A határozat elvi tartalma: A garázdaság vétsége - a kihívó közösségellenesség hiánya miatt - nem állapítható meg, ha az erőszakos magatartásra azért kerül sor, mert az elkövető az általa tévesen értékelt helyzet miatt véli úgy, hogy éppen a közösség érdekében kell fellépnie, hiányzik. KÚRIA Bhar.I.1308/2012/
- szám A Kúria a
- év február hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által bejelentett másodfellebbezést elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.111/2011/
- számú ítéletét helybenhagyja. A harmadfokú eljárásban felmerült 3000,- (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. I n d o k o l á s A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- október
- napján kelt KB.IV.136/2010/
- számú ítéletében a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdése szerinti garázdaság vétségében, és ezért megrovásban részesítette. Emellett a vádlott ellen a szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt indított eljárást megszüntette, és rendelkezett a bűnügyi költség viseléséről. Az első fokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért jelentett be fellebbezést. A fellebbezés alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
- július
- napján kelt 6.Kbf.111/2011/
- számú ítéletével az első fokú határozatot - a fellebbezéssel nem támadott megszüntető rendelkezést nem érintve - felülbírálta és azt megváltoztatva a vádlottat a garázdaság vétségének vádja alól bűncselekmény hiányában felmentette. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a másodfokú bíróság ítélete ellen a terhelt terhére - bűnösségének a garázdaság vétségében történő megállapítása és vele szemben próbára bocsátás alkalmazása érdekében - jelentett be fellebbezést. A fellebbezést a Legfőbb Ügyészség fenntartotta, és a főügyészséggel egyezően arra tett indítványt, hogy a Kúria állapítsa meg a vádlott bűnösségét garázdaság vétségében, és ezért vele szemben alkalmazzon próbára bocsátást (BF.2407/2012.). A vádlott védője indítványt. a másodfokú határozat helybenhagyására tett A Kúria, mint harmadfokú bíróság a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül, és ennek során megállapította, hogy az eljárási törvény rendelkezéseit mind az első, mind a másodfokú bíróság maradéktalanul betartotta. A másodfokú bíróság a tényállást nem helyesbítette, illetve nem egészítette ki annak ellenére, hogy annak részbeni megalapozatlanságára utalt, és határozatát az első fokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. Miután azonban az első fokú ítéletben rögzített tényállás kis mértékben hiányos és iratellenes, azt a Be. a 351. §
(2)bekezdésének
- b)és
- c)pontjára, valamint a 388. §
(2)bekezdésére figyelemmel a Kúria az iratok alapján részben akként helyesbíti, hogy mellőzi az első fokú ítélet tényállásából azt a megállapítást, amely szerint a vádlott minden ok nélkül nyomta a falhoz a sértetteket, részint pedig kiegészíti a következőkkel: A vádlott által feltartóztatott személyek a felállított karácsonyi sátrak között, és nem a vásárlók számára biztosított járdaszakaszon tartózkodtak. A vádlott szándéka arra irányult, hogy őket mint a vagyonbiztonságért felelős őr kérdőre vonja: mit keresnek az adott területen (vádlott vallomása, továbbá tanú1 és tanú2 vallomása - az első fokú tárgyalásról készült
- sorszámú jegyzőkönyv 2,
- és
- oldala, a Szolnoki Rendőrkapitányság 10610/521593/2009/bü. számú nyomozati iratainak
- és
- oldala). Az egyebekben a bizonyítékok indokolt mérlegelésével megállapított tényállás a kiegészítéssel, illetve helyesbítéssel immár hiánytalan, összhangban áll az iratok tartalmával és téves ténybeli következtetést sem tartalmaz; ezért azt a Kúria megalapozottnak találta és a Be.
- §
(1)bekezdésére figyelemmel a harmadfokú eljárásban irányadónak tekintette. Az irányadó tényállásra figyelemmel helyesen következtetett a másodfokú bíróság arra, hogy a vádlott a cselekményével nem valósította meg a garázdaság vétségét. Ahogy arra a Legfőbb Ügyészség is helytállóan hivatkozott, a garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. A töretlen bírói gyakorlat szerint a garázdaság megvalósulásának három együttes feltétele az elkövetési magatartás kihívó közösségellenessége, annak erőszakos volta és az, hogy a cselekmény alkalmas legyen másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére. Ahogy azt a Kúria már számos döntésében kifejtette, e három tényállási elem bármelyikének hiánya esetén a garázdaság nem állapítható meg (Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.178/
- számú határozata, BH 2005/
- szám). A kihívó közösségellenesség megállapíthatóságának az is feltétele, hogy az elkövető tudata átfogja: erőszakos cselekedete közvetlenül és durván sérti vagy sértheti a közösség nyugalmát, azonban ennek ellenére nincs tekintettel a közösség érdekére; azaz - legalább eshetőleges formában - szándékosan sérti a közösségi érdeket. Így nem minden erőszakos, másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas cselekmény tekintendő kihívóan közösségellenesnek. Annak a magatartásnak a kihívó közösségellenessége, amelyre azért kerül sor, mert az elkövető az általa esetleges tévesen értékelt helyzet miatt véli úgy, hogy éppen a közösség érdekében kell fellépnie, hiányzik. Az nem kétséges, hogy a vádlott erőszakos megnyilvánulása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Azonban a vádlottnak, mint biztonsági őrnek a fellépése, amelyre azért került sor, mert a helyzet félreértése, tévesen értékelése folytán úgy vélte, hogy arra a vagyonvédelem érdekében szükség van, kihívóan közösségellenesnek nem volt tekinthető, még annak a nyilvánvalóan eltúlzott és szükségtelen volta ellenére sem. Ezért Kúria a másodfokú ítélet ellen bejelentett ügyészi fellebbezést alaptalannak találta, és a megtámadott határozatot - a Be.
- §
(2)bekezdése szerinti nyilvános ülésen eljárva - a Be. 397. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,
- február
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Soós László előadó bíró, Dr. Csák Zsolt s. k. bíró. s. k. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának 6.Kbf.111/2011/
- számú ítélete a Kúria Bhar.I.1308/2012/
- számú végzése folytán
- február
- napján jogerőre emelkedett. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: AIné írnok