← Magyarország

Mfv.10736/2011/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felperes rendszeres szociális járadék ellátását az alperesi jogelőd megszüntette, ezt a LB hatályon kívül helyezte és új eljárás iránt rendelkezett. Az új eljárásban a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság elrendelte a 2006.X/1-től beszüntetett rendszeres szociális járadék folyósítását. Felperes e határozat fv-át kérte, minthogy nem történt rendelkezés a rokkantsági nyugdíj megállapításáról és őt s családtagjait megillető MÁV arcképes igazolványról. A munkaügyi bíróság a keresetet elutasította, mert az első külön eljárás tárgyát képezte, a MÁV arcképes igazolvány ügyében pedig a nyugdíjfolyósító szerv intézkedik. Ezt a Kúria hatályában fenntartotta. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Mfv.III.10.736/2011/6.szám A Kúria a dr. Kovács Arthur pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága alperes ellen társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított, a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 5.M.287/2010/

  1. számú ítéletével befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 5.M.287/2010/
  2. számú ítéletének a felperes keresetét elutasító rendelkezését hatályában fenntartja, egyebekben a jogerős ítéletet nem érinti. A pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját, felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. valamint a I n d o k o l á s A felperes rendszeres szociális járadék ellátását az alperes jogelődje a 8940/
  3. számú határozatával megszüntette, és az ezt helybenhagyó másodfokú társadalombiztosítási határozat ellen előterjesztett keresetet a munkaügyi bíróság ítéletével elutasította; a jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság végzésével (Mfv.III.10.144/2008/7.) hatályon kívül helyezte és a másodfokú társadalombiztosítási határozat hatályon kívül helyezése mellett a másodfokon eljáró társadalombiztosítási szervet új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte. Az új eljárásban a Nyugdíjbiztosítási Jogorvoslati Igazgatóság a
  4. október 12-én kelt 26-05486/2009/
  5. számú határozatával a 8940/
  6. számú határozatot megsemmisítette, és elrendelte a
  7. október 1-jétől beszüntetett rendszeres szociális járadék folyósítását. A felperes keresetében e határozat felülvizsgálatát kérte arra hivatkozással, hogy jogszabálysértően nem rendelkezett a
  8. december 10-i igénybejelentésében kért rokkantsági nyugdíj megállapításáról, valamint az őt és családtagjait megillető MÁV arcképes igazolványról. A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 5.M.287/2010/
  9. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság a becsatolt iratok alapján megállapította, hogy felperes rokkantsági nyugdíj iránt
  10. december 10-én előterjesztett igénye elutasítása miatt a jogorvoslati eljárás a perben támadott határozat meghozatalakor folyamatban volt. Így a szociális járadék tárgyában hozott, a jelen perrel érintett határozat a rokkantsági nyugdíjról nem rendelkezhetett, ezt az igényét külön határozatban kell elbírálni. A MÁV arcképes igazolványokról - ilyen tartalmú rendelkezés hiányában - a bíróságnak döntési jogosultsága nem volt. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte, másodlagosan a munkaügyi bíróság új eljárásra utasítását kérte a
  11. évi CXL. törvény (Ket.)
  12. §

(1)bekezdése megsértése miatt. Ezt azzal indokolta, hogy az alperes nem vette figyelembe a rokkantsági nyugdíj folyósítására és a MÁV arcképes igazolvány biztosítására vonatkozó kérelmét, ezekre vonatkozó rendelkezést a támadott határozat nem tartalmaz, és ezekben a kérdésekben külön határozatok sem születtek. Az alperes nem tett eleget a tényállás tisztázására vonatkozó kötelezettségének, amely alapján megállapíthatta volna, hogy nemcsak szociális járadékra, hanem a már 2003-ban előterjesztett kérelme alapján a magasabb összegű ellátásra van jogosultsága. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az
  1. évi LXXXI. törvény (Tny.) perbeli időben hatályos
  2. §
(1)bekezdése előírja, hogy a nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített igénybejelentő lapon kell igényelni. A felülvizsgálati kérelemben sem vitatott ítéleti ténymegállapítás szerint a felperes rokkantsági nyugdíj iránt előterjesztett igényének elbírálása a rendszeres szociális járadék tárgyában hozott, a perbeli felülvizsgált határozat meghozatalának idején folyamatban volt, tehát egy másik eljárásban a felperes rokkantsági nyugdíjra való jogosultságát vizsgálták, az erre vonatkozó tényállás tisztázása e másik eljárás tárgyát képezte. A MÁV arcképes igazolványra való jogosultság elbírálása, annak biztosítása nem tartozik a nyugdíjbiztosítási szerv feladatkörébe. A 85/2007.(IV.25.) Korm. rendelet 4. §
(7)bekezdése szerint a „Nyugdíjasok utazási igazolványá"-t a nyugdíjfolyósító szerv állítja ki és küldi meg az arra jogosultaknak. Az előbbiek értelmében a rendszeres szociális járadék folyósítása tárgyában hozott határozat a felperes rokkantsági nyugdíjáról, illetve a MÁV arcképes igazolványról nem rendelkezhetett, ennélfogva az ezekre vonatkozó tényállást sem kellett tisztázni az ügyben. A felülvizsgálati kérelem ezért a Ket. 50. §
(1)bekezdése megsértését tévesen, alaptalanul panaszolta. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletnek a felülvizsgálati kérelemmel támadott a felperes keresetét elutasító - rendelkezését a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, egyekben a jogerős ítéletet nem érintette. Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért e tárgyban határozni nem kellett. A pervesztes felperes pártfogó ügyvédjének díját a 2003. évi LXXX. törvény 11/A. §
(2)bekezdése alapján az állam viseli. A felülvizsgálati eljárás illetékét - a 387/2007.(XII.23.) Korm. rendelet 10. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Tny.
  1. §-a szerinti tárgyi illetékmentesség folytán - a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
  2. §-a értelmében az állam viseli. Budapest,
  3. március
  4. Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró, Dr. Patassyné dr. Dualszky Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.