A határozat elvi tartalma: Termőföld vételi ajánlata helyett az adásvételi szerződés kifüggesztése is szabályszerű az önkormányzat hirdetőtáblán. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.408/2012/4.szám A Kúria a Szénás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szénás Tamás ügyvéd, által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. László Tamás jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kecskeméti Törvényszék
- március
- napján kelt 14.K.20.348/2012/
- számú jogerős ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a Kecskeméti Törvényszék 14.K.20.348/2012/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a Kúria felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 30.000 (harmincezer) forint elsőfokú, valamint 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 20.000 (húszezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Több külterületi termőföldet érintően két perben nem álló személy adásvételi szerződést kötött. A szerződési ajánlatot az elővásárlásra (elő-haszonbérletre) jogosultakkal hirdetményi úton közölték, és a hirdetmény kifüggesztése megfelelően megtörtént. A felperes, aki az ingatlanok egy részén haszonélvező volt az ingatlanokra vonatkozó elővásárlási joggal nem rendelkezett. A szerződési ajánlatot postai úton a Magyar Állam nevében elővásárlási jogot gyakorló Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel nem közölték. Az ingatlanok vevője
- június 17-én kérte az ingatlanügyi hatóságnál tulajdonjogának bejegyzését. Itt kell megjegyezni, hogy a szerződő felek szerződésüket
- július 11-én módosították, e módosítás is szabályszerűen kifüggesztésre került. Az alperes a bejegyzés iránti kérelmet számú határozatával jogerősen teljesítette. Indokolása szerint a termőfölddel kapcsolatos adásvételi ügylet az elővásárlásra jogosultak számára szabályszerűen kifüggesztésre került, akik elővásárlási jogosultságukkal nem éltek, ezért a bejegyzésnek akadálya nem volt. A jogerős közigazgatási határozattal szemben a felperes nyújtott be keresetet kérve annak hatályon kívül helyezését. Előadta, hogy a vételi ajánlat az adásvételi szerződéstől nem különült el határozottan, a vételi ajánlat nem előzte meg a szerződéskötést. A vételi ajánlatból, illetőleg szerződésből az sem tűnik ki, hogy a vevő elővásárlási joggal rendelkezik-e, illetve azért sem lehetett volna álláspontja szerint a bejegyzési kérelmet teljesíteni, mert a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem került szabályszerűen elővásárlási joga gyakorlásáról értesítésre. A Kecskeméti Törvényszék ítéletével az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Indokolása szerint az elővásárlásra jogosultakkal az adásvételi szerződést kötő felek nem a vételi ajánlatot, hanem magát a szerződés módosítást közölték. A módosított szerződés vonatkozásában is a vételi ajánlatot lett volna szükséges kifüggeszteni. Nem küldték meg továbbá a szerződő felek a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek postai úton az ajánlat egy eredeti példányát, jóllehet erre jogszabályok kötelezték volna őket. Végül hiányos és jogszabályoknak nem megfelelő volt a vételi ajánlat azért is, mert nem tartalmazta a vevő rendelkezik-e a külterület mezőgazdasági ingatlanokra elővásárlási joggal. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, illetőleg a Kecskeméti Törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Kifogásolta, hogy a felperes keresetétől eltérően elsőfokú szervének határozatát a bíróság nem helyezte hatályon kívül. Állította, hogy az ingatlanokra vonatkozó vételi ajánlatot szabályszerűen közölték az elővásárlásra jogosultakkal, ezt vizsgálta, így a kérelemhez kötöttség elvének alkalmazása miatt bejegyzési kötelezettsége volt. Hivatkozott arra is, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is értesült elővásárlási jogáról. Az értesítés módja a korábbi, az ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtásakor hatályos szabályoknak megfelelő volt. Jogszabálysértésként a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§
(2)bekezdését és 215.§-át, a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 373.§
(1)bekezdését, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 10.§-ának
(6)bekezdését, a termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló 16/2002.(II.18.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) 1.§
(3)bekezdését és 2.§
(1)bekezdését, továbbá az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Iny.tv.) 44.§-ának
(1)bekezdését jelölte meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem alapos. A Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy milyen formában kell értesíteni az elővásárlásra jogosultakat. E jogai gyakorlásáról köteles-e az ingatlanügyi hatóság a szerződést értelmezni, végül elutasíthatta volna-e a bejegyzési kérelmet amiatt, mert a határozata meghozatalakor a jogszabályok más előírásokat tartalmaztak, mint a kérelem előterjesztése idején. A Kúria több eseti döntésében kimondta azt a tényt, aminek értelmében vételi ajánlatnak tekintendő maga az adásvételi szerződés is. A Ptk. alperes által említett rendelkezéséből következik, hogy a vételi ajánlatot teljes terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosultakkal. Magánál az adásvételi szerződésnél nehezen képzelhető el olyan forma, ami a vételi ajánlat teljes terjedelmében való közlését eredményezné. Az elővásárlásra jogosultak jogainak védelme adott esetben az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik. E hatóság nyilvánvalóan nem jegyez be tulajdonjogot olyan adásvételi szerződés benyújtása alapján, amely mellőzi az elővásárlásra jogosultakra vonatkozó igazolásokat. Ennél fogva termőföld adásvétele esetében a vételi ajánlatot is tartalmazó adásvételi szerződés kifüggesztése, mint többen a kevesebb nem tekinthető jogszabályokkal ellentétesnek. Nem sérültek tehát a Ptk, a Tft. és a Korm.rendelet felülvizsgálati kérelem felsorolt és a törvényszék által is idézett egyik előírása sem a tulajdonjog bejegyzésével. A következőkkel kapcsolatban az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény alábbiakban részletezett szabályát is alkalmazni kell. Az Inytv. 6.§-a előírja a kérelemhez kötöttség elvét, ami szerint az ingatlanügyi hatóság kötve van ahhoz a beadványhoz, amelyet elintézés végett neki benyújtottak. Jelen ügyben az ingatlanügyi hatósághoz bejegyzés iránti kérelem érkezett. A kérelemhez csatolt okiratból nem volt megállapítható a szerződés nyilvánvaló érvénytelensége, ami a kérelem szerződés érvénytelensége miatti elutasítását teszi az Inytv. 51.§
(1)bekezdése alapján lehetővé, ezért az ingatlanügyi hatóságnak bejegyzési kötelezettsége volt. Az ingatlanügyi hatóság a hozzá benyújtott szerződések értelmezésére nem jogosult. Ha a bejegyezhető szerződések értelmezésével kapcsolatban a felek között vita merül fel, annak eldöntése nem az ingatlanügyi hatóság, hanem a bíróság feladata. Kifogás tárgyát képezte, hogy nem megfelelően lett kézbesítve a szerződés az egyik elővásárlásra jogosultnak. Az Inytv. 44.§-a ezzel kapcsolatban olyan előírást ad, hogy a beadványokat az előterjesztésük időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintézni. Amikor a bejegyzés alapjául szolgáló beadványt előterjesztették, az a szabály, amire a felperes hivatkozik még nem volt hatályban, ezért ez a kifogás is alaptalan. Ugyancsak alaptalan volt a felperesnek az az előadása, ami arra vonatkozott, hogy a szerződésből hiányzott a vevő elővásárlási jogosultságának megjelölése, mert ennek csak akkor van értelme, ha a vevőnek van elővásárlási jogosultsága. Tévedett ennél fogva a törvényszék, amikor az alperes határozatát hatályon kívül helyezte. Ennél fogva a Kúria a törvényszék ítéletét a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. E döntésre figyelemmel határozata meg a Kúria a Pp. 78.§-a alapján megállapítható költségeket figyelemmel az Illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény erre vonatkozó rendelkezéseire is. Budapest,
- február
- Dr. Kovács András sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő