← Magyarország

Bf.18/2011/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.18/2011/

  1. szám A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött,
  2. január
  3. napján megtartott nyilvános ülés és
  4. május
  5. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján
  6. május
  7. napján meghozta a következő ítéletet: A kábítószerrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt I.rendű vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
  8. szeptember
  9. napján kihirdetett 5.B.497/2009/
  10. számú ítéletét megváltoztatja. I.rendű vádlottól lefoglalt és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Gazdasági Hivatala Letéti Csoportjánál Bl.00076/2008/
  11. bevételi sorszám alatt kezelt 284.000 (kettőszáznyolcvannégyezer) Ft lefoglalását megszünteti, I.r. vádlottnak kiadni rendeli azzal, hogy az I.r. vádlottal szemben alkalmazott vagyonelkobzás biztosítására visszatartja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét I.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. A másodfokú eljárás során 244.983 (kettőszáznegyvennégyezer-kilencszáznyolcvanhárom) Ft bűnügyi költség merült fel, amelyet I.r. vádlott visel. Indokolás: A Komárom- Esztergom Megyei Bíróság előtt három vádlott ellen folyt büntetőeljárás. Az ítélet II.r. és III.r. vádlott vonatkozásában elsőfokon jogerőre emelkedett, nem tárgya a másodfokú eljárásnak, melyben csupán I.r. vádlott érintett. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 5.B.497/2009/
  12. számú ítéletében I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb kábítószerrel visszaélés bűntettében (Btk. 282/A. §

(1)bekezdés), 1 rb kábítószerrel visszaélés bűntettében (Btk. 282. §
(1),
(2)bekezdés b.) pont), 1 rb lőszerrel visszaélés bűntettében (Btk. 263/A. §
(4)bekezdés b.) pont). Ezért halmazati büntetésül 2 év 6 hónap börtönre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Beszámítást alkalmazott, határozott a bűnjelekről. I.r. vádlottal szemben 530.000 Ft vagyonelkobzást alkalmazott. Az I.r. vádlottól lefoglalt 284.000 forintot visszatartotta a vagyonelkobzás biztosításául. Rendelkezett még a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért jelentett be fellebbezést. Indokolásában kifejtette, hogy I.r. vádlott a kábítószerrel visszaélés bűntettének súlyosabban minősülő esetét követte el, amelyet az elkövetéskor hatályos törvény 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Ennek ellenére vele szemben a bíróság enyhítő szakasz alkalmazásával szabott ki halmazati büntetést. I.rendű vádlott rendelkezett ismeretekkel a kábítószer beszerzését illetően, a felsőbb kapcsolatát az eljárás során nem fedte fel. Enyhítő körülményként vele szemben a büntetlenség és a beismerő vallomás jöhet szóba, azonban a beismerő vallomás nyomatékát jelentősen csökkenti, hogy a nála tartott házkutatás során a lakásában foglaltak le jelentős mennyiségű kábítószert, illetve annak forgalmazásához szükséges eszközöket. Komoly súllyal kell a terhére értékelni a halmazatot, valamint azt, hogy részben forgalmazói típusú bűncselekmény róható a terhére. Enyhítő szakasz alkalmazásának semmiképpen nincs helye vele szemben, a kellő visszatartó hatás érdekében szükség van arra, hogy a bíróság a büntetést a törvényi tételkeretek között szabja ki. Az I.r. vádlott és védője tudomásul vették a döntést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.57/2011/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint a szabályosan lefolytatott bizonyítási eljárást követően a megyei bíróság megalapozott tényállást állapított meg, amely az I.r. vádlott és társai beismerő vallomásain alapul, és a beszerzett egyéb bizonyítékokkal is összhangban álltak. Indokolási kötelezettségének eleget tett, majd helyesen vont le következtetést az I.r. vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése törvényes. Azonban az elsőfokú bíróság az enyhítő szakaszt csaknem teljesen kimerítve eltúlzottan enyhe joghátrányt alkalmazott az I.r. vádlottal szemben. Súlyosító körülményként kell értékelni, hogy a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elterjedtek, törvénybe ütköző újabb cselekményeket generálnak. A terjesztői típusú elkövetés komoly veszélyt jelent a társadalomra, az elkövetőkkel szemben az irányadó büntetési tételkeret figyelembe vételével szigorúan kell fellépni. Mindezt nem fejezi ki az elsőfokon kiszabott büntetés tartama. Ezért indítványozta, hogy az ítélőtábla az ítéletet változtassa meg akként, hogy I.r. vádlottat hosszabb tartamú fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélje, a büntetéskiszabási körülményeket egészítse ki, egyebekben az ítéletet hagyja helyben. A másodfokú eljárás során a fellebbviteli főügyészség képviselője a bejelentett ügyészi fellebbezést módosított formában tartotta fenn. Véleménye szerint a vádlott által megszerzett, illetve forgalmazott kábítószer hatóanyag tartalmát módosítani kell az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásra figyelemmel. Ez kihatással lehet a minősítésre is. A büntetéskiszabást illetően kifejtette, hogy enyhítő szakasz alkalmazása indokolatlan a terhelttel szemben. A halmazati szabályokra figyelemmel 2-12 évig terjedő szabadságvesztés az irányadó büntetési tételkeret, a bűncselekmények tárgyi súlya jelentős. Indítványozta, hogy az ítélőtábla a tényállást pontosítsa, a hatályos jogszabályoknak megfelelő minősítést alkalmazzon, és hosszabb tartamú, végrehajtandó szabadságvesztést szabjon ki. A védő egyetértett a fellebbviteli főügyészség álláspontjával a tekintetben, hogy a tényállás módosításra szorul a jogszabályváltozás miatt. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál körültekintően járt el. Értékelte az időmúlást, vizsgálta védence személyiségét, cselekvőségét. Büntetlen előéletű volt védence, és már letöltötte volna a büntetését. Megnehezítette az életét a folyamatban lévő büntető eljárás. I.rendű vádlott folyamatos munkaviszonyáról igazolást csatolt. Kérte az ügyészi indítvány elutasítását. I.r. vádlott csatlakozott a védőjéhez. Az ítélőtábla ezt követően - az időközben bekövetkezett jogszabályi változásra tekintettel elrendelte a vegyészszakértői vélemény kiegészítését. A fellebbviteli főügyészség képviselője a szakértői vélemény eredményére figyelemmel előadta, hogy a tényállásban írt kábítószer mennyiségek pontosításra szorulnak, ez azonban az I.r. vádlott által elkövetett bűncselekmények minősítését nem befolyásolja. Továbbra is fenntartotta a súlyosításra irányuló indítványát. A védő nem vitatta az ügyészség álláspontját a tényállás pontosítását illetően, viszont a súlyosításra irányuló fellebbezés elutasítását kérte, továbbra is a büntetlen előéletre, a jelentős időmúlásra hivatkozva. Előadta, hogy védencének rendeződött az élete, munkahellyel rendelkezik, ezért a törvényszék ítéletének helybenhagyását indítványozta. Az ítélőtábla a Be. 348. §
(1)bekezdés és a 349. §
(1)bekezdése szerinti részleges felülbírálat során az ügyészi fellebbezést nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok betartásával folytatta le az eljárást. Ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, valamennyi rendelkezésre álló bizonyítékot feltárta, ezeket egyenként és összességében is értékelte. I.r. vádlott mindkét tényállási pont tekintetében beismerő vallomást tett. Elismerte, hogy különböző kábítószereket szerzett meg, tartott, részben elfogyasztotta azokat, illetve két alkalommal 2008 szeptemberében, valamint
  1. október
  2. napján két terhelt-társának marihuánát és ketamint adott el. II.rendű és III.rendű vádlottak szintén elismerték a felelősségüket. A személyi bizonyítékokat, a házkutatások eredményét, lefoglalási jegyzőkönyveket, rendőri jelentések tartalmát, valamint az igazságügyi orvosszakértői és vegyészszakértői véleményeket értékelte az elsőfokú bíróság. A lefoglalt anyagok tekintetében a vegyész szakértő véleményt alkotott a hatóanyag tartalmat illetően, a le nem foglalt kábítószerekkel kapcsolatban pedig a bíróság becsült értéket állapított meg az ISZKI által kiadott táblázat alapján. I.rendű vádlott nem kábítószerfüggő az orvosszakértői vélemény szerint. Elismerte azt is az I.r. vádlott, hogy a sok évvel korábban talált vadásztöltényt megtartotta, ami a szakvélemény alapján lőszernek minősül. A fenti bizonyítékok mérlegelését követően megalapozott tényállást állapított meg, amely annyiban szorul kiegészítésre, hogy a
  3. január 1-től a Btké. 23.§
(1)bekezdés b./ pont szerint, a kábítószer csekély mennyiségű, ha THC esetén a tiszta és savformában együttesen jelenlevő THC-tartalom (totál-THC) a 6 gramm mennyiséget nem haladja meg, a
(3)bekezdés nem változott, a 20-szoros szorzó okán a kábítószer jelentős mennyiségű, ha a totál-THC a 120 gramm mennyiséget meghaladja. A másodfokú eljárásban beszerzett vegyészszakértői véleményre tekintettel pedig azzal, hogy I.rendű vádlott által megszerzett, és az eljárás során lefoglalt kábítószerek együttes hatóanyag tartalma meghaladja a jelentős mennyiség alsó határát, annak legalább 121,3 %a, azaz 1,2 -szerese (6. oldal 1. bekezdés). Fenti pontosítással a tényállás megalapozott, a Be. 351.§
(2)bekezdésben írt hibáktól, hiányosságoktól mentes, így alapját képezte a másodfokú felülbírálatnak. I.rendű vádlott bűnösségére vont következtetés okszerű, cselekményeinek minősítése törvényes, mivel a másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítás során beszerzett kiegészítő vegyészszakértői véleményre figyelemmel a lefoglalt és a le nem foglalt kábítószerek együttes hatóanyagtartalma e cselekmények minősítésére nem volt befolyással. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó körülményeket feltárta. Az ítélőtábla osztotta az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy lehetőség van enyhítő szakasz alkalmazására, figyelemmel I.rendű vádlott büntetlen előéletére, beismerő, feltáró vallomására, a jelentős időmúlásra. Az eltelt időben életvitelével kapcsolatban kifogás nem támasztható, a rendelkezésre álló adatok szerint szakított a múltjával. Az ellene még folyamatban lévő eljárás még szintén a megelőző időszakhoz köthető. I.rendű vádlott forgalmazói típusú cselekménye enyhébb minősítés alá esik a köztes mennyiségre tekintettel, a jelentős mennyiség kapcsolható a fogyasztói típusú magatartáshoz. Az egy darab lőszer birtoklásának a társadalomra veszélyessége nem tekinthető olyan kimagaslónak. A törvényi minimumhoz közeli büntetés kiszabása túlmutatna a büntetési célokon. Összességében az elsőfokú bíróság által alkalmazott szankció megfelelő joghátrány, amely szükséges és arányos, megfelel a büntetési célok kifejezésére. A vagyonelkobzás alkalmazására, az I.r. vádlottnál talált készpénz lefoglalására, letétbe helyezésére törvényesen került sor. Észlelte az ítélőtábla, hogy a pénzösszegnek a vagyonelkobzás biztosítására való visszatartása tekintetében hiányosan rendelkezett az elsőfokú bíróság, mivel, azt a Be. 155.§
(1),
(2)bekezdése szerint a lefoglalás megszüntetését követően ki kell adni, majd a Be. 157.§
(1)bekezdése alapján kell visszatartani az alkalmazott joghátrány biztosítására. Ennek megfelelően pontosította az ítélőtábla a rendelkezést. Az egyéb járulékos rendelkezések törvényesek, ezért az ítélőtábla a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság ítéletét I.rendű vádlott vonatkozásában a Be. 372.§
(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyebekben a Be. 371. §
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A bűnügyi költségről szóló rendelkezés a Be. 381.§
(1)bekezdésén nyugszik. Győr,
  1. május
  2. napján Dr.Zólyomi Csilla sk. .Csák Csilla sk. .Vajda Edit sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ez az ítélet és a Komárom- Esztergom Megyei Bíróság
  3. szeptember
  4. napján kelt 5.B.497/2009/
  5. számú ítélete I.rendű vádlott vonatkozásában meg nem változtatott részében
  6. május
  7. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Győr,
  8. május
  9. napján . Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.