Mfv.10651/2012/4 – Kúria

(1),

1. XLIII. Tv.
2. §

(4)Mfv.II.10.651/2012/4.szám A Kúria a dr. ... jogtanácsos (Független Rendőr Szakszervezet) által képviselt felperesnek - a ... jogtanács által képviselt ... Megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen megbízási díj megfizetése iránt a Miskolci Munkaügyi Bíróságon 7.M.934/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.594/2012/
2. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.Mf.20.594/2012/
3. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felülvizsgálati kérelemmel érintett tényállás szerint a felperes
4. december 1-től
5. december 31-ig állt hivatásos szolgálati viszonyban a ...i Rendőrkapitányság ... Rendőrőrs állományában, mint járőrvezető.
6. március 1-jétől kezdődően az őrsparancsnok szóban megbízta a ... Rendőrőrs fegyverszobájának kezelésével a ... ORFK utasításban, valamint a ...i Rendőrkapitányság vezetőjének ... Rk. számú intézkedésében foglaltak szerint. A felperes ezt a tevékenységet
7. május 31-ig ellátta. A szolgálati panaszának elutasítását követően benyújtott keresetében a
8. február 16-tól
9. május 31-ig terjedő időtartamra az illetményalap 100 %-ának megfelelő megbízási díj (1.525.650,- Ft), valamint kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Hszt.
10. §

(4)bekezdése alapján. A kereseti kérelmének jogalapjaként arra hivatkozott, hogy a járőrvezetői beosztásának ellátása mellett eligazítási, beszámoltatási és fegyverkezelési feladatot is ellátott. A Miskolci Munkaügyi Bíróság a 7.M.934/2011/

1. számú ítéletével kötelezte az alperest 376.353,- Ft megbízási díj és kamata megfizetésére, egyebekben a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet indokolása szerint a beszámoltatási feladata nem volt, kivétel nélkül alátámasztották az felperesnek eligazítási és ugyanakkor a tanúvallomások előadását, miszerint szóban fegyverkezelési feladatokkal bízták meg és azt a szolgálatteljesítési ideje kezdetén és végén ellátta, noha az az ... Rk. számú intézkedés
2. pontja szerint az szolgálatparancsnoki feladatnak minősült. Így megállapítható, hogy a felperest a Hszt.
3. §-a szerint a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával bízták meg. A ... ORFK utasítás
4. pontja egyébként szintén megbízásról tesz említést. A megbízási díj mértékét a munkaügyi bíróság az illetményalap 25 %ában állapította meg, tekintettel arra, hogy a felperes a 100 %-os mértékű megbízási díjat a fegyverkezelési feladaton túlmenő olyan feladatok elvégzéséért is igényelte, amelyek vonatkozásában a kereseti kérelmét a bíróság nem találta megalapozottnak. A felperes a fegyver- és lőszerkezeléssel alkalmanként 5-10 percet töltött, így az illetményalap 25 %-ának megfelelő mértékű díjazás áll arányban az általa teljesített többletszolgálattal. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék az 1.Mf.20.594/2012/
5. számú ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. Ítéletének indokolása szerint a munkaügyi bíróság a jogvita elbírálása szempontjából irányadó tényállást helyesen állapította meg, és helytálló az abból levont jogi következtetése is. Az ORFK utasítás felelősséget telepít a fegyverkezeléssel megbízott személyhez, a munkaügyi bíróság ennek a súlyát helyesen értékelve határozta meg a megbízási díj mértékét. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok jogszabálysértő módon állapították meg, hogy a felperes mint járőrvezető azzal a tevékenységével, hogy a szolgálatok kezdetén még egy, esetenként pedig még három kollégájának kiadta a szolgálati lőfegyverét, illetve a szolgálat befejeztével azt tőlük visszavette, olyan, a munkakörébe nem tartozó többletfeladatot látott el, amely alapján megbízási díjra jogosult. A fegyverkiadás és visszavételezés nem önálló feladatkör, csupán egy szolgálati feladat, amely beletartozhat a járőrvezetői munkakörbe. A felperes, mint járőrvezető felelőssége a saját és járőrtársa részére kiadott lőfegyverek tekintetében akkor is fennáll, ha egyébként nem ő adja ki, illetve veszi vissza azt, így e vonatkozásban többletfeladata, illetve felelőssége nincs. A ... ORFK utasítás
6. pontja szerint a fegyverkezelés nemcsak megbízás alapján látható el, az ügyeletes, illetve a helyettese ezt a feladatot külön díjazás nélkül látja el. A ... Rendőrőrsön ügyeleti szolgálat nem működik, a csoportos fegyvertárolással összefüggő feladatok ellátására a rangidős járőrvezetők (21 főből 4 fő) vannak kijelölve. Téves tehát a munkaügyi bíróságnak az a megállapítása, hogy a fegyverkezelés a ...i Rendőrkapitányság egész illetékességi területén kizárólag a szolgálatparancsnoki beosztáshoz telepített feladat. A többletfeladat hiányára lehet következtetni a 22/1997.(XI.18.) ORFK utasítás
7. pontjából is, amely szerint a járőrvezető a szolgálat teljesítése során felelős az anyagi és technikai eszközök rendeltetésszerű használatáért, megóvásáért. A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályban tartását. Álláspontja szerint a fegyverkezelési feladatok nem járőrvezetői feladatok, ennek elvégzésére nem minden járőrvezető, hanem csak az arra alkalmas megbízható személy kapott utasítást, egy adott szolgálatteljesítési időben csak egy személy. A munkáltató csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg szabadon a munkaköri feladatokat és a munkaköri leírás esetleges kiegészítése sem eredményezi azt, hogy egy valójában a másik munkakörhöz tartozó feladat az érintett hivatásos állományú munkakörébe tartozóvá válik. (Mfv.II.10.179/2011/4.) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
8. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Hszt. 50. §

(1)bekezdése szerint az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetőleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható. A Hszt. 50. §

(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100 %-ig terjedő díjazásra jogosult. A szolgálati lőfegyverek, lőszerek, robbanóanyagok és pirotechnikai eszközök tárolásának biztonságtechnikai követelményeiről, a fegyverek kezelésének, nyilvántartásának, őrzésének és ellenőrzésének szabályairól szóló ... ORFK utasítás I. rész

1. pontja szerint csoportos tárolásnál írásos parancsban ki kell jelölni a szolgálati lőfegyver és lőszerkezelésért felelős személyt, ahol ügyeleti szolgálat működik, az ügyeletest és helyettesét, vagy helyetteseit (a továbbiakban megbízott személy). A megbízott személy felelős a kiadás jogosságáért, az okmányok pontos és hiteles vezetéséért, a tárolás általános rendjéért, a tárolóhely zárva tartásáért és kulcsinak előírásszerű kezeléséért. Ezt figyelembe véve megállapítható, hogy az alperes tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az ORFK utasításban meghatározott feladatok nem minősülhetnek a felperes szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkörnek. A felperesnek nem csupán a fegyverek kiadását és visszavételezését kellett ellátnia, hanem gondoskodnia kellett az ehhez kapcsolódó okmányok megfelelő vezetéséről, a szakszerű tárolásról, a tárolóhely zárva tartásáról, a kulcs előírásszerű kezeléséről. Az ezzel összefüggő felelőssége pedig semmiképpen nem azonos a saját és járőrtársa részére kiadott lőfegyverek kezeléséhez kapcsolódó felelősséggel, hiszen más személyek részére kiadott lőfegyverek tekintetében is egyértelműen fennáll a fentebb hivatkozott ORFK utasításban foglaltak szerint. A felperes által szóbeli megbízás alapján ellátott e tevékenység nyilvánvalóan nem minősül a járőrvezetői beosztáshoz tartozó munkaköri feladatnak, hiszen azt nem kellett minden járőrvezetőnek ellátnia. Kétségtelen tény, hogy a lőfegyverek és lőszerek kezelésével összefüggő feladatot nem csupán a Hszt.
2. §-a szerinti megbízással lehetett ellátni, hiszen az ORFK utasítás
3. pontja szerint is, ahol ügyeleti szolgálat működik, ott az ügyeletes, illetve a helyettese láthatta el ezeket a feladatokat. A ... Rendőrőrsön a perbeli időszakban ügyeleti szolgálat nem működött, a felperes pedig a rendőrőrs mindenkori parancsnoka által lett megbízva a fegyverkezelési feladatok ellátásával. Ezt figyelembe véve helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felperes a Hszt.
4. §

(1),

(4)bekezdése szerinti, az eredeti beosztásán túlmenő többletszolgálatot teljesített, így annak időtartamára jogosult az illetményalap 25 %ának megfelelő megbízási díjra. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felek költségigényt nem érvényesítettek, így az erről történő rendelkezést a Pp. 78. §

(2)bekezdése alapján mellőzte. Az

1. évi XCIII. törvény (Itv.)
2. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. Budapest,

1. június
2. dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő