← Magyarország

P.21014/2012/1 – Balassagyarmati Törvényszék

éáóööí A ... Törvényszék ... (...szám) I. rendű, ... (... szám) II. rendű, és ...(... szám) III. rendű felpereseknek - a ... (...szám) jogtanácsos által képviselt ... (.... szám) alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A törvényszék a felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 20.000.(Húszezer) forint perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Törvényszéken három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A felperesek az alperesi erdőbirtokossági társulat tagjai, az alperes használatában lévő ..., ... hrsz. alatti erdőnek is résztulajdonosai. Az I. rendű felperes 1,96 %, a II. rendű felperes 1,04 %, a III. rendű felperes 0,52 % társulat érdekeltséggel rendelkezik. Az alperes 2007. április 15-i alapszabályának 1.1/1. pontja szerint a közgyűlés hatáskörbe tartozik a társulati törvény 11. §

(2)bekezdésében meghatározottakon túl a társulat tulajdonában lévő erdő elidegenítése, megterhelése, ingatlan vásárlás.(a.) pont), a tulajdonában lévő vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, hasznosítása.(b., pont) a hitelfelvétel.(c.) pont), az erdőgazdasági tevékenység szakmai irányítása módjának meghatározása.(d.) pont), a személyes közreműködés, vagy annak pénzbeni megváltása meghatározása.(e.) pont) Az 1.1/2. szerint a társulati törvény 11. §
(2)bekezdés
  1. h)pontja szerinti kötelezettségvállalás akkor tartozik a közgyűlés hatáskörébe, ha annak összege a 600.000.-forintot meghaladja. Az 1.1/7. pont szerint a közgyűlésre szóló meghívóban meg kell jelölni a közgyűlés időpontját, helyét, az elnök által javasolt napirendet, valamint a napirend kiegészítésére irányuló esetleges javaslatokat. Az 1.1/9 és 1/10 pont értelmében a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a társulatnak az összes szavazat több mint a felét képviselő tag jelen van, míg a megismételt közgyűlés az összes szavazat több mint 1/4-ét képviselő tag jelenlétében. A 2.2/2
  2. d)pont szerint az elnökség a társulat nevében 600.000.-forint értékhatárig kötelezettséget vállalhat, illetve szerződést köthet. A társulat elnöke a 2009. október 10. napján kelt meghívóval összehívta a társulat közgyűlését 2009. október 26. napjának 18 órájára. A közgyűlés napirendje: 1. a 2009. évi üzleti terv elfogadása, 2. kiválási kérelem tárgyalása, 3. egyebek voltak. A megismételt közgyűlés időpontjaként 2009. október 26. napjának 18 óra 30 perce került megjelölésre. Az alperes 2009. október 26-án a közgyűlés határozatképtelensége folytán megismételt közgyűlést tartott, melyen - vitát követően - a közgyűlés 1/2009. számú határozatával elfogadta a 2009. évi üzleti tervet és megbízta a vezetőséget az alperes számára előnyökkel járó pályázatok benyújtásával. A közgyűlés a felperesek kiválási kérelméről nem hozott döntést. Az alperes 2009. november 16-án a ...Hivatalhoz egyes erdőrészletekre (... hrsz. ... hrsz. szám) szálaló erdőgazdálkodási célprogramot megjelölve európai mezőgazdasági vidékfejlesztési alapból finanszírozott erdő környezetvédelmi támogatások jogcímre támogatási kérelmet nyújtott be. A hivatal ... regisztráció számú határozatával a kérelemnek helyt adva a 23/2007 (IV. 17.) Fvm rendelet és a 124/2009 (IV. 24.) Fvm. rendelet alapján az alperesnek évi bontásban meghatározva 10 évre összesen 180.997 euró támogatást ítélt oda. A ... Városi Bíróság a felperesek keresete folytán a 2010. május 27. napján kelt .... számú ítéletével „a kiválási kérelem és pályázati lehetőség tárgyában hozott" ...i közgyűlési határozatokat megsemmisítette, kötelezte az alperes elnökét azok ismételt megtárgyalására, a pályázati feltételek részletes ismertetésére. Az alperes 2010. szeptember 29-én újabb közgyűlést tartott. A közgyűlés a ...számú határozattal elfogadta a meghívón szereplőn napirendi pontokat, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő személyét ...„igen" szavazattal ... „nem" szavazat ellenében ...számú határozatával felhatalmazta az elnökséget és a felügyelő bizottságot, hogy amennyiben megjelenik pályázati kiírás és az kedvező az alperesnek, és nem áll rendelkezésre megfelelő idő a közgyűlés összehívására, benyújthassák a pályázatot a közgyűlés utólagos jóváhagyásával akként, hogy pályázati pénzeket lehívni csak a közgyűlés jóváhagyásával lehet. A .... számú határozottal pedig a közgyűlés támogatta a kifizetési kérelem benyújtását. A fellebbezés folytán eljárt ...Megyei Bíróság a 2010. november 25. napján kelt ... számú végzésével a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte tekintettel arra, hogy a városi bíróság hatáskör hiányában járt el. A felperesek az alperesnek a ... Városi Bíróság ítéletével szembeni fellebbezésére tett észrevételükbe, mely a ... Megyei Bíróságra 2010. november 8. napján érkezett, az alperesi társulat fellebbezésének elutasítását és a szétválás kimondásával a törvényes és szakszerű társulati működés megteremtésének törvényességi keretei biztosítását kérték. Indokolásul előadták, hogy a ... Bíróság az alperes 2009. október 26-i közgyűlésen hozott határozatát a kiválási kérelem és a pályázati lehetőség napirendi pontok vonatkozásában jogszabálysértőnek határozta meg és kötelezte az alperest, hogy a közgyűlést 30 napon belül hívja össze és ismételt napirendi pontként tárgyalja újra a két kérelmet, melynek az erdőbirtokossági társulat (alperes) nem tett eleget. Az alperes nem tett eleget saját közgyűlési határozatának sem, ugyanis a 2010. május 28-án tartott közgyűlés a jegyzőkönyv tanúsága szerint utasította az Ebt. elnökét, hogy az érintett helyrajzi számok tulajdonosait 2010. augusztus 31-ig hívja össze, a számadatokat egymás mellé téve és a kockázati tényezőket bemutatva ismertesse a hagyományos és a szálaló kitermelési mód gazdaságosságát, hogy az érintett tulajdonosok ezen információk alapján a pályázatról dönthessenek. Erre nem került sor 2010. augusztus 31-ig. A közgyűlés utasította ... elnököt és ... erdészeti szakirányítót, hogy készítsenek a kétféle kitermelési módról számadatokkal alátámasztott gazdaságossági levezetést, valamint ismertessék a pályázatban előírt feltételeket, illetve, hogy annak hogyan lehet eleget tenni, a rendkívül nagy vadállomány mellett az újulat hogyan védhető meg, a feltételek nem megfelelő teljesítése esetén az anyagi felelősségvállalás hogyan történik, valamint a támogatás elszámolása hogyan történne. Az Ebt. Elnöke sem a városi bíróság ítéletét, sem saját közgyűlési határozatát nem hajtotta végre, helyette „házalásos" aláírásgyűjtésbe fogott Az Ebt. 2010. szeptember 29-re írásos meghívóval közgyűlést hívott össze, melynek napirendi pontjai az előzmények miatt értelmetlenek voltak. A 2010. május 28-i közgyűlési jegyzőkönyv egyértelműen leírja, hogy a pályázaton való részvételről döntést csak az abban érintett tulajdonosoknak kell meghozni és ez a döntés a közgyűlésre nézve kötelező. Ezt a határozatot nem teljesítették és már a kifizetést kérik, pedig még a pályázat benyújtására sincs felhatalmazása az elnöknek. Ezt az utólagos felhatalmazást adná meg a most kierőszakolt 2010/03/0929 számú határozat, melyben az elnök egyszemélyi felhatalmazást kapna arra, hogy eldöntse, hogy milyen pályázatokon vegyen részt a társulat. A termelés módjának, a gazdálkodás részletes feltételeinek az eldöntését az erdő - birtokossági törvény a közgyűlés hatáskörébe rendeli. Ezt a törvényt egy közgyűlési határozattal nem lehet felülírni, ez a határozat törvényellenes. Kérték ezét a ... számú határozat bírósági megsemmisítését, törlését. Kérték továbbá a szétválás bírósági úton történő megítélését. Előadták, hogy mindig kisebbségben vannak, mert az elnök családi alapon 100 ha erdővel rendelkezik, így szavazati arányával mindent eldönt az általában megismételt közgyűlésen. Az elnök családi gazdálkodást folytat, a társulat helyrajzi számos gazdálkodás alakult, a könyvelés társulati szinten van, szabálytalanul. A társulat helyrajzi számos osztásra alakult, nem tudható, hogy ez mikor, hogyan és miért került ki az alapszabályból, mert erről közgyűlési határozat nem született. A társulat nem hajtja végre saját közgyűlési határozatát (2010. május 28.). Az éves tervet az elnökön és a szakirányítón kívül senki sem ismeri, utólagos felületes beszámolóban fogadtatják el, amikor már a kitermelést elvégezték és szét is osztották. Nem tudják, hogy az előző ciklusban mennyi fát lehetett kitermelni az üzemterv szerint és ebből ténylegesen mennyit termeltek ki. Nem tudják, hogy szakszerű kitermeléssel mennyi lehetett volna az ipari (szerfa) kitermelés. A társulat nem folytat szerfa kitermelést, a kár több millió forint. Nem tudják, hogy a gallyfákkal mi történik, hol van napjainkig az ebből származó bevétel. Kérték bekérni ezeket az adatokat, mert semmilyen dokumentumba nincs betekintés. Előadták, hogy a mostani
(20072017)10 éves ciklusról tudják, hogy 22.000 köbméter fát lehetne hagyományos módon kitermelni, de e helyett a tulajdonosok megkérdezése nélkül szálaló üzemmódra kérték meg az erdőtervet már 2008-ban. A szálaló üzemmóddal megítélésük szerint még 5.000 köbméter fát sem lehet a 10 év alatt kitermelni, de akkor mi lesz a 17 000 köbméter fával. Az Ebt. elnöke nem számolt el a faállománnyal, állományi faleltárral. Előadták azt is, hogy a szálaló kitermelési mód erőltetésén túl érdemes megnézni ... szerepét és minőségét is. Az alapszabály egyértelműen megfogalmazza, hogy a közgyűlés levezető elnöke a társulat elnöke, vagy helyettese. ... többszöri felszólítás ellenére sem hajlandó az alapszabályt betartani. Elnökségi üléseken is mindig részt vesz, meghatározóan ő nyilatkozik pedig nem elnökségi tag. Jogászként felelőssége betartatni a törvényeket. Kérték indokaik számadatok szerinti megkérését és megítélését, annak megítélését, hogy a társulat mennyiben tartja be a törvényi előírásokat, mennyiben érvényesülhetnek a társulati közösségi, kisebbségi jogok. Kérték a pályázati részvétel törvényes ellenességének kimondását, a szálaló üzemmód szerint összeállított 10 éves üzemterv - megrendelés jogellenes voltának megállapítását, a 2010/03/09.
  1. számú közgyűlési határozat megsemmisítését, a társulati gazdálkodás szétválás útján történő megítélését, elrendelését, valamint az alperes fellebbezésének elutasítását. Kérték annak kimondását, hogy a...alperes nem a törvényi előírások szerint működött, és hogy ... elnök nem tett eleget vagyon - elszámolási kötelezettségének. A fellebbezés folytán eljárt ... Bíróság a
  2. november 25-én kelt ... számú végzésével a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, utalva arra, hogy a városi bíróság hatáskör hiányában járt el. A ... ... Bíróság a
  3. január
  4. napján kelt ... számú végzésével megállapította a hatásköre hiányát és a keresetlevelet áttenni rendelte a ... ... Bírósághoz. Időközben,
  5. december
  6. napján, a felperesek a ...Megyei Bíróságon is keresetet terjesztettek elő az alperessel szemben, amelyben
  7. október 26-i 1/2009 számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése, „alperes szétválás útján történő megszüntetése"mellett a szálaló üzemmódban összeállított 10 éves erdőterv (üzemterv) megrendelés jogellenes voltának megállapítását, a ... számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését kérték. Előadták, hogy a 10 éves erdőterv a korábbi hagyományos kitermelési módtól eltérően a tulajdonosok tudomása közgyűlési határozat nélkül lett szálaló üzemmódban megrendelve. Az Ebtv. a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe sorolja a gazdálkodás módjával kapcsolatos döntéseket, így a közgyűlés jóváhagyása nélkül kért szálaló üzemmódú 10 éves erdőterv jogellenes. A .... számú határozat felülvizsgálatát azon okból kérték, hogy a pályázat benyújtásának elnöki döntési hatáskörbe utalása ellentétes az Ebtv. -vel, az alapszabály az elnök döntési jogkörét 600.000.-forintban határozza meg, a pályázatok pedig sokmilliós nagyságrendűek. Keresetüket
  8. március 9-én kiegészítették a ... számú és a ... számú közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezésére irányuló kérelmükkel. Keresetüket összefoglalva
  9. augusztus 15-én a fennálló törvénytelenségek megszüntetését kérték, a pályázati részvétel törvényellenességének és hatályon kívül helyezésének kimondásával, a 10 éves szálaló üzemmód szerint összeállított üzemterv (erdőterv) megrendelés jogellenes voltának megállapításával (mivel a termelési mód megváltoztatásához közgyűlési határozat kell), a
  10. szeptember 29-i közgyűlés alapszabály ellenes határozatainak hatályon kívül helyezésével és annak kimondásával, hogy a pályázaton való részvételről a döntési jogot a közgyűlés kezéből kivenni és elnöki hatáskörbe helyezni, alapszabály - ellenes, a társulatból szétválás bírósági úton történő megítélésével. A megyei bíróság felhívására
  11. május 23-án bejelentették, hogy a
  12. szeptember 29-i közgyűlés jegyzőkönyvét többszöri kérésre az elnök felesége adta át részükre
  13. október 29-én, (
  14. sorszámú beadvány). A megyei bíróság a ...., illetve ...számú ügyek egyesítését rendelte el. A perben a …...Bíróság ... sorszám hozott ítéletet, mellyel a felperesek keresetét elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt ... Ítélőtábla a ... számú részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a .... és .... számú közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmet elutasító részében hatályon kívül helyezte és ebben a körben az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Ezen határozatok körében az Ítélőtábla kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a keresetet a
  15. szeptember 29-i, ... és ... számú határozatok felülvizsgálata iránti részében elkésettnek tekintette azon okból, hogy az igény érvényesítése csak a kereset előterjesztésére rendelkezésre álló 30 napon túl került sor. Az alperes a kereset elkésettségére nem hivatkozott, elévülési kifogást nem terjesztett elő, ezért az elévülési jellegű határidő elmulasztása hivatalból nem lett volna figyelembe vehető. Tekintve, hogy az elsőfokú bíróság téves álláspontjából következően a keresetet e körben érdemben nem bírálta el, e két határozat tekintetében szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése. Ezen megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak érdemben el kell bírálnia ezen közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmet. Az el nem bírált rész tekintetében az Ítélőtábla felperesek együttes másodfokú perköltségét 40.000.-forint + Áfa összegű ügyvédi munkadíjból és 16.000.-forint lerótt fellebbezési eljárás illetékből álló összegben, alperesét 10.000.-forintban állapította meg. A megismételt eljárásban a felperesek ezen ...és ... számú közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti kereseti kérelmüket változatlanul fenntartották. (Időközben jogi képviselőjük megbízása megszűnt). A felperesi előadás szerint ezen határozatok szabálytalanok, a
  16. napirendi pont úgy került megszavazásra, hogy az elnök a
  17. május
  18. - i határozatnak nem tett eleget. Ez a határozat arról szólt, hogy a kétféle üzemmód, kitermelési mód gazdaságossági számait össze kell hasonlítani, azt be kell mutatni a tulajdonosok részére és a pályázattal érintett tulajdonosok dönthetnek az egészről. A
  19. számú határozat vonatkozásában pedig nem volt előterjesztés, ilyen napirendi pont nem került előterjesztésre. Az előterjesztés a pályázatról való döntésre vonatkozott, míg a határozat, melyet az elnök elvi jelentőségű határozatként fogalmazott meg, arról döntött, hogy a pályázatok benyújtására hogyan kerülhet sor. Kérték ennek alapján a határozatok hatályon kívül helyezését, az alperes költségekben való marasztalását az ezen határozatokra vonatkozó részben. Kérték továbbá a többi költség viselése alóli mentesítésüket is, arra hivatkozással, hogy a bíróságok nem tettek eleget irányukban a Pp. 124.§
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségüknek. Az alperes a kereset elutasítását kérte változatlanul. Hivatkozott arra, hogy a felperesek kereset e vonatkozásban az igényérvényesítésre előírt 30 napon túl került benyújtásra, tehát az elkésett. Hivatkozott tehát az elévülésre. A felperesek keresete az alábbiak szerint nem megalapozott. Az Erdőbirtokossági Társulatról (Ebtv.) szóló 1994. évi XLIX. törvény 36. §
(2)bekezdése szerint ha a társulat tagja sérelmet szenvedett a társulat valamely szerve által hozott olyan határozat folytán, amely e törvény rendelkezéseibe más jogszabályba vagy alapszabályba ütközik, a tag a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát. Ez a jog érvényesen nem zárható ki. Az alperesek a felperesek keresete kapcsán arra hivatkozott, hogy ezen határozatok vonatkozásában előterjesztett kereset elkésett, tekintettel arra, hogy ez az igény érvényesítésre előírt 30 napos határidőn túl került benyújtásra. A törvényszék ezen elévülési hivatkozás alapján tehát elsődlegesen ebben a kérdésben vizsgálódott. A peres adatok alapján tényként volt megállapítható, hogy a felperesek - általuk elismerten - ezen
  1. szeptember 29-i közgyűlés jegyzőkönyvét
  2. október 29-én vették át az elnök feleségétől. A ... és a ... számú határozatok vonatkozásában azonban keresetüket csak
  3. március 9-én terjesztették elő a bíróságon. Ennek alapján tehát megállapítható, hogy a felperesek a keresetüket elkésetten, az előírt 30 napos igényérvényesítési határidőn túl terjesztették elő. Ezért e vonatkozásban a törvényszék a keresetüket elutasította (4/
  4. Polgári Jogegységi Határozat). A Polgári Jogegységi Határozat szerint ha a keresetlevél késedelmes benyújtása nem vezet jogvesztésre és a jogszabály a mulasztás orvoslására nem ír elő igazolást a mulasztás jogkövetkezményéről az ellenérdekű fél elévülési kifogása alapján az ügy érdemében hozott ítéletben kell dönteni. Ennek megfelelően a törvényszék a mulasztás jogkövetkezményeit jelen ítéletben vonta le. A törvényszék nem fogadta el a felperesek azon hivatkozását, hogy már a ….Városi Bíróság ítéletével szembeni fellebbezésre tett észrevételükben hivatkoztak ezen határozatok érvénytelenségére, annak tartalmából összességében ez kiolvasható. A törvényszék álláspontja szerint ugyanis a felpereseknek egyértelműen meg kell jelölniük azt, hogy mely határozatok bírósági felülvizsgálatát kérik. A
  5. november 8-i ellenkérelmükben illetve a
  6. december 9-i keresetükben csupán a ... számú határozat felülvizsgálata iránt terjesztettek elő keresetet, illetve ezen határozat felülvizsgálatát kérték és a másik két határozat vonatkozásában keresetüket csak
  7. március
  8. napján terjesztették elő. Egyébként - a törvényszék megállapítása szerint - sem a fellebbezési ellenkérelem, sem a keresetlevél tartalmából ezen határozatok felülvizsgálata iránti kereset nem olvasható ki. Mindezek alapján a törvényszék a rendelkező részben írtak szerint határozott. Tekintettel arra, hogy a felperesek pervesztesek lettek, a törvényszék kötelezte őket az alperes részére perköltség (jogtanácsosi munkadíj) megfizetésére, mely a fellebbezési eljárásban megállapított, valamint a jelen eljárásban felmerült perköltség összegéből tevődik össze. A jogtanácsosi munkadíj megállapítása a32/
  9. (VIII. 22.) IM. rendelet
  10. § - án alapul. Az ítélet elleni fellebbezési jogosultság a Pp.
  11. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
  1. január
  2. napján ... sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.