Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.854/2012/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Pesthy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Pesthy Endre ügyvéd, ügyvédi iroda címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Besze Katalin ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, valamint II.rendű alperes neve (II.rendű alperes címe) II. rendű alperesek ellen üzletrész átruházási szerződés érvénytelenségének megállapítása és eredeti állapot helyreállítása iránt a Szekszárdi Törvényszéken indított perében a
- október
- napján kelt 16.P.20.444/2012/
- számú ítélet ellen az alperesek részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - részben megváltoztatja, és az alperesek által - egyetemleges kötelezettség terhével fizetendő elsőfokú perköltség összegét 400.000 (négyszázezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 13.500 (tizenháromezer-ötszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes keresetében az alperesek által
- május
- napján megkötött üzletrész ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte. A keresettel érvényesített jog értékét 100.000.000 forintban jelölte meg. Az alperesek a kereset teljesítését nem ellenezték, álláspontjuk szerint azonban a pertárgy értéke legfeljebb 66.600.000 forintban vehető figyelembe. Az elsőfokú bíróság az alperesek elismerésére figyelemmel megállapította, hogy az I. rendű alperesnek az R. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ben meglévő 3.680.000 forint névértékű üzletrészére az alperesek által
- május
- napján megkötött ajándékozási szerződés érvénytelen. Kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 600.000 forint perköltséget, valamint az államnak 150.000 forint le nem rótt mérsékelt eljárási illetéket. A perköltség összegének megállapításánál az elsőfokú bíróság az alperesek által elfogadott pertárgyértékből indult ki, és az ennek alapulvételével megállapítható ügyvédi munkadíj összegét a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységre figyelemmel jelentősen mérsékelte. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása, és a perköltség összegének 100.000 forintra történő leszállítása érdekében az alperesek fellebbeztek. Álláspontjuk szerint az elsőfokú bíróság által megállapított 600.000 forint összegű ügyvédi munkadíj is eltúlzott, az nem áll arányban a felperesi jogi képviselő perben kifejtett munkájával. A jogi képviselő mindössze egy rövid, nem bonyolult kereseti kérelmet nyújtott be, és az ügyben megtartott egy tárgyaláson volt jelen. Hangsúlyozták, hogy a perben bizonyítás lefolytatására nem került sor, mert az első tárgyalás megkezdése előtt a felperesi követelést elismerték. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A kiemelkedően nagy pertárgyértékre, és a tárgyalást megelőzően végzett előkészítő tevékenységére figyelemmel a részére megállapított, ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltség további mérséklésére nem látott lehetőséget. Hivatkozott arra is, hogy az R. Kft. saját tőkéjét, valamint a cég eszközeinek, illetve forrásainak együttes értékét számításba véve az üzletrész értéke az alperesek által elismert 66.600.000 forintot jelentősen meghaladja. A fellebbezés részben alapos. A Pp.78.§-ának
(1)bekezdése szerint a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A Pp.75.§-ának
(1)bekezdése értelmében perköltség mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merül fel. A
(2)bekezdés értelmében a perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve szabadalmi ügyvivő készkiadásait és munkadíját is. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003.(VIII.22) IM rendelet (R.) 3.§ának
(1)bekezdése szerint, ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha a fél ezt kéri, a bíróság a képviselet ellátásával felmerült munkadíj összegét a
(2)-
(6)bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A
(6)bekezdés lehetőséget ad arra, hogy a munkadíj megállapítása során a bíróság indokolt esetben a munkadíj összegét mérsékelje, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bírói gyakorlat szerint az ügyvédi munkadíj összegének megállapításánál a bíróságnak a pertárgy értéke mellett figyelemmel kell lennie a kifejtett ügyvédi tevékenység mennyiségére (előkészítő munka, beadványok száma, terjedelme és időigénye, tárgyalási jelenlét), valamint az ügyvédi munka szakmai színvonalára, a jogvita bonyolultságára, az ügy jellegére és jelentőségére is. Az alperesek az első tárgyalást megelőzően a keresettel érvényesített jogot elismerték, így a felperes jogi képviselője által kifejtett ügyvédi tevékenység a
- június
- napján benyújtott keresetlevél megfogalmazására, a mellékletként csatolt okiratok beszerzésére, egy előkészítő irat csatolására, illetve a
- október
- napján tartott, mindössze harminc perces tárgyaláson való megjelenésre korlátozódott. Az elsőfokú bírósághoz hasonlóan a másodfokú bíróság sem látott lehetőséget arra, hogy az alperesek által elismertnél magasabb összegben állapítsa meg a pertárgy értékét. A felperes fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott előkészítő munkánál pedig a másodfokú bíróság értékelte, hogy a felperes és az I. rendű alperes között folyamatban lévő házasság felbontására és házastársi közös vagyon megosztására irányuló perben is ugyanaz a jogi képviselő képviseli a felperest, így a felkészülés a jogi képviselőtől nyilvánvalóan kevesebb időráfordítást igényelt. Valamennyi szempont mérlegelésével a másodfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a jelentős pertárgyérték ellenére is indokolt az elsőfokú bíróság által megállapított, ügyvédi munkadíjból álló perköltség további mérséklése az R.3.§-ának
(6)bekezdése alapján, ezért az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - a Pp.256/A.§-ának
(6)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.253.§-ának
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperesek által egyetemleges kötelezettség terhével fizetendő elsőfokú perköltség összegét 400.000 forintra leszállította. Az alperesek fellebbezése 200.000 forint összeg erejéig volt sikeres, ezért igényt tarthatnak 16.000 forint lerótt illetékre, kötelesek viszont pervesztességük arányában az R.3.§-a
(2)bekezdésének a) pontja és
(5)bekezdése alapján 2.500 forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget fizetni. Mindezek összegezéseként a másodfokú bíróság a Pp.81.§-ának
(1)bekezdése alapján a felperest 13.500 forint másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A.§-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- június
- Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, Dr. Kutasi Tünde s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró