Mfv.10272/2011/9 – Kúria

(1),

1. III. Tv.
2. §

(1), A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.272/2011/9.szám A Kúria a dr. Péteri-Sipos Ágnes pártfogó ügyvéd (1093 Budapest, Lónyay út 19.) által képviselt felperesnek a szakjogász által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságon 8.Mv.510/

1. szám alatt indított és a Szegedi Munkaügyi Bíróság
2. február 23-án kelt 8.Mv.510/2011/
3. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Szegedi Munkaügyi ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság 8.Mv.510/2011/
4. A pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját felülvizsgálati eljárás illetékét a magyar állam viseli. számú és a I n d o k o l á s A Szegedi Munkaügyi Bíróság 8.Mv.510/2011/
5. számú ítéletével elutasította a felperes keresetét, amelyben a rendszeres szociális járadékát
6. január 1-jei hatállyal megszüntető elsőfokú és az e határozatot helybenhagyó másodfokú társadalombiztosítási határozatok hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra való kötelezését kérte. Az ítéleti tényállás szerint a felperes
7. október 14-től részesült rendszeres szociális járadékban. Az alperes a
8. november 12-én kelt idézésben felhívta a felperest, hogy az esedékes felülvizsgálaton jelenjen meg az idézésben közölt címen. A felperes az előírt felülvizsgálaton a jogkövetkezményekről való tájékoztatás ismeretében nem jelent meg, ezért az alperes a
9. január 20-án kelt 26-05486/2009/
10. számú határozatával megszüntette az ellátást. A munkaügyi bíróság nem fogadta el a felperes azon érvelését, amely szerint a társadalombiztosítási határozatok azért jogszabálysértők, mert a megelőzően benyújtott keresetei ügyében a bíróságok nem hoztak döntést, és emiatt az alperes határozata meghozatalakor nem volt minden tényadat birtokában. A felperes sem a közigazgatási eljárásban, sem a perben nem vitatta, hogy az esedékes orvosi felülvizsgálaton az alperes által megjelölt időpontban nem jelent meg. A megjelenési kötelezettségről szóló végzésben az alperes a jogkövetkezmények jogszerű megjelölésével kiemelten tájékoztatta a felperest arról, hogy a jogosultság fennállását megalapozó szakhatósági állásfoglalás elkészítése a társadalombiztosítási ellátás feltétele. A megjelenés elmulasztása esetén a távolmaradás elfogadható igazolása hiányában - az ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni. A bíróság ítéletében rámutatott arra, hogy a felperes által megjelölt, más bíróságok előtt folyamatban lévő perek nem befolyásolták a felülvizsgálaton való megjelenésre vonatkozó kötelezettségét. E tárgyban a felperes nem mérlegelhetett és dönthetett úgy, hogy az alperes által megjelölt időben és helyen nem jelenik meg a felülvizsgálaton. A munkaügyi bíróság a fenti érvelés alapján az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól szóló 387/2007.(XII.23.) Korm. rendelet
11. §

(1)és

(3)bekezdése, 17. §

(1)bekezdés l) pontja és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 64. §

(8)bekezdése alkalmazásával arra a következtetésre jutott, hogy a társadalombiztosítási határozatok jogszerűek voltak. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte a Pp. 206. §

(1)bekezdése és 221. §

(1)bekezdése megsértésére hivatkozva. Azt kifogásolta, hogy a bíróság határozata meghozatala során nem vette figyelembe az alább felsorolt tényeket és ítélete indokolásában sem adott számot azoknak a határozat meghozatala során történő mellőzéséről. A felperes a rendszeres szociális járadéka továbbfolyósítását elrendelő 26-05486/2009/

1. számú határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtott be, amely a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság előtt 2.M.287/
2. számon folyamatban van. E határozatban az alperes az ellátása továbbfolyósítását jogszabálysértően rendelte el, mivel határozata még nem emelkedett jogerőre. Az ellátást a folyósítást megszüntető határozat jogerőre emelkedéséig kellett volna folyósítania az alperesnek, ez azonban nem történt meg; az alperes a bírósági eljárásban úgy nyilatkozott, hogy az ellátást folyósítja, azt a felperes átveszi. A rokkantsági nyugdíj megállapítása iránti igénybejelentés folytán indult eljárásban csak az elsőfokú eljárás zajlott le, a másodfokú eljárás ezt követően várható. 2004-től
3. december 31-ig az alperes felülvizsgálat nélkül folyósította az ellátást, a felülvizsgálatot 2006-ban kellett volna elvégezni, ez az alperes jogszabálysértő intézkedése miatt elmaradt. 2006-ban jogszabálysértően szüntették meg a járadékát, az erre vonatkozó alperesi határozatot a Legfelsőbb Bíróság az Mfv.III.10.144/2008/
4. számú végzésével hatályon kívül helyezte és a másodfokú szervet új eljárásra kötelezte. Az alperes az új eljárás során felülvizsgálat nélkül intézkedett a járadék 2006-tól történő, visszamenőleges folyósításáról. Az alperes az irányadó jogszabályok alapján az OOSZI által meghatározott időben kötelezheti a felperest a bizottság előtti megjelenésre, erre 2006ban volt jogszabályi lehetőség, az alperes azonban erről nem intézkedett, az OOSZI pedig nem határozott meg új határnapot, amelynek hiányában a felülvizsgálatra kötelezése jogszabálysértő. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
5. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. A Legfelsőbb Bíróság töretlen gyakorlata értelmében a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen csak akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A Pp. 221. §

(1)bekezdése szerint az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Meg kell röviden említeni azokat a körülményeket, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, végül utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. A peradatok szerint a felperes rendszeres szociális járadéka megszüntetéséről szóló társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a Legfelsőbb Bíróság - a megszüntetés jogszabálysértő volta miatt - az Mfv.III.10.144/2008/

1. számú végzésével új eljárásra kötelezte a másodfokú társadalombiztosítási szervet. Az új eljárásban a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság a
2. október 1-től beszüntetett rendszeres szociális járadék továbbfolyósítását rendelte el, határozatában a felperes esedékes felülvizsgálatáról - érvényes szakhatósági állásfoglalás hiánya miatt - nem rendelkezett. Az alperes ezt követően, a
3. november 12-én kelt végzésben értesítette - a jogerős ítéletben részletezettek szerint - a felperest az esedékes felülvizsgálaton való megjelenés kötelezettségéről. A felperes a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság előtt a 2.M.287/2010/
4. szám alatti perben a továbbfolyósítást elrendelő határozat felülvizsgálatát kezdeményezte. A Kúria a jogerős ítéletben megállapított tényállást a fentiekkel kiegészítve megállapította, hogy a munkaügyi bíróság megalapozottan, a Pp.
5. §

(1)bekezdése és a 221. §

(1)bekezdése lényeges megsértése nélkül döntött a felperes keresetéről. Az ítéletből kitűnik, hogy a bíróság a felperes által megjelölt, folyamatban lévő eljárások figyelembevételével hozta meg határozatát, és helytállóan, a bizonyítékok okszerű mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a felsorolt közigazgatási és peres eljárások folyamatban léte, a felperes által a korábbi közigazgatási eljárásokkal kapcsolatban hivatkozott jogszabálysértések a felperes megjelenési kötelezettségét nem befolyásolták. Utal a Kúria arra is, hogy a felperes sem az elsőfokú eljárás során, sem a felülvizsgálati kérelmében nem jelölte meg, milyen jogszabályt sértett az alperes a felülvizsgálaton való megjelenésre kötelezése során. A felperes alaptalanul sérelmezte a Pp. 221. §

(1)bekezdése megsértését is amiatt, mert az ítélet nem tartalmazza azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak. A perben nem merült fel olyan tény, amelynek bizonyítatlansága a felperes terhére esett volna. Az alperes a felperes tényállításait a perben nem vonta kétségbe, a felek között jogkérdésben volt vita, a felperes keresete amiatt került elutasításra, mert az általa hivatkozott körülmények nem voltak alkalmasak a társadalombiztosítási határozatok jogszabálysértő voltának alátámasztására. Mindezek alapján a Kúria, tekintve, hogy a munkaügyi bíróság lényeges eljárási szabálysértés nélkül hozta meg határozatát, a jogerős ítéletet - a Pp. 275. §

(3)bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. Az alperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megtérítését nem kérte, ezért a Kúria - a Pp. 78. §

(2)bekezdése alapján - e tárgyban mellőzte a határozathozatalt. A Kúria a pervesztes felperest képviselő pártfogó ügyvéd díjáról a 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálati eljárás illetékéről a Tny.

1. §-a alapján határozott. Budapest,
2. február
3. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő