Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.89/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- január
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A szolgálati tekintély megsértésének bűntette és más bűncselekmény miatt I. r. vádlott és társa ellen indult büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- július
- napján kihirdetett Kb.I.64/2007/
- számú ítéletét az I. r. és a II. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- július
- napján kihirdetett KB.I.64/2007/
- számú ítéletével az I.r. vádlottat szolgálati tekintély megsértésének bűntette miatt 180 napi tétel, napi tételenként 400 Ft, összesen 72.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. A II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki alárendelt megsértésének vétségében, ezért 180 napi tétel, napi tételenként 400 Ft, összesen 72.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetések meg nem fizetése esetére, azok szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. A vádlottakat külön-külön kötelezte 11.200 Ft bűnügyi költség megfizetésre. A katonai ügyész az ítélet ellen mindkét vádlott tekintetében fellebbezést jelentett be súlyosabb főbüntetés kiszabása és katonai mellékbüntetés alkalmazása érdekében. A vádlottak az ítéletet tudomásul vették. A katonai ügyész fellebbezésének írásbeli indokolásában indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítéletét változtassa meg azzal, hogy a vádlottakkal szemben súlyosabb pénzbüntetést állapítson meg, illetve az I.r. vádlottal szemben rendfokozatban visszavetés, a II.r. vádlottal szemben várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetést alkalmazzon. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.IV.104/
- számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartva indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet változtassa meg, mindkét vádlott tekintetében értékelje súlyosító körülményként azt, hogy bűncselekményüket kettőnél több katona jelenlétében valósították meg. Indítványozta továbbá, hogy az I.r. vádlott pénzbüntetését a napi tételek számának felemelésével súlyosítsa, és vele szemben alkalmazzon rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetést, míg a IIr.. vádlott pénzbüntetését az egy napi tételnek megfelelő összeg emelésével súlyosítsa és vele szemben alkalmazzon várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetést. Egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen eljárt képviselője perbeszédében az átiratában foglaltakat módosítással tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a II.r. vádlott személyi körülményeit egészítse ki az abban bekövetkezett változásokkal, és erre figyelemmel vele szemben a katonai mellékbüntetés alkalmazására tett indítványt nem tartotta fenn. Egyebekben az átiratában foglalt indítványait terjesztette elő. Az I.r. vádlott az utolsó szó jogán úgy nyilatkozott, hogy eltúlzott lenne vele szemben a pénzbüntetés súlyosítása és katonai mellékbüntetés kiszabása. A bejelentett katonai ügyészi fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 348.§
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács ítélete megalapozott, az csupán a II.r. vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változásra figyelemmel szorul kiegészítésre. A fellebbviteli bíróság a másodfokú iratok 4.ssz. alatt található irat alapján a II.r. vádlott személyi körülményeit annyiban egészíti ki a Be. 352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján, hogy: "A II.r. vádlott hivatásos szolgálati viszonya
- augusztus
- hatállyal megszűnt." Az I. és II.r. vádlottak az eljárás során beismerték a bűncselekményük elkövetését, vallomásaikat alátámasztották a kihallgatott tanúk vallomásai, így az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló bizonyítékokkal összhangban állapította meg. A katonai tanács egyébként az eljárási szabályokat betartotta és a szükséges mértékben indokolási kötelezettségének is eleget tett. Megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által kiegészített tényállás mindenben mentes a Be. 351.§
(2)bekezdésén írt hiányosságoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. Az irányadó tényállás alapján a katonai tanács okszerűen vont le következtetést a vádlottak bűnösségére és helyes a cselekményük jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor megállapította, hogy az I.r. vádlott a tényállásban rögzített magatartásával megvalósította a Btk. 356.§
(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő szolgálati tekintély megsértésének bűntettét. Ugyanis a Btk. 356.§
(1)bekezdésében írt bűncselekményt az követi el, aki az elöljáró, szolgálatát teljesítő feljebbvaló, őr vagy más szolgálati közeg tekintélyét más előtt vagy feltűnően durván megsérti. A cselekmény súlyosabban minősül, ha a bűncselekményt több katona előtt vagy egyébként nyilvánosan követik el. Az elsőfokú tárgyaláson lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapítást nyert, hogy a II.r. vádlott a szolgálati feladat végrehajtása során, mint a díszszakasz parancsnokát rendfokozatban követő személy, a parancsnok helyettese, így az I.r. vádlott elöljárója volt a vádbeli körülmények között. Megállapítható továbbá az is, hogy az I.r. vádlott a II.r. vádlott sérelmére az adott bűncselekményt nem a "feltűnően durván megsérti", hanem a "tekintélyét más előtt megsérti" fordulattal valósította meg. Az I.r. vádlottnak a II.r. vádlott felé tett mozdulata, és kijelentése feltűnően durvának nem tekinthető, azonban ezen cselekmény a jelenlévő, a szolgálati feladat ellátása idejére neki alárendelt személyek előtt alkalmas volt az elöljárói tekintély lejáratására. Figyelemmel arra, hogy az I.r. vádlott magatartását több katona előtt fejtette ki, ezért a katonai bűncselekmény bűntetti alakzata valósult meg. Nem tévedett az elsőfokú bíróság akkor sem, amikor megállapította, hogy a II.r. vádlott magatartásával pedig megvalósította a Btk. 358.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő alárendelt megsértésének vétségét. E bűncselekményt az követi el, aki alárendeltjét emberi méltóságában más előtt vagy feltűnően durván megsérti. Egységes a katonai bírói gyakorlat abban a tekintetben, hogy az emberi méltóság feltűnően durva sérelmével jár mindenféle olyan tettleges bántalmazás, amely alkalmas arra, hogy az alárendeltet megszégyenítse. A tettleges bántalmazás fogalma alatt minden olyan testre gyakorolt fizikai behatás értendő, amely a megalázásra alkalmas. Nem szükséges tehát az, hogy az sérülést vagy egészségromlást okozzon, de az emberi önérzet sérelmére feltétlen alkalmas kell hogy legyen. Helyesen döntött az elsőfokú katonai tanács, amikor a II.r. vádlottat, tehát az alárendeltjét több katonatársa előtt megrúgó elöljárót az elöljárói bűncselekmény elkövetésében bűnösnek mondta ki. A katonai ügyésznek a súlyosításra irányuló fellebbezése nem alapos. A katonai tanács ítéletében helytállóan tárta fel mindkét vádlott tekintetében az enyhítő és súlyosító körülményeket. Az enyhítő körülmények a II.r. vádlott esetében csupán azzal szorulnak kiegészítésre, hogy ezen vádlott szolgálati viszonya időközben megszűnt. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottak cselekményének tárgyi súlyára és alanyi bűnösségük fokára figyelemmel lehetőséget látott arra, hogy velük szemben a Btk. 87.§
(2)bekezdés e/ pontjának alkalmazásával pénzbüntetést szabjon ki. Az alkalmazott pénzbüntetéseknél a napi tételek száma mindkét vádlott esetében arányos a cselekményükkel, míg a napi tételek összege megfelelően tükrözi a vádlottak vagyoni, személyi és jövedelmi viszonyait. Ezért mindkét vádlott esetében indokolatlan a kiszabott pénzbüntetés súlyosítása. A szolgálati feladatait jó szinten ellátó I.r. vádlott tekintetében a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa indokolatlannak tartotta katonai mellékbüntetés alkalmazását, és ezzel az állásponttal az első ízben bűnelkövető vádlott tekintetében a fellebbviteli bíróság is egyetértett. Ezért a katonai ügyésznek az I.r. vádlottal szemben katonai mellékbüntetés kiszabására irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa - helyes indokai alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 371.§
(1)és
(3)bekezdésein alapszik. Budapest,
- január
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete az I.r. és a II.r. vádlott vonatkozásában jogerős és végrehajtható. Budapest,
- január
- . Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő