← Magyarország

Pf.20829/2012/6 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.829/2012/

  1. szám A Pécsi Ítélőtábla a dr. Nagy Sándor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a személyesen eljáró alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértésének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Kaposvári Törvényszéken indított perében a
  2. október
  3. napján kelt 19.P.20.035/2012/
  4. számú ítélet ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő részítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részítéletnek tekinti, és azt a per főtárgyát érintő fellebbezett részében helybenhagyja. Mellőzi az elsőfokú határozatból a perköltség viselésére és a feljegyzett eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket. Megállapítja, hogy a felperes fellebbezésére figyelemmel feljegyzett eljárási illeték összege 48.000 (negyvennyolcezer) forint. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes az általa üzemeltetett honlapon
  6. augusztus
  7. napján „Csalók, visszaélők, vagy tisztességes, becsületes hozzáállás? I.......com" címmel jelentetett meg írást az i.......com megjelölésű honlapot üzemeltető cég tevékenységével kapcsolatosan. A cikkel összefüggésben több internetes hozzászólás érkezett, amelyek a felperes személyét is érintették. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét részben teljesítve megállapította, hogy az alperes az általa működtetett honlapon a „Csalók, visszaélők, vagy tisztességes, becsületes hozzáállás? I........com" cikkhez tartozó alábbi hozzászólások megjelentetésével megsértette a felperes jó hírnévhez fűződő személyiségi jogát: „Még a fekete szín is túl világos ezeknek! Ha annál lenne sötétebb én olyan listára tettem volna ezt az agresszív, rosszindulatú, arrogáns bandát." „Ez a szemétláda olyan cégeket csinál és utána bebuktat, ami egy fillért nem fizet be az államnak." „Ja, hogy az édesanyját is kifosztorgálta a hírTV szerint." „Én a B.-re gondoltam, hogy miért nem bassz… meg a jó édes ku…va anyját?" „Bennem az a kérdés fogalmazódott meg, hogy miért nem … meg a jó édes … a… ez a gyökér?" Az elsőfokú bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és kötelezte, hogy a sérelmezett hozzászólásokat nyolc napon belül a honlapról távolítsa el. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította, megállapította, hogy a peres felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik, továbbá kötelezte a feleket 18.000-18.000 forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. Határozatának indokolása szerint a perben az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a felperes az édesanyját kifosztotta, vagyonából kiforgatta volna, mint ahogy azt sem, hogy olyan gazdasági társaságokat alapítana, amelyeket szándékosan csődbe visz, illetve amelyek adót nem fizetnek. Miután pedig ezek a közlések nem csak valótlanok, hanem a felperes személyére nézve sértőek is, ezek tekintetében helye van a jogsértés megállapításnak, és az ehhez kapcsolódó jogkövetkezmények alkalmazásának. A további, az elsőfokú ítéletben jogsértőnek tekintett közlésekkel kapcsolatban az elsőfokú bíróság azt az álláspontot foglalta el, hogy azok a szabad véleménynyilvánításhoz való jog határait meghaladják, indokolatlanul sértőek és lealacsonyítóak. Nem találta ugyanakkor alaposnak a felperes keresetét „a döntést mindenkinek magának kell meghoznia az E. E. Ltd, a W. S.r.o.E. E. Ltd.Company kula-bula offshore cégecskével szemben"; a magam részéről az biztos, hogy lyukas 2 fillért sem adok ennek a trükkös, lenyúlásra szakosodott fantom cégecskének"; nem csoda, hogy csak az ilyen kóklerek tudnak érvényesülni", illetve „Főnyikhaj B. S." kijelentésekkel (6.pont) kapcsolatosan. Álláspontja szerint a „kula-bula offshore" cégecske, a „trükkös lenyúlásra szakosodott fantom cégecske" és a „kókler" kifejezés nem a felperesre, hanem az E. E. Ltd. Company-ra vonatkozott, míg a felperes személyét érintő „főnyikhaj" kifejezés bár kétségtelen negatív tartalmú, azonban a különböző értelmezési lehetőségekre figyelemmel nem eredményezi a felperes jó hírnevének sérelmét. A „tudja-e valaki B. címét, telefonszámát, elérhetőségét. L., J. utca 13." közléssel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság ugyancsak elutasította a keresetet, mert a felperes a személyes adatok védelmével kapcsolatos kereseti kérelmet nem terjesztett elő, maga a kijelentés pedig sértő tartalmat nem hordoz. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a pernyertességpervesztesség aránya megközelítőleg azonos, ezért megállapította, hogy a felek a perben felmerült költségeiket maguk viselik, míg a feljegyzett eljárási illeték megfizetésére egyenlő arányban kötelesek. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, és keresetének maradéktalan teljesítése érdekében a felperes fellebbezett. Álláspontja szerint a
  8. pontban kifogásolt szövegrészek nem csak az ott megjelölt gazdasági társaságokra, hanem az ő személyére is vonatkoznak, és a „kóklerek", „kula-bula" offshor cégecske tulajdonosi köre, illetve a „főnyikhaj B. S." kifejezések a szövegkörnyezetben vizsgálva indokolatlanul sértők és megalázók. A K. Törvényszék
  9. számú ítéletében maga is úgy foglalt állást, hogy ezek a kijelentések nem a cégre, hanem személyesen reá vonatkoznak. Álláspontja szerint nevének és címének az adott szövegkörnyezetbe történő beillesztése szintén sérti személyiségi jogait. Kifogásolta, hogy a kereset része volt, de az ítélet nem érintette azt a hozzászólást, amely szerint „jó lenne, ha a tárgyalásodra összejönnének a károsultak, és 10 percre odaadnák játszani a tömegnek ezt a buzit", amely közlés esetében változatlanul kérte személyiségi jogai megsértésének megállapítását. Tévesnek találta az elsőfokú bíróságnak a perköltség viselésére vonatkozó rendelkezését, ugyanis hét hozzászólásból öt hozzászólást talált jogsértőnek, így döntően pernyertesnek tekinthető. Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A felperes helyesen utalt arra fellebbezésében, hogy módosított keresetében (
  10. szám) a „jó lenne, ha a tárgyalásodra összejönnének a károsultak, és 10 percre odaadnák játszani a tömegnek ezt a buzit" közléssel kapcsolatosan is kérte személyhez fűződő jogai megsértésének megállapítását és a jogkövetkezmények alkalmazását. A
  11. március
  12. napján megtartott tárgyaláson módosított kereseti kérelmét fenntartotta, és részletesen kifejtette, hogy a kifogásolt közlés tekintetében miért kér jogvédelmet. Az elsőfokú bíróság döntése azonban megsértve a Pp. 213.§-ának

(1)bekezdésében foglaltakat - erre a kereseti kérelemre nem terjed ki. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 213.§-a
(2)bekezdése szerinti részítéletnek tekintette, és az azzal szemben előterjesztett felperesi fellebbezést az alábbi indokokra tekintettel alaptalannak találta: A Ptk. 75.§-ának
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak. A Ptk. 76.§-a értelmében a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti - többek között - a becsület megsértése is. A Ptk. 78.§-ának
(1)bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is. A Ptk. 78.§-ának
(2)bekezdése értelmében a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel vagy való tényt hamis színben tüntet fel. E rendelkezések alapján a hírnévrontás megállapítására az olyan valótlan és a személy hátrányos megítélését kiváltó közlés alkalmas, amely valamely tényt határozottan vagy burkoltan tartalmaz. Az ember méltóságát, becsületét pedig az a vélemény, bírálat, illetve értékítélet sérti, amely kifejezésmódjában indokolatlanul sértő, bántó vagy lealázó. A perben nem vitás tényállás szerint a kereset tárgyát képező közlések az alperes által üzemeltetett internetes fórumon jelentek meg, így az alperes biztosított lehetőséget arra, hogy azok a világhálóra felkerüljenek. Az internetes fórum működtetése kétséget kizáróan nem teszi lehetővé, hogy az üzemeltető a fórum valamennyi bejegyzését rendszeresen ellenőrizze. Az azonban elvárható, hogy azokban az esetekben, ha jogszabályba ütköző tartalomról tudomást szerez, akár ő, akár megbízásából más moderátor a jogsértést megszüntesse. A fellebbezés tárgyát képező kommentek közül a „kula-bula offshor cégecske, „csak az ilyen kóklerek tudnak érvényesülni" közlés a hozzászólónak az E. E. Ltd. Company működésével kapcsolatosan kifejtett véleménye, azok - ahogy arra az elsőfokú bíróság is helyesen rámutatott - nem a felperesre, hanem kizárólag a nevezett gazdasági társaságra vonatkoznak. A felperes fellebbezésében foglaltakkal szemben ezt a K. Városi Bíróság is így értékelte 8. számú ítéletében, és hasonló álláspontra helyezkedett a Pécsi Ítélőtábla is 5. számú határozatában. A felperes személyére vonatkoztatható „főnyikhaj" kifejezés pedig bár kétségtelenül negatív jelentéstartalmat hordoz (gyenge, jelentéktelen), de még a szabad véleménynyilvánítás határain belül marad, kirívóan durva, lealázó kijelentésnek nem tekinthető. A felperes nevét és lakcímét tartalmazó közlés még a szövegkörnyezetet figyelembe véve sem tekinthető sértő kijelentésnek, ezért az elsőfokú bíróság ebben a tekintetben is helyesen mellőzte a jogsértés megállapítását. Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részítéletét a per főtárgyát érintő fellebbezett részében a Pp. 256/A.§-ának
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Mellőzte ugyanakkor a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatából a perköltség és a feljegyzett eljárási illeték viselésére vonatkozó rendelkezéseket. Az elsőfokú bíróság ugyanis csak valamennyi kereseti kérelem elbírálása után kerül abba helyzetbe, hogy a pervesztesség-pernyertesség arányáról, és így a perköltség, valamint a feljegyzett eljárási illeték viseléséről döntsön. Az eljárást véglegesen befejező határozatban lehet abban a kérdésben is állást foglalni, hogy a felperes fellebbezése részben eredményre vezetett-e, ezért a másodfokú bíróság a PK.154. számú állásfoglalásra figyelemmel csupán megállapította, hogy a felperes fellebbezésére figyelemmel feljegyzett eljárási illeték összege 48.000 forint. Az alperesnek a másodfokú eljárásban a Pp. 75.§-ának
(1)-
(3)bekezdése folytán megtérítendő költsége nem merült fel. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp.256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. május
  2. Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.