A határozat elvi tartalma: Alaptalan a felülvizsgálati indítvány, ha a lopás értékhatár-változása ellenére a magatartás továbbra is bűncselekménynek minősül. KÚRIA Bfv.I.250/2013/
- szám. A Kúria Budapesten, a
- év május hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A lopás vétsége miatt a terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Mezőkövesdi Városi Bíróság B.219/2010/
- számú ítéletének, valamint a Miskolci Törvényszék 3.Bf.2181/2011/
- számú ítéletének az I. rendű terheltre vonatkozó részét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3000,-(háromezer) bűnügyi költséget az állam viseli. forint A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s Az I. r. terheltet a Mezőkövesdi Városi Bíróság a
- október
- napján kelt B.219/2010/
- számú ítéletében bűnösnek mondta ki a Btk.
- §-ába ütköző és a
(2)bekezdés I. fordulata szerint minősülő, társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében, és ezért mint többszörös visszaesőt nyolc hónapi börtönbüntetésre és két évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéletet az ellene bejelentett fellebbezések folytán a Miskolci Törvényszék felülbírálta, és a 2013. január 24. napján meghozott 3.Bf.2181/2011/22. számú ítéletével az I. r. terheltre vonatkozóan akként változtatta meg, hogy cselekményét a Btk. 316. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés
- f)és
- g)pontja szerinti, társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérleteként minősítette. A jogerős határozatok ellen az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványt nyújtott be, annak jogalapját nem jelölve meg. Indítványában azonban lényegében bűnösségének megállapítását támadta, arra hivatkozva, hogy a másodfokú határozat meghozatalát megelőzően bekövetkezett törvényi változásra tekintettel az általa - társaival - elkövetett cselekmény már csak szabálysértés, így felmentésének lett volna helye. Ezért a megtámadott határozatok megváltoztatását indítványozta. A Legfőbb Ügyészség az indítványt alaptalannak találta, mivel az irányadó tényállás szerint a terheltek szándéka ugyan 50.000 forintot el nem érő összeg legalább 30.000 forint eltulajdonítására irányult, így az a másodfokú határozat meghozatalakor valóban nem haladta meg a szabálysértési értékhatárt, azonban cselekményüket jogtalan behatolással, egyben hamis kulcs használatával kísérelték meg, így azt törvényesen minősítette a törvényszék lopás vétségének kísérleteként. Ezért a megtámadott határozatok hatályban tartására tett indítványt (Bf.522/2013.). A Kúria nyilvános ülésén a védő a felülvizsgálati indítványt fenntartotta, ugyanakkor a Budapesti Ügyvédi Kamara iránymutatására figyelemmel elhatárolta magát a terhelt által fogalmazott felülvizsgálati indítványnak az eljárt bíróságokra nézve sértő kijelentéseitől. A Legfőbb Ügyészség képviselője írásbeli indítványában foglaltakat fenntartotta. Hivatkozott arra, hogy egyetlen felülvizsgálati ok sem állapítható meg a jogerős ügydöntő határozatok tekintetében. Eljárási jogszabálysértés sem történt, ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban tartsa fenn. A Be. 416.
(1)bekezdés a) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor. Miután az indítvány ilyen szabálysértésre utalt, a megtámadott határozatokat a Kúria - a Be. 423. §
(4)bekezdésében írtaknak megfelelően a felülvizsgálati indítványban megjelölt ok alapján felülbírálta; emellett figyelemmel volt ugyanezen törvényhely
(5)bekezdésére tekintettel a Be. 416. §
(1)bekezdés c) pontjában megjelölt, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre is. Ilyen eljárási szabálysértést azonban nem észlelt sem az első, sem a másodfokú bíróság eljárásban. A felülvizsgálati indítvány nem megalapozott. A Be. 423. §
(1)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó; ez a tényállás a felülvizsgálati indítványban nem támadható. Az ekként irányadó tényállás szerint a terheltek cselekményükkel legalább 30.000 forintot akartak eltulajdonítani. A Btk. 138/A. § a) pontja 2012 április
- napjával kezdődő hatállyal módosult; a lopással okozott kár eszerint akkor kisebb, ha az ötvenezer forintot nem haladja meg. Így akkor, amikor a törvényszék az ügydöntő határozatát meghozta, a terheltek cselekménye - ahogy erre határozatában rá is mutatott már nem minősült kisebb értékre elkövetett lopás vétsége kísérletének. Azonban az irányadó tényállás szerint a terheltek a lopási cselekményt részint jogtalan behatolással, részint hamis kulcs használatával kísérelték meg; így a szabálysértési értékre elkövetett cselekményük a Btk.
- §
(2)bekezdés
- f)és
- g)pontjára figyelemmel lopás vétsége kísérletének minősült. Ezért a másodfokon eljárt bíróság az I. r. terhelt bűnösségét anyagi jogi szabály megsértése nélkül, törvényesen állapította meg. A cselekmény minősítése is törvényes, keretek között kiszabott büntetés is. mint Ezért a Kúria a megtámadott határozatokat figyelemmel hatályában fenntartotta. ahogy a a törvényes Be. 426.§-ára Az ismételt indítvánnyal kapcsolatos tájékoztatás a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, valamint a 418. §
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a Kúria az ugyanazon jogosult által ismételten, vagy a más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- május
- Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Csák Zsolt s. k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s. k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző MGy