A határozat elvi tartalma: A tűzeset folytán elhullott állatok tetemeinek elszállítási és ártalmatlanítási költségeit főszabály szerint az állatok tulajdonosának kell viselni. Pfv.V.20.962/2012/
- A Kúria a dr. Dubravcsik Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a Vargáné dr. Magony Margit ügyvéd által képviselt alperes ellen 1.100.000 forint és járulékai megfizetése iránt a Battonyai Városi Bíróságon 4.P.20.188/
- számon folyamatban volt perében a Gyulai Törvényszék 2.Pf.25.899/2011/
- számú közbenső ítélete ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi k ö z b e n s ő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperes részére 15.000 (Tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy az felülvizsgálati eljárási adóhatóságtól. alperes illeték 40.000 (Negyvenezer) forint visszatérítésére jogosult az Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes állattartó telepén
- december 23-án az éjszakai órákban tűz keletkezett, amelynek következtében 18 db szarvasmarha és 2 db ló elpusztult. Az állati tetemeket az alperes az állategészségügyi hatóság felhívására beszállította a gyepmesteri feladatokat ellátó felperes telephelyére. A felperes keresetében 1.100.000 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy ártalmatlanná tette és megsemmisíttette az elhullott állatok tetemeit, az alperes azonban e munkálatok ellenértékét nem fizette meg a részére. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította, a másodfokú bíróság azonban közbenső ítéletében megállapította, hogy az alperes tulajdonát képező, a
- december 23-án keletkezett tűzeset következtében elhullott állatok tetemének elszállításával és ártalmatlanná tételével felmerült költségeket az alperes köteles viselni. A költségek összege vonatkozásában az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására utasította. A jogerős közbenső ítélet indokolása szerint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
- évi XLVI. törvény
- §
(1)bekezdése értelmében az elhullott állat tetemének elszállításáról és ártalmatlanná tételéről a tulajdonos köteles saját költségén gondoskodni. A perbeli tűzeset következtében elhullott állatok tetemeinek elszállításával és ártalmatlanná tételével kapcsolatban felmerült költségeket ezért az alperesnek kell viselnie. Az alperest terhelő költségek pontos összegének megállapítása érdekében azonban további bizonyítás szükséges. A másodfokú bíróság ezért közbenső ítéletével megállapította az alperes fizetési kötelezettségének fennállását, az összegszerűség tekintetében pedig az elsőfokú bíróságot a per további tárgyalására utasította. A jogerős közbenső ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a 2008. évi XLVI. törvény 19. §
(1),
(2)és
(3)bekezdését, 34. §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontját, 46. §
(1)bekezdését, valamint a Pp. 206. §
(1)bekezdését. A másodfokú bíróság ugyanis figyelmen kívül hagyta, hogy az állategészségügyi hatóság a 2008. évi XLVI. törvény 34. §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontjai alapján ... hívta fel az állati tetemek ártalmatlanítására, őt pedig a felmerült költségek viselésére még részben sem kötelezte. A törvény 19. §
(1),
(2)és
(3)bekezdéseinek alkalmazására ezért a perbeli esetben nem kerülhet sor. Megjegyezte, hogy ... a
- december 27-én kelt feljegyzéséből kitűnően ténylegesen vállalta is az ártalmatlanítás költségeinek viselését, és az intézkedő állatorvosok is úgy nyilatkoztak, hogy a költségeket nem neki kell viselnie. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartására irányult. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős közbenső ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. Az állategészségügyi hatóság a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott ... számú határozatát visszavonta, így az e határozatban foglaltak annak megítélése során, hogy a perbeli állati tetemek ártalmatlanításának költségeit kinek kell viselnie, nem vehetők figyelembe. Nem kerülhet sor e vonatkozásban a
- évi XLVI. törvény
- §
(3)bekezdés
- a)és
- b)pontjaiban foglaltak alkalmazására sem. E szabályok ugyanis járványveszély esetén, illetve az emberre is veszélyes betegségben elhullott vagy emiatt leölt állatok tetemei, valamint a járványügyi szempontból szigorúbb intézkedést igénylő állati eredetű melléktermékek, fertőzött anyagok, eszközök tekintetében irányadóak. Az alperes tulajdonát képező állatok viszont nem vitásan tűzeset következtében pusztultak el, így a törvény 34. §
(3)bekezdése alkalmazásának feltételei nem állnak fenn. A jelen esetben - a másodfokú bíróság helyes álláspontjának megfelelően - a szállítási és ártalmatlanítási költségek viselését illetően a törvény 19. §
(1)bekezdésében foglaltakat kell alapul venni. Eszerint az állati eredetű melléktermék - így különösen az elhullott állat tetemének - tulajdonosa saját költségén köteles annak elszállításáról, ártalmatlanná tételéről az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban előírt módon gondoskodni, az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet - annak felhívására - az állati eredetű melléktermék ártalmatlanná tételének jogszabályban meghatározott módon történő végrehajtásáról e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint tájékoztatni. A perbeli tűzesetben elhullott állatok elszállításának és ártalmatlanná tételének költségeit tehát - a jogerős közbenső ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően - az alperesnek kell viselnie. Azt pedig az alperes a per során kétséget kizáróan nem bizonyította, hogy e költségek megfizetését tőle ..., vagy más személy átvállalta, illetve, hogy e költségek megfizetése alól részben vagy egészben mentesítették. Ennek igazolására ugyanis a perben keletkezett, a felülvizsgálati kérelemben is említett bizonyítékok nem voltak elegendőek. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. A felülvizsgálati eljárás illetéke - mivel az alperes közbenső ítélet ellen terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(1)bekezdés b) pontjának második fordulata és 50. §
(1)bekezdése alapján 70.000 forint volt. Az alperes azonban az illetékalap téves számítása folytán a felülvizsgálati kérelmén a szükségesnél több illetéket rótt le illetékbélyegben. Az Itv. 80. §
(1)bekezdés g) pontja értelmében ezért az alperes kérheti az illetékkülönbözet visszatérítését. Az elsőfokú bíróság e határozatot a visszatérítés érdekében az Itv. 81. §
(2)bekezdése alapján megküldi a székhelye szerint illetékes állami adóhatóság részére. Budapest,
- május
- Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró