Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.829/2012/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Nagy Sándor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Kaposvári Törvényszéken indított perében a
- október
- napján kelt 19.P.20.035/2012/
- számú ítélet ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő részítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekinti, és azt a per főtárgyát érintő fellebbezett részében helybenhagyja. Mellőzi az elsőfokú határozatból a perköltség viselésére és a feljegyzett eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Megállapítja, hogy a felperes fellebbezésére figyelemmel feljegyzett eljárási illeték összege 48.000 (negyvennyolcezer) forint. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes az általa üzemeltetett honlapon
- augusztus
- napján „Csalók, visszaélők, vagy tisztességes, becsületes hozzáállás? I.......com" címmel jelentetett meg írást az i.......com megjelölésű honlapot üzemeltető cég tevékenységével kapcsolatosan. A cikkel összefüggésben több internetes hozzászólás érkezett, amelyek a felperes személyét is érintették. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben teljesítve megállapította, hogy az alperes az általa működtetett honlapon a „Csalók, visszaélők, vagy tisztességes, becsületes hozzáállás? I........com" cikkhez tartozó alábbi hozzászólások megjelentetésével megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát: „Még a fekete szín is túl világos ezeknek! Ha annál lenne sötétebb én olyan listára tettem volna ezt az agresszív, rosszindulatú, arrogáns bandát." „Ez a szemétláda olyan cégeket csinál és utána bebuktat, ami egy fillért nem fizet be az államnak." „Ja, hogy az édesanyját is kifosztorgálta a hírTV szerint." „Én a B.-re gondoltam, hogy miért nem bassz… meg a jó édes ku…va anyját?" „Bennem az a kérdés fogalmazódott meg, hogy miért nem … meg a jó édes … a… ez a gyökér?" Az elsőfokú bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte, hogy a sérelmezett hozzászólásokat nyolc napon belül a honlapról távolítsa el. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, megállapította, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik, továbbá kötelezte a feleket 18.000-18.000 forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. Határozatának indokolása szerint a perben az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes az édesanyját kifosztotta, vagyonából kiforgatta volna, mint ahogy azt sem, hogy olyan gazdasági társaságokat alapítana, amelyeket szándékosan csődbe visz, illetve amelyek adót nem fizetnek. Miután pedig ezek a közlések nem csak valótlanok, hanem a felperes személyére nézve sértőek is, ezek tekintetében helye van a jogsértés megállapításnak, és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásának. A további, az elsőfokú ítéletben jogsértőnek tekintett közlésekkel kapcsolatban az elsőfokú bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy azok a szabad véleménynyilvánításhoz való jog határait meghaladják, indokolatlanul sértőek és lealacsonyítóak. Nem találta ugyanakkor alaposnak a felperes keresetét „a döntést mindenkinek magának kell meghoznia az E. E. Ltd, a W. S.r.o.E. E. Ltd.Company kula-bula offshore cégecskével szemben"; a magam részéről az biztos, hogy lyukas 2 fillért sem adok ennek a trükkös, lenyúlásra szakosodott fantom cégecskének"; nem csoda, hogy csak az ilyen kóklerek tudnak érvényesülni", illetve „Főnyikhaj B. S." kijelentésekkel (6.pont) kapcsolatosan. Álláspontja szerint a „kula-bula offshore" cégecske, a „trükkös lenyúlásra szakosodott fantom cégecske" és a „kókler" kifejezés nem a felperesre, hanem az E. E. Ltd. Company-ra vonatkozott, míg a felperes személyét érintő „főnyikhaj" kifejezés bár kétségtelen negatív tartalmú, azonban a különböző értelmezési lehetőségekre figyelemmel nem eredményezi a felperes jó hírnevének sérelmét. A „tudja-e valaki B. címét, telefonszámát, elérhetőségét. L., J. utca 13." közléssel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság ugyancsak elutasította a keresetet, mert a felperes a személyes adatok védelmével kapcsolatos kereseti kérelmet nem terjesztett elő, maga a kijelentés pedig sértő tartalmat nem hordoz. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a pernyertességpervesztesség aránya megközelítőleg azonos, ezért megállapította, hogy a felek a perben felmerült költségeiket maguk viselik, míg a feljegyzett eljárási illeték megfizetésére egyenlő arányban kötelesek. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, és keresetének maradéktalan teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint a
- pontban kifogásolt szövegrészek nem csak az ott megjelölt gazdasági társaságokra, hanem az ő személyére is vonatkoznak, és a „kóklerek", „kula-bula" offshor cégecske tulajdonosi köre, illetve a „főnyikhaj B. S." kifejezések a szövegkörnyezetben vizsgálva indokolatlanul sértők és megalázók. A K. Törvényszék
- számú ítéletében maga is úgy foglalt állást, hogy ezek a kijelentések nem a cégre, hanem személyesen reá vonatkoznak. Álláspontja szerint nevének és címének az adott szövegkörnyezetbe történő beillesztése szintén sérti személyiségi jogait. Kifogásolta, hogy a kereset része volt, de az ítélet nem érintette azt a hozzászólást, amely szerint „jó lenne, ha a tárgyalásodra összejönnének a károsultak, és 10 percre odaadnák játszani a tömegnek ezt a buzit", amely közlés esetében változatlanul kérte személyiségi jogai megsértésének megállapítását. Tévesnek találta az elsőfokú bíróságnak a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését, ugyanis hét hozzászólásból öt hozzászólást talált jogsértőnek, így döntően pernyertesnek tekinthető. Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A felperes helyesen utalt arra fellebbezésében, hogy módosított keresetében (
- szám) a „jó lenne, ha a tárgyalásodra összejönnének a károsultak, és 10 percre odaadnák játszani a tömegnek ezt a buzit" közléssel kapcsolatosan is kérte személyhez fűződő jogai megsértésének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását. A
- március
- napján megtartott tárgyaláson módosított kereseti kérelmét fenntartotta, és részletesen kifejtette, hogy a kifogásolt közlés tekintetében miért kér jogvédelmet. Az elsőfokú bíróság döntése azonban megsértve a Pp. 213.§-ának
(1)bekezdésében foglaltakat - erre a kereseti kérelemre nem terjed ki. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 213.§-a
(2)bekezdése szerinti részítéletnek tekintette, és az azzal szemben előterjesztett felperesi fellebbezést az alábbi indokokra tekintettel alaptalannak találta: A Ptk. 75.§-ának
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 76.§-a értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti - többek között - a becsület megsértése is. A Ptk. 78.§-ának
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A Ptk. 78.§-ának
(2)bekezdése értelmében a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezések alapján a hírnévrontás megállapítására az olyan valótlan és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényt határozottan vagy burkoltan tartalmaz. Az ember méltóságát, becsületét pedig az a vélemény, bírálat, illetve értékítélet sérti, amely kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó vagy lealázó. A perben nem vitás tényállás szerint a kereset tárgyát képező közlések az alperes által üzemeltetett internetes fórumon jelentek meg, így az alperes biztosított lehetőséget arra, hogy azok a világhálóra felkerüljenek. Az internetes fórum működtetése kétséget kizáróan nem teszi lehetővé, hogy az üzemeltető a fórum valamennyi bejegyzését rendszeresen ellenőrizze. Az azonban elvárható, hogy azokban az esetekben, ha jogszabályba ütköző tartalomról tudomást szerez, akár ő, akár megbízásából más moderátor a jogsértést megszüntesse. A fellebbezés tárgyát képező kommentek közül a „kula-bula offshor cégecske, „csak az ilyen kóklerek tudnak érvényesülni" közlés a hozzászólónak az E. E. Ltd. Company működésével kapcsolatosan kifejtett véleménye, azok - ahogy arra az elsőfokú bíróság is helyesen rámutatott - nem a felperesre, hanem kizárólag a nevezett gazdasági társaságra vonatkoznak. A felperes fellebbezésében foglaltakkal szemben ezt a K. Városi Bíróság is így értékelte 8. számú ítéletében, és hasonló álláspontra helyezkedett a Pécsi Ítélőtábla is 5. számú határozatában. A felperes személyére vonatkoztatható „főnyikhaj" kifejezés pedig bár kétségtelenül negatív jelentéstartalmat hordoz (gyenge, jelentéktelen), de még a szabad véleménynyilvánítás határain belül marad, kirívóan durva, lealázó kijelentésnek nem tekinthető. A felperes nevét és lakcímét tartalmazó közlés még a szövegkörnyezetet figyelembe véve sem tekinthető sértő kijelentésnek, ezért az elsőfokú bíróság ebben a tekintetben is helyesen mellőzte a jogsértés megállapítását. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét a per főtárgyát érintő fellebbezett részében a Pp. 256/A.§-ának
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Mellőzte ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatából a perköltség és a feljegyzett eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseket. Az elsőfokú bíróság ugyanis csak valamennyi kereseti kérelem elbírálása után kerül abba helyzetbe, hogy a pervesztesség-pernyertesség arányáról, és így a perköltség, valamint a feljegyzett eljárási illeték viseléséről döntsön. Az eljárást véglegesen befejező határozatban lehet abban a kérdésben is állást foglalni, hogy a felperes fellebbezése részben eredményre vezetett-e, ezért a másodfokú bíróság a PK.154. számú állásfoglalásra figyelemmel csupán megállapította, hogy a felperes fellebbezésére figyelemmel feljegyzett eljárási illeték összege 48.000 forint. Az alperesnek a másodfokú eljárásban a Pp. 75.§-ának
(1)-
(3)bekezdése folytán megtérítendő költsége nem merült fel. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp.256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- május
- Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró