A határozat elvi tartalma: Létszámcsökkentés esetén a más okból végbement munkaviszony-megszüntetést is figyelembe kell venni, mert annak mellőzése a felmentést jogellenessé teszi. Mfv.II.10.696/2012/4.szám A Kúria a dr. Imre György ügyvéd által képviselt felperesnek - a dr. Hajzer Gabriella ügyvéd által képviselt ... Általános Iskola, ... és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény alperes ellen közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása és jogkövetkezményei alkalmazása iránt a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróságon 1.M.713/
- szám alatt megindított és másodfokon a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.093/2012/
- számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 4.Mf.20.093/2012/
- számú Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000,- Ft (Tízezer forint) és 2.700,- Ft (Kettőezerhétszáz forint) áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s A felperes
- október 1-jétől állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél dajka munkakörben. ... Község Önkormányzat Képviselőtestülete
- február 28-án a helyi önkormányzati intézmények létszámának csökkentéséről döntött. Ennek keretében az alperes óvodájában az indítható csoportok számát
- július 1-jétől eggyel csökkentette és ezzel egyidejűleg 2 óvónői és 2 dajka álláshelyet véglegesen megszüntetett. Az alperesi intézményben az óvoda két telephelyen működött. Az egyik egység a ... szám alatt, ahol 4 csoportban nyolc óvónő és négy dajka látta el a feladatokat, míg az ... szám alatti telephelyen két óvónő és két dajka tevékenykedett. A létszámleépítés a ... úti óvodát érintette, ahol a felperes dolgozott.
- márciusában az ... utcai egységben a munkáltató két óvónővel és két dajkával szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, amely következtében
- május 9-én 3 közalkalmazott jogviszonyát elbocsátás fegyelmi büntetéssel, míg
- április 29-én a negyedik közalkalmazott jogviszonyát közös megegyezéssel szüntette meg. A tagóvodából távozó óvónők és dajkák pótlását a munkáltató helyettesítéssel oldotta meg, a központi óvodából egy óvónőt és egy dajkát irányított át oda. Az érintett időszakban több óvónő és dajka keresőképtelenség miatt távol volt, illetve szabadságot engedélyezett számukra a munkáltató.
- márciusában a szabadságon töltött napok száma 41, míg áprilisban 26 nap volt. Májusban a munkáltató pályázati felhívást adott ki 2 óvónő és 2 dajka munkakör betöltésére. Ennek eredményeként
- június 6-án egy óvónőt kineveztek, akinek másnap azonnali hatállyal megszüntették jogviszonyát, majd 2011.június 10-én újabb óvónőt neveztek ki. Két új dajka foglalkoztatására
- június 1-jétől került sor, az egyik jogviszonya azonban június 5-én, a másiké június 30-án megszüntetésre került, helyettük újabb felvételre került sor. Június hónapban az alperes a ... úti tagóvodában 48 munkanap, míg az ... utcai tagóvodában 9 munkanap szabadságot engedélyezett. Az alperes
- június 15-én írásban tájékoztatta a felperest a képviselő-testület döntéséről és arról, hogy ezzel kapcsolatban jogviszonya felmentéssel
- december 31-ével megszűnik. Közölte azt is, hogy az önkormányzat által fenntartott más, Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál nincs felajánlható munkakör a számára. A felperessel egyidejűleg megszüntetésre került további két óvónő és egy dajka jogviszonya is. A felperes az intézkedést munkaügyi bíróságon. sérelmezve keresetet nyújtott be a A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság 1.M.713/2011/
- számú ítéletével megállapította, hogy az alperes
- június 29-én kelt intézkedése jogellenes, így a felperes közalkalmazotti jogviszonya az alperesnél
- december 31-én szűnik meg. Kötelezte az alperest 24 havi átlagilletménynek megfelelő összegű átalány-kártérítés és perköltség fizetésére. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy a fenntartó amikor az óvodai csoportok számának csökkentését és az ezzel egyidejű létszámcsökkentést előírta, nem határozta meg, hogy azt milyen módon kell megvalósítani. Az időközben kiszabott elbocsátás fegyelmi büntetéssel, illetve a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével a fenntartó döntése megvalósult, így erre hivatkozva újabb jogviszony nem volt megszüntethető. A munkáltatónak csak június hónapra kellett volna a megfelelő működést biztosítani oly módon, ahogy erre sor került az elbocsátásról rendelkező határozat május 9-ei közlésétől a pályázatok beérkezéséig. Indokolatlannak tartotta az alperes azon hivatkozását, hogy az adott időszakban a közalkalmazottak szabadságon is voltak és erre tekintettel további helyettesítésről kellett gondoskodnia. Álláspontja szerint amennyiben a munkáltató június hónapban nem engedélyezte volna a szabadságokat, helyettesítéssel e hónap is átvészelhető lett volna. Mindezt alátámasztotta az a tény is, hogy az újonnan alkalmazott közalkalmazottnak rögtön 8 nap szabadságot tudott biztosítani az alperes. Megállapította, hogy a felmentés indoka nem volt valós, s az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta jogát. Nem találta eltúlzottnak a felperes átalány-kártérítés iránti igényét, figyelemmel 21 éves folyamatos közalkalmazotti jogviszonyára, melyből 15 évet egy munkahelyen töltött, illetve arra, hogy a munkáltató súlyos jogsértéssel szüntette meg azt. Az alperes fellebbezése folytán eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.093/2012/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásából mellőzte a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítására vonatkozó rendelkezést, tekintettel arra, hogy a felperes az eljárás során arra nem hivatkozott, ezt meghaladóan azonban osztotta a munkaügyi bíróság álláspontját. Egyetértett azzal, hogy a jóhiszemű és tisztességes eljárásból az következett volna, hogy
- június 1jétől július 1-jéig az intézmény vezetése a szabadságok ütemezésével, illetve esetleges csoportösszevonásokkal oldotta volna meg a tagóvoda működését, elkerülve ezzel indokolatlan újabb felvételt, illetve felmentést. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy a Kúria a felperes keresetét utasítsa el, illetve azok hatályon kívül helyezésével utasítsa az első-, vagy másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. Felülvizsgálati kérelmében megismételte a fellebbezésében kifejtett érveket, mely szerint az eljárt bíróságok a rendelkezésükre álló bizonyítékokat hibásan mérlegelték, a jogszabályokat tévesen értelmezték és megalapozatlan jogkövetkeztetéseket vontak le. Arra hivatkozott, hogy üres álláshelyekre írt ki pályázatokat, a felperes pedig mind ekkor, mind az új közalkalmazottak munkába állásakor alkalmazásban állt. A fegyelmi eljárásra tekintettel nem került sor létszámleépítésre, csak a megüresedett álláshelyek betöltésére, s a fegyelmi eljárással álláshelyeket nem szüntetett meg. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok által említett eseti döntések a perbeli jogeset megítélésénél nem bírtak relevanciával, tekintettel az adott intézmény speciális jellegére. A közoktatásról szóló
- évi LXXXIX. törvény
- számú mellékletében foglaltakra figyelemmel a biztonságos és törvényes működéshez előírt óvodapedagógusi és dajkai létszámot biztosítania kellett, amely helyettesítéssel nem volt megoldható, s a munkáltató nem kalkulálhatott csökkenő gyermeklétszámmal sem. Tévesnek ítélte a bíróságok azon álláspontját is, hogy amennyiben az óvónők és dajkák szabadságát az adott időszakban nem adta volna ki, úgy a működés biztosítható lett volna. A felperes dajka munkakörben állt alkalmazásban és számára a szabadság az év folyamán bármikor kiadható volt, továbbá a pályázat során alkalmazott óvodapedagógus áthelyezéssel került az intézményhez és kérelmére szabadsága 1/4 része kiadható volt. Indokolatlannak tartotta a 24 havi átalány-kártérítés mértékét is, tekintettel arra, hogy annak indokai nem nyertek bizonyítást, így annak leszállítására tett indítványt. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogszerű ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes költségekben való marasztalását kérte. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az alperes felülvizsgálati kérelmében jogszabálysértést nem jelölt meg, tartalma szerint azonban arra hivatkozott, hogy az eljárt bíróságok a rendelkezésükre álló bizonyítékokat nem a Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint mérlegelték, így téves következtetések alapján hozták meg ítéletüket. A Pp. 270. §
(2)bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát az ügy érdemét érintő jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. A Pp. 275. §-ának
(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján dönt, a felülvizsgálati eljárásban azonban a bizonyítékok felülmérlegelésének, továbbá bizonyítás felvételének nincs helye. Ezért a Kúria azt vizsgálta, hogy milyen bizonyítékok álltak az eljárt bíróságok rendelkezésére, s azokat okszerűen mérlegelték-e. Helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése jogellenességének megállapítása iránti perekben a bíróságoknak azt kell vizsgálniuk, hogy a felmentés valós indokon alapult-e és okszerűen vezetett-e a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez. Az ítélkezési gyakorlat szerint létszámcsökkentés esetén a más okból végbement munkaviszony megszüntetést is figyelembe kell venni, mert annak mellőzése a felmentést jogellenessé teszi. A perbeli esetben a képviselő-testület két óvónő és két dajka álláshelyét érintő létszámleépítésről döntött, ami fegyelmi elbocsátással, illetve közös megegyezéses megszüntetéssel
- április 29-én, illetve május 9-én megvalósult. Ezt követően az alperes ezen okra hivatkozva nem menthetett volna fel újabb négy közalkalmazottat. A jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelménye azt indokolta volna, hogy a hátralévő rövid időszakban egyéb munkajogi eszközök igénybevételével biztosítsa mindkét tagintézmény működését és szervezze meg a folyamatos feladatellátást. Helytállóan hivatkozott a másodfokú bíróság ítéletében arra, hogy a szabadságok megfelelő ütemezésével és esetleges csoportösszevonással mindez biztosítható lett volna. Súlytalan a felülvizsgálati kérelem arra történő hivatkozása, hogy a szabadságokat feltétlenül ki kellett adnia az érintett időszakban, tekintettel arra, hogy e körben sem a Kjt, sem az Mt. nem tartalmaz kötelező rendelkezést. Mindezek alapján helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a felmentés indoka, a képviselőtestület döntésére alapított létszámleépítés a felperes közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését okszerűen nem támasztotta alá, nem nyert bizonyítást, hogy a munkájára a továbbiakban miért nem volt szükség. Ugyancsak nem megalapozott a felülvizsgálati kérelemnek a bíróságok által megállapított átalány-kártérítés mértékére vonatkozó kifogása. A perben nem volt vitás az a tény, hogy milyen hosszú ideje állt fenn a felperes közalkalmazotti jogviszonya, illetve az sem, hogy a munkáltató súlyos jogsértést követett el intézkedése meghozatalakor. Az egységes bírói gyakorlatra is figyelemmel ezért az adott ügyben megállapított átalány-kártérítés mértéke nem tekinthető eltúlzottnak. Mindezekből megállapítható, hogy az eljárt bíróságok az ítéletük alapjául szolgáló tényállást jogszerűen állapították meg, az nem tekinthető iratellenesnek, ellentmondónak, nem tettek a per adataiból okszerűen nem következő megállapítást és nem jutottak a bizonyítási eljárás lefolytatására vonatkozó előírások megsértésével megalapozatlan ténybeli következtetésre, így nem helytálló a felülvizsgálati kérelemnek a bizonyítékok jogsértő mérlegelésére való hivatkozása. Mivel a másodfokú bíróság határozata jogszerű volt, a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdésére tekintettel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- június
- dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Sipőczné dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: kúriai tisztviselő