Pfv.21715/2012/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A per adatainak mérlegelése során a felperes terhére értékelhető, hogy a perben személyesen nem kívánt nyilatkozatot tenni. A határozat meghozatala során az eljárási szabályok betartása vagy esetleges megsértése nem képezheti a személyiségi jog megsértésének alapját. Pfv.IV.21.715/2012/9.szám A Kúria a dr. Kovács Arthur pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt I. rendű, a dr. Vukovári Győző ügyvéd által képviselt II. rendű, III. rendű és a dr. Gyurcsa Éva jogtanácsos által képviselt Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal IV. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Bíróság előtt 31.P.24.484/

1. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.155/2012/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a IV. rendű alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felperes képviseletében egészében az állam viseli. eljárt pártfogó A le nem rótt 400.000 (négyszázezer) illetéket az állam viseli. ügyvéd díját felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s teljes eljárási A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a mozgásában korlátozott felperes pártfogó ügyvéd engedélyezése iránti kérelmének átvételét - a felperes nevében eljáró gyermekétől - az alperes jogelődjének, a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának az alkalmazottja, a III.r. alperes, az ügyfélfogadási idő lejártára hivatkozva megtagadta. Ezt követően a felperes gyermekének híváskezdeményezése alapján, a felperes és a III.r. alperes között telefonon szóváltás alakult ki. Ennek durva hangnemére, valamint az Igazságügyi Hivatallal szemben a felperes által kártérítés iránt indított peres eljárásra hivatkozva a III.r. alperes a Hivatal nevében, elfogultságra hivatkozva, hét ügyben kizárási okot jelentett be. A IV.r. alperes jogelődje, a Központi Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálata a
4. október 20-án kelt határozataival a felperes - kilenc ügyben előterjesztett támogatási kérelmeinek elintézéséből a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatát kizárta. A határozatok meghozatala során az ügyintéző az I.r. alperes volt, a határozatokat a II.r. alperes írta alá. A felperes keresetében kérte megállapítani, hogy az alperesek annak valótlan állításával, hogy a III.r. alperessel durva hangnemet használt, illetve ennek ellenőrzés és vizsgálat nélkül való elfogadásával megsértették a jóhírnevét, a becsületét és az emberi méltóságát. A kizárási rendelkezéssel elzárták attól, hogy a lakóhelye szerinti hivatal előtt járjon el, amely tekintettel a mozgáskorlátozottságára, számára jelentős hátrányt okoz. A jogsértéssel összefüggésben kérte az alperesek személyenként 1.000.000 forint nem vagyoni kárának megtérítésére kötelezését. Az alperesek a kereset elutasítását indítványozták. Védekezésük szerint az I. és II.r. alperesek a tényállás tisztázási kötelezettségüknek eleget tettek, a III.r. alperes által bejelentett elfogultság alapját képező telefonbeszélgetésről pedig hivatalos feljegyzés készült, amely valóságtartalmának megváltoztatására semmilyen ok nem merült fel. A kifogásolt döntések indokolásában pedig személyhez fűződő jogot sértő vélemény, bírálat nem szerepelt. A jogerős ítélet a keresetet elutasította és rendelkezett a perköltség, a pártfogó ügyvéd díjának és az eljárási illeték viseléséről. A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes alapvetően azt vitatta, hogy a IV.r. alperes jogelődjének nevében eljáró ügyintéző III.r. alperes alappal tett-e elfogultsági bejelentést, mert annak tartalma nem felelt meg a valóságnak. A IIIII.r. alperesek - helyesen I. és II.r. alperesek - ennek a bejelentésnek az elintézésében vettek részt. A per adatai alapján helytálló mérlegeléssel jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy az elfogultsági bejelentésben foglaltak a valóságnak megfeleltek. Ebben a körben helyesen értékelte a felperes terhére, hogy a személyes meghallgatása alkalmával előadást nem kívánt tenni és azt, hogy a felperes bejelentése ellenére a gyermeke a tanúvallomás tételét megtagadta. A III.r. alperes az elfogultsági bejelentésben, illetve ennek elbírálása során az I. és II.r. alperesek nem használtak a felperest becsmérlő kifejezéseket. Mindezek alapján a Ptk.
5. §-a szerint a becsület és az emberi méltóság, illetve a Ptk.
6. §-a alapján a jóhírnév megsértése nem volt megállapítható. Jogsértés hiányában, az azzal összefüggésben előterjesztett kártérítési igény vizsgálata már szükségtelen volt. A jogerős ítélet ellen, jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a keresetének való helytadás, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Fenntartotta azt az álláspontját, miszerint a III.r. alperesnek az a magatartása, hogy valótlanul állította, hogy vele szemben durva hangot használt, illetve fenyegette és erre alapozva indokolatlanul a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának kizárását kezdeményezte, személyhez fűződő jogait sértette és a jogérvényesítését is megnehezítette a folyamatban lévő peres ügyeiben. A III.r. alperes emellett valótlanul, mint a szerv vezetője jelentette be az elfogultságát, erre tekintettel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsértve, a IV.r. alperes jogelődje illetékesség és hatáskör hiányában eljárva jelölt ki több ügyben is, az egyes kérelmek tekintetében más szolgálatot az eljárásra. Az I., II. és IV.r. alperesek pedig azzal követtek el jogsértést, hogy ellenőrzés nélkül elfogadták a III.r. alperes kizárásra vonatkozó, valótlan állítást tartalmazó indítványát. Tévesen értékelte a terhére a jogerős ítélet, hogy a gyermeke, élve a mentességi jogával, nem kívánt tanúvallomást tenni. Az elsőfokú bíróság egyébként is erre vonatkozó indítvány hiányában kívánta őt tanúként kihallgatni. A jogsértéssel összefüggésben, az egészségében bekövetkezett negatív változás pedig a nem vagyoni kártérítési igényét megalapozza. Az I.r. és a IV.r. fenntartását kérte. alperes a jogerős ítélet hatályában való A Kúria - a IV.r. alperes bejelentésére figyelemmel - megállapítja, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/
7. (VII. 26.) Korm. rendelet
8. §