Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.401/2012/
- A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten,
- év június hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott és társa ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 7.B.1031/2010/
- számú ítéletét I. r. vádlottal szemben megváltoztatja. Az I. r. vádlottal szemben kiszabott börtönbüntetés és a közügyektől eltiltás mértékét egyaránt 5 (öt) évre enyhíti. I. r. vádlott polgári jogi igényekkel kapcsolatos kötelezését azzal egészíti ki, hogy azt végrehajtás terhe mellett kell megfizetnie. A kamatfizetés kezdő időpontját
- sértett magánfél esetében
- év augusztus hó
- napjára,
- sértett magánfél esetében
- év július hó
- napjára pontosítja. Az I. r. vádlottat a magánfelek elbírált polgári jogi igényével összefüggésben a le nem rótt illeték megfizetésére az alábbiak szerint kötelezi:
- és
- sértett esetében egyaránt 90.000,- (kilencvenezer) forint,
- sértett esetében 54.000,(ötvennégyezer) forint,
- sértett esetében 78.400,- (hetvennyolcezer-négyszáz) forint illetéket kell megfizetni. Az elsőfokú bíróság ítéletét egyebekben helybenhagyja. I. r. vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt beszámítja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A Fővárosi Törvényszék 7.B.1031/2010/
- számú ítéletével I. r. vádlottat a Btk.
- §
(1),
(2)bekezdés c) pontja,
(7)bekezdés b) pontja szerinti folytatólagosan elkövetett csalás bűntette, a Btk. 318. §
(1),
(2)bekezdés c) pontja,
(6)bekezdés b) pontja szerinti
- rb. - egy esetben társtettesként elkövetett, egy esetben folytatólagosan elkövetett, két esetben kísérleti szakban maradt - csalás bűntette és a Btk.
- §
(1),
(2)bekezdés c) pontja,
(5)bekezdés b) pontja szerinti csalás bűntette, a Btk.
- § szerinti egy esetben társtettesként, egy esetben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 7 év 6 hónap börtönbüntetésre, és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott büntetésbe beszámította. Kötelezte I. r. vádlott kártérítés megfizetésére 2., 3., 4.és
- sértett magánfelek részére, megállapította a polgári jogi igény elbírálásával kapcsolatosan felmerült eljárási illetéket, és kötelezte a személyével összefüggő bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú ítélet elmarasztaló rendelkezést tartalmazott II. r. vádlottal szemben, azonban az ő tekintetében az ítélet
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett, ezért a másodfokú felülbírálat nem érintette. Az elsőfokú ítélet ellen I. r. vádlott és védője a kiszabott büntetés enyhítése és az illeték mérséklése végett jelentett be fellebbezést, amely alapos volt. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.1070/2012/
- számú átiratában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta azzal, hogy az
- sértett polgári jogi igényének elbírálásához kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség mértékét csökkenteni kell a törvényi maximumban meghatározott összegre, 1,5 millió forintra. Az ügyészség a Fővárosi Ítélőtábla nyilvános ülésén nem képviseltette magát. A nyilvános ülésen az I. r. vádlott védője a fellebbezését fenntartotta, és azzal indokolta, hogy a büntetés mértékének megállapítása során nem kapott kellő súlyt a vádlott beismerő vallomása és az időmúlás, melyek nyomatékos enyhítő körülmények, ezért a büntetés csökkentését indítványozta az enyhítő szakasz alkalmazásával megállapítható mértékre. Az illetékfizetéssel kapcsolatosan az egyes kötelezések összevonását, illetőleg mérséklését indítványozta. A vádlott utolsó szó jogán indítványában a védőjéhez csatlakozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és a megelőző eljárást a Be.
- §
(1)bekezdés alapján teljes körben, de a
(2)bekezdésében megjelölt korlátok között felülbírálta. Ennek során elsőként az eljárási szabályok betartását vizsgálta. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályok szerint bírálta el az ügyet, tekintettel volt a lerövidített tárgyalási időközre is. Ellenben a törvény speciális szabályai között előírt és a tárgyalási kihallgatások kérdezési sorrendjével kapcsolatos rendelkezéseket nem tartotta be. Mivel az ügyész a kérdezési jogával a kihallgatások további menetében sem élt, ez az egyébként is relatív eljárási szabálysértés nem volt kihatással az ügy érdemi elbírálására, így az ítélőtábla pusztán rögzíti e megállapítását. Más eljárási szabálysértést pedig nem tapasztalt. Az elsőfokú bíróság az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte, az ítéletében felsorolta, értékelési körébe vonta; az ügyfelderítési és az indokolási kötelezettségét egyaránt teljesítette. Megállapításai irathűek és a tényállás sem szenved a Be. 351. §
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibákban, ezért a másodfokú eljárásban irányadóan a felülbírálat alapját képezte. I. r. vádlott írásbeli vallomásában nem vitatta a sértettek becsapását, a cselekményt megbánta, azt azonban vitatta, hogy
- és
- sértett csak az általuk megjelölt összeget kapták vissza, illetőleg az okiratban megjelölt összeg benne foglalt kamattartalmára hivatkozott. Az elsőfokú bíróság a széles körben beszerzett személyi bizonyítás anyagán kívül az okiratokra, többek között a vádlott által
- tanúnak diktált tartozás kimutatásra alapította a tényállást, és logikus mérlegeléssel, az ésszerű gondolkodás szabályai szerinti következtetéseket levonva állapította meg a vádlott által vitatott körülmények tekintetében a tényállást, amelyet a másodfokú eljárásban már nem ért perorvoslati támadás. Az elsőfokú bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és törvényes a bűncselekmények jogi minősítése is. A törvényszék a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket szinte hiánytalanul feltárta, az ítéletben felsorolta. A másodfokú bíróság e tényezőket csak annyiban egészíti ki, hogy enyhítő körülmény az elsőfokú ítélet kihirdetésétől bekövetkezett további időmúlás, és az elkövetési értékek adott értékhatáron belüli alsó határhoz közelebbi mértéke a 2., a 3., a
- és a
- tényállás esetében, illetőleg az
- tényállásnál a törvényi alsó határt alig meghaladó mértéke. Ellenben a vádlott terhére kell értékelni, hogy szinte valamennyi bűncselekményt ismerősei, hozzátartozói sérelmére követte el, olyan személyeket károsítva meg, akik bíztak benne, és érzelmi kapcsolattal is kötődtek a vádlotthoz. Az elsőfokú bíróság a kiszabott fő- és mellékbüntetés mértékét kissé eltúlzottan állapította meg, ezért eredményes volt a büntetés mérséklését célzó fellebbezés. A másodfokú bíróság a halmazatban álló bűncselekmények legsúlyosabbikának (
- tényállás) büntetési keretei között értékelte a felrótt bűncselekmények összességét. Figyelemmel volt arra is, hogy a
- személy sérelmére elkövetett bűncselekmény, amelyet a legkorábban elkövetett bűncselekmény előtt mintegy fél évvel követett el, a vádlottal szemben akár egy eljárásban is elbírálható lett volna. Mindezek alapján tettarányosnak, a vádlott személyének és az általa elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyának kellően kifejezésre juttatónak tekintette halmazati büntetésként az 5 évi börtönbüntetést, és az annak tartamához igazított azonos hosszúságú mellékbüntetést. Az ítélet járulékos rendelkezései körében pontosításokat és változtatásokat kellett tenni. A polgári jogi igény elbírálásakor elmaradt annak feltüntetése, hogy a kötelezés végrehajtás terhe mellett történik. A kamatfizetés kezdőidőpontját pedig a bűncselekmény befejezéséhez igazította az ítélőtábla. A le nem rótt illeték számításánál elsőként azt kell rögzíteni, hogy az
- évi XCIII. törvény (Itv.) károkozáskor hatályos szabályait kellett szem előtt tartani, és e szerint az illeték mértéke a
- §
(1)bekezdés a) pontja értelmében minimum 7.000.-, de legfeljebb 900.000.- Ft. Az illetéktörvény lehetőséget biztosít mérsékelt illeték kiszabására is az 58. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében, amely a peres illeték 10 %-a. Ezeknek a szabályoknak, valamint a kerekítés illetéktörvényben foglalt rendjére [Itv. 71. §
(3)bekezdés] tekintettel állapította meg az ítélőtábla a rendelkező rész szerint pontosított összegeket, amelyet a polgári jogi igény érdemi elbírálása miatt I. r. vádlottnak az állam javára meg kell fizetnie. E körben kell megjegyezni, hogy
- sértett esetében volt olyan vádlotti nyilatkozat, hogy végrehajtás folyik, de mivel erre nem történt adatbeszerzés az elsőfokú eljárásban, a másodfokú bíróság előtt pedig nem tudták ezt igazolni, az ítélőtábla nem érintette az elsőfokú bíróság kötelező rendelkezését, de megjegyzi, hogy kettős teljesítésre a végrehajtási szabályok miatt egyébként sem kerülhet sor. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdés alapján a büntetést kiszabó részében és a járulékos rendelkezések tekintetében megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit helybenhagyta. Az ítélőtábla a vádlott által az elsőfokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott büntetésbe a Btk.
- § szerint továbbmenően beszámította. Az ítélet ellen a fellebbezés további lehetőségét a Be.
- § kizárja. Budapest,
- év június hó
- napján . Rédei Géza s.k.. Mató Ágnes s.k.. Vincze Piroska s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék 7.B.1031/2010/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.401/2012/
- számú ítéletében foglalt változások mellett jogerős és végrehajtható. Budapest ,
- év június hó
- napján . Rédei Géza s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: