Bt.370/2013/3 – Kúria

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés II. fordulat d) pontja szerint minősülő lopás vétségében, valamint a Btk. 170. §

(1)bekezdése szerinti könnyű testi sértés vétségében, és ezért mint többszörös visszaesőt nyolc hónapi börtönbüntetésre és egy évi közügyektől eltiltásra ítélte, megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható, rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről, emellett a terheltet az ellene egyéb bűncselekmények miatt emelt vád alól felmentette. A városi bíróság határozata ellen a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be. Az indítvány szerint a terheltet a városi bíróság által elbírált cselekmények elkövetését megelőzően visszaesőként még nem ítélték végrehajtandó szabadságvesztésre, így az újabb büntetést nem lehetett volna vele mint többszörös visszaesővel szemben kiszabni. Ugyanakkor azonban a terhelt a vele szemben korábban kiszabott szabadságvesztésből engedélyezett feltételes szabadságra bocsátását követően egy éven belül ugyanolyan szándékos bűncselekményt követett el, ezért helyesen különös visszaesőként kellett volna elítélni; így a városi bíróság e rendelkezése törvénysértő. Ezért indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg a törvénysértést (BF. 485/2013/1.). Miután a büntetés többszörös visszaesővel szemben történt kiszabása egyébként nem eredményezett törvénysértő büntetést, emellett egyéb ok sem alapozza meg a felülvizsgálati eljárást, és más módon sem támadható meg a jogerős határozat, a Be. 431. §-ára figyelemmel a Kúria a törvényesség érdekében kezdeményezett jogorvoslati eljárást lefolytatta. A legfőbb ügyész indítványa megalapozott. Bár a városi bíróság határozata - a törvény rendelkezése [Be. 258. §

(3)bek. b) pont] ellenére - a terhelt korábbi elítéléseivel kapcsolatos adatokat nem tartalmazza, az iratokból megállapítható, hogy a terheltet a megtámadott határozat meghozatalát megelőzően már több alkalommal ítélték szabadságvesztésre. Ezek a következők:

1. A Hevesi Városi Bíróság a
2. szeptember
3. napján jogerős 3.B.238/2002/
4. számú ítéletével maradandó fogyatékosságot okozó testi sértés bűntette miatt hét hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette.
5. A Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 1.Bf.608/2007/
6. számú határozatával
7. szeptember
8. napján jogerőre emelkedett B.313/2005/
9. számú ítéletével lopás bűntette és további vagyon elleni bűncselekmények miatt egy év egy hónapi börtönbüntetésre és két évi közügyektől eltiltásra ítélte, egyben elrendelte a fenti -
10. pont alatti - ítélettel kiszabott szabadságvesztés végrehajtását. Az ítéletben elbírált bűncselekmények elkövetési ideje:
11. október
13. Az Egri Városi Bíróság a Heves Megyei Bíróság Bf.139/2008/
14. számú határozatával
15. szeptember
16. napján jogerőre emelkedett 2.B.88/2006/
17. számú ítéletével lopás bűntette és további vagyon elleni bűncselekmények miatt két évi börtönbüntetésre és három évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az elbírált bűncselekmények elkövetési ideje:
18. július. A 2-
19. pont alatti ítéletekkel kiszabott büntetéseket az Egri Városi Bíróság a
20. december
21. napján jogerőre emelkedett 2.Beü.450/2008/
22. számú ítéletével összbüntetésbe foglalta és annak tartamát két év öt hónapi börtönbüntetésben állapítva meg. Az összbüntetést a terhelt
23. január
24. napján kezdte meg, abból feltételesen szabadult
25. november
26. napján; a feltételes szabadság
27. november
28. napján járt volna le.
29. Az Egri Városi Bíróság a Heves Megyei Bíróság Bf.53/2011/
30. számú határozatával
31. május
32. napján jogerőre emelkedett 16.B.376/2010/
33. számú ítéletével a terheltet a
34. március
35. és június
36. napja között elkövetett, 2 rendbeli egyedi azonosítójel meghamisításának bűntette miatt hat hónapi börtönbüntetésre ítélte, megállapítva, hogy a terhelt visszaeső, és az előző - összbüntetési - ítélettel kapcsolatos feltételes szabadságot megszüntette. A megtámadott határozattal elbírált bűncselekmények közül a könnyű testi sértés vétségének elkövetési ideje:
37. április 19., a lopási cselekményeké pedig
38. április
39. és november
40. A Btk.
41. §-ának ekkor hatályos szabályai közül a 14-
42. pont a következőképp rendelkezett: „
43. visszaeső a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el,
44. különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el,
45. többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el." a terhelt a megtámadott határozattal elbírált bűncselekményeket az 1-
46. pontban írt ítéletek jogerőre emelkedését követően, azonban a
47. pontban írt ítélet meghozatalát megelőzően követte el. Miután azonban az
48. pontban írt büntetés nem végrehajtandó, illetve nem részben felfüggesztett szabadságvesztés volt, kizárólag a
49. és
50. pontban írt ítéletek kapcsán vizsgálandó az, hogy az előbb idézett törvényi rendelkezéseknek megfelelően a terhelt visszaesőként, különös visszaesőként vagy többszörös visszaesőként követte-e el a terhére megállapított bűncselekményeket. A
51. pont alatti ítélettel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje 2004 júliusa; miután ez az időpont megelőzte a
52. pont alatti ítélet jogerőre emelkedését, a
53. pont alatti ítéletben az Egri Városi Bíróság nem ítélhette - és nem is ítélte el - a terheltet visszaesőként. Ebből következően a terhelt a megtámadott határozattal elbírált bűncselekmények elkövetésekor nem minősült többszörös visszaesőnek, így elítélésére ekként törvényesen nem kerülhetett volna sor. A cselekmények közül a könnyű testi sértés vétségét és az egyik lopás vétségét azonban a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság B.313/2005/
54. számú - a fent
55. pont alatt ismertetett ítéletének jogerőre emelkedését,
56. szeptember
57. napját követő három éven belül követte el, és valamennyit az ezt a büntetést is tartalmazó összbüntetés kapcsán engedélyezett feltételes szabadság tartama alatt, azaz a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt. Így a megtámadott határozattal elbírált cselekményeket a terhelt már visszaesőként, sőt, miután a
58. pont alatti - a visszaesést megalapozó - elítélésére vagyon elleni bűncselekmények miatt került sor, különös visszaesőként követte el. Az Egri Városi Bíróság 16.B.715/
59. számú ügyében az iratok között
60. sorszám alatt beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok tévesen tartalmazták, miszerint a terheltet az Egri Városi Bíróság a 2.B.88/
61. számú ügyében különös visszaesőként ítélte el, ennek folytán téves volt az Egri Városi Bíróság 2.Beü.450/2008/
62. számú összbüntetési ítéletéről kiállított nyilvántartási bejegyzés is. Így törvénysértően szabta ki a városi bíróság a büntetést a terhelttel mint többszörös visszaesővel szemben. Ennek kapcsán utal a Kúria arra, hogy a bűnügyi nyilvántartási rendszerekben kezelt adatok tekintetében e nyilvántartások ugyan közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősülnek [
63. évi XLVII. törvény
64. §

(1)bek.], ekként a bíróság megkeresésére a nyilvántartások anyagából történő tájékoztatás okirati bizonyíték, a téves hatósági bejegyzés azonban nem alapozhatja meg a terhelt többszörös visszaesőkénti elítélését. Az eljáró bíróságnak éppen ennek elkerülése érdekében kell beszereznie azokat a bírósági iratokat, amelyek a terhelt visszaesői, különös vagy többszörös (erőszakos többszörös) visszaesői minősítését megalapozzák; csak a bírósági iratok alapján tud megalapozottan döntést hozni. A Be.

1. §-ára figyelemmel a Kúria a törvénysértés megállapítása mellett a terhelttel szemben enyhébb büntetést szabhat ki. Ezt azonban a Kúria nem tartotta indokoltnak. A terhelttel szemben a terhére megállapított bűnhalmazat miatt halmazati büntetést kellett kiszabni. Erre tekintettel a rá irányadó büntetés felső határa három évig terjedő szabadságvesztés volt a többszörös visszaesőkre vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása mellett is. Így a vele szemben kiszabott nyolc hónapi szabadságvesztés törvényes, és a terhelt különös visszaeső voltára tekintettel - a közügyektől eltiltás alkalmazásával együtt - mindenképp indokolt is. A Btk.
2. §-a szerint a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, ha az elítélt visszaeső. Miután az adott ügyben a terhelt különös visszaesőnek minősült, a szabadságvesztés-büntetés végrehajtási fokozata is törvényes. Ezért a Kúria - a legfőbb ügyész indítványára - a törvényesség érdekében eljárva a Be.
3. §-a alapján megállapította, hogy az Egri Városi Bíróság 16.B.715/2010/
4. számú ítéletében a terhelt többszörös visszaesőkénti elítélése törvénysértő. E törvénysértés azonban nem eredményezte sem a terhelt felmentését, sem az eljárás megszüntetését, sem enyhébb büntetés kiszabását, ezért a Kúria csak a törvénysértés tényét állapította meg (Be.
5. §). A jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be.
6. §-án alapul. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
7. §-ának

(4)bekezdése, a felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §

(4)bekezdésének b) pontja zárja ki. Budapest,

1. május
2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: AIné írnok s. k.