← Magyarország

Gf.20347/2012/10 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.347/2012/10.szám A Győri Ítélőtábla az által képviselt I.r., II.r és III.r., dr. Gyimesi Mária ügyvéd által képviselt IV.r. felpereseknek a Kövesdi és V. Nagy Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott a dr. Hende Gábor ügyvéd által képviselt alperesi beavatkozó - a Veszprémi Törvényszék

  1. február
  2. napján kelt 5.G.40.078/2011/
  3. számú részítélete ellen az I-III.r. felperesek részéről
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés, valamint a Veszprémi Törvényszék
  5. június
  6. napján kelt 5.G.40.078/2011/
  7. számú ítélete ellen az alperes részéről
  8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és a IV.r. felperes Gf.IV.20.347/2012/
  9. szám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletét és ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a bíróság az I-III.r. felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 15 napon belül 25.000,- (Huszonötezer) Ft másodfokú perköltséget, míg az alperest pedig arra, hogy 15 napon belül fizessen meg a IV.r. felperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft másodfokú perköltséget, ezt meghaladóan a felek viseljék a perrel felmerült költségeiket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Veszprémi Törvényszék 5.G.40.078/2011/
  10. számú ítéletével kiegészített 5.G.40.078/2011/13.számú részítéletével az I-II-III.r. felperesek által a 15/
  11. (03.28.) VK számú alperesi közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett kereseti kérelmét elutasította. Kötelezte a bíróság az I-II-III.r. felpereseket, hogy az alperes részére 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg 54.575,-Ft perköltséget. Kimondta, hogy további költségeiket a felek maguk viselik. A Veszprémi Törvényszék 5.G.40.078/2011/
  12. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes közgyűlése által meghozott 15/
  13. (03.28.) VK határozat a IV.r. felperes vonatkozásában a városi ...2 hrsz. és ...1 hrsz. ingatlanokat, mint önálló érdekeltségi egységeket érintően hatálytalan. Ezt meghaladóan a IV.r. felperes kereseti kérelmét elutasította. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült költségeiket az alperes és a IV.r. felperes maguk viselik. Az irányadó tényállás szerint az I-IV.r. felperesek az alperes viziközmű társulat tagjai. A IV.r. felperes tulajdonában álló városi ...1 hrsz. és városi ...2 hrsz. ingatlanok az alperes érdekeltségi területének határán, a ... utcában helyezkednek el. Az ...1 hrsz. ingatlan szennyvízcsatorna közművel rendelkezik, a telekre kiépült a bekötővezeték a tisztító idommal együtt. A ...2 hrsz. ingatlan gázközművel is ellátott. Az alperes a
  14. május
  15. napján megtartott közgyűlésén meghozott 7/
  16. (05.05.) számú VT határozatával az Alapszabály
  17. pontját módosítva, a társulat feladatául a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás célját szolgáló vizi létesítmények létrehozását, bővítését, fejlesztését, valamint a hozzátartozó gáz- és villanyközművek kivitelezését, az utak, járdák megépítését tűzte ki.. A 8/
  18. (05.05.) számú VT határozattal a társulat céljait, tevékenységi körét a meghatározott feladatokkal összhangban módosította. A Vas Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a
  19. július
  20. napján közzétett Cg.... számú végzésével elrendelte a tevékenységi kör változás bejegyzését. A 9/
  21. (05.05.) számú VT határozattal az alperes közgyűlése módosította az alperes Alapszabályának
  22. pontját és az érdekeltségi egységre eső hozzájárulás mértékét 5.300.000,-Ft-ban állapította meg. Az alperes közgyűlése a
  23. március 28-án meghozott 15/
  24. (03.28.) számú VK határozatában az Alapszabály
  25. pontjába foglalt érdekeltségi hozzájárulás kivetéséről akként rendelkezett, hogy - tekintettel a már jogerősen kivetett érdekeltségi egységenként 230.000,Ft összegű hozzájárulásra - a tagok
  26. május
  27. napjáig érdekeltségi egységenként további 5.070.000,-Ft hozzájárulást kötelesek fizetni. A felperesek kereseti kérelmükben a 15/
  28. (03.28.) számú VK. határozat hatályon kívül helyezését kérték a vízgazdálkodásról szóló
  29. évi LVII. törvény (Vgtv.)
  30. §.

(4)bekezdése alapján. Arra hivatkoztak, hogy a támadott határozat tartalma megegyezik a Zala Megyei Bíróság által
  1. szeptember 29-én jogerősen hatályon kívül helyezett 6/
  2. (10.29.) számú VK határozat tartalmával. Kiemelték, hogy az alperes érvényes, a kiszabott összegű érdekeltségi hozzájárulás megállapítására alapot adó alapszabállyal nem rendelkezik, ezért az alperes jogalap nélkül vetett ki érdekeltségi hozzájárulást . A felperesek a határozatot az okból is támadták, hogy az alperes jogszabálysértő módon hárított a felperesekre olyan költségeket is, amelyek az alperes közfeladatait meghaladó beruházások kiadásait hivatottak fedezni. A IV.r. felperes számára azért is sérelmes a határozatban megállapított összeg, mivel a Város,... utcában elhelyezkedő ingatlanai részben közművesítettek. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az I-II-III.r. felperesek által hivatkozott indokok nem alapozzák meg a támadott határozat hatályon kívül helyezését. A Vgtv.
  3. §.
(3)bekezdése szerinti a viziközmű társulat tagjai kötelesek a társulat részére viziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás. A Vgtv.
  1. §. f.) pontja szerint a viziközmű társulat alapszabályában meg kell határozni a társulati érdekeltségi egységet és a tagok hozzájárulásával kapcsolatos szabályokat. Az alperes a 9/
  2. (05.05.) számú VK határozatával ezen törvényi kötelezettségének tett eleget. A 15/
  3. (03.28.) számú VK.határozat a 9/
  4. (05.05.) számú VK.határozattal módosított alapszabály 8.pontjának rendelkezésén alapszik. Ilyen módon a közgyűlés az alapszabályban foglaltak szerint eljárva a hozzájárulás megfizetésére kötelező határozattal érvényt szerzett annak, hogy a társulat tagjai teljesítsék a Vgtv.
  5. §.
(3)bekezdésében írt kötelezettségüket. Az I-II-III.r. felperesek kereseti kérelme az akkor hatályos Vgtv. 39. §.
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel sem megalapozott. A hivatkozott rendelkezés értelmében a viziközmű társulat törvényességi felügyeletét ideértve a közfeladatok ellátásával kapcsolatos, a szakmai követelményeknek megfelelő törvényes megalakulás és törvényes működés ellenőrzését is - a társulat székhelye szerinti illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság gyakorolja. Ebből következően a bíróság hatáskörét meghaladja annak vizsgálata, hogy az érdekeltségi hozzájárulás felhasználása az alperes közfeladatainak ellátására irányuló társulati célok érdekében történik-e, avagy a törvényben előírt kereteket meghaladja. A
  1. január
  2. napjától hatályos törvényi szabályozás alapján az alapszabály
  3. pontjában meghatározottakat meg nem haladó összegű fizetési kötelezettséget megállapító 15/2011.( 03.28.) számú VK. határozat nem támadható arra hivatkozással, hogy annak alapján a tagok által teljesített befizetések a viziközmű társulat törvényben meghatározott közfeladatainak körét meghaladó beruházások finanszírozására is szolgálnak. A fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a támadott határozat sem jogszabályt, sem az alperes alapszabályát nem sérti, ezért hatályon kívül helyezése nem indokolt. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában hangsúlyozta, hogy a IV.r. felperes által az I-IIIII.r. felperesekkel egyezően előadott érvelés nem ad alapot a határozat vele szemben történő hatályon kívül helyezésére. A speciális helyzetű ingatlanokkal rendelkező IV.r. alperes tekintetében az elsőfokú bíróság azt vizsgálta, hogy a fentiekben kifejtettek miatt jogszabálysértőnek nem minősülő, érvényes 15/
  4. (03.28.) számú VK határozat a IV.r. felperes vonatkozásában mennyiben hatályos, azaz a IV.r. felperes két ingatlanának közművesítettsége mértékétől függően a IV.r. felperes köteles-e érdekeltségi hozzájárulást fizetni az alperes részére. A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/
  5. (XII.27.) Kormányrendelet
  6. §.
(3)bekezdés c.) pontja értelmében a taggyűlés hatáskörébe tartozik a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása, és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása. A rendelet 13. §.
(2)bekezdésében foglaltak szerint az intézőbizottság elnöke számítja ki és értesíti írásban a tagokat - az érdekeltségi egységeik száma, az érdekeltségi egységre eső, a taggyűlés által megállapított összeg valamint a tag által már teljesített befizetések figyelembevételével - az általuk fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegéről. Az alperes alapszabályának
  1. pontja lehetőséget biztosít arra, hogy a társulat taggyűlése a kivetett hozzájárulás összegét mérsékelje, vagy annak megfizetését meghatározott időre felfüggessze abban az esetben, ha az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése a természetes személy tagot szociális, vagy egyéb körülményei miatt súlyosan hátrányos helyzetnek tenné ki. A fentiekben idézett rendelkezések és a Vgtv.
  2. §.
(1)-
(4)bekezdései és
  1. §. f.) pontjának együttes értelmezésével az állapítható meg, hogy a taggyűlésnek lehetősége van az egyes tagok tekintetében eltérő, differenciált szabályozás alkalmazására. Mivel a IV.r. felperes ingatlanai viziközművekkel ellátottak, így az őt terhelő érdekeltségi hozzájárulás összegének meghatározásánál erre a speciális körülményre is tekintettel kell lenni. A közművesítettség figyelembevételének szükségességét támasztja alá az alperes IB elnöke által
  2. július 11-én kelt levél is, amely azt tartalmazza, hogy alperes társulat elismeri a ... utcai érdekeltségi egységek oly mértékű közművesítettségét, amelyre figyelemmel az érintett ingatlantulajdonos tagok irányában külön költségkalkuláció készítése indokolt. Ez az értesítő levél tükrözi az alperes azon szándékát, hogy a későbbiekben, a tényleges kiadások ismeretében kíván rendelkezni a speciális helyzetű ingatlanok tulajdonosai által viselendő költségekről. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy a minden társulati tagra irányadó, adók módjára behajtható érdekeltségi hozzájárulást kivető határozatokkal szemben az intézőbizottság elnökének hivatkozott levele nem eredményez végrehajtás alól mentesülést a közművesített ingatlannal rendelkező, sajátos helyzetű tagok számára sem. A fentiekből következően a támadott 15/
  3. számú határozat tartalma a IV.r. felperes tekintetében nem lehet irányadó. A IV.r. felperes tulajdonában álló, speciális helyzetű ingatlanok tekintetében - a közművesítettségre tekintettel - egyedileg meghatározott, differenciált összegű érdekeltségi hozzájárulás kalkulálása indokolt. Ennek összegszerű meghatározása azonban az alperes közgyűlésének hatáskörébe tartozik. A fentiek okán az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a támadott határozat a városi ...
  4. hrsz-ú és ...
  5. hrsz-ú ingatlanokat, mint önálló érdekeltségi egységeket érintően a IV.r. felperes vonatkozásában hatálytalan. I-II-III.r. felperesek a
  6. számú részítélettel szemben benyújtott fellebbezésükben annak megváltoztatását kérték a kereseti kérelemben írtak szerint. Az I.-II.-III. r. felperesek -
  7. május 9-én kelt beadványukban is részletesen kifejtett álláspontja szerint az alapszabály
  8. pontjának módosítása már a
  9. október 29-én megtartott közgyűlésen hozott 6/
  10. (10.29.) számú - és az érdekeltségi egységre eső beruházási költséget 5.300.000,-Ft-ban meghatározó - határozattal megtörtént.
  11. március
  12. napjáig a 7/
  13. (10.29.) számú VT határozat alapján folytak a behajtási eljárások, amelyekben a 6/
  14. (10.29.) és a 7/
  15. (10.29.) számú VT határozatban meghatározott feltételek szerint érvényesítette az alperes - az alapszabálya
  16. évi módosítására hivatkozva - a tagokkal szembeni követeléseit. Az I-II-III.r. felperesek előadták, hogy az alapszabály
  17. pontjának módosítása „megkettőzése"
  18. május
  19. napjától a 6-7/
  20. (10.29.) számú VT határozat hatályon kívül helyezéséig tartott. ( A 6-7/2007.(10.29.) számú VT. határozatot az alperes a 14/
  21. (03.28.) számú határozatával maga is hatályon kívül helyezte.) Az elsőfokú bíróság nem indokolta, hogy a támadott 15/
  22. (03.28.) VK határozat számára miként teremt törvényes jogalapot az alapszabály
  23. pontját módosító 9/
  24. (05.05.) számú határozat abban az esetben, ha a 9/
  25. (05.05.) számú határozat tartalmával szó szerint egyező 6/
  26. (10.29.) számú határozat hatályon kívül helyezésére a 9/2008.(05.05.) sz. határozat meghozatalakor még nem került sor. A felperesek álláspontja szerint az 5.300.000,-Ft- összegű érdekeltségi hozzájárulást meghatározó 6/
  27. számú VK határozattal egyező tartalmú, újabb, az alapszabály
  28. pontját ismét módosító 9/
  29. (05.05.) számú határozat meghozatalára jogszabálysértő módon került sor, ezért az ezen alapuló 15/
  30. (03.28.) számú határozat sem tekinthető jogszerűnek. Az I.-II.-III. r. felperesek sérelmezték, hogy a Veszprémi Törvényszék jelen eljárásban nem vizsgálta a 9/
  31. (05.05.) számú VK határozat törvényességét. Mivel az alperes a per tárgyát képező 15/
  32. (03.28.) számú határozattal az alapszabály
  33. pontjára hivatkozással vetette ki azt az érdekeltségi hozzájárulást - amelynek összegét a 9/
  34. számú határozattal állapította meg -, ezért ekkor nyílt lehetőség arra, hogy a felperesek vitássá tegyék a 9/
  35. (05.05.) számú VT határozatban foglaltakat, így az érdekeltségi hozzájárulás összegszerűségét is. Ezért a 9/
  36. (05.05.) számú határozat felülvizsgálatának is a 15/
  37. számú határozat felülvizsgálata körében van helye. I.-II.-III.r. felperesek fellebbezésükben sérelmezték azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, hogy részükre 2011.április 22-i. és
  38. július 11-i keltezéssel küldött kivetési értesítőkben szereplő összegek jogalap tekintetében és számszakilag is különbözőek. A
  39. számú ítélettel szemben az alperes élt fellebbezéssel, amelyben az ítélet megváltoztatását és IV.r. felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte. Az elsőfokú eljárásban előadott indokok mellett az alperes azt hangsúlyozta, hogy a IV.r. felperes ingatlanainak közművesítettsége a költségek javára történő elszámolását indokolhatja, de nem ad alapot az alperes határozatai IV.r. felperessel szembeni hatálytalanságának megállapítására a perbeli ingatlanokat érintően. Alperes álláspontja szerint nincs jogszabályi lehetőség arra, hogy a bíróság csak egyes tagokkal szemben állapítsa meg a közgyűlési határozat hatálytalanságát. Kitért arra is, hogy a IV.r. felperes nem az általános elvárhatóság szerint járt el, amikor olyan munkálatokat végeztetett el a saját költségén, amelyek az alperes feladatát képezik. A viziközmű társulat tagsága „kényszertagság", így a VI. r. felperesnek számolnia kellett azzal, hogy a társulat vele szemben fizetési kötelezettséget fog megállapítani. Az alperes fellebbezési ellenkérelme I.-II.-III.r. felperesek fellebbezésének elutasítására, és az elsőfokú bíróság részítéletének helybenhagyására irányult annak helyes indokaira tekintettel. Az alperes fellebbezésére tekintettel a IV.r. felperes csatlakozó fellebbezéssel élt és kérte az ítélet perköltségviselésre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását. Kifejtette, hogy teljes egészében pernyertesnek tekintendő, mivel közömbös, hogy a törvényszék a közgyűlési határozat hatálytalanságát csak vele, vagy valamennyi felperessel szemben állapította-e meg. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú döntés eredményeként a két ingatlana tekintetében összesen 10.140.000,-Ft fizetési kötelezettség alól mentesült, ez az összeg tekinthető a pertárgy értéknek. IV.r. felperes ezen összeg után 100 % mértékű pernyertességére tekintettel figyelembe véve a lerótt illeték összegét, és a csatolt megbízási szerződés alapján számolt ügyvédi munkadíjat is - 534.000,-Ft perköltségre jogosult. Ennek viselésére az alperest és az alperesi beavatkozót kérte kötelezni. A IV.r. felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helytálló indokai alapján. Perköltségre is igényt tartott. IV.r. felperes csatolta az alperes intézőbizottságának
  40. március
  41. napján kelt állásfoglalását, amelyben az intézőbizottság tudomásul veszi a Város, ... utca jobb oldalán elhelyezkedő telkek közművesítési munkáinak tulajdonosok általi megkezdését. Az állásfoglalás rögzíti, hogy az érintett telektulajdonosok részközmű-hozzájárulási kötelezettsége nem haladhatja meg a csapadékvíz elvezetés - mint létesítendő viziközmű egységnyi területre jutó arányos költségét. Az intézőbizottság közölte az érintett telektulajdonosokkal, hogy a szennyvízelvezetés és ivóvízellátás viziközművek tekintetében nincs az érintett telektulajdonosnak fizetési kötelezettsége. Az alperes által előadottakkal szemben a fentiekből megállapítható, hogy a közművesítést elvégző tagok nem önkényesen, hanem az intézőbizottság tudtával és beleegyezésével közművesítettek és építkeztek. Magatartásuk a jóhiszeműség és az általános elvárhatóság mércéjét nem sérti. Hangsúlyozta a IV.r. felperes , hogy a viziközművek teljes körű kiépítését az alperes az eltelt több mint egy évtized alatt sem fejezte be. Az alperesi beavatkozó kérte az I-II-III.r. felperesek fellebbezésével támadott részítélet helybenhagyását annak helyes indokai alapján az I.-II.-III.r. felperesek másodfokú perköltségben marasztalása mellett. Cáfolta a felperesek azon állítását, miszerint a 9/
  42. (05.05.) számú határozatról csak az elsőfokú eljárásban szereztek tudomást. A 9/
  43. (05.05.) számú határozat tárgyában a Győri Ítélőtábla előtt folyamatban volt Cgtf.IV.26.078/2010/
  44. számú eljárásban a IV.r. felperes - jelen eljárásban I-II-III.r. felperes képviselője - is kérelmezőként járt el. Rámutatott az alperesi beavatkozó, hogy a 6-7/
  45. (10.29.) számú határozatok érdekeltségi egységre eső hozzájárulást vetettek ki, míg a 9/
  46. (05.05.) számú határozattal az alapszabály
  47. pontjának módosítására került sor, ezért a
  48. évi határozatok formai okból sem lehettek alkalmasak az alapszabály módosítására, mivel ahhoz az alapszabály
  49. pontja legalább 2/3-os többséget kíván. A 26.számú ítélettel szemben az alperes által benyújtott fellebbezéssel egyetértve az alperesi beavatkozó rámutatott, hogy a tagsági jogviszonyból nemcsak a beruházás közvetlen, hanem közvetett (pl. működési) költségei viselésének kötelezettsége is következik. Nem teszi a támadott közgyűlési határozatot hatálytalanná, ha az érdekeltségi hozzájárulás összegét a közgyűlés az egyes telkeken már esetleg megvalósult beruházások körére és mértékére tekintet nélkül határozza meg. A IV.r. felperes csatlakozó fellebbezésére tekintettel alperesi beavatkozó azt hangsúlyozta, hogy a Pp.
  50. §.
(1)bekezdése alapján a beavatkozó által támogatott fél pervesztessége esetén a beavatkozó csak az ellenfélnek a beavatkozással felmerült többletköltségében marasztalható. A IV.r. felperes többletköltségre nem hivatkozott, ezért az alperesi beavatkozó perköltségfizetésre a IV.r. felperes javára nem kötelezhető. Rámutatott, hogy jelen ügyben a pertárgyérték nem meghatározható, ezért téves a IV.r. felperes ügyvédi munkadíj összegével kapcsolatos álláspontja. Kifejtette, hogy a IV.r. felperes elsődlegesen a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását kérte, amely kérelmét az elsőfokú bíróság elutasította. A határozat a vele szembeni hatálytalanságának megállapítására irányuló másodlagos kereseti kérelmének az elsőfokú bíróság helyt adott. A IV.r. felperes teljes pernyertessége az elsőfokú eljárásban nem állapítható meg. A fellebbezések alaptalanok. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a jogvita eldöntéséhez szükséges körben a bizonyítási eljárást lefolytatta, a releváns tényeket és bizonyítékokat feltárta, azokat a Pp. 206. §-ban írtaknak megfelelően értékelve helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetései is helytállóak. A viziközmű társulat közgyűlési határozatainak megtámadására 2010. január 2. napjától kezdődően a Vgtv. 35. §.
(4)bekezdése ad lehetőséget. E szerint a viziközmű társulat tagja a vele szemben megállapított hozzájárulás felülvizsgálatát a taggyűlési határozat közlésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti. A Vgtv. idézett rendelkezése az érdekeltségi hozzájárulás összegét meghatározó taggyűlési határozat megtámadásának lehetőségét nem szűkíti le a jogszabálysértés, vagy alapszabályba ütközés esetére. A hozzájárulást megállapító taggyűlési határozat taggal szembeni hatályon kívül helyezésére a tag és a társulat jogviszonyában rejlő, az érdekeltségi hozzájárulás összegét befolyásoló speciális körülmény bizonyítása esetén is lehetőség van. Helytállóan fejtette ki az elsőfokú bíróság az I-II-III.r. felperesek által hivatkozottak nem adnak alapot a támadott határozat hatályon kívül helyezésére, és ugyanezen okokra hivatkozással a IV.r. felperes kérelme is alaptalan. A Vgtv. 35. §.
(3)bekezdése alapján a tagok által érdekeltségi egységenként fizetendő hozzájárulás összegének maximumát az alapszabály 9/
  1. (05.05.) számú határozattal módosított
  2. pontja 5.300.000,-Ft összegben írja elő. A támadott 15/
  3. (03.28.) számú határozattal megállapított hozzájárulás mértéke (5.070.000,-Ft) az alapszabályba nem ütközik, az ott meghatározott összeget nem haladja meg. A 15/
  4. (03.28.) számú VT határozat teljesítési határidőt fűz az érdekeltségi hozzájárulás - az alapszabály
  5. pontja szerint meghatározott - összegéhez. Az érdekeltségi hozzájárulás összegét meghatározó és azt alapszabályi szintre emelő 9/
  6. (05.05.) számú határozat határidőben történő megtámadása hiányában az ott megjelölt összeg kalkulálásának szempontjai, azok törvényessége nem vizsgálható. Ezért az a felperesi hivatkozás, miszerint az 5.300.000,-Ft érdekeltségi hozzájárulás meghatározására annak figyelembevételével került sor, hogy az alperesi viziközmű társulat a törvényben előírt közfeladatait meghaladó beruházásokat is kivitelezni kíván, jelen eljárásban figyelembe nem vehető. Az érdekeltségi hozzájárulás összege kalkulálásának szempontjai tehát azért nem támadhatók, mert a hozzájárulás összegét rögzítő közgyűlési határozat határidőben történő megtámadására nem került sor. A kivetett összeg felhasználásának törvényessége pedig - a viziközmű társulat működésének és gazdálkodásának törvényessége vizsgálata körében - a Vgtv.
  7. §.
(1)bekezdésébe foglaltak alapján a társulat székhelye szerint illetékes Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozott. Az I.-II.-III. r. felperesek keresete tehát azért nem megalapozott, mert olyan konkrét jogszabályt, alapszabályi rendelkezést, belső szabályzatot, amit a 15/
  1. számú határozat sért nem jelöltek meg. A felperes hivatkozott arra is, hogy a 15/
  2. számú határozat hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy a jogszabálysértő 9/
  3. számú határozaton alapul. A 9/
  4. (05.05.) VK határozat jogellenességére a felperes a jelen per keretei között nem hivatkozhat. A 9/
  5. (05.05) számú határozat bíróság előtti eredményes megtámadására nem került sor. A viziközmű társulat közgyűlése által hozott határozat jogszabályba ütközésének bíróság általi megállapítása és annak hatályon kívül helyezése hiányában a nem támadott határozat „semmisségére" és jogszabálysértő jellegére alappal hivatkozni nem lehet. Annak figyelembevételére, hogy a közgyűlés által hozott határozat jogszabálysértő, csak annak felülvizsgálata iránt indított perben kerülhet sor. Az eredményesen nem támadott közgyűlési határozat érvényesnek és valamennyi taggal szemben hatályosnak tekintendő. Az I.-II.-III.r. felperesek állították , hogy a 9/
  6. (05.05,) számú határozatról nem volt tudomásuk, annak megtámadására csak akkor nyílt lehetőség, amikor annak alapján az alperes a 15/
  7. (03.28.) számú határozattal kivetést foganatosított. A keresetlevél mellékleteként került csatolásra a
  9. 05-én megtartott közgyűlés jegyzőkönyve, valamint a 9/2008.(05.05.) számú határozat is. Így megállapítható, hogy felperesek arról keresetlevelük benyújtásakor kétséget kizáróan tudomással bírtak.( Érintőlegesen utal az ítélőtábla arra a tényre, hogy a
  10. május
  11. napján tartott közgyűlésen IV.r. felperes személyesen jelen volt). Sem a
  12. május 27-én előterjesztett keresetlevél, sem annak
  13. augusztus
  14. napján kelt pontosítása a 9/
  15. (05.05.) számú határozat felülvizsgálatára és hatályon kívül helyezésére irányuló határozott kereseti kérelmet nem tartalmaznak. A felperesek általánosságban érveltek azzal, hogy az alapszabály
  16. pontját módosító határozat álláspontjuk szerint jogszabálysértő, és annak „semmisségére" elsősorban a 15/
  17. (03.28.) számú határozat hatályon kívül helyezésének indokaként hivatkoztak.(
  18. jegyzőkönyv
  19. oldal
(3)bekezdés). A 9/2008.(05.05.) számú határozat jelen eljárásban nemcsak azért nem volt felülvizsgálható, mert a megtámadási határidő elteltével a törvényi rendelkezések erre utólagosan nem adnak lehetőséget, hanem az okból sem, hogy erre irányuló határozott kereseti kérelem - szemben a felperesek által hivatkozottakkal - nem került előterjesztésre. A fentiekből következően a 15/
  1. számú határozat felülvizsgálata iránt indított jelen eljárásban nem bír relevanciával a felperesek azon hivatkozása, hogy az érdekeltségi hozzájárulás összegét meghatározó és az alapszabály
  2. pontját ennek megfelelően módosító 9/
  3. számú határozat meghozatala az ugyanezen tartalmú - és felperesek álláspontja szerinti szintén alapszabály-módosításnak minősülő - 6/
  4. számú határozat hatályon kívül helyezését megelőzően került sor, azaz alperes a hozzájárulás összegét megállapító határozatot jogellenes módon „megkettőzte". Eredményes megtámadás hiányában nincs jelentősége annak sem, hogy 9/
  5. számú határozattal azonos összegszerűségű 6/
  6. (10.29.)számú határozatot a Zala Megyei Bíróság - egyéb tartalmi és alaki jogszabálysértésekre tekintettel - hatályon kívül helyezte. A felperesek fellebbezésében írtakra tekintettel utal az ítélőtábla arra, hogy a 9/
  7. számú határozat megtámadásának nem képezte akadályát, hogy az alapszabály
  8. pontjának módosítását követően, annak alapján érdekeltségi hozzájárulás kivetésére nem került sor. Az akkor hatályos Vgtv.
  9. §.
(1)bekezdése a megtámadásra - jogvesztő határidővel lehetőséget biztosított. A felperesek sérelmezték azon alperesi eljárást, amely során az érdekeltségi hozzájárulás maximális összegét meghatározó és azt alapszabályi szintre emelő 9/
  1. (05.05.) számú határozat, és annak alapulvételével a tagok fizetési kötelezettségét és annak teljesítési határidejét megállapító határozatok meghozatala időben egymástól eltért. Ezt tiltó jogszabályi rendelkezésre azonban nem hivatkoztak. A felperesek kitértek arra, hogy az elsőfokú bíróság nem értékelte azt a körülményt, hogy a támadott 15/
  2. számú határozat alapján a tagok eltérő tartalmú kivetési értesítőket kaptak és ugyanazon határozat alapján terhükre eltérő összegű fizetési kötelezettség került megállapításra. E körben az ítélőtábla utal arra, hogy fizetési kötelezettséget az azt megállapító közgyűlési határozat - jelen esetben a 15/
  3. számú határozat - eredményez. A bírósági felülvizsgálat lehetősége a fizetési kötelezettséget megállapító közgyűlési határozattal szemben áll fenn és nem a tagot erről tájékoztató fizetési értesítő támadható. A fentiekben kifejtett, és a kereseti kérelem alátámasztására nem alkalmas indokokon túl a IV.r. felperes a támadott határozat vele szembeni hatálytalanságának megállapítását arra hivatkozással is kérte, hogy ingatlanai viziközművekkel ellátottak. Az elsőfokú bíróság a Vgtv.
  4. §.
(3),
  1. §. f.) pontja, a vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/
  2. (XII.26.) Kormányrendelet
  3. §.
(3)bekezdése, 12. §.
(2)bekezdés a.) pontja és 7. §.
(3)bekezdés c.) pontja együttes értelmezésével helytállóan állapította meg, hogy a fenti rendelkezések lehetőséget biztosítanak a társulat számára az érdekeltségi hozzájárulás összegének egyes tagokkal szembeni differenciált megállapítására. A IV.r. felperes - alperes által sem vitatott - speciális helyzete, azaz ingatlanainak közművesítettségének ténye a vele szemben megállapított hozzájárulás összegének arányos meghatározását indokolja. A IV.r. felperes által érdekeltségi egységenként nyújtandó 5.070.000,-Ft pénzbeli szolgáltatás az ingatlanok közművekkel ellátottságának figyelembevétele és erre tekintettel a hozzájárulás összegének csökkentése hiányában ellenszolgáltatás nélkül maradna, sértve a Ptk.
  1. §-ban foglaltakat. Az önerőből létesített közművekre tekintettel történő elszámolási igény indokoltságát - a
  2. július 11-én kelt levélben írtak szerint - az alperes sem vitatta. Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra a körülményre, hogy az érdekeltségi hozzájárulás adók módjára behajtható köztartozás, amelynek végrehajtása esetén az abban kiszabott magasabb összeg megfizetése alól a IV.r.felperest az intézőbizottság elnökének levele nem mentesíti. Ezért a közművesítettség figyelembevétele nélkül megállapított érdekeltségi hozzájárulást kivető határozat IV.r. felperessel szembeni hatálytalanságának megállapítása - a Vgtv.
  3. §.
(4)bekezdése alapján - indokolt. A hatálytalanság megállapításával lehetőség nyílt arra, hogy az alperes közgyűlése - a közművesítettségre tekintettel általa is szükségesnek tartott elszámolás keretében - a differenciált összegű érdekeltségi hozzájárulás megállapításának elvét alkalmazva a IV.r. felperes tekintetében a kivetett összeget módosítsa. Az ítélőtábla nem osztotta a IV. r. felperes által elfoglalt, az elsőfokú perköltség viselésével kapcsolatos álláspontot. A nem meghatározható pertárgyérték és a IV.r. felperes részleges pernyertességére tekintettel az elsőfokú bíróság azt helytállóan mérlegelte. A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság megalapozott döntését a Pp. 253. §.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. I.-II.-III.r. felperesek eredménytelen fellebbezésükre tekintettel - felmerült költségeik viselése mellett -a Pp. 78.§.
(1)bekezdése alapján kötelesek megfizetni az alperes részére a 32/2003.(VIII.22.) IM.r. 3.§.
(3)és
(5)bekezdései alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. Az alperes fellebbezése is elutasításra került, azonban az általa IV.r. felperes javára - a fentiekben hivatkozott rendelkezések alapján - fizetendő másodfokú perköltség összegének meghatározása körében az ítélőtábla figyelembe vette a IV.r. felperes eredménytelen csatlakozó fellebbezését is. Az alperes az Itv. 5.§.
(1)bekezdés g) pontja alapján illetékmentes. Győr,
  1. május
  2. napján Dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke . Sarmon Hedvig sk.. Maurer Ádám sk. előadó bíró bíró A kiadmány hitelül: Kiadó:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.