Kfv.37360/2012/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a perben kirendelt igazságügyi szakértő a körforgalmi csomópont építési terveit nem tartja megfelelőnek, az engedélyező határozat hatályon kívül helyezésének van helye. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.III.37.360/2012/4.szám A Kúria a dr.Virágh Pál ügyvéd... által képviselt ... I.r., ...II.r. felperesnek a ...Nemzeti Közlekedési Hatóság Központ(1066 Budapest, Teréz krt. 38.) alperes ellen útépítési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a ... beavatkozott a Debreceni Törvényszék

1. március
2. napján kelt 7.K.30.260/2011/
3. számú jogerős ítélete ellen az alperes által
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Kúria a Debreceni Törvényszék 7.K.30.260/2011/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A beavatkozó kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága a 33 főközlekedési főút .... kmszelvényében a Debrecen, ... utcai csatlakozásnál körforgalmi csomópont építését engedélyezte a EA/KA/NS/A/2189/
6. számú határozatával. Az I. és II.r. felperes a körforgalmi csomóponttal érintett Debrecen, szám alatti társasház egy-egy társtulajdonosa. Az engedélyező határozattal szemben fellebbezést nyújtottak, amelynek elbírálása során az alperes a
7. február
8. napján meghozott KH/MD/NS/A/23/3/
9. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta akként, hogy a helyrajzi számú ingatlan kapubejárójának kialakítását a
10. decemberében készített U-1/F rajzszámú fedvényterv szerint engedélyezte. A felperesek a keresetükben az alperes határozatának felülvizsgálatát és az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérték. Álláspontjuk szerint a fedvényterv csatolását követően sem lesz megfelelő módon biztosított a balesetmentes be- és kiállás a tulajdonunkat képező társasházi ingatlan kapubejárójából. Ennek igazolására igazságügyi műszaki szakértői bizonyítás elrendelését kérték. A megyei törvényszék a felperesek bizonyítási indítványára igazságügyi szakértőt rendelt ki. A szakértő szakvéleményében azt fejtette ki, hogy a megtervezett körforgalmú csomópont akkor felelne meg maradéktalanul a tervezési előírásoknak, ha a telekbejáró esetében az elindulási látómező biztosítva lenne. A telekbehajtó forgalmi szempontból új csatlakozásnak minősül, ezért az elindulási látómező biztosítása szükséges. A telekhatártól hátratolt kapu és kerítés nem biztosítja az elindulási látómezőt. A szakértő szakvéleményét kiegészítette azzal, hogy a V=30 km/óra csomópontba belépő sebességhez tartozó, 30 méter indulási látótávolság esetén a látómezőbe a Debrecen, szám alatti ház sarka és kerítése belelóg annak ellenére, hogy a 30 méterhez kisebb látószög tartozik. A megyei törvényszék a felperesek keresetét megalapozottnak értékelte és az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú útügyi hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletének indokolásában megállapította,hogy az engedélyezett terv nem felel meg minden tekintetben az előírásoknak, illetőleg, hogy a felperesek ingatlanáról történő ki- és beállás nem kellően biztosított - ez okból az alperes, illetőleg az elsőfokú hatóság határozata jogszabálysértő. Utalt arra a megyei törvényszék, hogy a felperesek eleget tettek a Pp.
11. § /1/ bekezdésébe rögzített bizonyítási kötelezettségüknek, a szakértő a törvényszék által aggálytalannak tekintett és ezért ítélkezése alapjául is elfogadott kiegészített szakértői véleményében kétséget kizáróan alátámasztotta a felperesi álláspontot. A megismételt eljárásra vonatkozóan a megyei törvényszék előírta, hogy a beavatkozó építési engedély iránti kérelmét a szakértői véleményben rögzítettek figyelembevételével kell elbírálni és csak abban az esetben lehet azt engedélyezni, ha az építtető kiküszöböli azokat a hiányosságokat, amelyet a szakértői véleményben a szakértő feltárt és a 15-ös sorszámú szakértői vélemény kiegészítésében megerősített. Csak ezt követően kerül az elsőfokú építésügyi hatóságként eljáró útügyi hatóság abba a helyzetbe, hogy a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozzon. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan a hatályon kívül helyezés mellett a megyei törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a közlekedési hatóságnak a kérelem mellékleteként benyújtott tervről kell döntenie, hogy az építési engedélyt - feltételekkel - megadja vagy nem. A közlekedési hatóságnak nincs hatásköre arra, hogy az általa kedvezőbbnek ítélt csomópont típusra javaslatot tegyen. Az engedélyező hatóság az eljárása során a szakhatóságok bevonásával azt vizsgálja, hogy a jogszabályok, műszaki előírások, az esetleges előírások alóli felmentések figyelembevételével az engedély megadható-e. Amennyiben az engedély megadható, azt meg kell adni. Kifogásolta az alperes, hogy a megyei törvényszék ítéletében nem jelölte meg, hogy az alperesi hatóság határozata milyen jogszabályi rendelkezés alapján került hatályon kívül helyezésre, továbbá, a törvényszék ítélete jogszabálysértő azért is, mert döntését olyan szakvéleményre alapozva hozta meg, amely nem elfogadható. Az alperesi beavatkozó a felülvizsgálati észrevételében az abban foglaltakkal egyetértett. kérelemre tett A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
12. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Kúria álláspontja szerint a megyei törvényszék megfelelő alapossággal feltárta és rögzítette ítéletének indokolásában az ügyben irányadó tényállást és abból az ide vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával helytálló jogi következtetést vont le, azzal a Kúria is egyetértett. A felperesek bizonyítási indítványára a megyei törvényszék szakértői bizonyítást rendelt el, a szakértő kiegészített szakvéleményét aggálytalannak ítélte, ítélkezése alapjául elfogadta és azt állapította meg, hogy a felülvizsgált alperesi határozatok nem tekinthetők megalapozottnak és jogszerűnek. Erre tekintettel történt a határozatok hatályon kívül helyezése és az új eljárás elrendelése. A szakértői bizonyítás, a szakértői vélemény és annak kiegészítése a keresettel támadott határozatok megalapozatlanságát támasztotta alá, ez a jogerős ítélet indokolásából - a Pp.
13. § /1/ bekezdésének megfelelően - kitűnik. Noha a megyei törvényszék konkrét jogszabálysértést nem jelölt meg, de a jogerős ítélet indokolásából egyértelműen levezethető, hogy a határozatok hatályon kívül helyezése a Pp.
14. § /1/ bekezdése alapján történt és ahhoz a kellő megalapozottság hiánya vezetett. Azon körülmény, hogy az alperes és a beavatkozó nem értett egyet a perben kirendelt szakértő szakvéleményében foglaltakkal, nem tette jogszabálysértővé a jogerős ítéletet. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a Pp.
15. § /2/ bekezdése és
16. § /2/ bekezdés értelmében a felülvizsgálati eljárás során kizárólag a jogerős ítélet jogszerűsége vizsgálható, a Pp.
17. § /2/ bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati kérelemmel érintett körben. Tekintettel arra, hogy maga az alperes sem jelölt felülvizsgálati kérelmében konkrét jogszabálysértést a jogerős ítéletet illetően, így jogszabályi rendelkezésekkel a jogerős ítéltet a Kúria ütköztetni nem tudta, azt a felülvizsgálati kérelem tartalmának megfelelően vizsgálta felül. A fentiekből következően a jogerős ítélet nem tekinthető jogszabálysértőnek, ezért azt a Kúria a Pp.
18. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a felperesnek igazolt perköltsége nem merült fel, ezért arról a Kúriának rendelkezni nem kellett. Az alperes személyes illetékmentességére tekintettel a tárgyi illetékfeljegyzési folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
19. § /1/ bekezdése és
20. §-a értelmében az állam viseli. ,
21. március
22. Dr.Sperka Kálmán sk. előadó bíró, Dr.Fekete Ildikó sk. előadó bíró, Dr.Kárpáti Zoltán sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok