdekében történhet, a saját célú felhasználás, sajátként való rendelkezés nem megengedett. A visszatérítésre való hivatkozás alaptalan, az elkövetői szándék szempontjából az utólagos visszatérítés közömbös. Az a vizsgálandó körülmény, hogy az elkövető tisztában volt-e a tulajdonos akaratával és szándéka átfogta-e, hogy az általa tanúsított magatartás ezzel ellentétes. Az 1-

1. tényállási pontok esetében a vádlott a reá bízott, önkormányzat tulajdonát képező, ott megjelölt pénzösszeggel sajátjaként rendelkezett, illetve jogtalanul eltulajdonította. Az utólagos elszámolásra felvett összegek esetében csak a szabályosan kiállított számlákkal igazolt, valós, az önkormányzat tevékenységi körébe tartozó kiadásokra volt engedélyezett a felhasználás. .... ezekben az esetekben a valós eseményeket felhasználva, valótlan tartalmú számlákkal számolt el. A valós kiadás és az elszámolt összeg közötti különbséggel saját maga rendelkezett. Tudata tehát átfogta, hogy ez az összeg nem illeti meg őt, azt a pénzösszeg felvételét követő 15 nap alatt vissza kellett volna fizetni. Mivel a cselekményeket, azonos akarat elhatározással, rövid időn belül, azonos sértett sérelmére követte el, a Btk.
2. § szerint folytatólagosan elkövetett a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző és az

(5)a) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntetteként minősítette a bíróság az 1-

1. tényállásban írtakat. A magánokirat-hamisítás vétségét az követi el, aki jog vagy kötelezettség létezésének bizonyítására hamis, hamisított, valótlan tartalmú okiratot használ fel. ... vádlott tudatában volt annak, hogy az általa fentiek szerint becsatolt okiratok hamisak voltak, mert valamennyi esetben ő maga fizetett ki a bizonylatokon szereplő összegnél kisebb összeget a jogosultaknak. Az ezen cselekményekhez kapcsolódó, azonos jogviszonyban keletkezett több hamis okirat felhasználását szintén folytatólagos cselekményként, a Btk.
2. §/1/ bekezdésbe ütköző magánokirat-hamisítás vétségeként került értékelésre. /1-5, 7, 10 tényállási pont./ A 11.tényállás pontnál a sértett, a pénzösszeg tulajdonosa a …Kft. volt. A Kft. pedig mint jogi személy nem hatalmazta fel a vádlottat, hogy az értékesített búza árával sajátjaként rendelkezzen, azaz azt ne fizesse be a Kft számlájára. Ezért a vádlott cselekménye a Btk.
3. § /16/4/a. szerint minősül. A Btk.
4. § /1/b. pont. szerint /az elkövetés idején hatályos törvény szerint is,/ a bizonylati rend megsértése bűncselekményt valósít meg, ha ezáltal a vagyoni helyzet áttekintését megnehezíti az elkövető. A vádlott tevékenységével, - a nem megfelelő bizonylatolással és ellenőrzési feladatainak elmulasztásával, - az önkormányzat valós vagyoni helyzetének áttekintését meghiúsította, ezáltal pedig a fenti törvényi tényállásba ütköző bűncselekményt valósította meg. /12 tényállási pont./ A Btk.
5. § /1/ ütköző és /3/a. pontja szerint hűtlen kezelést az követi el akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg és ebből folyó kötelezettségét megszegve okoz vagyon hátrányt. ... vádlottnak, mint jegyzőnek a helyi önkormányzatokról szóló tv. szerint feladata és hatásköre volt az operatív gazdálkodási folyamatokban. Ezért amikor a
6. tényállási pontban írtak szerint, kötelezettségét megszegve, nem tájékoztatta az érdekelteket a szakvélemény valódi tartalmáról, és az önkormányzat tulajdonát képező ingatlan eladási árára a szakértői véleménytől jóval kisebb összegben tett javaslatot, ezzel az önkormányzatnak vagyoni hátrányt okozott. A 14, 15, és 16 tényállás esetében a vádlott hivatali helyzetét, jegyzői beosztását használta ki, hogy ...nak, …nak és a … Kft-n keresztül …nak jogosulatlan előnyt szerezzen. ... esetében a sátor elkészítésért úgy adott át 600.000.- forintot munkabérként, hogy, azután sem az önkormányzat, sem ... nem fizette meg az előírt járulékokat, adókat. A pénzösszeg kifizetésére különböző valótlan jogcímeket használt fel. Id. ... úgy jutott a tényállásban írt földterületek többségéhez, hogy az önkormányzatnak nem volt szándéka azokat értékesíteni. A vádlott azonban hivatali helyzetéből adódó ismeretét, iratokhoz való hozzáférési lehetőségét használta ki, hogy hamis tartalmú adásvételi szerződéssel hozzátartozóját előnyhöz juttassa. Ugyancsak a hivatali beosztását kihasználva nyújtott segítséget a … Kft, amikor mint jegyző úgy adott ki hozzájáruló nyilatkozatot a bányatelek alakítás ügyében, hogy éppen a hozzájárulás megtagadása lett volna a jogszabályszerű, ami azonban a …Kft. érdekeit nem szolgálta volna. Ezért e cselekmények minősítése egyenként a Btk.
7. § /1/ ütköző és eszerint minősülő hivatali visszaélés bűntette. A
8. tényállásban írt eseménysorozatban a vádlott a fenti bűncselekményen kívül a Btk.
9. § /1/ ütköző és a /4/ szerint minősülő csalás bűntettét is megvalósította amikor a …hoz a … Kft. nevében a a korábbi dokumentumokat meghamisítva nyújtotta be a kérelmet. Ezzel a … Kft.-t tévedésbe ejtette, mert az átvett pénzösszeget nem az eljárásban szükséges dokumentumok beszerzésére fordította, hanem saját céljaira használta fel. A
10. és
11. tényállásokban leírt cselekményeknél a vádlott a két közokirat /önkormányzati ülésről készült jegyzőkönyv/ meghamisításával és felhasználásával követte el a cselekményeit, ezért ezekben az esetekben a Btk.
12. § /1/ a pontja szerinti közokirat hamisítás bűntettét is elkövette. A
13. és
14. tényállási pontokban ugyancsak a cselekmény elkövetéséhez hamis magánokiratokat használt fel, ezzel pedig a Btk.
15. § /1/ bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő magánokirat hamisítás vétségét valósította meg. ──●── A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást, /amely azonban részben a vádlott magatartására is visszavezethető/, illetve az elmeszakértői megállapítást. Súlyosító körülményként vette számba a bíróság a többszörös halmazatot, a kitartó elkövetést. Ezért a Btk.
16. § /1/ /2/ alapján a vádlottat 2 év börtön büntetésre és 5.000.000.forint pénzmellékbüntetésre ítélte, mert a vádlott haszonszerzés érdekében követte el a bűncselekményeket. A jelentős időmúlásra tekintettel a börtönbüntetés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. /Btk.
17. § /1/ /2/. A Btk.
18. § alapján rendelkezett a pénzmellékbüntetésnek meg nem fizetés esetén 15.000.- forintonként egy napi szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. A több szálon futó polgárjogi vitát a bíróság nem bírálta el, mert az egyébként is jelentősen elhúzódó ügy befejezését jelentősen késleltette volna annak tisztázása, hogy a vádlott és a ...i Önkormányzat eddig hogyan számolt el egymással. /Be.
19. §/ A bűnügyi költségről való Be.
20. § alapján a bíróság úgy rendelkezett, hogy figyelembe vette azt a tényt, hogy néhány esetben a tárgyalás a bíróság érdekkörében felmerült okból maradt el. Ezért 2.400.000.- forint megfizetésére a vádlottat kötelezte, míg 203.020.- forint vonatkozásában megállapította, hogy azt az állam viseli. Balassagyarmat,
21. június hó
22. Lászlóné dr. Verebélyi Edina sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Karácsonyi Györgyné és Csörge Zoltán ülnökök helyett is.