A határozat elvi tartalma: Súlyos, az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés esetén lehet helye a jogerős ítélet és közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.498/2012/4.szám A Kúria a által képviselt felperes neve felperesnek a jogtanácsos által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala alperes ellen építési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján kelt 10.K.31.964/2011/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi Törvényszék 10.K.31.964/2011/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000.- (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A Kúria kötelezi továbbá a felperest, hogy - külön felhívásra fizessen meg az államnak 40.000.- (azaz negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes a hrsz.-ú természetben az szám alatt fekvő kivett lakóház udvar megnevezésű 377 m2 területű ingatlan tulajdonosa. Nevezett az ingatlanán korábban fészersort (fedett tároló) létesített, aminek lebontását elrendelték és - bejelentése szerint - a határozatnak 2009-ben eleget tett. Az első fokú építési hatóság
- május 11-én helyszíni szemlét tartott és megállapította, hogy az ingatlanon fedett tárolók állnak, ezért kötelezte a felperest azok lebontására. A határozat ellen a felperes fellebbezett, melyben az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésekre hivatkozott. Az alperes a
- február 1-jén hozott számú határozatával az első fokú határozatot lényegében helybenhagyta. Határozatában felhozta a Önkormányzata Képviselő-testületének a Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 32/
- (XI.30.) ÖK. számú rendeletének (a továbbiakban: ÓBVSZ)
- §
(1)és 63. §
(5)bekezdésében írtakat, az ingatlan övezeti besorolását illetően annak tervlapját, az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási-műszaki dokumentáció tartalmáról szóló 37/
- (XII.13.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: Engr.)
- sz. melléklet I. fejezetének
- pontját, az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/
- (IX.15.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 42 §
(1)bekezdés
- ba)és
- bb)pontját, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 35. §
(1)bekezdését, a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/
- (X.15.) Főv.Kgy. rendelet (a továbbiakban: BVKSZ)
- §
(5)bekezdését és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) 48.§-át. A jogerős határozat ellen benyújtott keresetében a felperes annak hatályon kívül helyezését kérte. Keresetében kizárólag eljárási szabálysértésekre hivatkozott, állítva, hogy „a jogszabályba ütköző módon fellelt bizonyítás bizonyítékként semmilyen módon nem vehető figyelembe." A Fővárosi Törvényszék a keresetet elutasította, indokolása szerint a határozat az érdemi jogszabályoknak megfelelt. Az eljárási kifogásokkal kapcsolatban a Ket.
- §
(1),
(2)és
(6)bekezdésére, valamint a Korm.r. 42. §
(5)bekezdésére tért ki, mindkét kifogást alaptalannak tartva. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet, egyben a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. Előadta, hogy több kereseti kifogásáról a bíróság nem rendelkezett, így a határozathozatali határidő elmulasztásáról a határozat kijavításáról a szemle tartásáról és a Ket. alapelvei betartásának hiányáról. Jogszabálysértésként a Pp. 213. §
(1)bekezdésére és a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiuma 1/
- (V.9.) KK véleményére hivatkozott. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy a felperes által felhozott eljárási kifogások olyan súlyosak voltak-e, amelyek az ügy érdemi elbírálására is kihatottak a Ket
- §
(1)bekezdés és a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében kizárólag eljárási okokból támadta a jogerős ítéletet, a Kúriának az anyagi jogszabályok helytálló vagy nem helytálló alkalmazásáról rendelkezni nem kellett. Hasonlóan nem foglalkozhatott a Kúria a felperesek azon érveivel, melyek keresetének nem voltak tárgyai. A Kúriának arról kellett dönteni tehát a keresettel érintett körben, hogy szükséges lett volna-e a szemle lefolytatásáról jegyzőkönyv készítése, eltúlzottan hosszú volt-e az eljárás határideje és ez kihatott-e az ügy érdemére és mindezzel sérültek-e a Ket. alapelvei. A Ket. 39. §
(6)bekezdése szól a hivatalos feljegyzésről, melynek megtörténtéről a felperesnek is tudomása volt. Az alperes e körben nem sértett jogszabályt. A szemle lefolytatásáról a Ket. 39.
(1)bekezdés alapján jegyzőkönyvet kell készíteni, de a
(6)bekezdés lehetővé teszi indokolt esetben, értékelt körülmények miatt hivatalos feljegyzés készítését. Semmi nem indokolta a Kúria álláspontja szerint, hogy a felperes által megkívánt formaságok betartásával tartsanak szemlét, mert az építkezés ténye az ingatlanon egyszerűen látható volt, annak szabályosságát maga a felperes sem vitathatta és a Ket hivatalos feljegyzés készítésére jegyzőkönyv helyett lehetőséget ad. Az ügyben a Ket. 13. §
(3)bekezdése rendelkezéseinek figyelembe vétele miatt alaptalan a felperesi kifogás. Mindezen kérdésekkel a törvényszék is foglalkozott. A felperes álláspontja szerint a jogszabályba ütköző módon fellelt bizonyítás bizonyítékként semmilyen módon nem vehető figyelembe. A Kúra megállapítja ugyanakkor, hogy az idézett jogszabályhelyek értelmében ez a felperes által említett, egyébként a büntetőjogra vonatkozó joga nem sérült, mert a hatóságnak lehetősége volt a szemlét a felperes távollétében is megtartani, valamint arról hivatalos feljegyzést készíteni. A felperes a Ket. alapelveit illető kifogásait nem részletezte, ezért a Kúria azokkal részletesen nem foglalkozott. A felperes jogai sérelmét az eljárás elhúzódásában is megjelölte. A hatóság az ügyintézés határidejét eljárása során meghosszabbította, ezért a felperesnek ez a kifogása is alaptalan. A törvényszék ugyan kereseti érvvel nem foglalkozott, de ez az ítéletet nem teszi olyan súlyosan jogszabálysértővé, ami az ügy érdemére kihatna. A törvényszék határozata egyebekben kiterjedt a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre annak ellenére, hogy az ügyben nyilvánvaló ténykérdésre tekintettel határozott a bíróság és az eljárási kifogásokkal kapcsolatosan azokat lényegében általánosságban utasította el, ezért a Kúria ez okból is alaptalannak tartotta a felperes felülvizsgálati kérelmét. Mindezekre tekintettel a Kúria a törvényszék ítéletét a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles megfizetni az alperes Pp.
- §-a szerint felszámítható felülvizsgálati költségeit. Az illeték megfizetésére kötelező rendelkezés a 6/
- (VI.30.) IM rendelet
- §-án és az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának
(3)bekezdés d) pontján, 50. §
(1)bekezdésén és a
- § rendelkezésein alapszik. Budapest,
- március
- Bauer Jánosné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró