Pécsi Ítélőtábla Gf.V.30.127/2013/
- szám A Pécsi Ítélőtábla a Dr. Horváth László Ügyvédi Iroda által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (címe) II. rendű felpereseknek - a Dr. Kovács Péter Ügyvédi Iroda által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen társasági határozatok felülvizsgálata iránt indított perében a Zalaegerszegi Törvényszék
- január
- napján kelt 4.G.40.174/2012/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszámon előterjesztett és
- sorszámon indokolt fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 21.820 (huszonegyezer-nyolcszázhúsz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes tagjai a felperesek (4,99% mértékű közös üzletrésszel), továbbá S.F.és a N.. cég. Az alperes ügyvezetője a társaság taggyűlését
- október 30-ára az alábbi két napirendi ponttal hívta össze:
- Az ügyvezető megbízatásának meghosszabbítása,
- A saját tőke rendezése - S.F. tagi hitel visszafizetése. A
- október 30-ai taggyűlésen a levezető elnök előadta, hogy a legutóbbi taggyűlésen az ügyvezető felhatalmazást kapott szakértői vélemény beszerzésére a társaság ingatlanvagyonáról, mert a cég saját tőkéje „jelentős mértékben mínuszban van", s az ügyvezető ennek rendezésére javasolta, hogy S.F. tag részére az általa az alperesnek nyújtott tagi kölcsönt és kamatait az alperes társaság ingatlanvagyonából természetben fizessék vissza. A felperesek taggyűlésén jelen lévő képviselője kifejtette, hogy az elkészült ingatlanforgalmi szakértői vélemény az ingatlanokat alulértékelte, ezért másik szakvélemény beszerzését indítványozta. Ezután hozta meg az alperes a 2/2012.(X.30.) számú taggyűlési határozatát a felperesek ellenszavazata mellett, amellyel elfogadta a S. Kft. által készített ingatlanforgalmi szakértői véleményt és az alapján az ingatlanok forgalmi értékét. E határozat meghozatalát követően a levezető elnök nyomban szavazásra bocsátotta a saját tőke rendezésének módjáról szóló javaslatot, majd a taggyűlés a felperesek ellenszavazata mellett a 3/2012.(X.30.) számú határozat elfogadásával úgy döntött, hogy a társaság saját tőkéjét akként rendezi, hogy S.F. tag, továbbá a N. részére a fennálló tagi kölcsönt és kamatait úgy fizeti meg, hogy a tulajdonába adja az alperes tulajdonában lévő .......hrsz.-ú ingatlanokat, a még fennálló rövid lejáratú kötelezettségek megfizetése mellett. A taggyűlés mindkét határozatot S.F. és az általa képviselt N.. tagok szavazatával hozta. A felperesek keresetükben e két taggyűlési határozat hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben való marasztalását kérték. A 2/2012.(X.30.) számú határozattal kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy annak meghozatala a Gt.20.§
(5)bekezdésébe ütközött, illetőleg arra, hogy a kérdés a Gt.20.§
(4)bekezdésében foglalt rendelkezése ellenére nem szerepelt a meghívóban feltüntetett napirendi pontok között és a taggyűlésen sem kérték a felperesek hozzájárulását e kérdés megtárgyalásához. A 3/2012.(X.30.) számú határozat meghozatalának a Gt.20.§
(5)bekezdésébe ütközése mellett hivatkoztak arra, hogy a N.. cégre vonatkozó döntés ugyancsak nem szerepelt a meghívóban szereplő napirendi pontok között, ezért a Gt.20.§
(4)bekezdésébe, valamint a Gt.131.§
(1)bekezdésébe és a Gt.143.§
(2)bekezdésébe ütközik. Az alperes a 3/2012.(X.30.) számú taggyűlési határozatnak a N.. cégre vonatkozó rendelkezése hatályon kívül helyezését nem ellenezte, ezt meghaladóan a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével az alperes 2/2012.(X.30.) és 3/2012.(X.30.) számú taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezte. Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 36.000 forint illetékből és 30.000 forint ügyvédi munkadíjból álló elsőfokú perköltséget. Megállapította, hogy az ingatlanok forgalmi értéke vonatkozásában beszerzett szakvélemény elfogadásáról szóló határozat a tagi kölcsön rendezésének szerves része volt, hiszen a szakvéleményben foglalt értéken kaphatta meg S.F.tag az ingatlanokat tagi kölcsöne fejében. Megállapította ezért, hogy e határozatot külön kezelni nem lehet, a felperesek keresetében felhívott jogszabálysértéseket mindkét határozat vonatkozásában vizsgálni kellett. Mindkét határozat vonatkozásában megállapította, hogy azok meghozatala a Gt.20.§
(5)bekezdésébe ütközött, mert S.F. tag a határozatok meghozatalában nem vehetett volna részt. E jogszabálysértés megállapítása folytán az elsőfokú bíróság a felperesek keresetében felhívott egyéb jogszabálysértéseket érdemben nem vizsgálta. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy a keresettel támadott határozatok meghozatalát megelőző taggyűléseken a felperesek képviselője jelen volt, és az alperes tőkevesztésének megoldására felvázolt lehetőségek közül maga is arra szavazott, hogy a többségi tulajdonos tagi kölcsönét a cég ingatlanvagyonából fizessék vissza. Az ezt követő taggyűlésre kizárólag azért került sor, hogy tisztázódjon az ingatlanok értéke és ennek megfelelően a taggal értékarányosan el lehessen számolni. Álláspontja szerint S.F.tag szavazhatott arról a kérdésről, hogy részére az eddig finanszírozott tagi hitelt valamilyen formában visszafizessék A társaság a keresettel támadott határozatokkal nem arról döntött, hogy S.F.-val szerződést kell kötni, nem volt vitatott az ő tagi jogviszonya sem, így vele szemben kizáró ok a szavazás tekintetében nem állt fenn. Érthetetlennek és értelmezhetetlennek tartotta az elsőfokú bíróságnak azt az indokolását, hogy a szakértői vélemény elfogadására vonatkozó határozat szerves része lenne a tag részére juttatandó ingatlanvagyon körében hozandó taggyűlési határozatnak. Álláspontja szerint a Gt.45.§-a alapján adott esetben a taggyűlési határozatok bíróság előtti megtámadásának lehetősége nem állt fenn, ugyanis a felperesek jogi végzettségű képviselője a taggyűlésen jelen volt, a szavazásban részt vett és a taggyűlésen semmilyen kifogást nem emelt a határozat meghozatalával kapcsolatban, amelyre tekintettel a határozat meghozatalának módját a felperesek utólag már nem kifogásolhatják. A felperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tényállást helyesen állapította meg, abból helyes jogi következtetések levonásával hozta meg érdemi döntését is, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§
(2)és 254.§
(3)bekezdése alapján helyes indokaira tekintettel hagyta helyben. A fellebbezésben foglaltakra tekintettel - az elsőfokú ítélet helyes indokait kiegészítve - a másodfokú bíróság a következőkre utal: A Gt.20.§
(5)bekezdése szerint, ha a gazdasági társaság tagja (részvényese) törvény vagy a társasági szerződés rendelkezései szerint valamely ügyben nem szavazhat, az érintett tagot (részvényest) az e kérdésben történő határozathozatal során a határozatképesség megállapításánál számításon kívül kell hagyni. A határozat meghozatalánál nem szavazhat az a tag (részvényes), akit a határozat kötelezettség vagy felelősség aló mentesít vagy a gazdasági társaság rovására másfajta előnyben részesít, az, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni, aki ellen pert kell indítani, valamint az, akinek a társasággal fennálló társasági jogi jogviszonyára, létesítésére, tartamára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. A másodfokú bíróság a fellebbezéssel összefüggésben vizsgálta azt a kérdést, hogy az elsőfokú bíróság helyesen vonta-e egybe a keresettel támadott két határozatot, S.F. mindkét határozat esetében kizárt-e a szavazásból. Megállapítható a rendelkezésre álló adatokból, hogy a 2/2012.(X.30.) számú határozattal a
- napirendi pont körében a taggyűlés a S.F.-val az ingatlanátruházás tekintetében kötendő szerződés egyik lényeges elemét, az átruházandó ingatlanok értékét, az alperes szolgáltatásának értékét határozta meg, így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a 2/2012.(X.30.), illetőleg a 3/2012.(X.30.) számú taggyűlési határozat tulajdonképpen egy határozatnak tekintendő. A határozatok tartalma alapján ugyanis a taggyűlés
- napirendi pont tekintetében két határozatra bontva hozta meg a döntését. Megfogalmazhatta volna a taggyűlés a döntést azonban úgy is, hogy a társaság saját tőkéjét akként rendezi, hogy S.F. tag tulajdonába adja az alperes tulajdonában lévő ......hrsz.-ú ingatlanokat a tag fennálló tagi kölcsöne és kamatai fejében, a S.P.(S. Kft.) által
- szeptember 4én készített ingatlanforgalmi szakértői véleményben megállapított értéken. Mindezekre tekintettel helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy mindkét határozat meghozatala jogszabályba ütköző módon történt, mert annak meghozatalában olyan tag vett részt aki a törvény szerint nem szavazhatott. A Gt.45.§-a
(1)bekezdése alapján a gazdasági társaság bármely tagja (részvényese) kérheti a társaság tervei által hozott határozatok bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással, hogy a határozat e törvény, vagy más jogszabály rendelkezéseibe, illetőleg a társasági szerződésbe ütközik. A határozat két okból lehet jogszabálysértő. Az egyik, hogy ha a határozat tartalma ütközik jogszabályba, a másik ok pedig, hogy a határozat meghozatalának módja nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A perbeli esetben a jogsértés a második okból állapítható meg, hiszen olyan tag vett részt a határozat meghozatalában, aki a Gt.20.§
(5)bekezdése értelmében nem szavazhatott volna. Egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal abban a kérdésében, hogy S.F.-val a határozatok alapján szerződést kellett kötni, ugyanis az alperes tulajdonában álló ingatlanvagyonnak S.F. tag részére történő tulajdonba adása szerződéskötés nélkül nem lehetséges. Alaptalanul hivatkozott ezért az alperes fellebbezésében arra, hogy a keresettel támadott határozatok alapján nem kell az érintett taggal szerződést kötni. A Gt.45.§
(4)bekezdése értelmében a keresetindítás joga érvényesen nem zárható ki, de nem illeti meg azt a személyt, aki - a tévedés, a megtévesztés és a jogellenes fenyegetés eseteit kivéve - a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult. Az irányadó tényállás alapján a keresettel támadott határozatok meghozatalára a felperesek ellenszavazata mellett került sor, nem állapítható meg ezért, hogy a felperesek a határozat meghozatalához szavazatukkal hozzájárultak volna, így a felpereseket megilleti a határozatok bírósági felülvizsgálata iránti kereset előterjesztésének joga. A sikertelenül fellebbező alperes perköltséget nem igényelhet és a Pp.78.§
(1)bekezdése alapján viselni tartozik a fellebbezésére lerótt fellebbezési eljárási illetéket, valamint az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amely az alperest képviselő ügyvéd munkadíjából és útiköltségéből áll, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdése, valamint a felperesi képviselő által igazolt költségek alapján állapította meg. Pécs,
- június
- Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Kutasi Tünde s.k. bíró