Gfv.30356/2012/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A másodfokú eljárásban új tény, új bizonyíték előterjesztése esetén vizsgálni kell: a fél az előterjesztéssel alapos okból, vagy anélkül késlekedett-e. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.356/2012/6.szám A Kúria mint felülvizsgálati bíróság a Sátori és Lutter Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Sátori Anna ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Molnár Péter Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Molnár Péter ügyvéd) által képviselt alperes ellen kölcsöntartozás megfizetése iránt a Pécsi Városi Bíróságon 10.P.24.690/

1. számon indult és a Pécsi Törvényszék 1.Pf.20.492/2012/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen az alperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy felhívásra fizessen meg az államnak 222.100 (kétszázhuszonkétezer-egyszáz)Ft felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. i n d o k o l á s A peres felek
3. május 7-én kölcsönszerződést kötöttek egymással, amely alapján a felperes 10.709,47 CHF-nek megfelelő 1.647.652 Ft kölcsönt nyújtott az alperesnek Suzuki Swift típusú személygépkocsi vásárláshoz. A szerződés részét képezték a felperes által kidolgozott általános szerződési feltételek, melynek
4. pontja értelmében a felperest a kölcsön megfizetésének biztosítékaként vételi jog (opció) illeti meg a kölcsönből vásárolt gépjárműre vonatkozóan a kölcsönszerződés elválaszthatatlan részét képező opciós adásvételi szerződés alapján. A peres felek a kölcsönszerződés megkötésének napján megbízási szerződést is kötöttek egymással, melynek
5. pontja értelmében az alperes megbízta a felperest, hogy nevében a tulajdonát képező perbeli - személygépjárművet értékesítse, tekintettel arra, hogy a kölcsönszerződésben vállalt fizetési kötelezettségeket tovább teljesíteni nem tudja. A megbízási szerződés ugyanezen pontja rögzítette azt is: a szerződő felek megállapodnak - amennyiben a felek között létrejött opciós adásvételi szerződés alapján a felperes a vételi jogát gyakorolta -, hogy az opciós adásvételi szerződést közös megegyezéssel felbontják. A svájci frank árfolyam változása miatt megnövekedett törlesztő részleteket az alperes
6. októberétől nem fizette. Teljesítő képességének hiányát a felperesnek jelezte, a személygépkocsit
7. március 2-án a felperesnek átadta, aki azt
8. március 30án 740.000 Ft vételárért értékesítette. A felperes a kölcsönszerződést
9. április 26-án azonnali hatállyal felmondta. A felperes kereseti kérelmében 2.245.768 Ft kölcsöntartozás és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állítása szerint a felek között létrejött kölcsönszerződés felmondása eredményeként az alperesnek a megjelölt összegű tartozása állt fenn a felperes felé. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a megnövekedett törlesztő részleteket már nem tudta megfizetni. Jogtalannak tartotta, hogy a felperes a 740.000 Ft értékű gépjárműre több mint kétmillió forintot követel, valamint azt is, hogy a 1.580.000 Ft-ért megvásárolt gépjárműért összesen négymillió forintot fizessen. Az elsőfokú bíróság ítéletével 2.245.768 Ft-ot és annak járulékai megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megítélése szerint a peres felek között a Ptk.
10. §-a szerinti kölcsönszerződés jött létre, amely alapján az alperes köteles a keresetben megjelölt tőkekövetelés, annak kamatai és a költségek megfizetésére. Álláspontja szerint az alperes nem hivatkozhatott eredményesen arra, hogy a felperes a törlesztő részleteket jelentősen megemelte, mivel már a szerződéskötéskor is tudatában volt annak, hogy az árfolyamváltozás kockázata őt terheli. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes marasztalását 2.220.768 Ft-ra leszállította. A fellebbezés indokaira tekintettel arra hivatkozott: a perbeli gépkocsi 740.000 Ft-os eladási árát az alperes a fellebbezésében sérelmezte először. Új tényként hivatkozott arra is, hogy a peres felek között létrejött megbízási szerződés érvénytelen. A másodfokú bíróság megítélése szerint az alperesnek ezek a hivatkozásai a Pp.
11. § /1/ bekezdésébe ütköznek, az alperes a másodfokú eljárásban nem hozhatja fel azokat a tényállításait és bizonyítékait, amelyeket az elsőfokú eljárásban meg sem kísérelt előadni; tényállításai és bizonyítékai előterjesztésével alapos ok nélkül késlekedett. Ezért a másodfokú bíróság a fellebbezésnek a megbízási szerződés érvénytelenségével kapcsolatos érveivel, és a vételárral érdemben nem foglalkozott. A felperes által felszámított 25.000 Ft felmondási díjat alaptalannak találta, mivel ez a szerződés módosításához és nem annak felmondásához fűződő díjnak minősül. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak az őt marasztaló részében történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint önhibáján kívül nem volt abban a helyzetben, hogy a fellebbezésben kifejtett indokait az elsőfokú eljárásban előterjeszthesse, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértő módon nem vizsgálta érdemben a fellebbezésében kifejtett indokait. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú eljárásban nem kapott Pp.
12. § /3/ bekezdése szerinti tájékoztatást. Álláspontja szerint a megbízási szerződés színlelt és ezáltal semmis volt, mivel annak aláírásakor a kölcsönszerződés alapján terhelő fizetési kötelezettség nem vált esedékessé. A felperest ezért nem illette meg az a jog, hogy a gépkocsit felperes nevében értékesítse, legfeljebb a kölcsönszerződés biztosítékául a javára kikötött opciós joggal élhetett volna. Ebből következik az is, hogy a felperes által
13. március 30-án kötött adásvételi szerződés is érvénytelen, mivel ekkor a felperes a gépkocsin tulajdonjogot még nem szerzett, azt nem is adhatta volna el. Fenntartotta azt az állítását is, hogy a felperes a gépkocsit áron alul értékesítette. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
14. §