← Magyarország

Pfv.21013/2012/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésének (felülmérlegelésnek) nincs helye. Pfv.V.21.013/2012/

  1. A Kúria a dr. Dapsy Roberta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Máté Péter ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Bicskei Városi Bíróságon 1.P.20.026/
  2. szám alatt folyamatban volt, és a Székesfehérvári Törvényszék 1.Pf.22.062/2011/
  3. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 259.200 (Kettőszázötvenkilencezer-kettőszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A perben nem szereplő ... gépjárművet kívánt vásárolni. A vételár megfizetéséhez szükséges kölcsön felvételére azonban nem volt lehetősége, mivel BAR listán szerepelt. Kérésére ezért ... vásárolta meg saját nevében a ... frsz-ú ... típusú gépkocsit úgy, hogy
  4. február 23-án 2.719.500 forint kölcsönt vett fel a felperes jogelődjétől. A kölcsönszerződés biztosítására a szerződő felek a felperes jogelődje javára vételi jogot alapítottak és elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. ... a gépjárművet
  5. február 23-án ... rendelkezésére bocsátotta, aki
  6. nyarán értékesítette a gépkocsit az alperes részére. A kölcsönszerződés adósa a kölcsön törlesztésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. Ezért a felperes jogelődje
  7. augusztus 15-én azonnali hatállyal felmondta a szerződést, és bejelentette vételi joga gyakorlását. A gépjárművet azonban nem tudta birtokba venni, a jármű ugyanis ismeretlen helyre került. Az üggyel összefüggésben megindult büntetőeljárások során a bíróság ... hitelsértés vétségében, ... felbujtóként elkövetett csalás bűntettében, az alperest pedig csalás bűntettében bűnösnek találta. Mindezeket követően a felperes fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperessel és ... szemben 2.591.786 forint és járulékai vonatkozásában. A kibocsátott fizetési meghagyás ... kötelezettel szemben
  8. június 12-én jogerőre emelkedett, az alperes azonban a fizetési meghagyással szemben ellentmondást terjesztett elő. Az így perré alakult eljárásban a felperes keresetében 2.591.786 forint és járulékai - ... egyetemleges - megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Tagadta, hogy ő vásárolta meg a gépjárművet ..., állítása szerint csupán közvetítőként működött közre a gépjármű értékesítésében. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy ... egyetemlegesen fizessen meg a felperes részére 2.591.786 forintot és járulékait. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes és jogi képviselője által az elsőfokú eljárás első szakaszában tett nyilatkozatok, valamint a perben és a korábbi büntetőeljárás során meghallgatott tanúk vallomásai alapján megállapítható volt, hogy az alperes nem csupán közvetítőként járt el a gépjármű értékesítése során, hanem maga vásárolta meg a gépkocsit .... Legkésőbb a vele szemben indult büntetőeljárás során tudomást kellett szereznie az alperesnek arról is, hogy a gépjármű vonatkozásában a felperest vételi jog illeti meg. Elvárható lett volna ezért, hogy tájékoztassa a felperest a gépjármű hollétéről, és ezáltal lehetővé tegye, hogy a felperes hozzájusson a kölcsönügylet biztosítékához. Mivel e kötelezettségének az alperes nem tett eleget, köteles a felperes kárát megtéríteni. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Be.
  9. §

(2)és
(4)bekezdéseit, valamint a Ptk. 339. §
(1)bekezdését. A büntetőeljárás során ugyanis vádlottként jogszerűen tagadhatta meg a vallomástételt a gépjármű hollétének kérdésében. A vallomástétel megtagadására hivatkozással ezért a kártérítési felelőssége nem állapítható meg. A gépkocsi egyébként is még a büntetőeljárás megkezdését megelőzően kikerült a birtokából, és annak további sorsa ismeretlen volt a számára. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A bíróság a bizonyítékok helyes értékelésével, a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy az alperes megvásárolta a perbeli gépkocsit .... Ezt ugyanis az alperes, illetve jogi képviselője által az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatok, valamint a perben és a büntetőeljárás során meghallgatott tanúk vallomásai megfelelően alátámasztották. A bizonyítékok eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésére) pedig a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. Erre figyelemmel az alperesnek - mint új tulajdonosnak - a gépjármű hollétéről is tudnia kellett. A büntetőeljárás során a terhelt a Be. 117. §
(2)bekezdéséből kitűnően valóban megtagadhatja a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást. Ez azonban nem mentesítette az alperest azon kötelezettségének teljesítése alól, hogy a vételi jog jogosultját, a felperest megfelelően tájékoztassa a gépkocsi fellelhetőségéről, és így lehetővé tegye a felperes számára igénye kielégítését. Miután az alperes e kötelezettségének nem vitásan nem tett eleget, a bíróság a Ptk. 339. §
(1)bekezdésének helyes alkalmazásával, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok megsértése nélkül kötelezte kártérítés fizetésére. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a felperesnek megtérítést igénylő költsége nem merült fel, ezért erről a Kúriának nem kellett rendelkeznie. Az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése értelmében az alperes köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.