Mfv.III.11.155/2009/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Megay Györgyi ügyvéd által képviselt felperesnek a vezető jogtanácsos által képviselt Egészségbiztosítási Pénztár alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított, a Pest Megyei Munkaügyi Bíróság 6.M.941/2007/
- számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Munkaügyi 6.M.941/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt nap alatt 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. I n d o k o l á s Az alperes a 4990/
- számú fizetési meghagyással a felperest 1.707.916 forint megfizetésére kötelezte az
- évi LXXXIII. törvény (Ebtv.)
- §-a alapján a sérült 2004.10.29-én bekövetkezett balesetével összefüggésben felmerült egészségbiztosítási ellátás és kamata megtérítése címén. Az indokolás szerint a Kft. alkalmazásában álló Ö. P. gépkocsivezető a felperes telephelyén az általa vezetett puttonyos konténeres tehergépjárműbe 4 tonna súlyú acélhenger beemelését irányította, az emelést a felperes munkavállalója villástargonca villájára erősített 3 tonna teherbírású kötéllel végezte. A kötél elszakadt, a henger felcsapódott a konténer szélére, ennek következtében a gépjármű puttonyában tartózkodó gépkocsivezető bal térdkalácstörést szenvedett. A felperes felelősségét az alperes arra alapítva állapította meg, hogy nem szakszerűen végezte az anyagmozgatást, 3 tonna teherbírású kötéllel történt az emelés, amelynek közelében illetéktelen személy tartózkodott. A felperes keresetében vitatta, hogy jogellenesen járt el, és a Ptk.
- §-a szerinti felelőssége fennállna. Arra hivatkozott, hogy az anyagmozgatást a sérült szakszerűtlen utasítása szerint végezték, a sérült a saját döntése alapján tartózkodott a gépkocsi platóján, az emlőeszköz megfelelő volt, az alkalmazott két kötél teherbírása 6 tonna volt, és az alperes az egészségügyi ellátások összegszerűségét nem igazolta. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Utalt az
- évi XCIII. törvény (Mvt.)
- §
(2)bekezdésére, amely szerint a telephelyén a munkavégzés összehangolásáért a felperes volt felelős. A Pest Megyei Munkaügyi Bíróság a 6.M.941/2007/
- számú ítéletével a fizetési meghagyást megváltoztatva a felperest az egészségbiztosítási ellátási költség és kamata 50 százaléka 740.497 forint tőketartozás és 113.461 forint kamat - megfizetésére kötelezte. A bíróság a lefolytatott bizonyítás adatai, köztük a beszerzett igazságügyi munkavédelmi szakértő véleménye alapján megállapította, hogy a felperes nem megfelelő teherbírású köteleket alkalmazott, és a sérült is súlyos szabályszegést követett el azzal, hogy a gépkocsi tetején lévő konténerben állt, a konténert nem helyezte le a földre, nem úgy történt a hengerek behelyezése; a felperesnek a sérült szabálytalan eljárását meg kellett volna tiltania. Ily módon a felperes és a sérült magatartása is közrehatott a baleset bekövetkezésében, felelősségük azonos mértékű, ezért a bíróság 5050 százalékos kármegosztást alkalmazott. A fizetési meghagyás mellékleteiben részletezett egészségügyi ellátások összegét a bíróság elfogadta, hivatkozott a kórházi ellátás dokumentumainak ellenőrzésére. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, keresetének megfelelően a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését kérte. Érvelése szerint a megtérítési felelősség az Ebtv.
- §-a alapján a sérült munkáltatóját terheli, mert megszegte a munkabaleset kivizsgálásának szabályait, nem látta el megfelelő utasítással a sérültet, és a baleseti jegyzőkönyv felvételével a munkáltató elismerte a felelősségét. Mindezekre tekintettel az Ebtv.
- §-a - illetve a Ptk.
- §-a - szerint felelőssége nem áll fenn. A 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet
- §
(4)bekezdése megsértését panaszolta, az abban előírt 90 napos határidő elmulasztása miatt. Sérelmezte, hogy az orvosi ellátások költségét és a táppénz kifizetés összegszerűségét alperes nem igazolta, és erre a bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le, nem szerezte be a sérült munkabérére vonatkozó adatokat. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
- A peres iratok alapján megállapítható, hogy felperes a keresetlevelében a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezését - a jogalap tekintetében - arra hivatkozva kérte, hogy a Ptk.
- §-a szerinti feltételek (jogellenes magatartás, okozati összefüggés) hiányában megtérítési felelőssége nem áll fenn. Az első tárgyaláson a keresetét változatlanul fenntartotta, állította: úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható (
- november 12-i tárgyalás
- sorsz. jegyzőkönyve
- oldal). Felperes, a sérült munkáltatóját az Ebtv.
- §-a alapján terhelő megtérítési felelősségre tekintettel a fizetési meghagyás jogszerűségét a
- december 11-i harmadik tárgyaláson (
- sorsz. jkv.
- oldal), illetve a
- sorszámú előkészítő iratában vitatta. Figyelemmel arra, hogy a Pp. 335/A. §
(1)bekezdése értelmében a közigazgatási perben a kereset legkésőbb az első tárgyaláson változtatható meg, és a kereseti kérelemhez kötöttség folytán a bíróság a keresetben megjelölttől eltérő jogszabálysértést nem vizsgálhat (KK
- számú állásfoglalás), felperes a felülvizsgálati kérelmében az Ebtv.
- §-a szerinti felelősségre hivatkozva a jogerős ítéletet sikerrel nem támadhatta. A megtérítési felelősség jogalapját - ideértve a felelősség 50 százalékos mértékének megállapítását is érintő egyéb jogszabálysértést a felülvizsgálati kérelem nem panaszolt, ennélfogva a jogerős ítélet ebben a körben további felülvizsgálatot nem igényelt.
- A 217/1997.(XII.1.) Korm. rendelet
- §
(4)bekezdése megsértését felperes a keresetlevelében, illetve az első tárgyaláson sem jelölte meg, joggal való visszaélést sérelmezett a baleset időpontjától eltelt időre tekintettel. Minthogy a hivatkozott rendelkezés nem a baleset időpontjától számított határidőt állapít meg, a felülvizsgálati kérelem a káreseménytől eltelt idő miatt jogvesztést tévesen állított, ezen okfejtés alapján jogszabálysértés nem volt megállapítható.
- Az alperes a megtérítendő egészségbiztosítási ellátások összegszerűségét a fizetési meghagyás
- számú mellékletében tételes adatok szerint, napi bontásban részletezte, majd a bizonyítási eljárás során az orvosszakértő által ellenőrzött 20 oldalas kimutatás becsatolásával teljes részletességgel igazolta az egyes ellátások helyét, idejét, típusát, illetve mibenlétét. Az így közölt adatok közt ellentmondásra maga felperes sem hivatkozott. A becsatolt zárójelentés és az említett részletes kimutatás adatai nem támasztják alá a felülvizsgálati kérelemben állított késedelmet a szakszerű gyógyszeres kezelést illetően, hiszen az antibiotikus terápia alkalmazása az újabb feltárással egyidejűleg (az ötödik postoperatív napon) megkezdődött, nem a baktérium tenyésztés eredménye után. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott elvi határozat - az eltérő tényállás és jogkérdés folytán - adott esetben nem volt alkalmas az érvelés alátámasztására. A táppénz összegszerűsége sem tekinthető megalapozatlannak önmagában azért, mert a perben a munkáltatótól a vonatkozó béradatok beszerzésére nem került sor, hiszen a táppénz összegét a munkáltató által szolgáltatott, közokiratban közölt adatok alapján állapítják meg [Ebtv.
- §
(2)bekezdés,
- évi LXXX. törvény (Tbj.)
- §
(1)bekezdés,
- évi XCII. törvény (Art.)
- §
(2)bekezdés], és téves adatszolgáltatást felperes maga sem állított. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A felülvizsgálati eljárás illetékét - figyelemmel az Ebtv. 75/A. §án alapuló tárgyi költségmentességre - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet értelmében az állam viseli. Budapest,
- december
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Patassyné Katalin s.k. bíró dr. Dualszky A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő