Pfv.IV.20.885/2007/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Jován László ügyvéd által képviselt felperesnek a személyesen eljárt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Somogy Megyei Bíróság előtt 21.P.20.605/
- számon megindult és a Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.314/2006/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
- és
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, tárgyaláson kívül, meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 36.000 eljárási illetéket az felhívásra, megfizetni. (Harminchatezer) forint felülvizsgálati alperes köteles az államnak, külön Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet - részben helyt adva a felperes keresetének megállapította: az alperes azzal, hogy a
- január 28-án kelt, a Megyei Főügyészséghez címzett és .. lakossága egy részének megküldött levélben azon való tényekről, hogy a felperes a gyermekei tulajdonát képező, a felperes haszonélvezeti jogával terhelt 125/
- és 125/
- hrsz. alatti ingatlanok átminősítése, belterületbe vonása és közművesítése akkor történt, amikor a felperes az Önkormányzat képviselőtestületének tagja, alpolgármestere volt, azt a hamis látszatot keltette, hogy a felperes csalást, hivatali visszaélést és hanyag kezelést valósított meg. Ezzel a felperes jóhírnevét megsértette. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte, hogy az ítélet rendelkező részét 15 napon belül küldje meg 100 ságvári lakosnak. Kötelezte továbbá, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 200.000 forint kártérítést. Úgy rendelkezett, hogy a felek elsőfokú perköltségeiket maguk viselik, illetve az alperest a felperes javára 20.000 forint másodfokú perköltségben marasztalta. A le nem rótt eljárási illetékből a felperest 267.000 forint, az alperest 57.000 forint megfizetésére kötelezte. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 1990-től tagja volt a község képviselőtestületé-nek. 1994-től az alpolgármesteri tisztséget is ellátta, 2005-től pedig polgármester. A felperes gyermekei - a felperes és házastársa haszonélvezeti jogával terhelten -
- május 11-én megvásárolták a 0245/
- hrsz. alatt nyilvántartott, 10 ha 1664 m2 nagyságú szántó ingatlan, s azt - bérbeadás útján - hasznosították.
- tavaszán az ingatlan művelési ágának legelőre történő átminősítését kezdeményezték, amely kérelmet a Földhivatal teljesített, majd
- július 3-án az ingatlant szántóvá visszaminősítette. A tulajdonosoknak a terület újrafüvesítése után előterjesztett kérelmére a földhivatal
- október 27-én kelt határozatával az ingatlan művelési ágát ismét legelőre változtatta. A község képviselőtestülete 2000-ben a község telepü-lésfejlesztési koncepciójának, illetőleg rendezési tervének elkészítéséről határozott. A
- április 16-án elfogadott rendezési terv szerint a felperes családjának tulajdonában álló ingatlan - 125/
- és 125/
- hrsz. alatt - belterületi ingatlanná vált és építési telkek kialakítására nyílt lehetőség. A város jegyzője
- június 3-án elvi telekalakítási engedélyt adott, melynek birtokában a felperes és családja - kizárólag saját beruházásban - a telekalakítást, a kialakított telkek közművesítését, és az úthálózat kialakítását elvégezte. A Körzeti Földhivatal
- február 23-án engedélyezte a termőföld végleges, más célú hasznosítását. Az ingatlan tulajdonosai az Önkormányzattal
- április 23-án kötött megállapodással a kialakított utakat az önkormányzat tulajdonába adták, majd a telkek értékesítését megkezdték. Az alperes
- január 18-án kelt beadványában a Megyei Főügyészségnél feljelentést tett a felperes ellen csalás, hivatali visszaélés és hanyag kezelés bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt. A feljelentés szerint a csalás azzal valósult meg, hogy a felperesnek soha nem állt szándékában az ingatlan legelőkénti hasznosítása, az átminősítés célja kizárólag a művelés alóli kivonáskor fizetendő földvédelmi járulék összegének csökkentése volt. A hivatali visszaélés a földhivatali eljárás befolyásolásában valósult meg. A hanyag kezelés pedig azzal, hogy a forráshiánnyal és így anyagi gondokkal küszködő önkormányzat a nem kötelező egyéb feladatait nem teljesítette a lakosság igényei ellenére sem, hanem a felperes családjának az ingatlanán végezte el - közpénzen - a közművesítést, illetve az ahhoz szükséges munkákat, hogy forgalomképes építési telkek jöjjenek létre. Az alperes a feljelentését
- február 3-án kiegészítette. Az ügyészség a nyomozást elrendelte. Ezt követően az alperes a feljelentését és annak kiegészítését - a hivatkozott jogszabályok másolatának csatolásával - a község lakói közül a telefonkönyvből véletlenül kiválasztott személyek részére postai úton megküldte. Ily módon a község több száz lakója szerzett értesülést a feljelentésről, annak tartalmáról és a büntetőeljárás megindításáról. A Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya
- szeptember 12-én kelt, 293/
- Bü. számú határozatával a nyomozást a Be.
- §
(1)bekezdés a) pont alapján, bűncselekmény hiányában megszüntette. Az alperes panasza folytán eljárt Megyei Főügyészség a
- október 4-én kelt NF.207/2005/
- számú határozatával a panaszt, mint alaptalant, elutasította. A jogerős határozat megállapítása szerint a nyomozás során semmilyen adat nem merült fel arra vonatkozóan, hogy a felperes alpolgármesteri tisztségét felhasználva, befolyásolni kívánta volna a telek művelési ágának megváltoztatásával kapcsolatos eljárást, illetve arra, hogy a község rendezési tervével kapcsolatban saját érdekeit igyekezett volna a közérdek rovására előmozdítani. A fenti tényállás alapján a jogerős ítélet megállapította, hogy, bár az alperes feljelentésében foglaltak formailag véleménynyilvánításnak tűnnek, azok valójában a felperesre vonatkozó valótlan tényállításokat is tartalmaztak, illetve azt a hamis látszatot keltették, hogy a felperes a közmegbizatásával visszaélve juttatta a családját vagyoni előnyhöz. Az alperes a levelében foglaltakkal a valóságot hamis színben feltüntetve, annak látszatát keltette, hogy a felperes és házastársa haszonélvezeti jogával terhelt, a felperes gyermekei tulajdonában lévő ingatlanok átminősítése, belterületbe vonása és a közművesítése során a felperes önkormányzati tisztségével visszaélve, csalást, hivatali visszaélést, illetve hanyag kezelés vétségét valósította meg. Ezzel a Ptk.
- §
(1)és
(2)bekezdés alapján megsértette a felperes jóhírnevét. Az alperesnek azt a védekezését, amely szerint a felperes közszereplő, így a terhére megfogalmazott véleményt tűrni köteles, a jogerős ítélet nem fogadta el, megállapítva, hogy ha a vélemény valótlan tényállítást is tartalmaz, akkor közszereplő esetén is megállapítható a jogsértés. Mindezek alapján a jogerős ítélet az alperes terhére a jogsértés elkövetését a Ptk. 84. §
(1)bekezdés
- a)pont alapján megállapította, a
- b)pont alapján az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és a
- c)pont szerint kötelezte az alperest nyilvános elégtétel adására. A Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontra hivatkozással a Ptk. 339. §
(1)bekezdés és a Ptk. 355. §
(4)bekezdés alapján kötelezte az alperest nem vagyoni kártérítés megfizetésére, amelynek összegét a bekezdés alapján mérlegeléssel állapított meg. Pp. 206. §
(3)A jogerős ítélet az alperes védekezésére tekintettel azt is megállapította, hogy az alperes a perben kifogásolt cselekményével a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. (Avtv.) 2. § 3. pontjába és 3. §
(1)bekezdésébe ütköző módon kezelte a büntetőeljárásban keletkezett, a felperessel kapcsolatba hozható bűnügyi személyes adatot. Rámutatott arra is, hogy a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 79. §
(1)bekezdés és 36. §
(4)bekezdés szerint a büntetőeljárásról a rendőrség jogosult a nyilvánosságot tájékoztatni. Miután az alperesnek a felperessel szemben megindult büntetőeljárásról való tájékoztatásra semmilyen felhatalmazása nem volt, eljárásával a felperesnek a Ptk. 81. §
(1)bekezdésében védett, magántitokhoz való jogát is megsértette. A jogerős ítélet az alperesnek azt a kifogását, hogy az elsőfokú bíróság határozott kereseti kérelem hiányában a Pp. 3.,
- és
- §-ának megsértésével hozta meg ítéletét, nem fogadta el, megállapítva, hogy az elsőfokú bíróság a felperes keresetének megfelelően hozta meg érdemi döntését és nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen. A jogerős ítélet ellen benyújtott, és határidőben kiegészített felülvizsgálati kérelmében az alperes kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének a teljes elutasítását. Felülvizsgálati álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 3.,
- és
- §-aiba ütköző módon, túlterjeszkedve a kereseti kérelmen állapította meg terhére a Ptk.
- §-ában védett jóhírnév megsértésének elkövetését. Jogszabálysértő a jogerős ítéletnek az a megállapítása is, amelyet az adatvédelmi törvény előírásainak megsértésével, illetve a magántitok megsértésével kapcsolatban tett, mert ilyen kereseti kérelme a felperesnek nem volt. Érdemben pedig azt állította, hogy a jogerős ítélet a Ptk.
- és
- §-át sértve állapította meg a jogsértést, mert a közszereplő felperessel szemben megfogalmazott véleménynyilvánítása alapján jogsértést megállapítani nem lehet. A jogerős ítélet szerint jogsértőnek tartott, „közvetve valótlan tényállítás" az ítélet alapjául nem szolgálhat, mert feljelentésében kizárólag való tényeket közölt. A felperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős ítélet a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy az alperes a felperes személyére vonatkozó, részben való tények hamis színben való feltüntetésével, illetve valótlan, a felperest sértő tényállításával megsértette a felperesnek a Ptk.
- §-ában védett jóhírnevét. Az alperes valótlanul állította a feljelentésben, hogy a felperes bűncselekményt is megvalósító tevékenysége eredményeként az önkormányzat közpénzen végeztette el a kialakított építési telkek közművesítését. Tévesen állítja az alperes, hogy az elsőfokú ítélet szerint kizárólag való tényeket állított, mert az elsőfokú bíróság is utalt arra, hogy a közművesítéssel kapcsolatos tényállítások valóságára nem merült fel adat. Annak nyilvános állítása, hogy a felperes közmegbízatásaival visszaélve közpénzből közművesítette a családja tulajdonában lévő és haszonélvezetével terhelt ingatlanokat, olyan, a felperesre vonatkozó, valótlan, sértő tényállítás, amely a jóhírnevet sérti. Azt is helyesen állapította meg továbbá a jogerős ítélet, hogy a lakossággal közölt feljelentésben állított való tényeket is abban a hamis színben tüntetett fel az alperes, hogy a felperes a közmegbízatása felhasználásával érte el - ugyancsak bűncselekményt megvalósítva - a földterület átminősítését, illetve belterületbe való bevonását. Az alperes a közszereplőnek minősülő felperes tevékenységéről jogosult - akár szélesebb nyilvánosság előtt is - véleményt nyilvánítani. Az a cselekménye azonban, hogy a részben valótlan és sértő tényállitást, illetve a való tényeket hamis színben feltüntető, és ezért sértő tényállitást tartalmazó feljelentését a község lakosságának megküldte - attól függetlenül, hogy egyébként jogosult volt-e a vélt bűncselekmény miatt feljelentéssel élni maradéktalanul megvalósítja a Ptk.
- §-ában meghatározott jogsértést. A jogsértés megvalósulása szempontjából pedig annak nincs jelentősége, hogy az alperes a nyilvánossághoz eljuttatott feljelentésével a község lakosságát csak tájékoztatni kívánta. Miután az alperes cselekménye önmagában sértette a felperesnek a Ptk.
- §-ában védett, és keresetében érvényesített személyhez fűződő jogát, nincs ügydöntő jelentősége, hogy az alperes cselekménye - a jóhírnév megsértésén túlmenően - egyéb személyhez fűződő jogot, így a Ptk.
- §-ában védett magántitokhoz fűződő jogot is sértette-e vagy cselekménye egyébként az Avtv. rendelkezéseibe ütközött-e. Arra hivatkozással tehát, hogy a jogerős ítélet indokolása olyan jogsértést is megállapított az alperes terhére, amelyet a felperes keresetében nem igényelt, a jogerős ítéletnek az ügy érdemére kiható jogszabálysértő jellege nem állapítható meg. Az alperes felülvizsgálati kérelmében tartalmilag arra hivatkozott, hogy a felperes közszereplő, így vele szemben az alperes való tényekre alapítottan nyilvánosságra hozhatta véleményét. Amint arra a jogerős ítélet is helyesen utalt, a közszereplő sem köteles eltűrni személyhez fűződő joga megsértését, ezért a Ptk.
- § alapján a közszereplő is igényelhet jogvédelmet, ha személyére vonatkozó sértő, valótlan tényeket állítanak vagy való tényeket hamis színben tüntetnek fel. A jogsértés elkövetése szempontjából tehát nincs jelentősége annak, hogy a felperes egyébként közszereplő. A felperes a per során több alkalommal pontosította keresetét. Így a P.20.419/2005/
- szám alatti, illetve a
- sorszám alatti beadványaiban egyértelműen megjelölte, hogy a jogsértés megállapítását - és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását - azért kéri, mert az alperes a nyilvánosságra hozott feljelentésében a „valós tényeket valótlan színben tüntette fel", illetve „valótlan tényeket állított", „amely abban foglalható össze, hogy a felperes a község rendezési tervének, illetve családja ingatlanának átminősítése tekintetében, mint a képviselőtestület tagja, valamint alpolgármester hivatali hatalmával, befolyásával annak érdekében élt vissza, hogy ezáltal saját, illetve családja számára vagyoni előnyt biztosítson". Megjelölte a felperes továbbá a feljelentésben állított való tényeket és azt is, hogy minden más állítás valótlan. A jogerős ítélet e pontosított keresetnek megfelelően állapította meg az alperes terhére a jogsértést. Ezért a jogerős ítélet e tekintetben nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen és az sem állapítható meg, hogy a Pp.
- §-ába ütköző módon - határozott kereseti kérelem hiányában jogszabálysértően értelmezte tartalmilag a felperes keresetét. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek a jogsértés megállapításával kapcsolatos döntésén túlmenően, a jogerős ítélet által elrendelt egyéb szankciókra vonatkozóan értékelhető felülvizsgálati indokot nem adott elő, így azok vizsgálatát a Legfelsőbb Bíróság mellőzte. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte a felperes jogi képviseletével felmerült felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/l986. (VI.26.) IM.r. 13. §
(2)bekezdés alapján köteles az alperes az államnak megtéríteni. Budapest,
- november
- Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, Angyalné Dr. Demeter Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő