← Magyarország

Mfv.10350/2012/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes szemlész beosztásban dolgozott a Vám- és Pénzügyőrségnél, majd új munkakört kapott, mely szerint ezentúl alosztály vezetői feladatokat kell ellátnia. A felperes keresetében illetménykülönbözet megfizetését kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság ezt megváltoztatta és az illetménykülönbözet megfizetésére kötelezte az alperest. A felperes az alosztályvezetői feladatokat teljes mértékben ellátta, ezen felül más feladatokat is. Az illetménykülönbözet a magasabb beosztásban teljesített szolgálat után jár. Mfv.I.10.350/2012/

  1. A Kúria a dr. Tordai Gábor jogtanácsos által képviselt felperesnek a Daniné dr. Égető Mária jogtanácsos által képviselt alperes ellen illetmény-különbözet megfizetése iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 1.M.843/
  2. szám alatt megindított és másodfokon a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.605/2011/
  3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.605/2011/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja.Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - tizenöt napon belül - 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. I n d o k o l á s : A felperes az alperesnél
  5. november
  6. napjáig szemlész szolgálati beosztást látott el, majd új munkaköri leírást kapott, amely szemlészi feladatokat nem tartalmazott. Új munkaköri kötelezettségei közé az alosztályvezetői feladatok ellátása tartozott a B.V.P.H.-ban.
  7. április 19-én új munkaköri leírást kapott, amely kizárólag alosztályvezetői feladatokat tartalmazott, illetve azt is, hogy az eddigi munkaköri leírások a jelen munkaköri leírás átvételét követően hatályukat vesztik. A
  8. november
  9. napján kelt munkaköri leírás kiegészítése bővítette a felperes feladatait és hatáskörét annyiban, hogy az alosztályvezetői feladaton kívül előadói, ügyintézői, illetve devizaügyi feladatok ellátását is a felperes munkaköri kötelezettségévé tette.A felperes szolgálati panaszát elutasítását követően a keresetében
  10. augusztus
  11. napjáig visszamenőleg 3.474.358 forint illetménykülönbözet és kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.843/2009/
  12. számú ítéletével a keresetet elutasította, kötelezte a felperest perköltség viselésére, valamint rendelkezett az eljárási illeték állam általi viseléséről.A munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes nem a szemlészi feladatok helyett, hanem azok mellett végezte az alosztályvezetői tevékenységét. Rögzítette, hogy mindegyik munkaköri leírás tartalmazta, hogy a felperes munkakörének megnevezése vámés adóigazgatási szemlész. Kifejtette, hogy a felperest csak akkor illetné meg a keresetben igényelt illetmény-különbözet, ha rendelkezne a magasabb beosztásba történő kinevezéshez, így a magasabb besorolási osztályhoz előírt képesítési feltételekkel, továbbá az eredeti beosztásának ellátása alól mentesítette volna a munkáltató. Ezen feltételeknek azonban a felperes nem felelt meg, így megbízási díjra tarthat igényt.Kifejtette, hogy a munka díjazására megállapított besorolási feltételekben jelentkező különbség - például az iskolai végzettség, szakképzettség szempontjából fennálló feltételek - azonos munka esetén is eltérő besorolásra, díjazásra adnak alapot. Ebből következően a felperes illetménye szemlészi beosztáshoz igazodott, valamint - tekintettel az alosztályvezetői feladatok ellására is megbízási díjat állapított meg a részére az alperes, amely kifizetésre került.Az alperes fellebbezése folytán eljárt Kecskeméti Törvényszék 3.Mf.21.605/2011/
  13. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest 3.474.358 forint és ezen összeg után járó kamat megfizetésére, a felperes első- és másodfokú eljárási költsége viselésére, továbbá megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli.A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes
  14. novemberi munkaköri leírása nem tartalmazott szemlészi feladatot, a
  15. áprilisi munkaköri leírás is csak alosztályvezetői feladatokat tartalmazott, és ezen munkaköri leírásban az alperes kimondta, hogy a korábbi munkaköri leírások hatályukat vesztik. Tény, hogy ezt követően a felperes olyan munkaköri leírásokat is kapott, amelyekben nem kizárólag alosztályvezetői feladatok szerepeltek, azonban ezek új munkaköri feladatok voltak. A felperes eredeti szemlészi munkaköri leírása a regisztrációs adóval kapcsolatos feladatokat nem tartalmazta, és ezeket az újabb feladatokat csak az alosztály aktuális létszámhelyzetét figyelembe véve kellett elvégeznie. Álláspontja szerint okszerűen vonható le az a következtetés, hogy a felperest az alperes nem a beosztásához nem tartozó feladat, hanem egy ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával bízta meg, egyidejűleg eredeti beosztása alól mentesítette.A törvényszék álláspontja szerint abból a tényből, hogy - a létszámhelyzetre tekintettel - a felperes esetenként szemlészi feladatokat is ellátott, nem vonható le az a következtetés, hogy a felperes a szemlészi beosztását teljeskörűen ellátta, és emellett látta volna el az alosztályvezetői feladatokat. Megállapította, hogy a felperest alosztályvezetői feladatok ellátásával külön parancsban nem bízták meg, eredeti beosztása alól sem mentesítették, azonban ténylegesen ez történt. A törvényszék nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, mely szerint a felperes nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, és nem igényelheti a ténylegesen ellátott feladatkörhöz kapcsolódó illetményt. Amennyiben a fegyveres testület tagja az elöljárója parancsára olyan magasabb beosztást lát el, amelyhez egyébként nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, nem igényelheti a rendfokozatának megfelelő besorolási osztálytól eltérő besorolást, minthogy a besorolás a törvény szerinti iskolai végzettséghez kapcsolódik. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy eltérő foglalkoztatására tekintettel ne igényelhetne illetménykülönbözetet a magasabb beosztásban teljesített szolgálata alapján (BH 2000.178.).Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte, hogy a Kúria a Kecskeméti Törvényszék ítéletét helyezze hatályon kívül és határozatával a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság ítéletét hagyja helyben, valamint kötelezze a felperest perköltség viselésére.A felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a Kecskeméti Törvényszék határozatával megsértette a Hszt.
  16. §

(4)bekezdését és a Pp. 206. §
(1)bekezdését, valamint a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével helytelen ténymegállapításra és téves jogi következtetésre jutott. Kiemelte, hogy a másodfokú bíróság által is figyelembe vett BH.2000.
  1. számú döntés a jelen ügyben nem alkalmazható, tekintettel arra, hogy a hivatkozott döntésben a felperest az állományilletékes parancsnok kinevezte egy magasabb beosztásba. Jelen perben azonban a felperest nem nevezték ki, hanem munkaköri leírása alapján alosztályvezetői beosztást is ellátott a szemlészi beosztása mellett, amelyért az alperes utólag megbízási díjat fizetett a részére. Az alperes a kérelmében kiemelte, hogy a b. kirendeltségen a vámszakterületen 2006-ban 6 fő dolgozott, 3 fő a vámudvaron, és a felperessel együtt 3 fő a kirendeltség székhelyén.
  2. évben 5 fő dolgozott összesen a vámszakterületen, ebből 2 fő a vámudvaron, 3 fő a székhelyen lévő hivatali helyiségben,
  3. és 2009 évben is ugyanez volt a helyzet. Tekintettel a szolgálatteljesítési hely kirendeltségi jellegére és a vámszakterületen dolgozók csekély létszámára, az alperes megalapozatlannak tartja a másodfokú bíróság ítéletét. Érvelése szerint a törvényszék figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a b. hivatal
  4. augusztus 1-jétől
  5. december 31-éig megszűnt, és mint kirendeltség integrálódott a B.K.M. illetékességi területtel rendelkező K.F.-be, melynek mint alsófokú helyi szervnek volt vám-alosztályvezetője.Hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság azt sem vette figyelembe, hogy a perbeli időszakban (
  6. augusztus 17-
  7. november 1.) a hatályos munkaköri leírások képezhetik az alapját a megállapított tényállásnak és döntésnek, nem pedig a perbeli időszakot megelőző korábbi munkaköri leírások. Megállapítható, hogy a felperes szemlész beosztást töltött be a perbeli időszakban, és a szemlészi feladatok ellátása mellett látta el az alosztályvezetői feladatokat, amelynek ellátásáért az alperes megbízási díjat folyósított a részére.Érvelése szerint a Hszt.
  8. §
(3)bekezdés alapján csak azt a hivatásos állományú pénzügyőrt lehet felmenteni eredeti beosztásának ellátása alól és megbízni magasabb szolgálati beosztás ellátásával, aki rendelkezik a magasabb szolgálati beosztás ellátásához előírt képesítési követelményekkel. A felperes nem rendelkezett a magasabb alosztályvezetői beosztáshoz előírt - iskolai végzettséggel, képesítési feltételekkel, ennek következtében őt gyakorlatban sem lehetett volna mentesíteni az eredeti szemlészi beosztása alól. Figyelembe véve a szolgálati beosztást érintő parancsokat és munkaköri leírásokat, iratellenesen jutott a másodfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az alperes ténylegesen mentesítette a felperest az eredeti beosztása alól és osztályvezetői beosztásba nevezte ki külön parancs nélkül. A másodfokú bíróság okszerűtlen következtetéssel jutott arra az álláspontra, hogy a felperes a magasabb beosztásban teljesített szolgálata alapján jogszerűen igényelheti az illetmény-különbözetet. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és az alperes felülvizsgálati perköltségben történő marasztalását kérte.A ellenkérelmében előadta, hogy a másodfokú ítélet megfelelt a jogszabályoknak, az kellően indokolt. Álláspontja szerint a felperes nem alosztályvezetői beosztásba történő helyezését kérte, hanem az alosztályvezetői beosztás ellátásáért járó illetményt. Azzal, hogy az alperes ezen időszakra utólagosan megbízási díjat fizetett, nem mentesülhet azon kötelezettsége alól, hogy az eltérő beosztáshoz tartozó teljes illetmény-különbözetet megfizesse. Megjegyezte, hogy a megbízási díjat az alperes csak utólagosan, a szolgálati panaszt követően állapította, és fizette meg. Kiemelte, hogy nem annak van jelentősége, hogy a munkaidejének mekkora részét töltötte a magasabb beosztással járó feladatok végzésével vagy végzett-e más beosztásba tartozó feladatokat is, hanem annak, hogy egyébként az alosztályvezetői feladatok teljességét elvégezte és az eredeti munkakörét nem látta el. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.A perben nem volt vitás az, hogy a felperes az alosztályvezetői feladatokat ellátta. Az elsőés másodfokú bíróság álláspontja azonban eltérő volt azzal kapcsolatban, hogy a felperes az alosztályvezetői feladatokat a szemlészi munkakör mellett végezte-e el, illetve elsődlegesen alosztályvezető volt és ezen beosztása mellett egyéb feladatokat látott el.A bizonyítási eljárás során L.O. tanú akként nyilatkozott, hogy a felperes alosztályvezető volt, de a csekély létszámra tekintettel szemlészi feladatokat is ellátott. T.Z. tanú vallomása szerint a felperes ugyanazokat a feladatokat látta el mint a korábbi alosztályvezető (jegyzőkönyv,
  1. és
  2. oldal). D.M. tanúvallomásában előadta, hogy a felperes az osztályvezetői feladatok 100 %-át ellátta, azonban a csekély létszámra tekintettel „mindenki mindent csinált". Más alosztályvezető is ellátott nem vezetői feladatot ugyanúgy, mint a felperes. P.A. tanúvallomásában előadta, hogy a felperes az alosztályvezetői feladatokat 100 %-ban ellátta, azonban ha valaki például szabadságon volt, úgy szemlészi munkakörbe tartozó feladatokat is elvégzett. Állítása szerint a felperes szemlész volt, emellett alosztályvezetői feladatokkal is megbízták (jegyzőkönyv, 2-
  3. oldal).A feltárt adatokból megállapítható, hogy a felperes az alosztályvezetői feladatokat melyet a munkaköri leírása is rögzített - teljes mértékben ellátta, ezen felül a csekély létszámra tekintettel szemlészi és egyéb munkakörbe tartozó feladatokat is elvégzett. A perbeli időszakban hatályos Hszt.
  4. §
(3)bekezdése szerint ha a megbízott személyt az eredeti beosztása ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetménynél. Megállapítható, hogy az alperes a felperes eredeti beosztásának elnevezését nem változtatta meg, valamint a munkaköri leírás kiegészítésében egyéb feladatok ellátását is meghatározta számára, azonban a felperes döntően és túlnyomórészt magasabb beosztás szerinti feladatot látott el. Helytállóan hivatkozott a másodfokú bíróság a BH.2000.
  1. számú döntésre. Ennek alapján ha a fegyveres testület tagja az elöljáró parancsára olyan magasabb beosztást lát el, amelyhez egyébként nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, nem igényelheti a rendfokozatának megfelelő besorolási osztálytól eltérő besorolást, mint amely besoroláshoz törvény szerint az iskolai végzettség kapcsolódik. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy a foglalkoztatására tekintettel ne igényelhetne illetmény-különbözetet a magasabb beosztásban teljesített szolgálat alapján. Az iratokból megállapítható volt, hogy az alperes parancsban nem határozta meg a felperes munkakörét, azonban a munkaköri leírásokban pontosan megjelölte az alosztályvezetői feladatokat, melyek elvégzését a per során nem vitatta. A megbízási díjról csak utólagosan - a felperes szolgálati panaszát követően - döntött.Az alperes hivatkozása, mely szerint a felperes nem rendelkezett szakirányú képzettséggel, a jelen perben nem ügydöntő körülmény. Megállapítható, hogy a felperes az alosztályvezetői feladatokat teljes mértékben ellátta, melyekre tekintettel az illetménykülönbözet megilleti. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
  2. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. Kötelezte a pervesztes alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére.Az alperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/
  1. (VI.26.) IM rendelet
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. január
  4. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, Dr. Gál Attila s.k. előadó bíró, Dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.