Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.045/2013/
- A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szabó-Nagy Péter ügyvéd (............) által képviselt .......... (.............) felperesnek a dr. Darida Dóra ügyvéd (..........) által képviselt ......... (..........) alperes elleni taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perében a Fővárosi Törvényszék
- szeptember 19-én kelt 11.G.41.704/2010/
- számú ítéletével szemben a felperes fellebbezése folytán - nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tízenötezer) forint összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A négytagú alperesi társaságnak felperes 48 szavazattal, a perben nem álló ...... 300 szavazattal, ....... 192 szavazattal, ....... 60 szavazattal rendelkező tagja. Alperes
- augusztus 23-án taggyűlést tartott. A taggyűlésről felvett jegyzőkönyv szerint a taggyűlésen a leadható szavazatok 100 %-a képviseltette magát. A felperes a taggyűlésen meghatalmazottja (ügyvédjelölt) útján volt jelen, a ...... képviseletében ........ meghatalmazott járt el. Az ügyvezető megállapította a taggyűlés határozatképességét, a taggyűlés megtarthatóságát. Ezt követően a taggyűlés 1-
- sorszám alatt 25 határozatot hozott. Felperes az 1., 3-9., 11-13., és a
- számú határozatok meghozatalához igen szavazatával hozzájárult, a 15-
- és a
- számú határozathozatal során a szavazástól tartózkodott, a 2.,
- és
- számú határozatokra „nem"-mel szavazott, míg a
- számú határozatot egyedül ő támogatta.A jegyzőkönyv a ...... által ........nak adott meghatalmazásra nézve megállapítást, tagi észrevételt nem tartalmazott. A taggyűlésen bemutatott
- augusztus 16-án kelt és
- december 31-ig érvényes meghatalmazás szerint a ......... mint a ...... ügyvezetője meghatalmazta ........ ügyvédet, hogy helyette és nevében egyebek mellett képviselje mint tagot teljes jogkörrel a taggyűléseken. Az okiratot a ......... részéről ....... igazgató írta alá, azon a keltezés helye nem szerepelt. Az aláírás alatti bélyegző szerint ........ hitelesítő tisztviselő („certifying officer")
- augusztus 16-án igazolta, az okiratot aznap előtte írta alá az általa személyesen ismert ....... Az okirat túloldalán lévő egyik hitelesítő pecsét ......... kerületi tisztviselő („district officer") ......
- augusztus 18-án kelt igazolása arra nézve, ...... aláírás ...... ......-i hitelesítő tisztviselő aláírása, míg a másik pecsét a
- augusztus 18-i keltezésű „Apostille". Az apostille szerint az Igazságügyi és Közrendvédelmi Minisztérium részéről ......... tanúsította, a közokiratot ......... írta alá. Felperes
- szeptember 14-én kelt levelével alperestől a jegyzőkönyv kiegészítését kérte, a fenti meghatalmazás alaki és tartalmi hibájára, a képviselet jogosságának kérdéses voltára, valamint a tőkeemelésre tett észrevételeivel. A jegyzőkönyv kiegészítésére nem került sor. Felperes
- szeptember 22-én előterjesztett keresetében a
- augusztus 23án meghozott valamennyi taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését, alperes perköltségben marasztalását kérte. Valamennyi határozat jogsértő voltát abban jelölte meg, a taggyűlés megtartásához, a határozatképességhez a Gt. 142.§
(2)bekezdése szerint szükséges törzstőke, illetve a leadható szavazatok többsége nem volt jelen. E körben arra hivatkozott, a törzstőke 50 %-ával rendelkező, külföldi székhelyű ......-t a taggyűlésen meghatalmazott képviselte, szükséges lett volna a meghatalmazás felülhitelesítése. Tekintve a Gt. a külföldön kiállított meghatalmazásra külön szabályozást nem tartalmaz, ezért a meghatalmazásra a Ctv. szerint alkalmazandó Pp. 69.§
(3)bekezdésében, 198.§ b) pontjában, 196.§ában írtak irányadók. Mivel a meghatalmazás nem tartalmazza a keltezés/kiállítás helyét, így abból az sem állapítható meg, hol készült az okirat, mely külképviseleti hatóságnak kellett volna azt hitelesítenie. Míg a hitelesítés pecsétjén ....... szerepel, addig az okirat fejléce és a társasági szerződés szerint is a ...... székhelye ....... A meghatalmazás a súlyos alaki hibából következően nem felel meg a külföldön kiállított teljes bizonyító erejű magánokirati formának és a Gt. által megkövetelt teljes bizonyító erővel sem rendelkezik. Utalt arra is, a meghatalmazást a taggyűlésen ugyan megtekinthette, de arról kérése ellenére sem kapott másolati példányt, a taggyűlésen tett észrevétele pedig felhívás ellenére sem került jegyzőkönyvbe foglalásra. A fentieken túl a 10. számú határozat Gt. 153.§-ába, míg a 14. számú határozat Gt. 49.§
(4)bekezdésébe ütközését is állította. A
- november 22-ét követően benyújtott beadványában további jogsértésekre is hivatkozott, így egyebek mellett arra is, alperes ügyvezetője, ........ és az általa képviselt alperes tévedésben tartotta az alperes ügyeit illetően, ellehetetlenítették a gazdálkodásra rálátását, mindent megtettek, szavazatait tévedésben tegye meg. A taggyűlési határozatokat az is önmagában jogsértővé teszi, ........ ügyvédnek „nem volt meghatalmazása", a meghatalmazás fejlécében szereplő ....... címhez képest a ........ „apostille" nem fogadható el, mivel az okiratot a származás szerint illetékes hatóságnak kell tanúsítvánnyal ellátnia. A bíróságnak vizsgálnia kell a meghatalmazás összes törvényi feltételét. Alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte. Állította, felperest a keresetindítás joga nem illeti meg azon határozatok tekintetében, melyek meghozatalához szavazatával hozzájárult. Vitatta a meghatalmazás alaki hiányosságát. Egyebek mellett utalt arra, ..... meghatalmazását a ...... ügyvezetője, a ......... ........ cég adta, .......on. Állította, a meghatalmazás külföldi közokiratnak tekintendő, az diplomáciai felülhitelesítés nélkül is érvényes, ugyanis megfelel a Hágai Egyezmény
- és
- cikkében írt alaki követelményeknek, azaz az egyezményben előírt hitelesítési záradékkal „Apostille"-lal szabályszerűen ellátott. Az
- cikk szerint ha a tanúsítvány szabályszerűen ki van töltve, bizonyítja az aláírás valódiságát, azt, hogy az aláíró személy milyen minőségben járt el. Ebből következően nem is kellene igazolni az „Apostille"-lal ellátott meghatalmazást aláíró személy képviseleti jogosultságát. A hágai egyezménynek ....... és Magyarország is részese, a két állam között azonban az
- évi
- tvr-rel kihirdetett polgári és bűnügyi jogsegélyszerződés is létrejött, melynek
- cikke értelmében az egyik szerződő fél területén kiállított, vagy annak hatósága által hatáskörén belül a megszabott alakiságoknak megfelelően hitelesített okiratok nem szorulnak további hitelesítésre. A Pp. 195.§
(8)bekezdése is úgy rendelkezik, a magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében felülhitelesítésre nincs szükség. ..... tehát jogszerűen képviselte a .......-t, így a teljes törzstőke képviselve volt, a taggyűlés határozatképesnek minősült, jogszerű határozatokat hozott. Vitatta, hogy a
- és
- számú határozatok a felperes által megjelölt további okokból is jogsértőek lennének. Hivatkozott arra is, társasági határozat felülvizsgálata iránti perben a jogvesztő
- november 21-i határidő elteltével a kereset nem terjeszthető ki korábban nem hivatkozott ténybeli és jogi alapokra, a felperes a diplomáciai felülhitelesítés hiányán túl más ténybeli alapra nem hivatkozhat. Mindennek ellenére a felperes jogvesztő határidőn túl előterjesztett valamennyi állítását vitatta. A bizonyítási indítványok teljesítését ellenezte azok per eldöntése szempontjából szükségtelen volta miatt. Okiratokat csatolt annak igazolására, a meghatalmazás kiállításakor a ...... képviseletére a ......... igazgatója volt jogosult, míg a .........-t ....... képviselte. .......
- április 5-én kelt nyilatkozatát, mellyel ........ alperes
- év során tartott taggyűlésein tett nyilatkozatait és eljárásait utólag a ........., illetőleg utóbb a ....... képviseletére jogosulttá vált ...... igazgatójaként is jóváhagyta. (Az elsőfokú bíróság
- január 14-én kelt
- sorszámú végzésével az alperes bizonyítási terhévé tette annak igazolását, a ...... törvényes képviselője a ........., amelynek nevében ....... aláírásra jogosult volt.) Az elsőfokú bíróság
- szeptember 19-én kelt 11.G.41.704/2010/
- számú ítéletével a
- augusztus 23-i
- és
- számú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest 13.500 forint perköltség megfizetésére. Az ítélet indokolása szerint az alperes által csatolt okiratokból és azok hiteles magyar nyelvű fordításából egyértelműen megállapítható, ....... a ...... ügyvezetését ellátó cég képviseletében aláírhatott. ..... meghatalmazását ez a személy írta alá, aki később tett nyilatkozatában külön is jóváhagyta ........ jognyilatkozatait. ..... által felhasznált meghatalmazás mindenben megfelelt az
- évi
- tvr-rel kihirdetett Hágai Egyezménynek. E körben az Egyezmény 2., 3.,
- és
- cikkét, valamint a Gt. 142.§
(1)bekezdését idézte azzal, az egyezmény ezen rendelkezései alapján a ........ részére adott meghatalmazás külföldön kiállított közokiratba lett foglalva, ami alapján a meghatalmazott a taggyűlésen gyakorolhatta a tagsági jogokat. Az alperes taggyűlése tehát a Gt. 142.§
(2)bekezdés alapján határozatképes volt, mivel a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve volt. A Gt. nem teszi kötelezővé a jogi képviseletet, így nincs jelentősége annak, ........ ügyvédi tevékenységet végez. Mindezek alapján a kereset meghatalmazás érvénytelensége okából megalapozatlan. Rámutatott, mivel felperes nem hivatkozott a Gt. 45.§
(3)bekezdésében írt jogvesztő határidőn belül tévedésre, megtévesztésre, jogellenes fenyegetésre, így nem illeti meg a keresetindítás joga azon határozatok vonatkozásában, amelyek meghozatalához szavazatával hozzájárult. A bírói gyakorlat szerint a jogvesztő határidő leteltét követően előterjesztett további tényállításokat, jogszabályi hivatkozásokat a bíróság nem vizsgálja, tekintve, az tartalmatlanná tenné a törvényben írt jogvesztő határidő jogintézményét. Figyelemmel arra, felperes a jogvesztő határidőn belül megalapozottan hivatkozott a 10. és 14. számú határozatok jogsértő voltára, ezért azok hatályon kívül helyezésének volt helye a Gt. 46.§
(1)bekezdése alapján. Az ítélet keresetet elutasító rendelkezésével szemben felperes fellebbezett jogi képviselő útján. Pontosított fellebbezésében az ítélet részbeni megváltoztatását, a 15-
- számú, és
- számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, alperes első- és másodfokú együttes perköltségben marasztalását kérte. Előadta, a jegyzőkönyv nem a Gt. 146.§-ának megfelelő módon készült. A meghatalmazás másolati példányának kiadására vonatkozó kérelme nem került jegyzőkönyvbe foglalásra, és az sem, már a taggyűlés kezdetekor kifogásolta a meghatalmazást alaki- és tartalmi okokból. Változatlanul vitatta a meghatalmazás érvényességét a kifejtett okokból, utalva arra, a meghatalmazás egyértelműen ügyvédi meghatalmazás, melynek elfogadása elmaradt. A meghatalmazás érvénytelensége kihat a taggyűlésen jelenlévők számára, ezáltal a határozatképességre, a taggyűlési határozatok jogsértő jellegére. Állította, a Gt. 146.§
(1)bekezdésébe ütközése szintén kihat a határozatok jogszabályba ütközésére is. A meghatalmazás tekintetében elsősorban továbbra is annak alaki érvénytelenségére hivatkozott, illetőleg arra, a tag képviseletében aláíró személy aláírói minősége, valamint az, hogy az aláírás tőle származik, kétséges. A képviseleti jogosultság igazolásának elmaradása, a szavazati arányok hibás megállapítása ugyancsak jogsértővé teszik a taggyűlésen elfogadott határozatokat. Későbbi vizsgálattal a taggyűlés jogsértő jellege nem orvosolható, a meghatalmazott eljárási jogosultsága később már nem igazolható. Mivel a képviselet igazolása csak az első fokú eljárásban történt, így a taggyűlési határozatok jogsértőek. Az érvénytelenséggel kapcsolatos, első fokú eljárásban előadott álláspontját fenntartotta. A tőkeemelés színlelt volta körében az első fokú eljárásban előadottakat ismételte meg, utalva az alperesi ügyvezető és közte fennállt élettársi kapcsolatra, tagsági viszonya megszüntetésére vonatkozó egyeztetési tárgyalásokra, az őt megillető
- évi osztalékra, melynek kifizetése ez idő szerint sem történt meg részére. Változatlanul hivatkozott szándékos megtévesztésére, tévedésben létére, tagi jogai gyakorlásának ellehetetlenítésére. A tagoknak ugyanis nem a törzstőke felemelése és az általuk megjelölt gazdasági cél elérése volt a céljuk, hanem a jogai korlátozása, a közös gazdasági tevékenységből való kizárása. A ...... utcai építkezés befejezéséhez nem volt szükséges tőkét emelni, ez indokolja a ...... utcai adásvétel utólagos jóváhagyásának felülvizsgálatát is. A színleltséget és a jogszabálysértést igazolja az a körülmény, az alperes korlátozta elsőbbségi jogait. Semmisségre, a taggyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perben is bárki határidő nélkül hivatkozhat. A taggyűlés a
- számú határozatával úgy döntött, a tőkeemelésben törzsbetétei arányától eltérően 1 %-kal jogosult elsőbbségi jogával élni, de ezzel sem érhette volna el az 5 %-os küszöböt. Az elsőbbségi jog korlátozása a tagok közül kizárólag az ő jogait csorbította. Az osztalék kifizetésének felfüggesztése körében előadta, az osztalék visszatartása alaptalan, továbbá szintén a megszerzett jogait sérti. Csakis egyhangú szavazás mellett lett volna ez a határozat meghozható. A fellebbezés kiegészítésében arra hivatkozott, a külföldi társaságok létezését és képviseleti jogosultságát a cégeljárásban adó- és járulékfizetési, valamint bejegyzési igazolással kell bizonyítani. Az eljárási képességet és a képviseleti jogosultságot a meghatalmazás keltekor és a meghatalmazás alapján történő eljárás során is vizsgálni kell, ezen időpontokban is fenn kell állnia a meghatalmazó jog- és cselekvőképességének. Az alperes által csatolt iratok egyrészt nem igazolják, a meghatalmazásban megjelölt időtartam alatt vagy a meghatalmazás keltekor és a meghatalmazott eljárásakor a tag jogok és kötelezettségek alanya lehetett. „Nem lehet véletlen, hogy alperes cégmásolatot vagy a cégnyilvántartás hiteles igazolását nem tudta becsatolni." A ......... tagot nyilvántartó hatóság internetes oldalán olyan adat található, mely a társaság működésének felfüggesztésére utal, mivel a közzétételi kötelezettségét nem teljesítette. A taggyűlés alkalmával a tag képviseletében eljáró személy eljárási jogosultságát vizsgálni kell. A ......... meghatalmazottja, illetve jelen perben alperes nem igazolta, érvényes a meghatalmazás és hogy a meghatalmazó jogokat szerezhet és kötelezettséget vállalhat, illetve személyes joga szerint jog- és cselekvőképes. Utalt arra is, az osztalék kifizetésével késedelemben lévő társaság utóbb már nem orvosolhatja a késedelmet a tag osztalékra való jogát csorbító taggyűlési határozattal. Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet fellebbezett rendelkezései helybenhagyását kérte. Előadta, felperes keresetlevelében a
- augusztus 23-i határozatok tekintetében a kérelme indokául csak a külföldi tagjának meghatalmazása érvénytelen voltát jelölte meg, mert abból a keltezés helye nem tűnt ki, és nem volt rajta diplomáciai felülhitelesítés, így a taggyűlés nem volt határozatképes. A további kifogásait csak a 90 napos határidőt jóval túlmenően terjesztette elő, ezért azok a társasági határozatok felülvizsgálata iránti perekben kialakult gyakorlat szerint nem voltak figyelembe vehetők. Hangsúlyozta, az elsőfokú bíróság a határidőben előterjesztett indokokkal kapcsolatban helyesen állapította meg a kereset alaptalanságát, mivel a külföldi tag meghatalmazása érvényes, az mindenben megfelelt a Hágai Egyezménynek, diplomáciai felülhitelesítés nem volt szükséges. Utalt arra is, az elsőfokú bíróság a Gt. 45.§
(4)bekezdésében írtakat csak az „igen" szavazatok körében vette figyelembe, de ez a rendelkezés valamennyi határozatra alkalmazható lenne, hiszen zömében a felperes által megtárgyalni kért napirendi pontok kerültek megbeszélésre, felperes a határozatképességgel kapcsolatban pedig kifogást nem jelzett. A taggyűlés megtartásához hozzájárult, valamennyi határozat meghozatalában részt vett, ezért határozatképtelenségre hivatkozva nem is kérhetné a határozatok felülvizsgálatát. Felperes a határozatokat valójában az ügyvezetővel keletkezett magánjellegű vitája miatt támadja folyamatosan. A fellebbezés az alábbiakra tekintettel megalapozatlan. A gazdasági társaságok szervezetére, működésére nézve a társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) tartalmaz rendelkezést. gazdasági A Gt. 142.§
(1)bekezdése kimondja, a taggyűlésen a tagot meghatalmazott személy is képviselheti. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A törvény szerint tehát a szervezeti jogok (a legfőbb szerv ülésén részvétel, szavazás) érvényes meghatalmazás alapján meghatalmazott útján is gyakorolhatók. Érvénytelenné a meghatalmazott eljárását csakis az érvényes meghatalmazás hiánya teszi. A törvény ugyanakkor a továbbiakban a meghatalmazotti képviseletre nézve rendelkezést nem tartalmaz, így nem szabályozza a képviseleti jog igazolásának, a meghatalmazás bemutatásának, vizsgálatának módját sem. Az okiratok bizonyító erejére nézve a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) tartalmaz rendelkezést. A 195.§
(1)bekezdése szerint az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. A
(7)bekezdés szerint a közokiratot az ellenkező bebizonyításáig valódinak kell tekinteni. A
(8)bekezdés pedig úgy rendelkezik, a jelen szakasz rendelkezéseit a külföldi közokiratra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a kiállítás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság felülhitelesítette. E jogszabályhely azonban azt is kimondja, a magyar állam által kötött eltérő nemzetközi megállapodás esetében a felülhitelesítésre nincs szükség. Magyarország és a .......i Köztársaság egyaránt részese az
- évi
- törvényerejű rendelettel kihirdetett a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában,
- október 5-én kelt egyezménynek. Az
- cikk d) pontja értelmében közokiratnak minősül a magánokiratokon lévő aláírások hitelesítése is, míg a
- cikk szerint mindegyik szerződő állam mentesíti a felülhitelesítés kötelezettsége alól a területén felhasználásra kerülő, az egyezmény hatálya alá eső okiratokat. A
- cikk szerint annak igazolására, az aláírás valódi, hogy az aláíró személy milyen minőségben járt el, alakiságként csak azt lehet megkövetelni, hogy az okirat származása szerint illetékes hatóság kiállítsa a tanúsítványt. Az
- cikk szerint, ha a tanúsítvány szabályszerűen ki van töltve, bizonyítja az aláírás valódiságát, azt, hogy az okiratot aláíró személy milyen minőségben járt el. A tanúsítvány (Apostille) mintáját az egyezmény melléklete tartalmazza. A .......i Köztársaság illetékes hatósága által a Hágai Egyezmény melléklete szerinti tanúsítvánnyal ellátott, taggyűlésen történő képviseletre vonatkozó meghatalmazás tehát felülhitelesítés nélkül is közokiratnak minősül, s mint ilyen a Pp. idézett rendelkezései szerint teljesen bizonyítja az abban foglalt nyilatkozat megtételét. A Gt. 146.§
(1)bekezdés úgy rendelkezik, a taggyűlésről az ügyvezető jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A 45.§
(1)bekezdése értelmében a gazdasági társaság bármely tagja kérheti a társaság szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát a határozat Gt. vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetve a társasági szerződésbe ütközése esetén. A
(3)bekezdés szerint a jogsértő társasági határozat bírósági felülvizsgálata iránti pert a határozatról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kell megindítani, a határozat meghozatalától számított kilencvennapos jogvesztő határidő elteltével a határozatot akkor sem lehet keresettel megtámadni, ha a perlésre jogosulttal azt nem közölték, illetve arról addig nem szerzett tudomást. A keresetindítási határidő jogvesztő jellegéből pedig az következik, hogy annak lejártát követően már nincs jogszabályi lehetőség a kereset módosítására, a keresettel támadott határozatok hatályon kívül helyezésére alapul szolgáló további, újabb jogszabálysértések megjelölésére, a már megjelölt jogszabálysértéseket megalapozó újabb indokok, okok előadására. Mindazon okot tehát, amelyre tekintettel a fél a határozatokat jogsértőnek, társasági szerződésbe ütközőnek véli, a határozat meghozatalától számítva legkésőbb kilencven napon belül elő kell adnia, meg kell jelölnie. Az ezt követően előadott újabb okok, indokok a kereset elbírálásakor figyelmen kívül hagyandók. A Gt. 45.§
(3)bekezdésében és a Pp. 235.§
(1)bekezdésében írt korlátból következően pedig, a fellebbezésben előadott ilyen indokok úgyszintén nem vehetők figyelembe. Az
(4)bekezdés szerint a keresetindítás joga nem illeti meg azt a személyt, aki a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. Az adott ügyben felperes a 90 napos jogvesztő határidőn belül, 2010. november 22ig az alperes 2010. augusztus 23-án meghozott valamennyi taggyűlési határozata jogsértő voltát a taggyűlés Gt. 142.§
(2)bekezdésében írt határozatképessége hiányában jelölte meg, melynek alapjául a ...... tag ........nak a taggyűlésre adott képviseleti meghatalmazása érvénytelenségére hivatkozott. A meghatalmazás érvénytelenségét pedig a felülhitelesítés és a keltezés helye hiányából állította. Hivatkozott továbbá arra is, a jegyzőkönyv nem tartalmazta a taggyűlésen tett észrevételeit. A fent kifejtettek szerint tehát csakis ezen hivatkozások lettek volna vizsgálhatók, tévedett ezért az elsőfokú bíróság, amikor a külföldi tag képviseletének, a meghatalmazást aláíró személy (.......) aláírási jogosultságának a vizsgálatába is bocsátkozott. Helytálló álláspontra helyezkedett ugyanakkor, amikor az idézett jogszabályi rendelkezéseket helyesen értelmezve a külföldi tag által adott, a Hágai Egyezménynek megfelelő alakisággal ellátott meghatalmazást a felperes által hivatkozott keltezés és felülhitelesítés nélkül is érvényes közokiratnak tekintette, s ebből következően a ...... taggyűlésen történt szabályszerű képviseletét, a taggyűlés határozatképességét állapította meg. A Fővárosi Ítélőtábla rámutat, a határozatok jogszerűségét az a körülmény, hogy a jegyzőkönyv nem tartalmazza felperes jogi képviselője útján tett meghatalmazásra vonatkozó alaki, tartalmi kifogásait, egyáltalán nem érinti. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a jogvesztő határidőn belül hivatkozott okokból a határozatok nem jogsértőek, s arra is helyesen utalt, a felperest nem illeti meg a keresetindítás joga azon határozatok tekintetében, amelyekhez szavazatával hozzájárult. Ezen megállapításai jogkövetkezményét pedig - a 10. és 14. számú határozatok kivételével, melyeket a jogvesztő határidőn belül előadott további okból jogsértőnek talált -, valamennyi határozat tekintetében helyesen vonta le a kereset elutasításával. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest az alperes 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltsége megfizetésére. Budapest,
- június
- . Rózsa Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rutkai Éva s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Oláhné Sárközi Veronika bírósági ügyintéző . Molnár József s.k. bíró