← Magyarország

Pfv.21118/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bizonyítékok eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésre) a felülvizsgálati eljárásban nem kerülhet sor. Pfv.V.21.118/2012/

  1. A Kúria a dr. Földesi Ferenc ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. felperesnek a dr. Cserpák Judit ügyvéd által képviselt alperes ellen vállalkozói díjtartozás fenn nem állásának megállapítása iránt a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon 10.a.G.40.110/
  2. szám alatt folyamatban volt, és a Szegedi Ítélőtábla Pf.III.20.696/2011/
  3. számú ítéletével befejezett perében az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az I.r. és a II.r. felperes részére együttesen 100.000 (Egyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, felhívásra 413.600 (Négyszáztizenháromezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes a közte és a felperesek között létrejött vállalkozási szerződés alapján elvégezte egy családi ház kivitelezési munkáit. Az építési munka elvégzéséért a felperesek - több részletben 17.000.000 forintot fizettek meg az alperes részére. A felperesek keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a vállalkozási szerződésből eredően további fizetési kötelezettségük nem áll fenn az alperessel szemben. Kérelmüket azzal indokolták, hogy az alperes az ingatlanukra vonatkozóan zálogjog érvényesítése iránt közigazgatási eljárást kezdeményezett arra hivatkozva, hogy az őt megillető vállalkozói díjat maradéktalanul nem fizették meg. A kért megállapítás - az előadásuk szerint - jogaik megóvása érdekében, a zálogjog bejegyzésének elkerüléséhez szükséges. Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Viszontkeresetet is előterjesztett a felperesekkel szemben, amelyben egyrészt 3.261.304 forint hátralékos vállalkozói díj, másrészt a pótmunkák ellenértékének áfa tartalma címén 875.078 forint és járulékai megfizetésére tartott igényt. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet és a viszontkeresetet egyaránt elutasította, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta. A jogerős ítélet indokolása szerint az alperes az elvégzett építési munkára tekintettel - a rendelkezésre álló okiratokból kitűnően 16.261.619 forint vállalkozói díj megfizetésére tarthatott igényt. A pótmunkák ellenértéke után az általa 875.078 forintban meghatározott általános forgalmi adó megfizetését viszont megalapozottan nem követelheti. Ilyen összegű áfát is magában foglaló számlát ugyanis a pótmunkák díjáról nem állított ki, így áfa címén a felperesek teljesítésre nem kötelezhetők. A vállalkozói díj összegéből az alperes - a jogerős ítélet indokolásában kifejtettek szerint - 13.000.000 forint átvételét a per során elismerte, további 4.000.000 forint átadását pedig a
  4. október 16-án kelt banki bizonylatra rávezetett alperesi elismerő nyilatkozat igazolja. Az elismerő nyilatkozattal szemben a 4.000.000 forint átvételének egyértelmű cáfolatára alkalmas bizonyíték nem keletkezett. Megállapítható ezért, hogy a felperesek vállalkozói díj jogcímén 17.000.000 forintot adtak át az alperes részére. Erre figyelemmel az alperes további vállalkozói díj megfizetésére megalapozottan nem tarthat igényt. A jogerős ítélet ellen - annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezésének megváltoztatása, és a viszontkeresetének helyt adó döntés meghozatala iránt - az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
  5. §-át és
  6. §át. A bíróság ugyanis iratellenesen állapította meg, hogy
  7. október 16-án 4.000.000 forintot átvett a felperesektől. Ezen a napon az állítása szerint csupán az ekkor kiállított készpénzfizetési számlában feltüntetett 2.000.000 forint átvételére került sor, további 4.000.000 forintot a felperesek nem adtak át a részére. Nem vitatta, hogy ügyvezetője egy banki bizonylatra rávezetett írásbeli nyilatkozatában elismerte a 4.000.000 forint átvételét. A nyilatkozatot azonban az ügyvezető azért tette meg, mert annak nem tulajdonított jelentőséget, és egyébként is sötétben, egy gépjárműben ülve került sor a nyilatkozat aláírására, így annak szövegét az ügyvezető nem is látta, el sem olvasta. Megjegyezte, hogy
  8. október 16-án nem is állt fenn a felpereseknek az akkor átadott 2.000.000 forinton felül további 4.000.000 forint összegű fizetési kötelezettségük, így nem is életszerű az, hogy a felperesek ilyen kifizetést teljesítettek volna. Szerinte a 4.000.000 forint átadását egyébként a felperesek saját perbeli nyilatkozatai sem támasztják alá. Ettől függetlenül abban az esetben, ha mégis megállapítható volna, hogy
  9. október 16-án nem 2.000.000 forintot, hanem 4.000.000 forintot adtak át a részére, a felpereseknek 1.261.304 forint összegű fizetési kötelezettségük változatlanul fennmaradna. Végül előadta, hogy a pótmunkák díjáról is ki fogja állítani számláját, így a felperesek az ezzel kapcsolatos áfa összegét, 875.078 forintot is kötelesek megtéríteni. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme hatályában való fenntartására irányult. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati eljárás eredményeként megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A bíróság a bizonyítékok helyes értékelésével, a Pp.
  10. §

(1)bekezdésének megsértése nélkül állapította meg, hogy a felperesek összesen 17.000.000 forint vállalkozói díjat fizettek meg az alperes részére. 13.000.000 forint több részletben történt átvételét (beleértve a
  1. október 16-án kiállított számlán feltüntetett 2.000.000 forint átvételét is) ugyanis, amelynek megfizetését egyébként készpénzfizetési számlák és egyéb okiratok is bizonyítják, az alperes a per során elismerte, további 4.000.000 forint átadását pedig az alperesi ügyvezetőnek az erre az összegre vonatkozó banki bizonylatra rávezetett írásbeli elismerő nyilatkozata igazolja. Az elismerő nyilatkozattal szemben a 4.000.000 forint átadásának cáfolatára az a körülmény, hogy a felperesek a per során a vállalkozói díj egyes részleteinek megfizetésével kapcsolatban részben ellentmondásos nyilatkozatokat tettek, továbbá, hogy az alperes ügyvezetője nem volt tisztában az elismerő nyilatkozat jogi jelentőségével, illetve olvasatlanul írta alá a nyilatkozatot, valamint, hogy
  2. október 16-án a teljes vállalkozói díj megfizetése még nem volt esedékes, önmagában nem alkalmas. További megfelelő bizonyíték pedig e vonatkozásban - a jogerős ítélet indokolásában helyesen kifejtetteknek megfelelően nem keletkezett. Jogszabálysértés nélkül állapította meg ezért a bíróság, hogy a készpénzfizetési számlákban feltüntetett és a
  3. december 05-én átutalt összegeken, valamint a pótmunkák ellenértékén felül a felperesek
  4. október 16-án további 4.000.000 forintot is megfizettek az alperes részére. A bizonyítékok eltérő értékelésére (ún. felülmérlegelésére) pedig a felülvizsgálati eljárásban jogszabálysértés hiányában nem kerülhet sor. A jogerős ítélet felülvizsgálatának ugyanis a Pp.
  5. §
(2)bekezdése értelmében kizárólag jogszabálysértés esetén van helye. Helyesen mutatott rá a bíróság arra is, hogy a pótmunkák díja után további 875.078 forint áfa megfizetését az alperes - miután ilyen összegű áfát magában foglaló számla kiállítására nem került sor megalapozottan nem követelheti. A jogerős ítélet indokolásának erre vonatkozó megállapításával felülvizsgálati kérelmében hivatkozott. szemben konkrét egyébként az alperes jogszabálysértésre nem a is Az indokolási kötelezettségének pedig a bíróság maradéktalanul eleget tett; a jogerős ítélet tehát a Pp. 221. §
(1)bekezdésébe sem ütközik. Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és az alperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése értelmében a felperesek - áfát is magában foglaló ügyvédi munkadíjból álló - felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az alperes köteles az állam javára, külön felhívásra megfizetni. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Bartal Géza s.k. a tanács elnöke, Dr. Farkas Attila s.k. előadó bíró, Dr. Rédei Anna s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.