Pfv.22154/2012/4 – Kúria

(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseknek. 1952. III. Tv. 270. §

(2),

1. III. Tv.
2. §

(1)Pfv.V.22.154/2012/

1. A Kúria a dr. Somogyi János ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Panyik József ügyvéd által képviselt I.r., és a II.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a Fővárosi Törvényszéken 6.P.27.161/
2. szám alatt folyamatban volt, és a Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.20.758/2012/
3. számú ítéletével befejezett perében a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.r. és a II.r. alperes részére együttesen 75.000 (Hetvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy az 569.000 (Ötszázhatvankilencezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
4. április 21-én egy téliesített kivitelű Evasion Malta típusú mobil házat vásárolt 5.688.960 forintért az I.r. alperestől. A szerződés szerint a külső méret 8,00 x 4,00 méter volt, és a szerződés rögzítette téli szett tartalmát. A
5. április 04-én kelt árajánlat alapján a felperes a szállítást végző II.r. alperes képviselőjének
6. május 08-án 1.007.000 forint fuvardíjat megfizetett. A birtokba vételt követően a felperes a
7. szeptember 17-én kelt levelével a „még meglévő hiányosságok"-kal kapcsolatos kérdések tisztázását kezdeményezte az I.r. alperesnél, és jelezte, hogy vitatja a szállítási költségeket is. A felek a vitás kérdéseket peren kívül nem tudták rendezni. A felperes az I.r. alperes ellen előterjesztett módosított keresetében elsődlegesen a
8. április 21-én megkötött adásvételi szerződés érvénytelenségére hivatkozással az eredeti állapot helyreállítását kérte. Állítása szerint az I.r. alperes megtévesztette az eladott mobilház méretét illetően, mert az ténylegesen kisebb mint az előzetesen bemutatott rajzokon szereplő 8x4 méter. Másodlagosan hibás teljesítés miatt kicserélést kért egy 8x4 méteres alapterületű téliesített házra. Kérte továbbá az I.r. alperes marasztalását hibás teljesítéssel okozott kár megtérítése címén 296.604 forint fűtési többletköltségben, és 57.288 forint klímajavítási költségben. A házat a helyszínre szállító II.r. alperessel szemben a csere elmaradása esetén 1.007.000 forint, arra az esetre pedig, ha a csere megvalósul a fuvardíj fele összegének visszafizetését igényelte. Az alperesek ellenkérelmükben a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy hosszas tárgyalások és a telepített mintadarab többszöri megtekintése után adott ajánlatot az I.r. alperes a felperes részére, mely tartalmazta a ház leírását, az árát, a megrendelt extrákat, valamint a szállítás és telepítés díját is. Ennek megfelelően kötöttek értékesítési szerződést.
9. nyarán a felperes által jelzett hibákat kijavították, az egyéb kifogásokat megalapozatlannak találták, a ház ugyanis a szerződésben foglaltaknak megfelelt. Hivatkoztak arra is, hogy a felperes elkésett a megtámadással, mivel legkésőbb a telepítéskor szembesült azzal, hogy a megadott számok a külső méretre vonatkoznak. A
10. december 15-i levelében pedig elismerte, hogy valamennyi hiba és a tévedés rendezésre került, kivéve a klímaberendezés kérdését, amely szerinte nem alkalmas a téli használatra. Ez a kifogás azonban a megtámadás körében lenne érvényesíthető, amit a felperes elmulasztott, és a szavatossági igénye közlésével és jogai érvényesítésével is elkésett. Nem támadta meg továbbá a fuvardíjjal kapcsolatos megállapodást. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet indokai szerint a megtámadással a felperes elkésett, ezért ezen a jogalapon az eredeti állapot helyreállítására a vételár visszafizetésére nem nyílik lehetőség. Alaptalan továbbá a II.r. alperessel szemben előterjesztett követelés is, mert a felperes 1.007.000 forint fuvardíjra kapott ajánlatot, azt elfogadta, és ennek megfelelően teljesített. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes másodlagosan szavatossági igényt érvényesített, és a ház kicserélését kérte. A másodfokú eljárásban a keresetét megváltoztatta, és az elállási jog gyakorlása alapján kérte, hogy az I.r. alperes a vételárat fizesse vissza, egyidejűleg a mobilház átadását vállalta. A jogerős ítélet értelmében a Kúria az 1/
11. (VI.24.) PK véleményében kifejtette, hogy a jogosult a polgári perben akkor térhet át az általa eredetileg választott szavatossági jogról a másikra, ha a Pp. szabályai (Pp.
12. §) a keresetváltoztatást lehetővé teszik. A felperes a másodfokú tárgyaláson kifejezetten úgy nyilatkozott hogy az elsőfokú ítélet meghozatala után nem következett be új tény, ebből viszont az következik, hogy szavatossági jogként a korábban előterjesztett csere helyett elállási jogot nem érvényesíthet. A másodfokú bíróság a csere iránti kérelem megalapozottsága kérdésében egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, amely szerint a szerződés egyértelműen tartalmazta, hogy az adatok a ház külső méretére vonatkoztak, és a téliesített kivitel a szerződésben részletezett téli szett felszerelését, illetve megvalósítását jelenti. Hibás teljesítés hiányában pedig a fűtéssel járó többletköltség nem hárítható át az I.r. alperesre. A jogerős ítélet indokolása szerint a mobilház nem rendelkezik ugyan a szerződés szerint járó teleszkópos kerékkel, de a Ptk.
13. §

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott arányossági feltétel miatt ez önmagában nem alapozza meg a teljes ház cseréjét. A klíma javítási költségének megtérítésére irányuló igényt a bíróság arra hivatkozva ítélte alaptalannak, hogy a felperes azt nem szavatossági jogként érvényesítette, hanem arra hivatkozott, hogy a háznak nem tulajdonosa. Mivel a vételár kifizetésével és a birtokba vétellel a tulajdonjogot megszerezte, ezért ez az igénye sem megalapozott. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, annak hatályon kívül helyezése, és szavatossági igényének elállás jogcímén való helyt adása, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezése érdekében. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert az eljárt bíróságok megsértették a Pp. 221. §

(1)bekezdésében foglaltakat, helytelenül állapították meg a tényállást, és emiatt téves jogkövetkeztetésre jutottak. Szerinte a Ptk. 236. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében a megtámadási határidő a tévedés, megtévesztés felismerésekor kezdődik, azonban a mai napig nem tudja, hogy az általa vásárolt mobilház alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra. Ennek megállapítására szakértő kirendelésére lenne szükség, amelyet az elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványa ellenére sem rendelt el. A másodfokú bíróság pedig tévesen állapította meg, hogy szakértő kirendelését nem kérte. Előadta, hogy az I.r. alperessel kötött szerződés fogyasztói szerződés, és a megállapított tényállás kimeríti a tisztességtelenség kritériumát, így a Ptk. 209/A. §

(2)bekezdése értelmében semmis. Semmis szerződés érvénytelenségére határidő nélkül lehet hivatkozni kérve az eredeti állapot helyreállítását, a jogerős ítéletet ezért ez okból is téves. A másodfokú bíróság megállapításával szemben megismételte azt az álláspontját, hogy a

1. április 15-i tárgyaláson szavatossági jogát érvényesítette, az elállás iránti igényét előterjesztette, a másodfokú eljárásban azt csak fenntartotta. Sérelmezte, hogy a bíróságok úgy foglaltak állást, hogy a hibás teljesítés nem valósult meg, és nem tulajdonítottak jelentőséget a mobilház fűtési rendszere működésének, és nem vizsgálták, hogy az alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra. Végül kifogásolta, hogy a mobilház szállításával kapcsolatban felmerült fuvarköltség elszámolására vonatkozó igényét nem vizsgálták a bíróságok. Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme hatályában való fenntartására irányult. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp.
2. §-ának

(2)bekezdése értelmében a jogerős ítélet felülvizsgálatát csak jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Ebből az következik, hogy a jogerős ítélet csak olyan kérdésben támadható e rendkívüli perorvoslattal, amely az első- és másodfokú eljárásnak is tárgya volt. A szerződés semmisségét ugyan a bíróságnak hivatalból kell észlelnie, azonban nem merültek fel a perben semmisségre utaló adatok, és a felek korábban nem hivatkoztak semmisségi okra. Ezért a felülvizsgálati eljárásban ennek a kérdésnek az érdemi vizsgálatára már nem kerülhet sor. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelmében megjelölt okból nem jogszabálysértő, a bíróság eleget tett az indokolási kötelezettségének,a jogerős ítélet megfelel a Pp. 221. §

(1)bekezdésében foglaltaknak, az abban megállapított tényállás helytálló és a levont jogkövetkeztetések jogszerűek. A másodfokú bíróság a fellebbezés kapcsán az iratok tartalmának megfelelően állapította meg, hogy a felperes a téliesített ház, illetve klíma kérdésével összefüggésben a

1. április 15-i tárgyaláson indítványozta műszaki szakértő kirendelését (
2. sorszámú jegyzőkönyv). Az elsőfokú tárgyalás berekesztését megelőzően azonban a bizonyítási indítványát visszavonta, a
3. sorszámú jegyzőkönyv azt a nyilatkozatát tartalmazza, amely szerint: „én nem akarok semmit sem bizonyítani". Erre figyelemmel alaptalanul kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság a szakértő kirendelésével kapcsolatos fellebbezési érvelését nem fogadta el. A felperes
4. április 21-én téliesített kivitelű Evasion Malta típusú mobilházat vásárolt. A szerződés egyértelműen tartalmazza, hogy a téliesített kivitel mit jelent. Helytállóan állapította meg a bíróság ezért, hogy a téliesített kivitel a szerződésben részletezett téli szett felszerelését, annak megvalósulását jelenti. A szerződés szerint a téli szett tartalma: szigetelt és hűtött vízvezetékcső, 1 db 1000 W-os és 4 db 500 W-os elektromos konvektor, fűtő funkcióval ellátott Split klíma 2,45 KW. A házhoz csatlakozó közművek szigetelése pedig a vevő feladata volt. Nincs adat arra, hogy a szerződésben írt és az I.r. alperes által vállalt feltételek nem teljesültek, így erre figyelemmel jogszabálysértés nélkül jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy ezen okból a teljesítés nem hibás. Ebben a körben a szakértő kirendelésére nem volt szükség, mivel nem szakkérdésben, hanem abban a jogkérdésben kellett állást foglalni, hogy a szerződés alapján mit kell téliesített kivitel alatt érteni. A hibás teljesítés kérdéskörében ugyanakkor a bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a mobilház nem rendelkezik a szerződés szerinti teleszkópos kerékkel, azonban helytállóan vont következtetést arra, hogy ez a hiányosság nem indokolja a felperes által érvényesíteni kívánt szavatossági jogot a kicserélést, figyelemmel a Ptk.
5. §

(1)bekezdés a) pontjában írt arányossági feltételre. Téves az a felperesi hivatkozás, hogy az elsőfokú eljárásban a

1. április 15-i tárgyaláson előterjesztette szavatossági igényként elállását a szerződéstől. Az
2. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható, hogy a
3. április 15-én tartott tárgyaláson nem a szavatossági jogát érvényesítette, hanem a szerződés megtámadására tekintettel kérte az eredeti állapot helyreállítását. A jegyzőkönyv ugyanis azt rögzítette a felperes nyilatkozataként, hogy „tévedés címén megtámadom a szerződést, és kérem a szerződéskötést megelőző állapot helyreállítást". A rendelkezésre álló iratok alapján helyesen állapította meg a bíróság, hogy a felperes az 1.007.000 forint fuvardíjra kapott ajánlatot elfogadta, és azt ennek megfelelően teljesítette. A szerződést határidőben nem támadta meg. Tévesen kifogásolta a felülvizsgálati kérelmében a felperes, hogy a fuvarköltség összegét, az elszámolás iránti igényét a bíróság érdemben nem vizsgálta. Az elsőfokú bíróság az ítélete indokoásának
4. oldalán az első bekezdés közepétől kezdődően a szükséges mértékben megindokolta, hogy a II.r. alperessel szemben előterjesztett keresetet miért találta alaptalannak, és a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül ítélte helytállónak ebben a körben is az elsőfokú bíróság döntését. A kifejtettekre figyelemmel a jogerős ítélet a vitatott körben nem jogszabálysértő, ezért azt a Kúria a Pp.
5. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §

(1)bekezdésének megfelelően kötelezte a felperest az alperesek felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
2. június
3. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Rédei Anna s.k. előadó bíró, Dr. Simonné Dr. Gombos Katalin s.k. bíró