A határozat elvi tartalma: Nem tekinthető ügyfélnek az érdekelt a közbeszerzési eljárásban, ha az általa megjelölt jogsértő tevékenység érdeksérelmet nem okozott. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.645/2012/4.szám A Kúria a dr. Nyolczas László ügyvéd (fél címe 2.) által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (alperes címe) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított a Fővárosi Törvényszék 4.K.33.236/2011/
- számú ítéletével elbírált perében a Fővárosi Ítélőtábla
- június
- napján kelt 3.Kf.27.194/2012/
- számon hozott ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő ítéletet: A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.27.194/2012/
- számú ítéletét a felülvizsgálattal nem támadott részében nem érinti, az elsőfokú ítéletet helybenhagyó részét hatályon kívül helyezi, a Fővárosi Törvényszék 4.K.33.236/2011/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy a megszüntetéssel kapcsolatos kereseti kérelmet is elutasítja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 10.000.- (azaz tízezer) forint elsőfokú, 10.000.- (azaz tízezer) forint másodfokú, valamint 10.000.- (azaz tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi továbbá a Kúria a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 20.000.- (azaz húszezer) forint kereseti és 70.000.(azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Egy perben nem álló személy egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított „Számítógépes (internetes) alapon működő jegy- és bérletértékesítő hálózathoz történő csatlakozás és számítógépes jegyés bérletértékesítő rendszer működtetéséhez szükséges programcsomag használatba adása és bevezetés a Vígszínház és a Pesti Színház részére, saját hálózaton belül történő értékesítése folyamat támogatására" tárggyal. Az ajánlattételi felhívás a Közbeszerzési értesítőben
- április 18-án jelent meg, azt a felperes 19-én átvette. A megkötendő szerződés egy évre szólt. A felperes
- május 3-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be az alpereshez a jogsértés megtörténtének megállapítása és az ajánlattételi felhívás és dokumentáció megsemmisítése iránt. Előadta, hogy a kiíró igényének biztonságos kielégítésére szolgáló feltételek alkalmasak a piacra lépő új szereplők elzárására a közbeszerzésben indulás lehetőségétől, mind a referenciák, mind a két színházi évadbani működést tekintve főként, mert egy évre szóló, mintegy 3 milliárd forint értékű szerződés kötéséről van csak szó. Előadta, hogy alkalmas volna a teljesítésre. Eljárási hibákra és a kötbér eltúlzott mértékére is hivatkozott. Az alperes
- június 14-i számú határozata szerint „a jogorvoslati kérelmet részben elutasítja, illetve a jogorvoslati eljárást részben megszünteti". Ahogy az a határozat indokolásából a Kúria számára kivehető volt a részbeni megszüntetésre a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- §
(3)bekezdése e), illetve
(4)bekezdése alapján azért került sor, mert a referenciaigazolással összefüggésben a felperesnek ügyfélképessége (Kbt. 323. §
(1),
(3)bekezdése) nem állapítható meg. Az indokolásbeli álláspont szerint nem volt olyan körülmény vagy adat megállapítható, mely a kérelmező közbeszerzési eljárásban való elindulását, az érvényes ajánlat benyújtásának lehetőségét az alkalmassági előírással akadályozná. Az alperes határozata ezt meghaladóan a kérelmezőnek a tárgyalásos eljárás megsértésére vonatkozó, valamint a kötbért illető kifogásait elutasította. Arra hivatkozott, hogy a kiírás e részeket tekintve szabályszerű volt. Az eljárási kifogásokat illetően megállapította, hogy az alperes nem sértette meg a Kbt. alapelveit és a többi, a felperes által kifogásolt szabályát, valamint jogszerű volt a kötbér kiírásban való feltüntetése is, annak napi összege nem volt eltúlzott. Az ajánlati kötöttsége vonatkozó szabályok megsértését sem állapította meg. Hivatkozott a Kbt. 250. §
(1)bekezdésére. Minthogy a tárgyalások az ajánlattevőkkel külön is lefolytathatók, csak azok befejeződése után egyenként keletkezik az ajánlati kötöttség, mert a 250. §
(1)bekezdése értelmében az ajánlattevő ajánlatát abban az időpontban tett meg valójában. Ennélfogva figyelembe véve a Kbt. 250. §
(3)bekezdését, amiből következően az egyszerű közbeszerzési eljárásra egyes kivételekkel különleges szabályok alkalmazandók, alaptalannak tartotta a felperesnek a Kbt. általános szabályokra vonatkozó kifogásait. A felperes keresetében a határozat megváltoztatását kérte, sérelmezte, hogy az eljárásban - ha részt vett volna rajta, és tárgyal, és akkor ajánlatot tesz - az ajánlattételi kötelezettséget az egyes tárgyalások és nem az összes tárgyalás befejezéséhez kötötték volna. Kifogásolta a kötbér mértékét is. Jogszabálysértésként a Kbt. 69. §
(3), 127. §-ának
(4)bekezdését, valamint a Kbt. meg nem jelölt alapelveit jelölte meg. Vitatta az eljárás megszüntetésének lehetőségét. A kötbérre vonatkozva keresetében olyan jogszabályt nem említett, ami megsérült volna. Később a második tárgyaláson keresetéhez kiegészítéseket tett szintén az érvényesíteni kívánt jog megjelölése nélkül. A Fővárosi Törvényszék jogorvoslati eljárást megszüntető rendelkezést hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Indokolása szerint a felperest az ügyben ügyfélnek kellett volna tekinteni. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes fellebbezése folytán eljárva az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta, és az alperes határozatának az ajánlati kötöttség megsértésére vonatkozó jogorvoslati kérelmet elutasító rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és e körben az alperest új eljárásra kötelezte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Indokolása szerint több közbeszerzési eljárásbeli forduló esetén kétséges lehet az ajánlattevő első fordulóbeli ajánlattételi kötelezettségének értelmezése. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását és a kereset elutasítását a vizsgált körben. Előadta, hogy olyan alkalmassági előírás kifogásolása tekintetében, amely kifogásolt előírásnak általa is elismerten meg tudott volna felelni, érdeksérelme hiánya miatt a felperes nem volt ügyfél, így a referenciaigazolásokkal kapcsolatban kifogást nem terjeszthetett volna elő. A felülvizsgálati kérelem az ajánlati kötöttségre, határozatának másik jogszerűtlennek tartott részére vonatkozóan nem tett kifogást. Jogszabálysértésként a Kbt. 1., 69., 323. §-át és egyéb szabályokat jelölt meg. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak miatt alapos. A Pp. 275. §
(2)bekezdésben foglaltak alapján a jogerős ítéletet a Kúriának a felülvizsgálati kérelem keretei között kellett vizsgálnia. Ennek alapján arról kellett dönteni, hogy a felperest az alkalmassági előírások akadályozták-e a közbeszerzési eljárásban való részvételben és ezért helytálló volt-e az alperesnek az az álláspontja, miszerint az eljárás megszüntetésére azért került sor, mert a felperes jóllehet az előírások teljesítésére alkalmasnak tartotta magát, meg sem kísérelte a közbeszerzési eljárásban való indulást. A Kúriának az ügyben a felülvizsgálati kérelemmel élő fél által kifogásolt Kbt. 323. §
(1)bekezdését kellett az ügy megítélésénél alkalmazni. Eszerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti. E törvényhelyből kitűnik, hogy a Kbt. a Ket. előírásaitól eltérő szabályokat állapít meg az ügyfél fogalmára. Ezzel összefüggésben olyan egyéb érdekelt ügyfél jogát is elismeri, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A perbeli esetben ugyanakkor a felperes maga állította, hogy a közbeszerzési eljárásban nem indult, ugyanakkor folyamatosan azzal érvelt, hogy a kért szolgáltatás és a referenciák nyújtására egyébként képes volna. A felperes ennélfogva nem volt megakadályozva abban, hogy a közbeszerzési eljárás kiírásának megfelelő ajánlatot tegyen, ezt saját elhatározása alapján mulasztotta el. Nyilvánvalóan nem volt elzárva tehát attól, hogy a közbeszerzési eljárásban személyesen részt vegyen. A Kúriának ugyanakkor alkalmazni kellett a Kbt. 325. §-a
(3)bekezdése e) pontját is, ami szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - 5 napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem nem az arra jogosulttól származik. Az ügyben tehát annak vizsgálatára is szükség volt, hogy a felperes olyan érdekeltnek tekinthető-e, akinek jogát vagy jogos érdekét a törvénybeütköző tevékenység, vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Erre vonatkozóan maga a felperes nyilatkozott ellentétesen, amikor állította, hogy a közbeszerzési eljárásban jóllehet arra minden feltételnek megfelelt - csak azért nem indult, mert egyéb megfontolások erre késztették őt. Ugyanakkor megállapítható a felperes saját nyilatkozata alapján, hogy az ajánlatkérői előírások nem akadályozták abban, hogy a referenciát és a kért teljes szolgáltatást nyújtani tudja, tehát számára e szempontból jogsérelem nem keletkezett. Erre tekintettel a Kúria álláspontja szerint az alperes határozatának az eljárást részben megszüntető rendelkezése nem sértette a Kbt. 325. §-ának
(3)bekezdés e) pontjában és
(4)bekezdésében foglaltakat. A fentiek miatt a Kúria a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján döntött az eltérő jogértelmezés miatt részben jogszabálysértő másodfokú ítélet hatályon kívül helyezéséről és az elsőfokú ítélet megváltoztatásáról a felülvizsgálati kérelem által érintett részben. Ebből következően a felperes teljes egészében pervesztes lett, ehhez igazodóan a költségek viselése a Pp.
- §-án, valamint az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- és
- §-ainak rendelkezésein, valamint a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-án alapult. Budapest,
- április
- Bauer Jánosné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ákos s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró