SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.106/2013/
- szám A Szegedi Ítélőtábla a Csonka Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csonka Péter ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) szám alatti székhelyű felperesnek, - dr. Técsy Gyula ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) szám alatti lakos alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Szegedi Törvényszék
- december
- napján kelt 7.G.40.294/2011/
- sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta az alábbi ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és az alperesi marasztalás összegét 5.261.682,-(Ötmillió-kettőszázhatvanegyezer-hatszáznyolcvankettő) Ft-ra és ennek az elsőfokú bíróság ítélete szerinti kamatára leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.651.000,(Egymillió-hatszázötvenegyezer) Ft elsőfokú perköltséget. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.516.600,(Egymillió-ötszáztizenhatezer-hatszáz) Ft, míg az alperest 246.900,(Kettőszáznegyvenhatezer-kilencszáz) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A másodfokú eljárás során felmerült költségeiket peres felek maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a felperesi gazdasági társaság által tagja és volt vezető tisztségviselőjével szemben kezdeményezett kártérítési perben hozott ítéletével kötelezte az alperest 11.767.004,-Ft, valamint ezen összeg után
- március
- napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatának megfizetésére. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felek eljárási költségeiket maguk viselik. -2- A fellebbezéssel érintett kereseti követelések tekintetében az alábbi tényállást állapította meg: A felperesi társaság (év) szeptember
- napján kelt társasági szerződéssel alakult meg, amelynek tagjai voltak az alperes és (személy 1), majd
- július 24.napjától (személy 2) vált a társaság tagjává. Az alperes és (személy 1) egyúttal a felperes ügyvezetői is voltak önálló képviseleti joggal. A felperes társaság a
- október
- napjára összehívott taggyűlésén akként döntött, hogy az alperes ellen tagkizárási pert indít. A per a Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.112/2005/
- sorszámú ítéletével - a kereset elutasítása mellett - zárult le. A felperes
- december 30 napján meghozott 4/2003.számú taggyűlési határozatával
- január 1.napjától korlátozta az ügyvezetők, így az alperes szerződéskötési jogosultságát. Alvállalkozói szerződések esetében önálló döntési jogosultság csak 50000 Ft értékhatár alatt illette meg őket, míg a beszállítói és más alvállalkozói szerződések esetén az értékhatár nettó 20000 Ft alatti esetekre vonatkozott. A felperes
- március
- napján hozott 4/
- számú taggyűlési határozatával döntött arról, hogy az alperessel szemben kártérítési igényt érvényesít, figyelemmel arra, hogy a társaság hozzájárulása nélkül ügyvezető lett a felperesével hasonló tevékenységet is folytató ("A" Kft.)-ben. Az alperes és (személy 1) ügyvezetői tisztsége
- szeptember
- napján, a határozott idő elteltével megszűnt. Megállapította, hogy a felperes elektronikus hírközlési szolgáltatóként tevékenykedett ... megyében. A társaság a szerződések teljesítésébe alvállalkozókat vont be, akiknek feladatát képezte az ügyfelekkel való kapcsolattartás és felmerülő hibák elhárítása végfelhasználók esetében. Az alvállalkozók a felperes nevében és javára kötötték meg az ügyleteket, amelyekért jutalék illette meg őket, a szolgáltatási díj azonban a felperest illette meg közvetlenül. Az alperes a felperes ügyvezetőjeként
- szeptember
- napján a korábbi alvállalkozókkal nagykereskedelmi szolgáltatási és üzemeltetési szerződéseket kötött. Ennek értelmében a felperes a korábbi alvállalkozóknak állandó szélessávú szimmetrikus internet hozzáférést biztosított a megjelölt helyszíneken, átadási pontokon a korábbi alvállalkozó által nyújtott internet szolgáltatás gerincbetáplálása céljából, emellett a felperes a korábbi alvállalkozók számára központi informatikai erőforrások üzemeltetését biztosította távfelügyeleti módszerekkel. A szerződésben rögzítették a betáplálási szolgáltatások ellenértékét, a ténylegesen igénybe vett sávszélesség alapján meghatározott összegben. A felperes vállalta, hogy meghatározott átjátszási pontokon üzemeltetési csomagot biztosít a korábbi alvállalkozóknak. A korábbi alvállalkozók a linux szerverek felett teljes rendelkezési jogot kaptak. Az alperes a felperes nevében hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi alvállalkozók a tőle vásárolt internet szolgáltatást ügyfeleik részére -3Gf.III.30.106/2013/
- szám továbbszolgáltassák. A felperes 1.000.000,-Ft kártérítés megfizetésére vállalt kötelezettséget, amennyiben a szolgáltatást a felszólítás után 1 órán belül nem biztosította. Ezen kártérítési összeg felső korlát nélkül, napi 100.000,-Ft-tal növekedhetett mindaddig, amíg a korábbi alvállalkozó által elfogadott módon nem került biztosításra a szolgáltatás. Kikötötték, hogy amennyiben a felperes helyzetében olyan változás következik be, amely a szolgáltatás nyújtását, illetve a szerződés által megszabott keretek közötti együttműködést nem teszi lehetővé, a korábbi alvállalkozó jogosult a szerződést egyoldalúan felmondani és ebben az esetben a felperes 2.000.000,-Ft megfizetésére köteles. Az alperes a felperes nevében eljárva ügyvezetői tisztségének megszűnése előtt a végfelhasználókkal is módosította a szolgáltatási szerződéseket akként, hogy annak lejárati, érvényességi idejét
- október
- napjában határozták meg azzal, hogy a végfelhasználó a szolgáltatást a korábbi alvállalkozóktól közvetlenül veszi igénybe. Az alperes és a korábbi alvállalkozók képviselője a végfelhasználókat felkeresték, felszólították őket, hogy a felperessel kötött szerződésüket mondják fel és a korábbi alvállalkozóval közvetlenül kössenek szerződéseket. A végfelhasználók
- szeptember
- napjára datáltan a felperessel kötött internet szolgáltatási szerződéseket felmondták, az alperes a felperes nevében eljárva felmondásukat elfogadta. Megállapította azt is, hogy az alperes a felperes nevében eljárva
- szeptember
- napján kelt levelében arról tájékoztatta az Észak-... Megyei Önkormányzati Térségfejlesztési Társulást, valamint a ("B" Bt.) vezetőit, hogy (település 1)-en és (település 2)-n a szerződések alapján pályázati forrásból a víztornyok tetején lévő, a kistérségi gerinckapcsolatokat biztosító eszközök tulajdonosaként a felperes csak technikai okokból szerepel a könyvelésben, azok használati jogát átadja a ("B" Bt.)-nek azzal, hogy a használati jog visszavonására kizárólag a társulás jogosult. A (település 2)n kiépített rádiófrekvenciás hálózatot, valamint a (település 1) és (település 2) közötti kapcsolatbiztosító eszközök használati és rendelkezési jogát is határozatlan időre átadja a ("B" Bt.)-nek. A csatolt iratok alapján tényként állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy az alperes az ("A" Kft.) képviseletében vezeték nélküli internet szolgáltatás tárgyában a (település 3)-i Evangélikus Egyházközséggel, a (település 3) Város Önkormányzat Szociális Szolgáltató Központ Idősek Klubjával, (település 4) Város Önkormányzatával, (település 5) Város Önkormányzatával és ... Város Önkormányzatával
- szeptember
- és
- november
- napja között szerződéseket kötött. Ezen időtartam alatt az alperes és a felperesi másik ügyvezető vezetői tisztségviselő minősége
- szeptember
- napján megszűnt. Az alperes a felperes képviseletében még
- november
- napján is kötött szolgáltatási szerződést és
- február
- napján a felperes (település 3)-i ügyfeleit -4- arról tájékoztatta, hogy
- november
- utáni időszakban a felperesnek fizetést ne teljesítsenek, miután ezen időpont óta a szélessávú gerinckapcsolat üzemeltetését a ("C". Bt.) végzi. Ezért a felperes szolgáltatási díj fizetési igénye alaptalan. Az alperes által a felperes nevében nagykereskedelmi szolgáltatási és üzemeltetési szerződést kötő személyek közül (személy 3), valamint a ("B" Bt.) a felperes szerződésszegésére is hivatkozással 1.000.000,-Ft összegű kötbér és kártérítési igényt érvényesítettek. Mindkét ügyben a felperessel szemben előterjesztett keresetek elutasításra kerültek. A ... Megyei Bíróság 3.Gf.45.042/2005/
- sorszámú ítéletében kifejtette, hogy az alperes, mint a felperesi kft. ügyvezetője az önálló képviseleti jogosultságát a rendeltetésével össze nem egyeztethető célra és módon használta fel. A szerződés formálisan ugyan megfelelt a jogszabályi rendelkezéseknek, azonban a saját társasága terhére előnytelen szerződést kötött. A ("B" Bt.) segítségével jutott jelen per alperese ahhoz, hogy a jelen per felperesének hírközlési szolgáltatását ellehetetlenítse. A ("B" Bt.) képviselője a jelen per alperesével együtt az ügyfeleket megkereste és közreműködött abban, hogy a felperessel kötött szerződések felmondásra kerüljenek és egyidejűleg az új szerződések megkötésével az ügyfelek átkerüljenek a ("B" Bt.)-hez. A szolgáltatási szerződések felmondásának következtében ún. piacvesztés miatti kiesett nyereség összege 368.735,-Ft. Az alperes ezen túlmenően kárt okozott a felperesnek azzal, hogy a felperes által beszerzett és internet szolgáltatás céljából telepített eszközök részben a felperes birtokából kikerültek, a ténylegesen elveszett eszközök nettó pótlási értéke 3.413.119,-Ft. Rámutatott arra, hogy a felperes a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges konvertereket a ("D" Kft)-től szerezte be rendszeresen, amely cég a tartós üzleti kapcsolatra tekintettel kedvezményben részesítette a felperest, 22 db-os megrendelés esetén a nettó vételár 19.000,-Ft volt darabonként. Az alperes
- szeptemberében az ("A" Kft.) nevében számlát bocsátott ki a felperesnek, mint vevőnek 22 db konverter vételáráról 748.000,-Ft értékben. A szokásos beszerzés és az egyedi értékesítés közötti különbözet 112.567,-Ft, mellyel összefüggésben ennyi kár érte a felperest. Az alperes kárt okozott a felperesnek azzal is, hogy a felperes a (település 3) Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központ Idősek Klubjának internet hozzáférési lehetőségét kiépítette, azonban az alperes az ("A" Kft.) nevében kötött a szolgáltatásra szerződést. A kapcsolatkiépítés és az internet szolgáltatás 18 havi díja nettó 240.000,-Ft volt. A felperes az ("E" Kft.)-nek
- augusztus
- napján árajánlatot adott a megrendelő (település 4)-i silójánál megvalósítandó optikai összeköttetés elkészítésére azzal, hogy a vállalkozói díjat 88.000,-Ft-ban határozta meg. Az ("E" Kft.) az ajánlatot előbb elfogadta, majd
- szeptember
- napján nem a felperessel, hanem az alperes által képviselt ("A" Kft.)-vel kötött szerződést a vezeték nélküli internet hozzáférés szolgáltatás háttérfeltételeinek biztosítására. -5Gf.III.30.106/2013/
- szám Az elsőfokú bíróság megállapította azt is, hogy a felperes ... Város Önkormányzatával
- május
- napján megállapodást kötött vezeték nélküli internet hozzáférési és szolgáltatás nyújtására, melynek teljesítése céljából a megrendelő a ...-i Víztornyot ingyenesen biztosította. A felperes a tervdokumentáció elkészítésével (személy 4)-et bízta meg, akinek a tervek elkészítéséért 60.000,-Ft nettó vállalkozói díjat fizetett meg. ... Város Önkormányzata és a felperes a szerződést
- szeptember
- napján közös megegyezéssel megszüntették, a felperes képviseletében az alperes járt el ezen szerződés megszüntetésekor és az önkormányzat a kifizetett díjat nem fizette meg a felperesnek. A felperes részére 1.120.000,-Ft nettó összegű kárt azzal okozott az alperes, hogy az Észak-... Megyei Önkormányzat Térségfejlesztési Társulás javára a tulajdonát képező eszközökről és a felperes elvégzett munkája ellenértékéről lemondott. Tényként fogadta el, hogy az alperes a felperes tulajdonát képező (X) típusú személygépjárművel összefüggésben (személy 5) munkavállalótól átvett pénzzel nem számolt el a felperes felé és a munkavállaló által peresített végrehajtás alapján a felperes
- február
- napján 624.083,-Ft-ot fizetett meg a munkavállaló részére. Az ("F" Bt.) részére tervezési díjként kifizetett 1.932.500,-Ft bizonyított ellenszolgáltatása nem állapítható meg. Az alperes
- december
- napján egy (Y) típusú személygépjárművet értékesített (személy 6) részére 3.100.000,-Ft vételáron. A vételárat nem fizette be a felperesnek. Ilyen tényállás mellett rámutatott, hogy az alperes önálló ügyvezetői minőségével visszaélve, abban a helyzetben amikor tagkizárása kézenfoghatóvá vált a felperes számára, kétségkívül hátrányos jogügyeleteket kötött. Az általa kötött szerződések céljuk miatt a ... Megyei Bíróság jogerős döntése alapján jóerkölcsbe ütköző. Az alperesnek nem volt más indokolható gazdasági célja az adott helyzetben, mint a felperesi gazdasági társaság által végzett, folytatott tevékenysége elvonása. Ennek hátterében a tagok közötti tagsági jogvita állt és az alperes önálló képviseleti jogosultságával visszaélve szerződéseket kötött az önkormányzatokkal, alvállalkozókkal, és ezzel a felperes szerződési jogviszonyait megszüntette. Ez az alperesi magatartás a Gt.
- és
- §-ába ütközik és az alperes kártérítési felelőssége ezen a jogalapon fennáll a már ismertetett összegszerűség erejéig. Az ezt meghaladó kereseti kérelmét a felperes nem tudta bizonyítani. Az alperes ugyanakkor a kártérítő felelősség felróhatósága alól magát nem tudta kimenteni, nem tudta bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Azon alperesi érvelés, hogy költséghatékonysági szempontból a felperes számára kedvezően szervezte ki az internet szolgáltatási tevékenységet, a perben nem nyert bizonyítást. -6Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést. Fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését lényeges eljárási szabálysértésre hivatkozással, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatása mellett a kereset teljes elutasítását kérte. Rámutatott, hogy az ítélet a ... Megyei Bíróság 3.Gf.45.042/2005/
- számú ítéletén túlmenően semmilyen más konkrét és nevesített bizonyítékot nem jelöl meg ítélete alátámasztására. Az ítélet indokolása a szükséges mértéket mellőzi, az nem követhető, nem tisztázható, hogy pontosan milyen tételek vonatkozásában, milyen részösszegek alapján látta megállapíthatónak a rendelkező rész szerinti kötelezést. Ezen túlmenően, másodlagosan a felperesi kereset teljes elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Kifejtette, az elsőfokú bíróság ítélete számos ponton tévedést, illetve pontatlan közlést tartalmaz, s olyan szerződés megítélésével és értelmezésével is foglalkozik, amely jelen ügy tárgyát nem képezte. A nagykereskedelmi szolgáltatási és üzemeltetési szerződések tekintetében az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg a tényállást, az alperes nem kereste fel az ügyfeleket, a felmondásukat minden ügyfél saját döntése alapján tette meg és nem alperesi megkeresésre. Kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet
- oldal
- bekezdésében a bíróság nem szerepelteti, hogy a szóban forgó eszközök (település 1)-en és (település 2)-n ténylegesen, a helyi kistérségi társulás pénzéből kerültek beszerzésre a társulás javára. Ezen lényeges és felperes által sem vitatott körülmény az ítéletből kimaradt. A piacvesztés miatti 368.735,-Ft kártérítés alaptalan, az alperes által alkalmazott szerződéses konstrukció egyértelműen biztosította volna az ügyfelek megtartását és ez nem hogy kárt, hanem folyamatos megrendelést okozott, illetve jelentett volna a felperesnek. A szerződések teljesítését a másik ügyvezető (személy 1) akadályozta meg. Az elveszett eszközökkel kapcsolatosan álláspontja az volt, hogy egyetlenegy eszköz sem veszett el, és a bíróság nem is jelöli meg, hogy mely eszközök azok, amelyek elvesztek, illetve mi támasztja alá azok elvesztését. A konverterek beszerzésével kapcsolatosan nem értékelte az alperes által előadottakat az elsőfokú bíróság és az indokolásban erről nem is esik szó. (település 3) Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központ vonatkozásában megítélt 240.000,-Ft alaptalan azért, mert a kiépítést és szolgáltatást is az ("A" Kft.) végezte, a felperesnek semmiféle közrehatása nem volt. A (település 4) Város Önkormányzatával kötött szerződés alapján igényelt 708.000,-Ft-os kártérítési igény ugyancsak alaptalan, az ("A" Kft.) oldalán valósult meg jelentős eszközberuházás, amellyel szemben havi összeget realizált. Az ("E" Kft.) vonatkozásában a munkát az ("A" Kft.) végezte el, a felperesi munkavállalók bevonása magánszemélyként történt, és az anyagokat és az egyéb munkaelemeket is az ("A" Kft.) biztosította. A ...-i Víztoronynál fennálló 60.000,-Ft-os tervezési díjjal kapcsolatosan előadta, hogy a tervezés szükséges volt ahhoz, hogy a beruházás megéri-e vagy sem. A tervből kiderül, hogy a víztoronyba való beköltözés nagyon magas beruházási -7Gf.III.30.106/2013/
- szám költséget jelentett volna. A tervezési költség felmerülése nélkül a cég nem tudott volna dönteni. Ezt kárként nem lehet érvényesíteni. A ("G" cég) részére történő eszközlemondással összefüggésben arra hivatkozott, hogy a tanulmányt az ("A" Kft.) készítette el, a felperes ezt a tanulmányt a belső erőforrásaival nem tudta volna elkészíteni, ezért volt szükség az ("A" Kft.) bevonására és a felperes a tanulmányt a ("G" cég) részére magasabb összegen adta tovább, mint amit az ("A" Kft.) részére kifizetett. A felperes egy megvásárolt szolgáltatást továbbértékesített. Az (X) gépkocsival kapcsolatosan nem vitatta, hogy az összeget átvette, de az összeg nem maradt nála, mert ez a pénz az (X) kereskedésbe az autó induló részleteként befizetésre került. Az ("F" Bt.) tervezési díjával összefüggésben hivatkozott arra, hogy a teljesítés az eljárás során igazolásra került, a bíróság ugyanakkor nem adta indokolását, hogy szerinte miért nem történt teljesítés. Az (Y) gépkocsival kapcsolatosan elmondotta, hogy az autón hitel volt, a felperesnek nem volt lehetősége, hogy a hitelt törlessze, ha a hitelt nem törleszti a cég, akkor a hitelt nyújtó ("H" Zrt.) elvitte volna az autót és töredékáron értékesítette volna. Ezért a felperesnek érdeke fűződött ahhoz, hogy piaci áron értékesítse az autót, ami megtörtént, és ebből a bevételből a hitelt fizette vissza a ("H" Zrt.) részére. A pénzösszeg felhasználását igazoló bizonylatokat becsatolta a peres eljárásban, a fennmaradó összegből a társaság egy robogót vett, valamint egyéb kiadásokat rendezett. A fellebbezés részben alapos. Mindenekelőtt vizsgálva a fellebbezésben hivatkozott eljárási szabálysértéseket, a másodfokú bíróság rámutat az alábbiakra: A Pp.
- §
(2)bekezdése alapján csak lényeges eljárási szabálysértés esetén van helye az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezésére, de ez esetben is akkor, ha emiatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése. Tekintettel arra, hogy ez utóbbira nincs szükség, a rendelkezésre álló adatok alapján a jogvita érdemben eldönthető, a hatályon kívül helyezésre irányuló fellebbezési kérelmet az ítélőtábla nem találta alaposnak. A felperes a kereseti kérelmét az 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) 25. §
(1)és
(4)bekezdésére, a 29. §
(1)bekezdésére és a Ptk. 339. §
(1)bekezdésére alapította. A Gt. 25. §
(1)bekezdése a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános összeférhetetlenségi előírásokat állapítja meg, és az összeférhetetlenségi szabály megsértésének következménye a polgárjogi általános szabályok Ptk.
- §-a szerint kártérítési felelősség mindazon károkért, amelyet a gazdasági társaságnak e szabályok megszegésével a vezető tisztségviselő okoz. A régi Gt.
- §
(1)bekezdése, melyre a felperes kereseti kérelme szintén hivatkozott, a társaság működtetése során az ügyvezetővel szemben fokozott gondossági követelményt írja -8elő. A kötelezettségek vétkes megszegése esetén az ügyvezető kártérítési felelősséggel tartozik a társaság felé. Mind a két esetben hangsúlyozni kell, hogy a vezető tisztségviselők régi Gt. szerinti felelőssége a társasággal szemben a polgári jogi kártérítési felelősség, az a felelősség megállapításához nem pusztán a régi Gt-ben körülírt speciális rendelkezéseknek kell bekövetkezniük, hanem a Ptk. 339. §-a szerinti általános kártérítési feltételeknek is fenn kell állniuk. Ennek megfelelően a felperesi károsult gazdasági társaságnak kellett ebben a perben bizonyítania a Ptk. 355. §
(4)bekezdése szerinti kárát, az alperesnek a régi Gt. 25. §
(1)bekezdése, illetve 29. §
(1)bekezdés második mondata szerinti jogellenes magatartását, valamint a kár és a jogellenes magatartás közötti okozati összefüggést. Ilyen jogalap mellett vizsgálva az egyes kártérítési igényeket és követeléseket, a másodfokú bíróság álláspontja a következő. Az alperes által a felperes ügyvezetőjeként
- szeptember
- napján a korábbi alvállalkozókkal megkötött nagykereskedelmi szolgáltatási és üzemeltetési szerződésekkel önálló ügyvezetői minőségével visszaélve a felperes számára kétségkívül hátrányos jogügyleteket kötött és bizonyította a felperes azt is, hogy az alperes és a korábbi alvállalkozók képviselői a végfelhasználókat felkeresték, felszólították arra, hogy a felperessel kötött szerződést mondják fel, és a korábbi alvállalkozóval kössenek szolgáltatási szerződéseket. A végfelhasználók
- szeptember
- napjára datáltan a felperessel kötött internet szolgáltatási szerződéseiket felmondták, az alperes a felperes nevében eljárva a felmondásukat elfogadta. A ... Megyei Bíróság megállapította, hogy mind ezen magatartások mögött (alperes neve) alperes állt, felhasználva a különböző gazdálkodó szervezeteket ahhoz, hogy számukra kizárólag előnyöket, míg a felperesi kft. számára kizárólag hátrányokat magában foglaló szerződéssel ellehetetlenítse saját cégét, üzlettársát a piacon. Így ezek a szerződések jó erkölcsbe ütközőnek minősülnek. A ... Megyei Bíróság ítélete mellett ezen felróható alperesi magatartást bizonyította (tanú 1), (tanú 2), (tanú 3) tanúvallomása (2.G.40.059/2006/
- sorszámú jegyzőkönyv). Az alperesi felróható magatartásra figyelemmel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szolgáltatási szerződések felmondásának következtében bekövetkezett ún. piacvesztés miatt kiesett nyereség összege 368.735,-Ft, melyért az alperes kártérítési felelőssége fennáll ((szakértő 1) szakértő szakvéleménye az 1.G.20.060/2005/
- sorszám alatt). A másodfokú bíróság álláspontja szerint tévedett azonban az elsőfokú bíróság akkor, amikor az internet szolgáltatás céljából telepített, elveszett eszközök nettó pótlási értékeként 3.413.119,-Ft megfizetésére kötelezte alperest. Helyesen hivatkozott az alperes arra, hogy az ítélet nem is sorolja fel az egyes eszközöket, amelyek nincsenek meg, s az arra alapul szolgáló bizonyítékokat sem jelöli meg. A rendelkezésre álló ellentmondásos bizonyítékokra figyelemmel csupán az állapítható meg, hogy voltak olyan eszközök, amelyek a felperes birtokából kikerültek és a hosszú polgári eljárási időtartam alatt szolgáltatta vissza azokat az alperes, illetve került a felszámoló birtokába, ugyanakkor az is megállapítható volt, hogy a felperesi -9Gf.III.30.106/2013/
- szám eszköznyilvántartás nem precíz, az eszközök teljes egészében nem azonosíthatóak be, és az eszközök tulajdonjogi helyzete sem nyert bizonyítást, azaz nem tudta a felperes azt bizonyítani, hogy az általa beszerzett és az internet szolgáltatás céljából telepített eszközök azok a felperes tulajdonát képezték. Megállapítható ugyanis, hogy bizonyos eszközökhöz a felperes az általa megkötött vállalkozási szerződés alapján jutott és amely eszközök tulajdonjogát nyilvánvalóan a részére kifizetett vállalkozói díj ellenében a megrendelő tulajdonába kellett adnia (pl. Sapard pályázati eszközök). Így ténylegesen elveszett eszközök értéke címén az alperes kártérítés fizetésére nem marasztalható, a felperes ugyanis az ezzel összefüggő kárigényét nem tudta egyértelműen bizonyítani. A konverterek vonatkozásában az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást és abból helyesen vonta le azt a következtetést is, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy nem közvetlenül a ("D" Kft)-től szerezte be a konvertereket, hanem a saját érdekeltségébe eső ("A" Kft.) nevében bocsátott ki számlát a felperesnek, a felperes 112.567,-Ft-os kárigénye alapos. Az alperes azon előadását, amely szerint határidő betartása, illetve a felperesnél jelentkező pénzhiány miatt nem lehetett a ("D" Kft)-től a konvertereket beszerezni, nem tudta bizonyítani. Az összegszerűség a 2.G.40.059/2006/
- számú (szakértő 2) szakértői véleményén alapul. Ugyancsak helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes a (település 3) Város Önkormányzata Szociális Szolgáltató Központ Idősek Klubjának internet hozzáférési lehetőségét kiépítette, ezzel szemben az alperes az ("A" Kft.) nevében kötött a szolgáltatásra szerződést és így a kapcsolatkiépítés és az internet szolgáltatás 18 havi nettó díjának összege 240.000,-Ft. A felperes evonatkozású kereseti kérelmét alátámasztotta (tanú 4), (tanú 5) és (tanú 6) tanúk vallomása. Ezen tanúk vallomása alapján az mindenféleképpen megállapítható, hogy a felperes volt az, aki kiépítette az internet hozzáférési lehetőséget. A 240.000,-Ft-os kárigényben azonban a kapcsolatkiépítésen túlmenően kétségtelen, hogy 18 havi internet szolgáltatás díja is szerepel, amely szolgáltatást már az ("A" Kft.) biztosította. Ezt figyelembevéve a felperest a teljes kártérítési igény, a kapcsolatkiépítés költsége és az elmaradt bevétel költsége nem illeti meg. A felperes csupán arra tarthat igényt, ami őt az általa végzett kiépítés és az általa nyújtott szolgáltatás révén haszonként, nyereségként megillette volna. Ez pedig könyvszakértői vélemény (6.G.40.059/2006/73.) szerint a nettó árbevétel 3 %-a, azaz 7.200,-Ft. A (település 4) Város Önkormányzatával az ("A" Kft.) nevében alperes részéről megkötött szolgáltatási szerződéssel kapcsolatosan ugyancsak helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes építette ki a kapcsolatot és az alperes kötötte meg a másik saját cége nevében a szolgáltatási szerződést, azaz az internet szolgáltatást nem a felperes végezte. Az előzőekben -10levezetettek szerint a felperest a nettó 708.000,-Ft 3 %-a illeti meg elmaradt jövedelemként. Ezen összeg pedig 21.240,-Ft. Az ("E" Kft.) silójánál megvalósítandó optikai összeköttetés elkészítésével kapcsolatosan helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság ugyancsak, hogy a felperes részére az alperes azzal, hogy a vezeték nélküli internet hozzáférés szolgáltatás háttérfeltételeinek biztosítására az alperes által képviselt ("A" Kft.) kötötte meg a szerződést, 88.000,-Ft kárt okozott. (Tanú 5) tanúvallomása alapján - az alperesi előadással ellentétben - az állapítható meg, hogy a szerelési munkálatokat az internet központ telepítését a felperesi kft. végezte, az ott dolgozók nem magánemberként végezték a munkálatokat az ("A" Kft.) megbízásából. ... Város Önkormányzatával
- május
- napján megkötött szerződésre figyelemmel a felperes kivitelezési tervdokumentáció elkészítésével összefüggésben (személy 4) tervezőnek 60.000,-Ft-ot fizetett meg a tervek elkészítéséért. ... Város Önkormányzata a szerződést
- szeptember
- napján megszüntette és a felperes nevében ezt alperes elfogadta anélkül, hogy az önkormányzat felé a munkavégzésért bármilyen igényt érvényesített volna. Az ezzel összefüggő kártérítés összegét 60.000,-Ft-ban helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság. A (település 2)-i Víztorony villamosításával összefüggésben az alperes által
- december 2-án írt és az iratokhoz F/
- számú mellékletként becsatolt levélből, mint ahogy az a tényállásban is rögzítésre került, megállapítható, hogy a felperesi kft. minden használati és rendelkezési jogot a kft. által beépített szekrényekkel és egyéb anyagokkal összefüggésben visszavonhatatlan módon az Észak-... Megyei Önkormányzati Területfejlesztési Társulás számára átadott azzal, hogy az átadott eszközök felett az üzemeltetési feladatokat az alperes rendelkezése szerint a ("B" Bt.) látja el. A felperes ezért az átadott eszközökért semmiféle ellenszolgáltatást nem kapott. Evonatkozásban helyes az elsőfokú bíróság álláspontja, hogy az alperes kártérítési felelőssége fennáll, annak összegszerűségét azonban tévesen állapította meg. A felperes az iratokhoz F/
- szám alatt csatolt számlákkal tudta bizonyítani annak nettó összegét, ami 654.472,-Ft. Ezen kár megfizetésére köteles az alperes. Az alperes azon előadását, hogy ezen eszközök nem a felperes tulajdonát képezték, bizonyítani nem tudta. A felperesi cég által lízingelt (X) típusú személygépkocsival összefüggésben nem volt vitás a felek között, hogy (személy 5) alperesi munkavállaló 500.000,-Ft-ot az alperesnek átadott azzal, hogy a későbbiek során a gépjárművet a felperesi cég a munkavállaló nevére íratja. Alperes az összeget a felperes nevében átvette, de ez a pénz a felperesi pénztárba, bankszámlára nem került be. A munkavállaló bírósági úton kérte ezen összeg és járulékai megfizetését a felperestől, a felperesi számlán megjelenő inkasszó összege 642.083,-Ft volt. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy ezen összeg erejéig az alperes ugyancsak kárt okozott a felperes részére, az alperes ugyanis azt a tényt, hogy ezen összeget az (X) gépkocsi első részletére fizette volna be, semmivel nem tudta igazolni. Az a -11Gf.III.30.106/2013/
- szám körülmény, hogy az (X) személygépjármű létezik, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy az alperes ezen pénzösszegből fizette be az első részletet. Az ("F" Bt.) részére kifizetett összeg tekintetében az alperes arra hivatkozott, hogy az ("F" Bt.) a
- március 4-én megkötött megbízási szerződés alapján készítette el a terveket és ez az összeg egy ténylegesen elvégzett alvállalkozói munka ellenértéke volt, ugyanis az ("F" Bt.) végezte a nyomvonalas vezetékes hálózatok tervezését. Az ("F" Bt.) tervezője és egyben képviselője (személy 7) volt, akit az elsőfokú bíróság tanúként hallgatott meg a tervezési munka elvégzésével összefüggésben. A tanú arra nyilatkozott, hogy a terveket nem ő írta alá, ő csak szerkesztő volt, rajzokat, műszaki leírást, illetve kalkulációt készített. Előadta azt is, hogy hírközlési hálózat tervezésére nem volt jogosultsága. Nyilatkozott arra is, hogy egy pályázat benyújtására kellett összeállítania az anyagot és nem egy engedélyes tervről volt szó. Ennek a munkának az elvégzését igazolta le az alperes 1.306.000,-Ft + ÁFA összegben. Arra már nyilatkozni nem tudott, hogy a további 240.000,-Ft + ÁFA összegű számlának mi volt a szolgáltatási része. Ilyen tanúvallomás alapján azt megállapítani, hogy ténylegesen a tervezési munka (személy 7), illetve az ("F" Bt.) részéről elkészült, megállapítani nem lehet és nem támasztja alá az alperes által a G.40.059/2006/146/A/
- szám alatt becsatolt önkormányzati hozzájárulás sem a tervezés megtörténtét, hiszen azok az engedélyek még
- évről szólnak, az ("F" Bt.) a tervezési munkáit az alperes által előadottak szerint pedig a
- március 4-i szerződés alapján készítette el. Így a kifizetett 1.546.000,-Ft nettó összegért az alperes kártérítési felelőssége fennáll. Az alperes kétségtelenül
- december
- napján a felperes tulajdonát képező (Y) típusú személygépjárművet értékesítette 3.100.000,-Ft-ért (személy 6) részére. A (Y) gépkocsi felperes részéről történő megvételére a ("H" Zrt.)-től felvett kölcsön segítségével került sor. Az alperes előadása szerint a vételárat ugyan nem fizette be a felperesnek, de a ("H" Zrt.) részére 2.320.615,-Ft-ot befizetett, míg a fennmaradó összegből robogót vásárolt a felperes részére, illetve egyéb eszközöket. A másodfokú bíróság megállapítja, hogy a robogó vásárlására
- augusztus 13-án került sor a 6.G.40.059/2006/146/A/
- szám alatt csatolt számla alapján, míg a ("H") Finanszírozási Rt. (("H" Zrt.)) részére
- december 15-én 600.000,- illetve december 13-án 400.000,-Ft, valamint
- december 16-án 1.320.615,-Ft került befizetésre. A számlák dátumát tekintve ez utóbbi amit figyelembe lehet venni az (Y) gépkocsi vételárából, mint elszámolt összeget, a további számlák nem értelmezhetőek akként, hogy a 3.100.000,-Ft-ból kerültek teljesítésre. Így a felperes javára elszámolva az 1.320.615,-Ft-ot, 1.779.385,-Ft az, amellyel az alperes a felperes felé nem tud elszámolni, és ezzel ilyen összegben kárt okozott. Megállapítható tehát, hogy az alperes összesen a fentiekre figyelemmel 5.261.682,-Ft kárt okozott az alperesnek és ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)-12bekezdése alapján részben megváltoztatta és az alperesi marasztalás összegét ezen összegre és ennek
- március
- napjától járó törvényes mértékű kamatára leszállította. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Megállapítható, hogy a felperes az eredeti legmagasabb keresetéhez (38.606.409,-Ft) képest 87 %-ban lett pervesztes, így a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján - figyelemmel az egyes felek által előlegezett költségek összegére is - a felperes köteles az alperes részére elsőfokú perköltségként 1.300.000,-Ft + ÁFA, azaz összesen 1.651.000,-Ft-ot megfizetni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú perköltség felől való döntés a Pp. 81. §
(1)bekezdésén alapul. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta a korábbi hatályon kívül helyezés folytán felmerült, megelőző fellebbezési illetékek felől való döntést, ezt pótolta a másodfokú bíróság, amikor a felperes által le nem rótt 900.000,-Ft és az alperes által le nem rótt 233.700,-Ft illeték összegét, valamint a jelen fellebbezési eljárásban felmerült 629.800,-Ft, azaz összesen 1.763.500,-Ft le nem rótt illeték állam javára történő megfizetéséről döntött a pernyertesség-pervesztesség arányában (6/1986. (VI. 26.) IM számú rendelet 13. §
(2)bekezdés) . S z e g e d,
- május hó
- napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Rakita Zsuzsanna sk. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla sk. a tanács elnöke táblabíró táblabíró