A határozat elvi tartalma: Fogyasztóvédelmi bírság kiszabásánál irányadó szempontok. A forgalmazó fogalmának meghatározása. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.182/2012/5.szám A Kúria ... ügyvezető által képviselt ... felperesnek, ... jogtanácsos által képviselt Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság /1088 Budapest, József krt.
- / alperes ellen, fogyasztóvédelmi ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 24.K.31.127/2011/9.számú jogerős ítélete ellen, felperes által 12.sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Kúria a Fővárosi hatályában fenntartja. Bíróság 24.K.31.127/2011/9.sz. ítéletét A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság
- február 23-án, majd
- március 9-én helyszíni hatósági ellenőrzést tartott a ... Kft. által üzemeltetett ... Széchenyi tér 1.sz. alatti ... Áruházban. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a GRACE márkanevű WT9316 azonosító jelölésű zsebes lánykanadrág derékrészén található összehúzó zsinór egyetlen ponton sem volt rögzítve a ruhához, a zsinór kihúzható volt, melynek végein 3 dimenziós csomót, valamint fém végelzárót helyeztek el. A terméken a nyersanyag összetételt az alábbiak szerint tüntették fel: 35 % pamut, 65 % poliészter. A hatóság feltárta, hogy a ... Kft. a terméket felperestől vásárolta, melyet felperes a Zhen Xing Kft-től szerzett be. Az elsőfokú hatóság határozatával felperest 150 ezer forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta rögzítve, hogy a GRACE márkanevű lánykanadrág nem felel meg a vonatkozó MSZEN 14682:2008 szabvány által előírt biztonságtechnikai követelményeknek, fulladást és balesetveszélyt idézhet elő a gyermekeknél. Felperes megsértette a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény /továbbiakban: Fgytv. /
- § /1/ bekezdésében,
- §-ában foglaltakat, míg a nyersanyag összetétel feltüntetése tekintetében a textiltermékek forgalomba hozatalának egyes követelményeiről szóló 25/2005./IV.29./GKM rendelet /továbbiakban: GKM rendelet/
- § /1/ bekezdését, mivel a nyersanyag összetételt tartalmazó adatokat a nettó tömeg százalékában kellett volna megadni tömegarány szerinti csökkenő sorrendben. Az elsőfokú hatóság az Fgytv. 45/A. §-a, 47/C. §-a alapján, felperes
- évi nettó árbevételének figyelembevételével határozta meg a bírság összegét. Felperes fellebbezése alapján alperes
- január
- napján kelt HAJ-147-2/
- sz. határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Megállapította, az a körülmény, hogy felperes a ... Kft-től a termék biztonságosságával kapcsolatban nem kapott megfelelő tájékoztatást, a felelősség alól nem mentesíti, és az elsőfokú hatóság mérlegelési kötelezettségének eleget téve jogszabályi előírásoknak megfelelően határozta meg a bírság összegét. A határozattal szemben felperes terjesztett elő keresetet, kérte annak megváltoztatását, a terhére megállapított bírság törlését. Álláspontja szerint az Fgytv. 2.§ d./ pontja alapján forgalmazónak nem minősül. A fogyasztóvédelmi bírságot a nem biztonságos terméket forgalmazóval szemben lehet kiszabni, így a határozat sérti az Fgytv. 47/C. § /5/ bekezdés b./ pontját. A Fővárosi Bíróság felperes keresetét részben alaposnak ítélte, alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően megváltoztatta, a fogyasztóvédelmi bírság összegét 130 ezer forintra mérsékelte. Jogerős ítélete indokolásában megállapította, hogy a nem biztonságos termék forgalmazása tekintetében az Fgytv.
- § /4/ bekezdés c./ pontja alapján felperes felelőssége fennáll, azonban a GKM rendeleten alapuló jogsértés tekintetében az általános szabályok alkalmazandók. Felperes az Fgytv.
- § d./ pontja alapján forgalmazónak nem minősül, így felelőssége e körben nem áll fenn. Alperes a per során a GKM rendeleten alapuló jogsértés bírság összegét 20 ezer forintban jelölte meg, így az Fgytv.
- §-a alapján azt 130.000.-Ft-ra mérsékelte. A jogerős ítélet ellen alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperesi kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy a GKM rendelet
- § /1/ bekezdése szerint textiltermék bármely értékesítési szakaszban csak úgy forgalmazható, ha el van látva nyersanyag összetételt tartalmazó adatokkal. Amennyiben, ha ennek nem felel meg, akkor az értékesítési láncban résztvevő összes társasággal szemben megállapítható a jogsértés. Megalapozatlan tehát a jogerős ítélet azon állásfoglalása, mely szerint nem minden forgalmazásban résztvevő felelőssége áll fenn. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül, figyelemmel a Pp.
- § /2/ bekezdésében és a Pp.
- § /2/bekezdésében foglaltakra. A Kúria számos eseti döntésében kifejtette, hogy a mérlegelési jogkörben hozott határozat megváltoztatására a bíróságnak kizárólag jogszabálysértés esetén van lehetősége a Pp.
- § /2/ bekezdés q./ pontja szerint alkalmazandó Fgytv.
- §-a alapján. A hatóság felperessel szemben két jogsértésre tekintettel szabott ki bírságot, egyrészt a nem biztonságos termék forgalmazása miatt, másrészt a GKM rendelettel összefüggésben. A bíróság ítélete csupán az utóbbi jogsértés tekintetében találta alaposnak a keresetet, a felülvizsgálati kérelem is csak ennek jogalapját érintette. A GKM rendelet
- § /1/ bekezdése értelmében textiltermék esetén a felhasznált textilnyersanyagok arányát a nettó tömeg százalékában kell megadni, tömegarány szerinti csökkenő sorrendben. A periratokból megállapítható, hogy a vizsgálattal érintett felperes által forgalmazott terméken a textilnyersanyagok aránya nem csökkenő, hanem növekvő sorrendben került feltüntetésre /35 % pamut, 65 % poliészter/. Az Fgytv.
- § d./ pontja az általános szabályok között határozza meg a forgalmazó fogalmát, mely szerint forgalmazó az a vállalkozás, amely a terméket közvetlenül a fogyasztó részére forgalmazza. Alperes maga sem vonta kétségbe felperes azon előadását - a becsatolt számlákból is igazolt -, hogy a vizsgálattal érintett lányka nadrágot felperes a ... Kft-től szerezte be, amelyet tovább értékesített ... Kft-nek. Felperes közvetlenül fogyasztó részére nem forgalmazott, így fenti jogszabályi fogalom meghatározás ismeretében forgalmazónak nem minősül. Nem helytálló alperes felülvizsgálati kérelmében foglalt azon hivatkozás, hogy felperes felelőssége és a bírság kiszabásának jogalapja a GKM rendelet
- § /1/ bekezdése alapján áll fenn. Ezen jogszabályi hivatkozás szerint bármely értékesítési szakaszban textiltermék csak úgy forgalmazható, ha el van látva nyersanyag összetételt tartalmazó adatokkal. A GKM rendelet
- §-a rögzíti, hogy a nyersanyag összetétel feltüntetése a gyártó kötelezettsége. Téves alperes azon hivatkozása, hogy felperes a GKM rendelet
- § /1/ bekezdésében foglalt nyersanyag összetétel feltüntetésére vonatkozó szabály megsértése miatt a GKM rendelet
- § /1/ bekezdése szerint bírságolható lenne, mivel a felperes által értékesített lányka nadrágon szerepel a nyersanyag összetétel csak nem csökkenő, hanem növekvő sorrendben. A hatóság határozatai a GKM rendelet kapcsán megállapított jogsértés tekintetében nem vizsgálták az Fgytv
- § /d/ pontjának alkalmazhatóságát, amely körülményre az elsőfokú bíróság helyesen mutatott rá. A jogerős ítélet az alapul szolgáló tényállást, arra vonatkozó bizonyítékokat, az ügyben irányadó jogszabályokat a Pp.221.§/1/bekezdésében foglaltaknak megfelelően tartalmazza, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabályi előírást nem sértette meg, mindezekre tekintettel a Kúria a Pp.
- § /3/ bekezdése alkalmazásával a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálati eljárás során költsége nem merült fel, ezért a Kúria arról nem határozott. Alperes személyes illetékmentességére tekintettel, szem előtt tartva, a Pp.
- § /1/ bekezdését, a 6/1986./VI.26./IM sz. rendelet
- § /1/ bekezdését, valamint
- §-át, a felülvizsgálati eljárás feljegyzett illetékét az állam viseli. Budapest,
- január
- dr. Sperka Kálmán sk. a tanács elnöke, dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró, dr. Fekete Ildikó sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok