A határozat elvi tartalma: Ha a közigazgatási határozatban alkalmazott mérlegelés szempontjait a határozat tartalmazza és azok az irányadó jogszabály rendelkezéseivel összhangban vannak, a határozat nem jogszabálysértő. Mfv.II.10.671/2012/4.szám A Kúria a Szabó és Zeller Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bajnai Gábor ügyvéd által képviselt Légiközlekedési Egyesült Szakszervezetek felperesnek - a dr. ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság (mint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség jogutóda) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt a Fővárosi Munkaügyi Bíróság előtt indított és 32.M.4566/2011/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Fővárosi Munkaügyi Bíróság 32.M.4566/2011/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- Ft (Harmincezer forint) együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes szakszervezet által benyújtott kérelemre indított eljárásban az alperes jogelődje megállapította, hogy a munkáltató megsértette a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállaló munkajogi védelmére vonatkozó jogszabályi előírást azzal, hogy két munkavállalója munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetése előtt nem egyeztetett a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervvel. Mindkét munkavállaló tisztségviselője volt a felperes szakszervezetének, s e tényt korábban közölték a munkáltatóval. A munkáltató ügyfélkénti meghallgatása során a jogsértést elismerte, s előadta, hogy a felmondások átadásakor a munkavállalók nem jelezték felé azt, hogy szakszervezeti védelem alatt állnak. Ezt követően írásban felajánlotta az érintett munkavállalóknak, hogy amennyiben a részükre kifizetett végkielégítést, illetve felmondási időre járó bért visszafizetik, úgy munkaviszonyukat helyreállítja, ők azonban ezen ajánlatra nem nyilatkoztak. Az alperes jogelődje erre tekintettel a munkáltatóval szemben munkaügyi bírságot szabott ki, melynek mértéke megállapításánál figyelembe vette, hogy a munkáltató egy jogszabályi előírást sértett meg két munkavállaló tekintetében, az eljárás során együttműködött és segítette a tényfeltárást. A felperes fellebbezése folytán eljárt OMMF Elnöke másodfokú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Határozatában kifejtette, hogy az első fokon eljárt hatóság a munkaügyi ellenőrzésről szóló
- évi LXXV. törvény (Met.)
- §
(7)bekezdésében foglalt mérlegelési kötelezettségének eleget tett, amikor a munkaügyi bírság összegének meghatározásánál figyelembe vette a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. Ennek alapján az elkövetett szabálytalansággal arányban állóan állapította meg a bírság összegét, így az elsőfokú döntést helyes indokai alapján helybenhagyta. A jogerős közigazgatási határozat ellen a felperes szakszervezet keresetet nyújtott be munkaügyi bíróságon és kérte a másodfokú határozat megváltoztatását, a munkáltatóval szemben kiszabott bírság felemelését. Álláspontja szerint az alperes határozata jogsértő volt, mivel nem kellő súllyal értékelte a munkáltató által elkövetett jogsértést, nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a több jog által is kiemelten védett szakszervezeti tevékenység megsértésére került sor. Kifejtette, hogy nemzetközi egyezmények és a hazai jogszabályok is rendelkeznek a szakszervezeti tisztségviselők védelméről, melyeket a munkáltató nem vette figyelembe, s a kiszabott 100.000,- Ft-os bírság nem rendelkezik kellő visszatartó erővel. Hivatkozott arra is, hogy más jogsértések esetén lényegesen magasabb bírság kiszabására került sor. Az alperes a kereset elutasítására tett indítványt, tekintettel arra, hogy jogszerű határozatot hozott. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 32.M.4566/2011/8. számú ítéletével az alperes 4808-2/2010-5010. számú határozatát megváltoztatta és a bírság összegét 600.000,- Ft-ra emelte fel. Utalt arra, hogy az alperesi határozatot a 2004. évi CXLV. törvény 109. §
(1)bekezdése, illetve a Pp. 341. §-a alapján vizsgálta felül. Megállapította, hogy az alperesnek a Met. 6/A. §
(1)bekezdés h) pontja alapján kötelező volt a bírság kiszabása, melynek mértékét a Met. 7. §
(2)bekezdés b), c) pontja alapján, a 3. §
(1)bekezdés m) pontjára tekintettel 30.000,- Ft-tól 6.000.000,- Ft-ig terjedő összeg között kellett megállapítania. Egyetértett azzal a felperesi érveléssel, hogy a szakszervezetek és a nevükben eljáró szakszervezeti tisztségviselők kiemelt jogvédelem alatt kell álljanak, s ezt úgy lehet biztosítani, ha megsértésük esetén az állami hatóságok is kiemelt mértékű szankciót alkalmaznak. Ennek az alperes által kiszabott bírság mértéke nem felelt meg, így azt a felső határ 10 %-ában határozta meg. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a munkaügyi bíróság ítéletének „megváltoztatását", s a felperes keresetének elutasítását és költségekben való marasztalását kérte. Előadta, hogy a munkaügyi bíróság tévesen jelölte meg a határozata alapjául szolgáló Pp. 341. §-át, tekintettel arra, hogy e jogszabályhely a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálatára tartalmaz rendelkezéseket. A perbeli esetben a Pp.339. §
(2)bekezdésének q) pontja alapján alkalmazandó, a Met. 8/A. §
(4)bekezdésének b) pontját kellett volna figyelembe venni, mely szerint a bíróság csak jogszabálysértő határozat esetén élhet a közigazgatási határozat megváltoztatásának lehetőségével. A perbeli esetben a közigazgatási szervek részéről jogszabálysértés nem volt megállapítható, ilyet a bíróság sem jelölt meg ítéletében, így kellő alap nélkül került sor a kiszabott bírság mértékének felemelésére. Helyesen állapították meg az adott ügyben a tényállást és a Met. 7. §
(7)bekezdésében meghatározott szempontok értékelésével jogszerűen szabták ki a bírságot, így jogszabálysértés hiányában kellő alap nélkül változtatta meg azt az eljárt bíróság. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogszabályoknak megfelelő jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes költségekben való marasztalását kérte. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. Helytállóan hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a keresettel sérelmezett közigazgatási határozatot az eljárt bíróságnak nem a polgári perrendtartásnak a társadalombiztosítási eljárásra vonatkozó szabályai, hanem az általános közigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kellett elbírálnia. Ennek megfelelően a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §
(2)bekezdés q) pontja alapján vizsgálhatta meg azt az eljárt bíróság, hogy a Met. 8/A. §
(4)bekezdése b) pontjában rögzített feltételek fennállnak-e. Eszerint a bíróság csak jogszabálysértő határozat esetén élhet a közigazgatási határozat megváltoztatásának lehetőségével. Az eljárt bíróság azonban nem jelölte meg ítéletében, hogy mely jogszabály rendelkezését sértette meg az alperes határozata meghozatala során. Helyesen hivatkozott az alperes felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a bírság kiszabása során a Met. 7. §
(7)bekezdésében rögzített feltételeket kellett vizsgálnia. Az alperes e kötelezettségének eleget tett, és határozatában számot adott arról, hogy milyen körülményeket értékelve határozta meg a bírság mértékét a jogszabályban rögzített kereten belül. Egységes a bírói gyakorlat a tekintetben, hogy ha a közigazgatási határozatban alkalmazott mérlegelés szempontjait a határozat tartalmazza és azok az irányadó jogszabály rendelkezéseivel összhangban vannak, a határozat nem jogszabálysértő. (KGD 1998.270.) Mivel a keresettel támadott közigazgatási határozat a mérlegelés releváns szempontjait helyesen tárta fel és a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, a bíróság kellő alap nélkül változtatta meg a közigazgatási határozatban kiszabott bírság mértékét. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította. Az elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költség viseléséről a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. A felülvizsgálati eljárási illetéket az 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdésére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- június
- dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő