Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.451/2009/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. ... ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Bakonyiné dr. Fest Edit ügyvéd által képviselt alperes ellen szavatossági igény érvényesítése iránt indított perében a Fejér Megyei Bíróság
- június 8-án kelt 15.G.40.023/2005/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja. A Fővárosi Ítélőtábla kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.245.000 (Egymillió-kettőszáznegyvenötezer) forint együttes első és másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes generálkivitelezőként vállalta a ... textilgyár ... felépítését, ennek keretében a feladatát képezte az üzemcsarnok teljes tűzvédelmi rendszerének a kiépítése, melynek elvégzésére az alperestől kért ajánlatot. Az alperes
- december 12-én munkanemenkénti árajánlatot adott, s a műszaki leírás szerint a be- és kiszállítási raktárba részben nedves, míg a nyersanyag tárolására szolgáló magas raktárba száraz rendszert terveztek nagy teljesítményű ... szórófejekkel, azzal, hogy a rendszert 50 m³-es víztároló fogja kiszolgálni. A felek
- január 3-án helyszíni bejárást tartottak. Az alperes több alkalommal egyeztetett a főépítésszel és tűzoltósággal. A tapasztalatok alapján
- január 4én kelt levélben arról tájékoztatta a felperest; a magas raktárban kiépítendő száraz spinkler-rendszer költségei a leírt feltételek mellett csökkenthetők. Ezt követően a felperes a
- január 8-án kelt levélben az alperes árajánlata szerinti munkamegjelölések alapján rendelte meg a rendszer megtervezését és kivitelezését. Az alperes
- január 20-án megkereste a tűzoltóságot a tetőszerkezeti tartók megváltoztatása miatt, s az eredetileg állóbeépítésű szórófejek függő állapotban való beépítésének engedélyezése érdekében, melyhez a hatóság hozzájárult. A felek
- január 22-én kötötték meg az alvállalkozási szerződést a ...- csarnok teljes sprinkler rendszerének tervezési és kivitelezési munkái elvégzésére 42.500.000 forint fix összegű vállalkozói díj mellett, a munkák befejezési határideje
- március 29-e napja volt. A szerződés tartalmazta - többek között - azt is; az alperes csak a megrendelő jóváhagyásával térhet el a tervtől, illetve a tervet, a kivitelezési konstrukciót csak a hozzájárulásával módosíthatja.
- január 24-én az alperes, valamint az üzemcsarnok főépítésze ... és az építtető egyik német képviselője újabb helyszíni bejárást, műszaki egyeztetést tartottak, melyről az alperes utólag,
- január 30-án egy „emlékeztetőt" állított ki, ezt később átadta a felperesnek. Az emlékeztető egyebek mellett rögzíti, hogy az elkészítendő víztároló tartály hasznos térfogata 70 m³, a tárolási magasság mindkét csarnoképületben 7,5 méter, „C" típusú tárolási módról lévén szó. Az alperes
- február 8-án a korábbi műszaki leírását az emlékeztetőben rögzített műszaki adatok miatt módosította, a módosított műszaki leírást a felperesnek átadta, és ennek alapján kérte a helyi önkormányzattól a létesítési engedély megadását, amit a tűzoltó hatóság előzetes műszaki hozzájárulása alapján az önkormányzat február 14-én megadott. Az alperes ezen műszaki adatokra figyelemmel építette meg a sprinkler-rendszert, a munkák átadásátvételére
- március 26-án került sor. A felperes az építtető felé
- május 21-én adta át az üzemcsarnokot a tűzoltórendszerrel együtt, a rendszer üzembe helyezése
- március 11-én történt meg. A felperes
- szeptember 11-én kelt szerződéssel a ... Kft.-t bízta meg a rendszer karbantartásával. A rendszer
- szeptember 14-én meghibásodott, és a peres felek vállalták az építtető felé a hiba feltárását, a hiba kijavítása után az alperes ismét üzembe helyezte azt. A felperes a ... Kft. jelzései alapján ... tűzvédelmi szakértőtől szakvéleményt kért az alperes által megépített rendszer szabványoknak való megfelelősége kérdésében. A
- október 9-én készített szakvélemény szerint a kivitelezés több helyen hibás, hiányos és több ponton nem felel meg a szabványoknak, így a magánszakértő szerint a magas raktárban állványos tárolási mód mellett, 5 méteres magasság elérése esetén, már polcközi oltórendszert kellett volna a vállalkozónak kiépíteni. A megállapításokat az alperes vitatta. A felperes ezt követően,
- december 17-én megrendelte az alperestől az oltórendszer szabványok szerinti áttervezését, és az utólag megépített galéria szint és polcmagasság emelése miatt - polcközi oltórendszer kiépítése mellett- a rendszer bővítését és annak megépítését. Az alperes az átépítési tervek elkészítését a ... Kft.-től rendelte meg, a felperes a módosított tervekért nettó 420.000 forintot fizetett ki az alperesnek; az alperes a munka elvégzését idő hiányára hivatkozással nem vállalta. A felperes a módosított tervek alapján
- március 5-én megrendelte a ... Kft.-től a 32 m³-es víztároló megtervezését nettó 50.000 forintért, majd megépítését a ... Kft.-től
- április 12-én 1.650.000 forint díj ellenében. A sprinkler-rendszerben a szivattyúknál meghibásodás következett be
- április 23-án. A felperes
- június 7-én a rendszerhibák kijavítására, továbbá az elmaradt raktári polcközi oltórendszer beszerelésére, a 70 m³-es tartály 102 m³-re történő bővítésére szólította fel az alperest. Az alperes
- június 8-án kelt levelében a hibás teljesítést nem ismerte el, és a felszólítást visszautasította. Mindezek után a felperes
- július 16-án az ... Kft.-vel a meglévő sprinkler tűzvédelmi rendszer bővítésére, átalakítására,
- augusztus 10-én pedig a tűzvédelmi rendszer villamossági átépítésére, bővítésére az ... Kft.-vel kötött szerződést. A felperes módosított keresetében - hibás teljesítésre hivatkozással - 9.716.152 forint javítási költség és ennek
- október 1-től számított törvényes kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Arra hivatkozott, hogy az alperes raktári technológiától független oltórendszer kiépítését vállalta, mégsem ilyen rendszert épített, és a megvalósult hálózat nem felelt meg az akkori szabványoknak sem, ezért áttervezése vált szükségessé. Az alperes hibás kivitelezési munkát is végzett, mivel nem megfelelő szerelvényeket épített a rendszerbe és szerelési hibákat is vétett, és elégtelen méretű víztárolót épített. Más vállalkozókkal kellett elvégeztetni ezért a hibák kijavításával kapcsolatos áttervezési munkát, a gépészeti és villamossági átépítést, valamint a víztározó bővítését. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a tűzoltóhatóság által jóváhagyott tervdokumentumok alapján, a felperes által a
- január 30-i jegyzőkönyv szerint elfogadott műszaki feltételek mellett, az akkori szabványok szerint hibátlan tűzvédelmi rendszert épített, a 2002-ben és 2004-ben megállapított hibák a rendszer átadását követően keletkeztek, és ezek a karbantartást végző cég magatartásával állnak összefüggésben. Előadta továbbá; arra szerződött, hogy legfeljebb 7,5 méter magasságú polcos tárolás figyelembevételével kell a rendszert megterveznie, és a tárolási módtól független szórófejek beépítését vállalta, de ez csak nedves rendszerként működött volna, az építtető pedig magas raktárban, csak száraz, elővezérelt rendszerhez járult hozzá, a
- január 30-án kelt jegyzőkönyv is bizonyítja, hogy „C" típusú tömbös tárolásról kapott tájékoztatást, és eszerint építette ki a rendszert. Hivatkozott arra is; azért sem építhetett polcközi oltórendszert, mert a munka átadásakor nem voltak még a polcok beállítva, amelyekre rögzíteni lehetett volna az oltófejeket. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 9.087.162 forintot, s ennek a rendelkező részben írt kamatait, valamint 480.000 forint ügyvédi munkadíjat és 1.297.050 forint egyéb perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Határozata indokolása szerint a felek között a Ptk.
- §-a és
- §-a szerinti tervezési és építési-szerelési szerződés jött létre, s a kereset elbírálásához elsősorban azt kellett tisztázni; az alperes milyen műszaki tartalommal vállalta a rendszer tervezését, a kivitelezését, és ez megfelelte az akkori szabványoknak, hatósági előírásoknak. Az adott esetben az alperesnek a tervezés során azt kellett irányadónak tekinteni, hogy a megküldött felperesi költségvetési kiírás szerint a száraz oltórendszert a magas raktárban közbenső szórófejekkel kell kiépíteni, az alperes árajánlata a be- és kiszállítási raktárba részben nedves, míg a magas raktárba száraz rendszer kiépítését jelentette nagy teljesítményű ... szórófejekkel, 50 m³-es víztárolóval. Az alperes ezt követően módosította az árajánlatát, miszerint raktári technológiától független oltórendszert építenek ki nagy teljesítményű oltófejekkel. A tervezett ... szórófejeket azonban száraz, elővezérelt rendszerben nem lehet alkalmazni, az alperes azonban tudomással bírt arról, hogy az építtető a száraz rendszerhez ragaszkodik. A felperes a
- január 18-i levelében az alperesi árajánlat és műszaki leírás adataira hagyatkozva rendelte meg a rendszer megtervezését és kivitelezését, az alperes a műszaki leírásával szemben hagyományos, álló beépítésű mennyezeti fejeket épített ki úgy, hogy - beszállítója rossz anyagszállítása miatt - azokat függő állapotba szerelte fel. Ehhez a hatóság hozzájárulását kérte, és azt a hatóság engedélyezte. Megállapította továbbá; az alperes
- február 8-án kelt műszaki leírás módosítása a víztároló kapacitását érintette, illetve jelezte az alperes, hogy beépített állványos tárolás esetén száraz rendszer mellett is 7,5 méter tárolási magasságot vesz figyelembe. A bíróság álláspontja szerint a fenti tényeket több tanú is megerősítette. Az elsőfokú bíróság az eljárás során beszerzett két szakértői véleményt és a ... Intézet (Intézet) szakvéleményét fogadta el ítélkezése alapjául. Az Intézet megállapítása szerint a megrendelő igényei egyértelműek voltak; az oltórendszert száraz rendszerben, a magas raktárban polcközi oltófejekkel kellett kiépíteni, az alperes nem a szakmai előírásoknak és jogszabályi követelményeknek megfelelően végezte el a munkáját, és a rendszer még a „C" típusú tárolás esetén sem biztosíthatta volna a megfelelő védelmet. Az elsőfokú bíróság ... igazságügyi tűzvédelmi szakértő megállapításait azért nem vette figyelembe, mert más tényállást állapított meg, a szakértő ugyanis abból indult ki, hogy a felek megállapodását a
- január 30-i „emlékeztető" tartalmazza, és ehhez képest az alperes megfelelő oltórendszert tervezett és épített. Az elsőfokú bíróság vizsgálta, hogy a
- január 30-án kelt „emlékeztető" műszaki adatai szerint módosították-e a felek a perbeli megállapodásukat. Megállapította; az alperes a tervet, a kivitelezési konstrukciót kizárólag a felperes hozzájárulásával módosíthatta, a felek azonban sem a szerződéskötéskor, sem később, konkrét sprinkler-tervben, annak kivitelezési módjában részletes műszaki leírással nem állapodtak meg, ezek a műszaki kérdések az alperesre lettek bízva, s az alperes elképzeléseinek a felperessel való egyeztetése nem történt meg, és az „emlékeztető" felperes általi utólagos aláírása nem minősíthető a felek „megállapodásának", a felperes nem került döntési helyzetbe, amelynek eredményeként a szerződés módosítása szóba kerülhetett (Ptk.
- §
(1)bekezdés, Ptk. 205. §
(1)bekezdés). Az elsőfokú bíróság a Ptk. 305. §-ának
(1)bekezdése szerint megállapította az alperes szavatossági felelősségét, és erre tekintettel azt, hogy a felperes a Ptk. 306. §-ának
(3)bekezdése alapján jogszerűen végeztette el más vállalkozókkal a következő munkákat; kiegészítő víztároló tervezését, annak megépítését, valamint a teljes sprinkler-rendszer szabvány szerinti átépítését és az ezzel összefüggő elektromos szerelési munkákat, és ennek megfelelően 50.000 forint, 1.650.000 forint, 6.791.877 forint és 595.285 forint részösszegek figyelembevételével összesen 9.087.162 forint javítási költség és kamatai megfizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a felperes javítási költségigényét pedig elutasította. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy ítélte továbbá, hogy nem állapítható meg az alperes szavatossági felelőssége a 2004 tavaszán megállapított hibák vonatkozásában, s a perköltségről a Pp. 81. §ának
(1)bekezdése alapján határozott. Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte, másodlagos kérelme a határozat megváltoztatásával a kereset elutasítására irányult. Az alperes az első fokú eljárásban előadottakat fenntartva kifejtette; a felek közötti
- január 22-én kelt alvállalkozói szerződés elválaszthatatlan részét képezte a felek által aláírt,
- február 7-én kelt ún. vélemény-eltérés. A vélemény-eltérés Ad. 2.
- pontja az alvállalkozási szerződés 2.
- pontját törölte, miszerint a vállalkozó csak a megbízó írásos hozzájárulása után végezheti a vonatkozó munkák kivitelezését. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a véleményeltérést figyelmen kívül hagyta döntése meghozatalánál. Hangsúlyozta; a szerződés szerint kivitelezte a vállalt feladatait, engedélyeztette, megépítette a csarnok sprinkler-rendszerét, kiemelve azt a körülményt; a felek
- január 30-án felvettek egy egyeztetési megállapodási jegyzőkönyvet, melyben egyértelműen rögzítették a feladatot, s a munka a
- március 26-án kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint kifogástalan mennyiségben és minőségben elkészült. Az alperes megismételte azt a védekezését is, hogy a
- márciusi átadást követően a ... Kft. az alapanyagraktárba októberben polcrendszert és galériaszintet épített be, és az engedélyezett 7,5 méter tárolási magasságot meghaladóan kívánt alapanyagot a polcrendszeren elhelyezni, s ez az eredeti vállalkozási szerződést meghaladó, új keletű elképzelés volt, és ehhez át kellett alakítani a tűzoltóberendezést, amelyet a felperes az alperestől meg is rendelt. Ha az alapszerződés szerint elvégzett munkája hibás lett volna, nem kapott volna megrendelést az áttervezésre, sem felkérést annak kivitelezésére, ezért is megalapozatlan álláspontja szerint a kereseti követelése. Hivatkozott továbbá az első fokú eljárásban kirendelt ... igazságügyi tűzvédelmi szakértő szakvéleményére, amelynek értelmében az alperes részéről nem történt hibás teljesítés. Álláspontja szerint a felperes az igénye érvényesítésével el is késett, figyelemmel a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésében foglaltakra és arra a körülményre, hogy az alvállalkozási szerződés 5.
- pontja szerint 24 hónapos garanciát és szavatosságot vállalt, s ehhez képest a felperes a keresetlevelét
- február 23-án nyújtotta be a bírósághoz. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. Megismételve a perbeli álláspontját, a felperes előadta, hogy az alperes az első fokú eljárásban elévülésre nem hivatkozott, ezért a Pp.
- §-ának
(1)bekezdésében foglaltak értelmében a másodfokú eljárásban erre már nincs lehetőség, a követelése azonban nem évült el, figyelemmel a sprinklerberendezés 5 éves kötelező alkalmassági idejére is, valamint arra a tényre, hogy ...
- október 9-én és
- november 6-án elkészített szakvéleményéből szerzett tudomást az alperes a hibás teljesítéséről, és
- októberétől - a kijavítás mással történt elvégeztetéséig -folyamatosan felszólításokat küldött az alperesnek, illetve egyeztette a követelését. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezés keretei között bírálta felül, nem érintve a határozatnak a kereseti követelést részben elutasító rendelkezését. A fellebbezés a következőkre tekintettel megalapozott. Az elsőfokú bíróság részben helyesen állapította meg a tényállást, a jogvita elbírálása szempontjából azonban lényeges körülményeket figyelmen kívül hagyott, illetve az egyes tényeket, bizonyítékokat nem kellő súllyal értékelte, ebből következően a levont jogkövetkeztetése nem helytálló, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az alperest marasztaló határozatával nem értett egyet. Helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság abban, hogy a felperes kereseti követelése elbírálásához azt kellett elsősorban tisztázni; milyen műszaki tartalommal vállalta el az alperes a perbeli tűzoltórendszer megtervezését és kivitelezését. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes részéről elvállalt feladat kérdésében az elsőfokú bíróság - az alábbiakra figyelemmel - téves megállapításra jutott. A felperes generál-kivitelezőként vállalta a ...i ... textilgyár felépítését, és ennek részeként az üzemcsarnok teljes tűzvédelmi rendszerének a kiépítését. Az automatikus sprinkler-rendszer tervezésére és telepítésére vonatkozóan (bejárati csarnokban be- és kiszállítás, nyersanyagraktár) az alperestől
- december 6-án kelt levélben kért ajánlatot. Az alperes
- december 12-én kelt árajánlatát (ajánlati szám: 2000/53.), illetve az alperes
- január 4-én kelt árajánlat módosítását (amely alternatív javaslatot is tartalmazott) követően a felperes a
- január 18-i levelében rendelte meg az alperestől - hivatkozással a
- december 6-i árajánlat-kérésre és ... főépítés vezetővel folytatott telefonbeszélgetésre - a komplett sprinkler-rendszer tervezési, kivitelezési munkáit 34.000.000 forint és ÁFA vállalkozói díjért, azzal, hogy a mélyépítési munkák keretében megépül az 50 m³-es vasbeton víztározó. Az alperes a megrendelést ugyanaznap kelt levélben visszaigazolta. A felperes mint „megbízó", az alperes mint alvállalkozó
- január 22-én kötött alvállalkozási szerződést a ...-csarnok, ... (.... hrsz.) teljes sprinkler rendszerének tervezési-kivitelezési munkáinak az elvégzésére. Az alvállalkozási szerződés nem tartalmazta az alperes pontos feladatát, a megalkotandó sprinkler-rendszerrel szemben támasztott egyértelmű követelményeket, a szerződés
- számú melléklete „műszaki dokumentációként" csak a
- január 18-i megrendelést jelölte meg. Kétségtelen, hogy a
- december 6-i alperesi ajánlatkérés, illetve az ennek mellékletét képező költségvetési kiírás szerint (F/1.a, F/1.b) megfogalmazást nyert, hogy a nyersanyagraktár magas raktár, ezért a közbenső szinteken is szórófejeket kell elhelyezni, de ezt a kívánalmat a szerződés nem rögzíti, és nem rendelkezik a szerződés az alperes
- január 4-i levele szerinti, technológiától független oltórendszer létesítésének a kötelezettségéről sem. A fentiek alapján leszögezhető, hogy a felek - az írásban megkötött szerződés ellenére - a tervezést és a kivitelezést érintő lényeges kérdésekben egyértelműen nem állapodtak meg (Ptk.
- §
(2)bekezdés), ezért az alperes feladata meghatározásának szempontjából - ellentétben az elsőfokú bíróság álláspontjával a
- január 30-án kelt „Egyeztetési, megállapodási jegyzőkönyv" elnevezésű okirat, valamint a
- február 8-án kelt műszaki leírás bír jelentőséggel. A
- január 30-án kelt „Egyeztetési, megállapodási jegyzőkönyv"-ben és a
- február 8-án kelt műszaki leírásban foglaltak értelmében az alperesnek az volt a feladata, hogy tömbösített tárolási mód mellett építse ki a sprinkler-rendszert a ... gyár csarnokában K4-2C besorolás alapján, figyelemmel az első fokú eljárásban beszerzett és ... igazságügyi tűzvédelmi szakértő által készített szakvéleményben írt megállapításokra, és a szakértőnek a meghallgatása során tett nyilatkozatára. Azt helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a
- január 30-án kelt „Egyeztetési, megállapodási jegyzőkönyv"-ben (az ítélet megfogalmazása szerint „emlékeztető"), s a
- február 8-án kelt műszaki leírás adatai alapján kérte az alperes a tűzoltórendszer létesítésének az engedélyezését a helyi önkormányzattól, és a ... Megyei Jogú Város Hivatásos Tűzoltó Hatósága .... számú szakhatósági állásfoglalására figyelemmel - a ... Megyei Jogú Város Jegyzője megbízásából - a közigazgatási iroda vezetője
- február 14-én kelt 20-7/
- számú határozatával a ..., ... út .... hrsz. alatt beépített tűzoltórendszer létesítését engedélyezte. Nem volt vitás a perben az a tény, hogy a
- január 30-án kelt „Egyeztetési, megállapodási jegyzőkönyv"-et az alperes megküldte a felperesnek (6.G.40.023/2005/
- számú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal
(1)bekezdés), s nem vitatott az sem, hogy az alperes átadta a felperesnek a
- február 8-án kelt műszaki leírást. A per adatai szerint a felperes a részére megküldött fenti dokumentumokra nem nyilatkozott. Az alperes a szükséges engedélyeket beszerezte, a munkát megkezdte, a sprinkler-berendezés létesítése során a felperes semmilyen észrevételt nem tett, az alperes teljesítését elfogadta. Lényeges körülmények továbbá; a
- március 26-án kelt átadás-átvételi jegyzőkönyv kifejezetten tartalmazta, hogy a perbeli rendszer átvételére annak mennyiségi és minőségi felülvizsgálatát (Ptk.
- §
(1)bekezdés, 407. §
(2)bekezdés) követően került sor, és az ugyanaznap kelt, a felek által aláírt alvállalkozói átadás-átvételi jegyzőkönyv rögzítette, hogy két példány műszaki dokumentációt a megrendelő átvett (megjegyzések rovata), így - mindezen tényekre figyelemmel - ráutaló magatartással (Ptk. 216. §
(1)bekezdés), a fent hivatkozott okiratok szerinti tartalommal kell létrejöttnek tekinteni a másodfokú bíróság álláspontja szerint a perbeli alvállalkozási szerződést. Tény az is, hogy a felperes a tűzoltórendszer üzembe helyezésekor (
- március 11.) sem emelt kifogást az alperes által létrehozott művel szemben. A fentiekre tekintettel tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság az alperes szerződéses kötelezettségeként, hogy az oltórendszert szárazrendszerben, a magas raktárban polcközi oltófejekkel kellett az alperesnek kiépítenie, és alaptalanul hivatkozott a felperes a perben arra, hogy az alperes raktári technológiától független oltórendszer kiépítését vállalta. Lényeges és a felperes által is ismert tény, hogy a ... Kft. a tűzoltórendszer átadását követően, 2001 októberében polcrendszert és galéria szintet épített be az alapanyagraktárba. Ehhez át kellett alakítani a tűzoltóberendezést, ezért az erre vonatkozó tervezési és kivitelezési munkákat a felperes az alperestől megrendelte. Az alperes a tervezési munkát elvégezte, annak díját a felperes kifizette. A felperesnek ez az eljárása is azt támasztja alá, hogy a felperes követelése nem megalapozott. Ennek alaptalanságára okszerűen mutatott rá ... igazságügyi tűzvédelmi szakértő a
- február 17-én kelt észrevételében, amely szerint állványos tárolási módnál a kivitelezés során szükség van az állványrendszer műszaki tervdokumentációjára, mivel a közbenső szinteken a polcok oltására létesített sprinkler-vezeték a polcokhoz rögzítendő. Ezen tervek hiányában nem megoldható a feladat, így legalább a sprinkler-berendezés létesítésével egyidőben az állványrendszer létesítésére is szükség lett volna. Mindezekkel szemben az adott ügyben tény; a polcrendszer és a galéria szint beépítése a perbeli munkák átadását követően történt meg. Mindkét, a perben kirendelt szakértő lényegében azonos véleményen volt abban a kérdésben, hogy a jelen esetben a raktári technológiától független oltórendszer (az ún. ...) kiépítése azért nem volt megvalósítható, mert az építtető (a német megrendelő) ragaszkodott a száraz rendszerhez, s az ... sprinklerek csak nedves hálózatokban használhatók, a száraz rendszernél nem alkalmazható. Nyilvánvaló, hogy az építtető ezen igényéről a felperes tudomással bírt, ennek ellenkezőjére nincs adat. Az előzőeken túlmenően a peres felek
- február 7-i kelettel aláírták a ... ...csarnok (.... hrsz.) sprinkler-rendszer tervezési, kivitelezési munkái (alvállalkozói szerződés - vélemény-eltérés tárgyú) okiratot. A vélemény-eltérés (Ad. 2.
- és Ad. 12.3.) feljogosította az alperest, hogy a felperes írásbeli hozzájárulása nélkül a szerződéstől eltérjen a kért mértékben, a jóváhagyó hatóságok előírásai alapján. Ezért nem kifogásolható a perbeli esetben, hogy az alperes a hatóságoktól beszerezte a szükséges eltérési engedélyeket. A fentiek értelmében a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a felperes nem bizonyította azon állítását, hogy az alperes által szolgáltatott dolog a teljesítés idején nem felelt meg a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak, ezért Ptk.
- §ának
(3)bekezdésére alapított, a kiegészítő 32 m³-es víztározó medence kiviteli terve, a medence építése és bekötése, valamint a sprinkler-rendszer átépítése, és az ezzel összefüggő villamos-szerelési munkák mással elvégeztetett költségeinek a megtérítése iránti igénye megalapozatlan. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes szerződésszegésre alapított kereseti kérelme az esetben is megalapozatlan, ha a szerződés nem a
- január 30-i jegyzőkönyvben és a
- február 8-i műszaki leírásban írt tartalommal tekinthető létrejöttnek, mivel a felperes az alperes szolgáltatását az arra vonatkozó műszaki dokumentációval együtt kifogás nélkül átvette, a teljesítés mindkét fél részéről megtörtént, ezért a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében - utóbb azon az alapon, hogy az alperes mást szolgáltatott - jogait nem érvényesítheti. Megállapítható az is, hogy a felperes az általa felkért magánszakértő, ... szakvéleményének ismeretében (
- október
- és
- november 16.) igénye érvényesítése iránt az alperessel szemben nem lépett fel, hanem
- december 17-én a perbeli tűzoltórendszer áttervezését és kivitelezését az alperestől rendelte meg. A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
- §-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a felperes keresetét teljes egészében elutasította. A felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperesnek a perrel felmerült költségeit, amely első fokon 500.000 forint ügyvédi munkadíjból, másodfokon 200.000 forint ügyvédi munkadíjból és 545.200 forint fellebbezési eljárási illetékből áll. A Fővárosi Ítélőtábla az általános fogalmi adót is tartalmazó ügyvédi munkadíjat a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §ának
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése alkalmazásával állapította meg. A felperes pervesztessége folytán a felmerült perköltségét maga viseli. Budapest,
- november
- . Bánki Horváth Mária s. k., a tanács elnöke . Rédei Anna s. k., előadó bíró Levek Istvánné dr. s. k., bíró